„Számomra mindaz, amit manapság átélünk: a forróságban megfúló gyümölcsfák, a hirtelen lecsapó viharos orkánok, a meglepetésszerű lehűlések annak a világnak az elmúltát jelzik, amelyet oly nagyon szeretek, s amely ember és természet azonosságán alapul.” Papp István történész Válasz Online-nak küldött esszéje ember és természet kapcsolatáról, meg a pálinka több arcáról.
Bővebben >>>A nemesek önzése, a marakodás, a hatalomvágy, a parasztság elnyomása és a nyugat árulása ásta meg a tömegsírok helyét – évszázadok alatt lett általános ez a kép a mohácsi csatavesztéssel kapcsolatban. Varga Szabolcs most megcáfolja mindet.
Bővebben >>>„A heterogén politikai elvűeket összehozó korai MDF-et Antallal együtt ő formálta centrista középpárttá” – fogalmaz Szabad Györgyről születésének augusztus 4-én esedékes centenáriuma alkalmából Jeszenszky Géza. Szabad György külpolitikájában atlantistának számított, nézeteinek előfutárát Kossuth Lajosban látta, aki az Egyesült Államok és Európa szoros együttműködésének világviszonylatban is az egyik első szorgalmazója volt. Az Országgyűlés elnökének egész életét meghatározta, hogy az első sír, amelyhez édesapja ötéves kisfiúként elvezette, az aradi vértanúké volt. Személyes hangvételű megemlékezés a rendszerváltoztatás egyik kulcsemberéről.
Bővebben >>>A tömegeket 1914 véresre fordult nyárderekán az erőszak igézete hirtelen és ellenállhatatlanul ragadta meg Európa-szerte – írja az első világháború kitörésének 110. évfordulójára lapunknak küldött esszéjében Hatos Pál. A történész arra is figyelmeztet: az Osztrák–Magyar Monarchia 1914. július 28-án Szerbiának címzett hadüzenetével elindult eseménysorozat nem pusztán a múlt része.
Bővebben >>>E rövid kis elmélkedés afféle nemzedéki látlelet szeretne lenni: egy 45 éves ember tűnődése, aki közel két évtizede hagyta el szülővárosát, s minden visszatérése alkalmával mintha jobban érezné ott magát. Vendégszerzőnk, Papp István történész személyes hangú írása szülővárosáról, Mezőtúrról, valamint az otthonosságról, a kifutó generációkról, az alföldi kisvárosok öntudatáról és a reményről.
Bővebben >>>A Gazprom-szponzoráció a remélt tengernyi pénz ellenére felmérhetetlen károkat okozna a teljes zöld-fehér közösségnek, és a 125 éves fennállását jubiláló csapat polgári ethoszának is. Az oroszokkal tervezett megállapodás mindennel szembemegy, amit a klub ezekben a napokban is ünnepelt őstörténete, az alapítók szelleme üzen.
Bővebben >>>Trianon emlékoszlopaitól nem látszik, hogy a 400 év után újra függetlenné lett Magyarországot egyéb módon is szétszabdalták, megcsonkították belső konfliktusai – írja Hatos Pál a Válasz Online-nak küldött évfordulós megemlékezésében. A történész felhívja a figyelmet: miközben 104 évvel ezelőtt Nagy-Magyarország meghalt, Csonka-Magyarország megszületett és ma is él.
Bővebben >>>A Kárpát-medence geográfiai és természeti egysége vezette félre legnagyobb földrajzosaink első három nemzedékét, és nagyrészt ez az oka annak is, hogy Trianon máig kiheverhetetlen sokk a magyar társadalomnak – írja esszéjében Gyurgyák János. A történész, könyvkiadó készülő kötetének második részletét először a Válasz Online-on olvashatják.
Bővebben >>>Ha el szeretnénk kerülni azt a szörnyű dilemmát, amelyben a kulturális önfeladás és a fékevesztett államhatalom között kell választanunk, sürgősen újra kell gondolnunk a nyugati társadalomszervezés politikai paradigmáját, a liberalizmust. Méghozzá konzervatív alapokon.
Bővebben >>>Egy német tanulmány megmutatja: a véleménycsomagokkal házaló szélsőségek a valóságban kisebbségben vannak. Igaz, nagy erőkkel dolgoznak a társadalom kettéosztásán. Kováts Eszter politológus írása.
Bővebben >>>Turáni átok nincs, de sürgősen kezdeni kell valamit évszázadok óta vonszolt traumáinkkal, azok ugyanis vastagon benne vannak az európai statisztikákat döntögető öngyilkossági és alkoholfogyasztási mutatóinkban – röviden így szól Németh Endre epikusan hosszú esszéjének következtetése. Populációgenetikai modelleken dolgozó matematikus vendégszerzőnk szerint Magyarországon a lényegi törésvonal nem Kelet és Nyugat, hanem Észak és Dél között húzódik.
Bővebben >>>Lapunk engedélyt kapott a neves szerzőjének kirúgásával végződött cikk magyar közlésére.
Bővebben >>>Deme Zoltán felkerekedett és tanárnak állt – két hétre. A közgazdász a Fészek Waldorf Gimnáziumban okította a diákokat a személyes pénzügyek és befektetések témájában, közben viszont ő is fontos tapasztalatokkal gazdagodott. Nem csak azt láthatta, milyen természetes egy mai 15-16 éves számára, hogy „Magyarországon a szögletes tárgyat gurítják, méghozzá lejtőnek felfelé, még akkor is, ha nyilvánvaló, hogy nemsokára maga alá fog temetni bennünket”.
Bővebben >>>Térségünkben a harmincéves háború és egy túl nagy hatalomhoz jutott zsoldosvezér keserű tapasztalata egyenesen a modern államépítés egyik talpkövévé vált – írja a Válasz Online-nak küldött történelmi esszéjében B. Szabó János. A történész a Wagner-csoport június végi ámokfutása nyomán elemzi a 16-17. századi hadvezér, Wallenstein tevékenységét, mely hozzájárult az európai mentális struktúrák átalakulásához.
Bővebben >>>Hazugság, hogy a nagy dolgok fontosak, a kis dolgok pedig nem. A valóság éppen fordítva áll. A politika, a közélet, a társadalmi folyamatok nagy hazugságait az őket alkotó emberek összességének látszólag kis hazugságai tartják a felszínen – írja Bódy István. Vendégszerzőnk Gyurgyák János lapunkban megjelent esszéjére reagálva fejti ki, szerinte miért alakult ki az egyébként rendkívül káros mély lövészárok a nyugati politikában. Esszé.
Bővebben >>>
