Feltűnőek a hasonlóságok Oroszország mostani ukrajnai és 1939-40-es, finnországi háborúja között. Noha nyelvrokonaink az ukránokhoz hasonlóan vitézül helytálltak az agresszióval szemben, a nemzetközi támogatás sem volt elegendő a döntőnek bizonyult orosz anyagfölénnyel szemben.

Bővebben >>>

Kétszáz évvel ezelőtt ezen a napon, 1823. január 1-én született a legismertebb magyar költő, Petőfi Sándor. Papp István lapunknak küldött esszéjében az elmúlt kétszáz év magyar eszmetörténetét áttekintve vizsgálja meg, mikor és hogyan próbálták a hatalmon lévők felhasználni a 26 éves korában a segesvári csatamezőn elesett költő művészetét. Írásával nyitjuk meg a Petőfi-emlékévet.

Bővebben >>>

Azért nincs jövőképünk, mert mi voltunk a jövő. A tizenkilencedik század jövője – írja lapunknak küldött, 2023 elé írt esszéjében Lányi András. Lapunk az év utolsó munkahetén vissza- és a jövőbe tekintő, elemző írásokat közöl – a filozófus cikkével kezdve a sort.

Bővebben >>>

Létforrásaink megőrzésének jámbor igyekezete rendszeridegen, a zöldek politikája éppen ezért nem lehet más, mint radikális – írja Lányi András többek között Takács-Sánta Andrásnak a Válasz Online-on megjelent írására reagálva. A filozófus szerint védekezni, intézményes változásokat elérni csak politikai úton lehetne. Az első lépés ezen az úton a kitűzött célok jóságának felülvizsgálata volna, a társadalmi együttélés rendjét igazoló téves előfeltevések és alaptalan hiedelmek leleplezése. Vélemény.

Bővebben >>>

Az elmúlt kétszáz év minden jelentős magyar államférfija világosan látta az orosz nagyhatalmi politika veszélyeit, Wesselényitől Antallig. Csak Orbán szakított ezzel az alapállással. Elemzés november 4-én, a magyar forradalmat leverő szovjet támadás 66. évfordulóján.

Bővebben >>>

A humánökológus egyetemi docens a Válasz Online-nak küldött írásában bemutatja, hogy noha mitikus, az emberiség történetében előzmény nélküli időkben élünk, tarthatatlan az ökokatasztrofista álláspont, amely szerint minden mindegy, úgysem kerülhetjük már el az összeomlást. Esszé.

Bővebben >>>

2022 Afrikája már nem az a hely, ahol fűszoknyás emberek gyilkolják egymást Kalasnyikovokkal. A földrész fejlődése lenyűgöző, de a problémái továbbra is óriásiak. Minden bajáért nem lehet a külvilágot okolni, a segítségre viszont rászorul. Marsai Viktor cikkét partnerünk, A Szív jezsuita lap bocsátotta a Válasz Online rendelkezésére.

Bővebben >>>

A történetnek három szereplője van: az állam, a lakosság és a háziorvos – rövid távon mindhárom abban érdekelt, hogy ne változzon semmi. A hagyományos táskás-trabantos háziorvosra vágyunk, akárcsak L. Simon László tavasszal. Így viszont nem fogjuk tudni javítani az emberek várható életkilátásait. Eörsi Dániel háziorvos írása egy terület kulisszái mögül, amely mindenkit érint, mégis ritkán látunk be oda. Diagnózis és javaslatok a gyógyuláshoz.

Bővebben >>>

Ha maguk a magyartanárok is elkezdenek úgy tekinteni a szaktárgyukra, mint a nagymamától örökölt csendéletre, amely ugyan nem illik a minimalista nappaliba, de a tisztesség úgy kívánja, hogy megtartsuk, az nem több annál, mint feltenni a kezünket, s elismerni létezésünk értelmetlenségét – véli gimnáziumi tanár vendégszerzőnk, Polyák-Pásztor Diána, aki a közoktatásról és humán műveltségről hasábjainkon kibontakozott vitához szól hozzá.

Bővebben >>>

A rezsicsökkentés részbeni kivezetésével az energiaválság Magyarországon is egyik pillanatról a másikra húsbavágó kérdéssé vált. Mégis az erről való értelmes párbeszédet hazánkban beárnyékolják a takarékossági praktikákat cikinek, nevetségesnek beállító hangok. Miközben már nem az a kérdés, hogy át kell-e gondolnunk energiafogyasztási szokásainkat, hanem hogy ezt magunktól, időben tesszük-e meg, vagy a külső körülmények kényszerítik ki drasztikusabb formában. Rendszeres vendégszerzőnk, Huszár András, a Green Policy Center vezetőjének írása.

Bővebben >>>

Igenis be kell vetni új módszereket és akár el is kell engedni ókori szövegeket cserébe azért, hogy a diákok olvassanak és gondolkodjanak, az előrehozott érettségi műfajával nincs gond, az érettségi pedig úgy látszik, korrektebben zajlik egy átlagos gimnáziumban, mint az elit egyházi intézményekben – Nényei Pál nagy port kavart írására válaszol Horváthné Vass Ildikó.

Bővebben >>>

Az unió és Magyarország turbulens viszonyának megértéséhez a leghasznosabb mankó az egykori Habsburg monarchia története. A kurucos retorika figyelemreméltó hasonlóságokat mutat, de nemcsak itthonról nézve Brüsszel az új Bécs, az EU működése is hasonlít az egykori soknemzetiségű birodaloméhoz.

Bővebben >>>

A magyar iskolarendszer jelen állapotában semmit sem tud kezdeni a klasszikus tanár-diák viszony felborulásával, a köznevetségbe fulladt középszintű érettségivel, az iskolai koncentrált mentális és fizikai jelenlét válságával, ezért megújulása elkerülhetetlen – írja a Válasz Online-nak küldött esszéjében Nényei Pál. A gimnáziumi magyartanár szerint a megalázó pedagógusi fizetés az oktatásügy igen súlyos krízisének egyik tünete csupán, és már ma is olyanok az állapotok, hogy Magyarországra elég lenne tíz gimnázium. Az egész országban.

Bővebben >>>

A Válasz Online által elkért és most először közölt, megítélésünk szerint kulcsfontosságú előadás igazi ritkaság a mai viszonyok között: a politikatudós az alábbi szöveget pontosan azok előtt mondta el, akikről szól. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen két héttel ezelőtt rendezett konferencián Schmidt Mária, Békés Márton, Megadja Gábor és mások hallgatták végig a feltétlen lojalitás, a forradalmi radikalizmus és a feladott szellemi függetlenség konzervatív kritikáját. Íme tehát a teljes előadás.

Bővebben >>>

Hamis helyzet zsákutcájában toporgunk, amelyből a nemzeti sérelmeket megszólaltató antidemokratikus populizmus és a kisebbségi sérelmeket artikuláló demokratikus antipopulizmus harca nem kínálhat kiutat Balog Iván szerint. A szociológus Korunkban megjelent tanulmányát a Válasz Online olvasói számára átszerkesztett formában tesszük közzé – az írás még Ukrajna orosz inváziója előtt készült, ám ez nemhogy levonna értékéből, inkább kiemeli azt.

Bővebben >>>