Válasz Online
 

Ez volt az évszázad múzeumi rablása Magyarországon, és az előző kormány követte el


Nyakukra ültették – tömeges felmondás jöhet a pesti gimnáziumban az igazgatónő miatt


Tűrt témából zászlóshajó: a politika legfelső szintjére emelkedett az ország kiszáradása elleni küzdelem


Újságíróknak tartott bejárást Magyar Péter miniszterelnök a Karmelita épületében és két másik vári minisztériumban. Az első hétvégén kétezer ember nézheti meg, amit ma délelőtt a sajtó munkatársai: a hatalom hűlt helyét. A megnyitott Karmelita mindenekelőtt üres, pedig látszólag minden a helyén van, a festmények a falakon, a fonott kerti bútor a teraszon, Orbán vaságya a dolgozószobája melletti kis hálóban. Mégis, még ezekben a privát terekben járkálva sem értjük meg jobban az embert, aki tizenhat évig meghatározta Magyarország sorsát. A Karmelitát nem a bőszítő luxus jellemzi, hanem a zavarbaejtő személytelenség.

Bővebben >>>

Élő videóval jelentkezett a miniszterelnök a Budai Várból. Magyar Péter Vitézy Dávid beruházási és Pósfai Gábor belügyminiszter társaságában elbontotta azokat a kordonokat, amelyek évek óta elzárták a Karmelita kolostor előtti közterületet a szabad gyalogosforgalom elől. Az épület sorsáról nem született döntés, de egyelőre megtekinthető lesz; az új kormány élesen bírálta elődje összes vári beruházását.

Bővebben >>>

A Magyar Nemzeti Múzeum Jagelló-páncéljának külföldre történt elajándékozása kőkemény bűncselekmény volt, állítja Bátonyi Péter. A műemlékvédelmi szakember szerint nem elégedhetünk meg a fejcsóválással, hanem lépni kell, méghozzá jogi eszközökkel. Ezért tett még tavaly év végén feljelentést az ügyben hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanújával. Aligha meglepő módon a rendőrség ezt akkor azonnal elutasította, pedig jogi érvelése erős alapokon áll. Még nem késő tenni az ügyben, ezért is közöljük most írását.

Bővebben >>>

Kollégái szerint NER-es férje segíthette pozícióba azt az igazgatónőt, akinek elmozdítását szinte a teljes tantestület kérte Maruzsa Zoltántól. Hiába. Igényeiket a tankerület is figyelmen kívül hagyta. Az iskolában a tanárok állítása szerint a félelem légköre uralkodik.

Bővebben >>>

A szerdai kormányüléssel és az azt megelőző alföldi terepbejárással a kiszáradás és a vízügy témája a politika legfelső szintjére emelkedett. Ennek látszólag ellentmond, hogy információink szerint a vízgazdálkodás ügye egyel lejjebb, helyettes államtitkári szintre kerülhet az új kormányzati struktúrában. Ugyanakkor a „vízre alapozott tájhasználat bevezetése” különleges figyelmet kaphat, és az első benyomások alapján maga a kormányfő is szorosan követi a „hidratált Alföld” ügyét.

Bővebben >>>

Milyen hibákat nem szabad elkövetni, ha valódi igazságtételt akarunk? Megállapítható-e Orbán Viktor felelőssége? Korábban ígéretet tettünk, hogy kiemelt figyelmet fordítunk majd a beígért igazságtételi folyamatra is – ennek az ígéretünknek teszünk eleget. Buktatók, csapdák és tuti tippek az igazságtételhez és a közvagyon visszaszerzéséhez!

Bővebben >>>

Alkotmányozásról csak akkor lehet szó, ha a társadalom már megnyugodott, fellélegzett, és újra képes szolidáris, toleráns közösségként gondolkodni önmagáról. Erre a megosztott, traumatizált, épp magához térő nemzet még nem áll készen, de idővel szükség lesz rá. Addig is elfogadhatóvá lehet tenni a hatályos alaptörvényt a leginkább problémás passzusok törlésével, állítja vendégszerzőnk, Chronowski Nóra alkotmányjogász. És nemcsak általánosságban tesz javaslatot, hanem konkrétan meg is mutatja, hogy első lépésként mit kellene a szövegből kigyomlálni.

Bővebben >>>

A Trombitás úti Pikler-villát Josef Hoffmann, a bécsi szecesszió egyik leghíresebb mestere tervezte. Gyakorlatilag ez az egyetlen olyan lakóház Budapesten, amely valóban világhírű külföldi építész alkotása, és berendezésével együtt valaha európai rangú összművészeti alkotás volt. A válságos állapotú, tönkretett villát az elmúlt hetekben kiürítette az állam, de még nincs eladva. Most fotókon is megmutatjuk az állapotát, és amellett érvelünk, hogy azonnal cselekedni kell: a Magyar Építészeti Múzeum kaphatná meg az épületet, amely a főváros kivételes kulturális látnivalója lehetne, a 20. század eleji közép-európai polgári életmód bemutatóhelyeként.

Bővebben >>>

Milyen legyen Magyarország új klímatörvénye? Hogyan támogassák a jogszabályaink a beton helyett a természetet? Többek között ezekről szól a Zöld Válasz májusi adása, mely ezúttal – és mostantól – a szokásos hangplatformok mellett Youtube-on is megjelenik. „A régi klímatörvényt megsemmisítő alkotmánybírósági határozat nem foglalkozik azzal, hogyan kell a társadalmat felkészíteni a klímaváltozásra, nem mond semmit arról, hogyan váljon a jogrendszer részévé az új szemlélet” – mondja Szabó Attila, a TASZ jogsegélyszolgálatának vezetője.

Bővebben >>>

Miért tűnt időzített bombának Tarr Zoltán a kampány alatt? Sikerrel jelentkezett kifejezetten férfiaknak meghirdetett állásra az új igazságügyi miniszter, Görög Márta? Miért Vitézy Dávid hasonlít a legjobban Magyar Péterre az egész kormányban? Miért van beszélő neve a technológiai miniszternek? Tények és pletykák az új kormány tagjairól, második rész.

Bővebben >>>

A Hadtörténeti Múzeumnak van a budai Várban a helye, nem a miniszternek – mondta miniszterjelölti meghallgatásán Ruszin-Szendi Romulusz, az új honvédelmi miniszter. Az elődje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf által a Kapisztrán téri épületből botrányos körülmények között, egyik napról a másikra kirakott múzeum így visszakaphatja eredeti otthonát, ahol közel száz éven át működött. Egy korszerű szemléletű, közönségbarát állandó kiállítás létrehozása azonban nem oldható meg egyik napról a másikra.

Bővebben >>>

Fakitermelési moratóriumot és alapvető szemléletváltást ígért az új környezetvédelmi miniszter, Gajdos László. Szavai reménykedésre adnak okot, hogy megszűnik a jelenlegi állapot, amikor a hazai erdőterületek döntő többsége, még a védettség alatt álló erdők elsősorban a gazdasági célú fakitermelést szolgálják. Hogy lesz-e valódi változás, azt elsősorban a részletek szabályozása dönti majd el.

Bővebben >>>

Magyar Péter miniszterelnöki esküje nem egyszerű közjogi aktus volt, hanem bocsánatkérés, elszámoltatási ígéret, politikai színház és népünnepély egyszerre. A Válasz Podcastban Benyó Rita, Magyari Péter és Stumpf András arról beszéltek: a beszéd megpróbálta elválasztani a megbékélést a felelősségre vonástól. Szóba került az Országház újbóli megnyitása az újságírók előtt, a Mi Hazánk kivonulása, a Kossuth téri közösségi élmény, valamint az is, milyen kognitív disszonanciát jelez Orbán Viktor választás utáni Dopeman-interjúja. Magyari szerint a nap legfontosabb üzenete az lehetett: „a parlament, a hatalom, a közjog – ez a mienk, többet nem engedhetjük el”.

Bővebben >>>

Szerette volna Lavrovot Szijjártó Péter akkor is, ha elolvassa Orbán Anita könyvét? Hol helyettesítette kiváló angoljával Matolcsy Györgyöt Kármán András? Mit művelt Ruff Bálint láthatatlan keze? Mit tett az egy oldalnál hosszabb e-mailekkel Kapitány István, amikor még félmillió beosztottja volt? Tények és pletykák az új kormány tagjairól, első rész.

Bővebben >>>

Könnyekig meghatódott Rainer M. János április 12-én este, amikor a körúton 18–20 éves fiatalokat hallott Kossuth-nótát énekelni. A történész azt mondja, a választás eredménye után nem szorongást, hanem felszabadultságot érez – nagyobbat, mint 1990-ben. A Választás ’26 Benyó Ritával adásában arról beszéltünk, mit jelent történészi szemmel a „Ruszkik, haza!” újbóli elemi ereje, hogyan lehetne 1956 hetvenedik évfordulójából gyász- helyett szabadságünnep, és miért lenne hiba, ha az új hatalom is saját emlékezetpolitikai kánont akarna építeni.

Bővebben >>>

Hamarosan megrendezik az éppen zajló MOME-rektorválasztás pályázóinak nyilvános vitáját, ahol a jelenlegi, megbízott rektor, Kovács Csaba és a korábban megválasztott, ám a kuratórium által soha fel nem terjesztett Vargha Balázs csap majd össze. Utóbbit arról kérdeztük, milyen lelkiállapotban van az alapítványosított egyetem polgársága, és milyen égető feladatok várnak a következő rektorra, akárki legyen is az.

Bővebben >>>