Bátonyi Péter: Lázár Jánost úgy érdekelték a kastélyok, mint tolvajt a zsebórák
A NER nemcsak intézményesen verte szét a magyar műemlékvédelmet, hanem konkrét épületeken is megmutatta, mit jelent, amikor a hatalom „a legalitás látszatával” hekkeli meg a jogállamot – mondja Bátonyi Péter műemlékvédelmi szakember a Válasz Podcastban. Két éve a Partizánban borított, vállalva a kirúgást, a pereket és a hivatali eltiltást is. Most Bátonyi Péter abban bízik, hogy emberi időn belül bíróság elé kerülnek azok az ügyek, amelyek szerinte nem egyszerű szakmai viták, hanem hivatali visszaélésekkel súlyosbított műemlékrombolások voltak. Bátonyi beszél Lázár János minisztériumáról, a Dorothea Hotelről, az Agrárminisztériumról, a Körszállóról, a Gellért Szállóról és arról is, hogy a választás előtt dolgozott a Tisza műemlékvédelmi programján. Azt reméli, hogy a műemlékvédelem végre önálló, szakmailag autonóm intézményt kap – olyat, amelyben neki is feladata lehet. Mert szerinte „ha a műemlékesek orvosok, akkor az orvosoknak kórház kell”.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak! Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A podcast Youtube-on is fent van!
Fontos mondatok a beszélgetésből:
A bombák és Tiborczék
„A meglévő műemlékek lebontása a legnagyobb veszteség, mert ilyenkor olyan kár ér minket, mint a világháború idején. A Mahart-székház 2019–20 környékén járt úgy, ahogy ’44–45-ben is járhatott volna. A háborút túlélte, pedig nagyon kitett helyen volt – amit nem bombáztak ki, azt most Tiborczék abszolválták.”
A „műemlékmentésről”
„A fideszesek szeretik úgy beállítani magukat, mintha műemlékmentők lennének, de amikor valamit főhomlokzatig kibelezünk és visszabontunk, azt műemlékmentésnek nevezni finoman szólva túlzás. Ez olyan, mintha valaki egy kitömött állatot hagyna a kandallópárkányon, és azt állatmentésnek tekintené.”
A csillogó felszínről
„A NER egészére jellemző volt a felszínesség. A felszín csillogása őket mindenben kielégítette, és azt gondolták, hogy a szavazóikat is kielégíti. Az, hogy a felszín mögött mi a rothadó valóság, nem nagyon érdekelt senkit – csak ennek a szaga hozzánk, szakemberekhez eljutott.”
A nemzetieskedésről
„A NER-t és a Fidesz felső vezetését műveltségbeli felszínesség jellemzi. A műemlékekhez való hozzáállásuk lakmuszpapír: megmutatja, mennyire tettetett ez a nemzetieskedés, és mennyire nem gyökerezik mély meggyőződésben vagy műveltségi rétegben.”
A jogállam meghekkeléséről
„A jogállamiság lebontásának van egy ritkábban emlegetett, de talán fontosabb aspektusa: az állam a saját, egyébként vállalható jogállami szabályait is szándékosan megszegte vagy megszegette az apparátusaival. Nemcsak vállalhatatlan jogszabályok születtek, hanem a betartható és betartandó jó jogszabályokat is sikerült megtekerni.”
Újrakezdés
„Ha a műemlékesek orvosok, akkor az orvosoknak kórház kell. Önálló intézményrendszer nélkül nem működik a műemlékvédelem, ezt tizenhat év megmutatta. A mostani struktúra gyakorlatilag a műemlékrombolások lepapírozására alkalmas, semmi másra.”
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
