Elkezdte belakni az állatkert a Biodómot, és ez a legjobb, ami történhet
Több kisebb lépésben, csökkentett tartalommal fejezi be az állatkert az elhibázott Biodóm projektet, állami segítség helyett jórészt saját forrásokból. Ennek a folyamatnak fontos állomása lesz július 1-jén, hogy megnyitják a belső teret a látogatók előtt. A tegnapi sajtóbejáráson kiderült: lesznek hulmánok és Bali-seregélyek, sok műszikla, magaslati kilátást nyújtó büfé, rengeteg növény, műdinók. Látványosabb állatok egyelőre nem, de ez is nagy előrelépés. A betonhegy lassan életre kel, amolyan magyaros megoldásokkal. Nem volt jó ötlet ez az egész, de most már csak előre lehet menni.
„Nincs más hátra, ezt a projektet valahogy muszáj befejezni. Egyszerűen túl sok pénz, energia és anyag ment már el rá ahhoz, hogy félbemaradjon, és ami megépült, lassan tönkremenjen. (…) Számolni kellene olyan forgatókönyvvel is, hogy a Biodóm több ütemben, kisebb részekben készül el” – írtuk 2022 novemberében, amikor Bősz Anett akkori főpolgármester-helyettes társaságában bejártuk a szerkezetkész, félbehagyott Biodómot. Abban a cikkben részletesen megérveltük, miért volt súlyosan elhibázott beruházás ez a 38 ezer tonnás, 36 méter magas vasbetonhegy. A mértéktelen pazarlás emlékműve, egy ész nélkül építkező korszak szimbóluma – mást erről mondani tényleg nem lehet.
A Biodóm hivatalosan a Liget Budapest projekt részeként futott, de mindig inkább Persányi Miklós főigazgató személyes projektje volt, és – a Liget Budapest többi részétől eltérő módon – a fővárosi intézménynek számító állatkert beruházásában épült. A veszte is ez lett, mert a 2019-es önkormányzati választás után a kormány megvonta a támogatást, és nem adott több pénzt a befejezésére. Az eset jól mutatta, hogy
a NER az önkormányzatokhoz való viszonyában rendre a politikai jutalmazás-büntetés logikájával járt el.
Négy évvel ezelőtt olyan fázisban voltunk, hogy a nagyközönség még nem tudta, mi rejtőzik a fóliakupola alatt, ezért is volt érdekes, hogy fotókon megmutathattuk a belső teret. Ma már ez másként van: 2023 decemberében egy kínai lampionfesztivállal a főváros megnyitotta a szerkezetkész épületet, és azóta rendszeresen tartottak benne különféle programokat. Az elmúlt években 311 ezer ember láthatta a monumentális problémát, ami ezáltal némi bevételt is termelt, nemcsak fűteni kellett fölöslegesen. (A főváros e lépés előtt még megpróbálta megzsarolni a kormányt, hogy lekapcsolják a temperáló fűtést, ha nem kapnak pénzt a Biodóm befejezésére, és ettől tönkremegy a fóliakupola, de a kormányt nem lehetett megzsarolni: vállat vontak.)
Mi történt azóta? Gyakorlatilag pontosan az, amit négy évvel ezelőtt javasoltunk:
az állatkert elkezdte belakni az épületet és a környékét, a koncepciót a valós lehetőségekhez igazították,
és arra törekedtek, hogy az építményből minél többet használhatóvá tegyenek. Ez volt az egyetlen lehetséges kiút a zsákutcából, amit Persányi nagyravágyása és a kormány troll eljárása együttesen előállított.
Akkor – 44 milliárd forint elköltése után – még 16 milliárd forint kellett volna a Biodóm eredeti tervek szerinti befejezéséhez, és látszott, hogy ennyi pénz belátható ideig nem lesz. Valamit azonban kevesebből is ki lehetett hozni, bár nem kompromisszumok nélkül.
Az első lépés a külső kifutók megnyitása volt 2024 augusztusában, mivel ezeket minimális festéssel és berendezéssel használatba lehetett venni. Még nem az eredetileg tervezett állatok kerültek ide: az egyikbe tevék, a másikba bivalyok és szürkemarhák, de az állatkert korábbi határával párhuzamos sávban megnyílhatott egy hektár szabad terület a felszámolt Vidámparktól megkapott területen. Itt most áprilisban készült el az állatkert által régóta tervezett BeporZoona, vagyis a beporzóbarát kert, amivel arra szeretnék felhívni a figyelmet, milyen nagy szerepük van a beporzó rovaroknak az ökoszisztéma fenntartásában. Ebben a bemutatókertben úgy válogatták össze a növényeket, hogy kora tavasztól a fagyos idők beköszöntéig, vagyis a mérsékelt égövi rovarok teljes aktivitási időszakában mindig legyenek virágzó növények.
A kerttel az állatkert arra akarja felhívni a látogatók figyelmét, hogy érdemes a környezetünket olyan módon alakítani, hogy a méheknek és más beporzó rovaroknak megfelelő életteret biztosítsunk. Ne csupán az ember számára hasznos vagy szép növényeket tűrjük meg magunk körül, hanem azokat is, amit a hagyományos felfogás gyomnak, gaznak, a rendetlenség jelének minősít. A kertben a főváros által kikísérletezett Budapest Magkeverék réti változata is megtekinthető egy virágzó ágyásban.
Most azonban egy sokkal nagyobb előrelépés következik: július 1-jén az állatkert a Biodóm belsejét is megnyitja a látogatók előtt. Tegnap egy sajtóbejáráson Sós Endre főigazgató, Hanga Zoltán szóvivő és az egyik építész tervező, Anthony Gall megmutatták a hamarosan elkészülő fejlesztést, ami az állatkert számára a legnagyobb bővülést jelenti 160 éves története folyamán. A fóliakupola alatt még dolgoztak a munkások, hogy minden készen álljon a megnyitóra, de a lényeg már látszott: a betonhegy nagy része, elsősorban az egységes légteret alkotó központi csarnok és az erre néző teraszok használatba vehetők lesznek.
A Biodóm felületes ránézésre ezzel késznek tűnhet majd, bár a valóságban ez nem így van. Mégis óriási eredmény ahhoz képest, hogy az elmúlt hat évben legfeljebb a csőd szimbólumaként lehetett rá gondolni.
És ehhez végül nem kellett 16 milliárd forint: azt az illúziót kellett elengedni, hogy az építményt feltétlenül az eredeti koncepció szerint és egy nagy beruházással kell befejezni.
Persányi Miklós annak idején a Biodómot Pannon Parknak nevezte, és azt állította, hogy a miocén kori Pannon-medence világát mutatja majd be. Egy olyan földtörténeti korszakot, amikor a mai Magyarország területén egykor összefüggő beltenger és szigetvilág húzódott, trópusihoz vagy szubtrópusihoz hasonló klímával és élővilággal. Ez mindig is elég bizarr kommunikációs trükk volt, hiszen a miocén világát igazából miocén állatokkal lehetne bemutatni, de ők már kihaltak. A Biodómba eredetileg is – nyilván – ma élő ázsiai, afrikai állatok és növények kerültek volna.
Az állatkert a miocént szerencsére végleg elengedte, és mivel sajnos állat is kevés lesz egyelőre a Biodómban, inkább városi oázisról, fedett városi parkról beszélnek. Ez egy földtörténeti korszakkal már közelebb van a valósághoz, de azért maradjunk annyiban, hogy
a Biodóm egy óriási trópusi-szubtrópusi élővilágot bemutató, fedett állat- és növényház. Akváriummal kombinálva, bár az most még nem tud megnyílni.
Végső soron ugyanolyan, mint az állatkert többi bemutatóháza, csak azok racionális léptékű, a kertbe illeszkedő építmények, a Biodóm pedig egy irdatlan nagy monstrum.
Ahhoz, hogy a Biodómot használatba lehessen venni, mindenekelőtt a csupasz betonszerkezetek beborítását kellett megcsinálni műsziklával, és növényeket telepíteni az ültetővájúkba, teraszokra. Már négy évvel ezelőtt is azt hallottuk, hogy a legnagyobb probléma a rengeteg műszikla, ezt ugyanis aprólékos kézimunkával kell elkészíteni, és óriási felületeket kell beborítani. Ezt most a sajtóbejáráson is láthattuk. Meg azt is, hogyan készül ez a burkolat: alapvetően egy purhab jellegű réteget visznek fel a nyers betonra, és azt utána műgyantával vagy cementhabarccsal vonják be, majd kézzel megfestik a sziklához hasonló barnás-sötét árnyalatokkal. Ahol vastagabb rétegre, kiugrásokra van szükség, oda műhelyben előregyártott elemeket erősítenek fel. Ez a műszikla borítja az összes fontosabb felületet: a nagy csarnok közepén magasodó, három gigászi műfát formáló betontornyot, a vízesés mögötti falat, a röpdék és állatbemutatóhelyek mélyedéseit, a mellvédeket. Tulajdonképpen az egész, Hegynek nevezett vasbeton magaslatot, amelyre rámpaszerű út vezet fel, és e rámpa mentén helyezték el a kisebb állatok bemutatóhelyeit. A tetején pedig pazar kilátást nyújtó terasz várja a látogatókat, mint most kiderült, a Biodóm egyik büféjével a kettő közül.
A racionalizálás egyik lépése az volt, hogy a tervezők átgondolták és végül 40 százalékkal csökkentették a műsziklázandó felületek nagyságát. Ez nyilván kompromisszum, hiszen ahova nem kerül dekoráció, ott marad a vasbeton fal, amit barna festéssel igazítanak hozzá a belső tér egységes látványához. Valójában azonban nem lesz ez olyan nagy probléma, mert a növényzet remélhetőleg gyors növekedésnek indul, és egy csomó felület úgyis takarásba kerül. Még így is rengeteg, 1200 m2 műszikla készült.
A másik nagy tétel a növényesítés volt, ami egy filmforgatás után otthagyott pálmákkal kezdődött, a mostani fázisban viszont valóban rengeteg trópusi-szubtrópusi növény elültetését jelentette. Ehhez speciális ültetőközeggel kellett feltölteni a már korábban kialakított vájúkat. Az állatkert termelési riportba illő számai erről: 150 növényvájú, 13 ezer darab növény (ebből 101 fa), 70 kamion (!) trópusi növényeknek való ültetközeg.
A trópusi környezethez rengeteg víz is tartozik: a központi csarnok legkiemeltebb pontján egy óriási vízesés, ahonnan mesterséges folyó indul el a Hegy lábánál. Ezt egymillió liter vízzel töltik fel, ami a Biodóm klímáját is megváltoztatja: a ma még száraz és meleg beltér nyirkos esőerdőre fog emlékeztetni, ez a hűtés miatti energiaigényt is csökkenti. A folyón az eredeti tervek szerint csónakázni lehetett volna, de ez egyelőre nem lesz, és lehet, hogy a későbbiekben sem: ez is olyan elem, ami viszonylag fájdalommentesen elhagyható, és egyébként sem lett volna egyszerű biztonságosan üzemeltetni.
Ahogy említettük, ebben a most már valóban látványossá váló térben egyelőre nem lesz túl sok állat.
A vízesés melletti kifutóba indiai hulmánok érkeznek, egyelőre csak három hím, de később egy 4-5 állatból álló falka kialakítása a végleges terv. Ezzel a budapesti állatkert a cerkófféle nemzetközi tenyészprogramjába is bekapcsolódhat. A Hegy kisebb röpdéjébe két valóban különleges madarat várnak: az egyik a súlyosan veszélyeztetett Bali-seregély, egy rendkívül elegáns fehér tollazatú, a szem körül kék foltot viselő, amely kizárólag Bali szigetén élt, de a vadonból mára szinte teljesen kipusztult. Az ilyen kritikus helyzetű fajokat sok esetben az állatkertek tartják ma már fent, megóvva őket a teljes kihalástól, és legalább az esélyt biztosítva arra, hogy egyszer az eredeti élőhelyükre is visszatelepíthetők lesznek. Mellettük díszes pávafácánok is lesznek, ez szintén sebezhető faj, kizárólag Palawan szigetén él, állatkertekben is ritka.
A Hegy maga egy nagy röpde lett volna, amit zsilipkapuk választanak el a központi csarnok többi részétől, és a látogatók szabadon röpködő madarak, illetve grasszáló emlősök és hüllők között kapaszkodhatnak fel a tetejére. A röpde azonban egyelőre nem lesz zárt, a madarak az egész belső teret belakhatják. Luzoni kéregpatkány, gambiai hörcsögpatkány, sarkantyús teknősök, gekkók kerülnek a teraszokra.
Egyelőre ennyi. Nem érdemes tagadni: ezek természetvédelmi szempontból fontos fajok, de nem azok, amelyektől a látogatók – különösen a gyerekkorú látogatók – igazán tűzbe jönnek. Az állatkert a csalódást egyelőre műanyag dinoszauruszokkal próbálja ellensúlyozni, de ez nyilván szükségmegoldás. Sós Endre főigazgató elmondta, hogy egy következő fejlesztési ütem lehetne, hogy bekerüljenek azok az állatok is, amelyeket eredetileg a Biodómba szántak. Ezek már valóban nagy dobások: elefántok, rinocéroszok, csimpánzok és maláj medvék. Ők laknák be az egyelőre másféle állatokkal (meg a műdinókkal) benépesített külső-belső kifutókat, amelyek belső részei a központi csarnok Heggyel szembeni oldalán helyezkednek el. Vagy ehhez kapcsolva vagy külön ütemben üzemelnék be az oroszlánfókák új bemutatóhelyét is.
A hogyan tovább attól függ, mennyi támogatást kap az állatkert a folytatáshoz. A mostani beruházással a létesítmény eléri a 85 százalékos készültségi állapotot. A mostani ütem mindössze 350 millió forintba került, és ebből a fenntartó fővárosnak csupán 50 milliót kellett állnia, a többit az állatkert ki tudta gazdálkodni a saját bevételeiből. Ha belegondolunk, hogy milyen reménytelen problémának tűnt a Biodóm, és hogy
ebből kapunk egy megnyitott, működő látványosságot, akkor ez igazán dicséretes eredmény.
Ráadásul az állatkert mostanra megtanulta az épületet működtetni is, már nincs szó arról, hogy felemésztené egy kisebb fővárosi kerület energiafelhasználását, mint ahogy az korábban elhangzott. A tavalyi évben 42 millió forintba került együttesen az, amit a termálhőért és a távhőért együttesen fizettek. A téli fűtésben az áttörést a termálhő hasznosítása hozta meg, ezt a szomszédos Széchenyi Fürdő szolgáltatja, és 0 fok felett biztostja a teljes fűtést, csak akkor kell a távhőt bekapcsolni, ha a kinti hőmérséklet fagypont alá süllyed.
Az energiafelhasználás (pl. a nyári hűtéshez, a vízesés üzemeltetéséhez stb.) nagyobb gondot jelent. Egyelőre az állatkert teljes energiafelhasználásából 30 százalékot tett ki a Biodóm, de ez a megnyitás után fel fog menni 60 százalékra. További 10 százalékos megtakarítást attól remélnek, hogy napelemeket telepítenek az épület körüli területekre és a külső karéjra.
A Biodóm végső soron egy drága, de üzemeltethető állatházzá vált az állatkert számára, a remények szerint a költségeit képes lesz kitermelni, ha az állatkert éves látogatószáma az új látnivalónak köszönetően legalább 100 ezer fővel emelkedik. Korábban ennél jóval nagyobb növekedéssel és külön belépődíjas rendszerrel számoltak, de ezt el kell engedni: a csökkentett program miatt egyelőre nem reális, hogy plusz belépődíjat kérjenek a látogatásért.
A jövőt illetően két forgatókönyv létezik: (1) a mostanihoz hasonló kisebb lépések fenntartói támogatással és önerőből; (2) a projekt befejezése állami támogatással.
A racionalizálás ellenére ugyanis a Biodómmal és környezetével még nagyon sok tennivaló van a mostani átadás után is. A legfontosabbak:
- A kifutók berendezése és az eredetileg tervezett állatok beköltöztetése, ami a park többi részein értékes épületeket, területeket is felszabadít az állatkert számára. Ezzel javíthatók más fajok tartási körülményei (pl. a vízilovaké, akik nem ide jönnének). Ez lenne a legfontosabb, és a mostanihoz hasonló nagyságrendű, néhány száz milliós tételt jelent.
- Az akvárium beüzemelése; ettől elválasztható az oroszlánfókák bemutatóhelyének befejezése, mivel az külön vízrendszerrel is üzemeltethető.
- Az épület mögött rejtőző, műemlék Hullámvasút rekonstrukciója és korszerűsítése, hogy újra működni tudjon. A régi Vidámparknak ez a megkímélt eleme, amiért budapestiek nemzedékei rajongtak és világszinten különlegességnek számít eredeti faszerkezetével, szintén a Biodóm projekt áldozata lett. Pár évvel ezelőtt már kritikus állapotban láttuk, de a Válasz Online kérdésére most Anthony Gall építész tervező azt mondta, folyamatosan elvégzik a szükséges állagmegóvást. A korszerűsítésre viszont még nincs kiforrott terv, és ez meglepően sokba is kerülhet, Gall szerint akár milliárdos tétel is lehet.
- Az M3 lehajtója melletti, jelenleg parkolóként használt terület rehabilitációja. Ide a Liget Budapest projektben korábban egy parkolóházat terveztek, de kérdés, hogy erre szükség van-e és hogy ki építené meg. Az viszont biztos, hogy a régi Vidámpark telkén ez az utolsó szabad fejlesztési terület a mindig szűkre szorított állatkert számára, ezért nagyon nem mindegy, hogy mi lesz vele.
A felsorolásból látszik, hogy a júliusi megnyitóval az állatkert még messze nem ért partot. Lehet, hogy tíz év múlva is küzdeni fog az akkori főigazgató a túlméretezett projekt utolsó hátrahagyott részproblémáival. A történet tanulságai végső soron nem változnak, de a kudarcszimbólumot elfelejthetjük: a Biodóm egy kicsit sárgább, egy kicsit savanyúbb lett az eltervezettnél az elmúlt évek vesszőfutása miatt, de a helyzettel magára hagyott állatkert jó stratégiát választott a probléma megoldására. Végül azért az eredmény is elég látványos lesz.
Nyitókép: Vörös Szabolcs / Válasz Online
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
