„Gyakorolta, de nem kedvelte a hatalmat” – tíz éve hunyt el Mádl Ferenc

Mádl Ferenc hangsúlyozta először Magyarországon, hogy az európai integráció, Jean Monnet, Schuman, Adenauer és De Gasperi álma, nem az „imperialisták” vagy a „hanyatló Nyugat” mesterkedése, hanem a földrész békéjének, fejlődésének záloga, Tette mindezt 1974-ben. A Válasz Online felkérésére egykori tanítványa, Király Miklós emlékezik az egykori köztársasági elnökre.

Elolvasom

Hagyjuk a Nyugatot, irány Kelet? A globalizáció ellen harcol, de a vesztesek ideológiáját építi a NER

Kovács Tibor új esszéjében azt mutatja meg, hogy a nyugati gazdasági globalizációba való aktív bekapcsolódás nélkül még egyetlen ország sem lett sikeres az elmúlt 80 évben. És hogy a globalizáció elutasításának érvei politikaiak, ideológiaiak, a hatalomgyakorlás módszeréből fakadnak: a Fidesz egyre inkább e folyamat veszteseire akarja építeni bázisát, akik fölött sokkal egyszerűbben uralkodhat a kárukra meggazdagodott új elit.

Elolvasom

Gentleman-eszmény és Rock ’n’ Roll – gondolattöredékek a férfiasságról

Magyarország soha nem lesz olyan, amilyennek Széchenyi, Wesselényi és Kossuth álmodta: a tehetség, a szorgalom, a műveltség, a kreativitás, a szellemi autonómia és a szabad közösségi önszerveződések polgári világa, vonja le szomorú következtetését Tevesz László. Történész vendégszerzőnk személyes hangú írásában megfér egymás mellett Széchenyi és a Tankcsapda, az evezés és a 80-as évek lakótelepi gyermekkora.

Elolvasom

Ez nem az a karnevál – 1968 és 2020 Amerikában

Paár Ádám az 1968-as amerikai „karnevált” veti össze a mai, Black Lives Matter-mozgalom okozta felfordulással. A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa arra jut: felszínes hasonlóságok akadnak ugyan (polgárjogi mozgalmak, rasszizmus és antirasszizmus összecsapása, rendőri erőszak), de legalább ennyi a különbség is.

Elolvasom

Harc a kultuszért, avagy a szoborállító állat

Lapunk napi gyakorlatához képest rendhagyó, személyes felütésű írás következik. Kollégánk szobrászművész édesapja és gyerekkorától magával hozott érzései nyomán ír az utóbbi idők eldurvult emlékművitáiról. Következtetés: az atavisztikusnak tűnő „szobornyomor” valójában emberi lényegünkből mutat meg valamit. Nem is keveset. Esszé mítoszokról, ember és szobor konfliktusáról és a tévesen vélt változtathatatlanságról.

Elolvasom

Nyáry Krisztián: Csakhogy (avagy a magyar rabszolgahajó és az elnyomók szobrai)

Magyar rabszolgák is voltak, őket is eladták – nem is akárkik. Adott esetben olyan magyarok, akinek ma is szobra áll köztéren. Le kellene hát dönteni? Aligha. Nyáry Krisztián a Válasz Online-nak küldött izgalmas történelmi tényfeltárásával egyszer és mindenkorra érthetővé és átélhetővé teszi, mennyire nem fekete és fehér a valóság.

Elolvasom

Lezárjuk Trianont: hogyan lakjuk be a Kárpát-medencét 5 lépésben?

A következő 100 év elé programot adó írásunkkal zárul a Válasz Online Trianon-sorozata. A történelmi alternatívák, a hatalmi-nagypolitikai helyzetelemzés és a személyes emlékezet után azt nézzük meg, miért elsősorban egyéni-közösségi szinteken dől el a kárpát-medencei magyar közeljövő. Öt lépés a Trianon-sebek gyógyításáért és a szélesebb haza belakásáért.

Elolvasom