Rainer M. János: „Nagyobb bennem a felszabadultság, mint 1990-ben”
„Indulat van bennem, revansvágy nincs” – mondja Rainer M. János. A történész szerint az 1956-os Intézetet már nem lehet visszacsinálni, a választás eredménye után mégsem szorongást, hanem 1990-nél is nagyobb felszabadultságot érez. A Választás ’26 Benyó Ritával utolsó adásában arról beszéltünk, mit jelent a „Ruszkik haza!” újbóli elemi ereje, hogyan lehetne 1956-ból végre szabadság-, nem pedig gyászünnep, és miért lenne hiba, ha az új hatalom saját történelmi kánont építene. Szóba került az ügynökakták nyilvánossága is, amely Rainer szerint elsősorban a rendszerváltás egyik félbemaradt gesztusának lezárása – fontos, de nem a múlt teljes igazságának automatikus feltárása.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak! Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A podcast Youtube-on is fent van!
Fontos mondatok a beszélgetésből:
„Ha az a kérdés, hogy Nyugat vagy Kelet, ha az a kérdés, hogy Európa vagy Oroszország, akkor azt kell skandálni: Ruszkik haza!, ez magától értetődik.”
„Ez történészi értelemben nem rendszerváltás, hanem egy 16 éves rezsim leváltása, és remélhető visszatérés egy működő demokratikus politikai rendszerhez.”
„2026. április 12-én egy szabályszerű, bár erősen torz demokratikus versenyben a Fidesz akkorát bukott, mint az ólajtó.”
„1956 ne egy sötét ruhás, vigyázzban álló gyászünnep legyen. Ez szabadságünnep: arról szól, hogy kimehetek az utcára, és elgondolhatom, mit akarok.”
„Az ügynökaktáknál nem úgy lesz, hogy beírunk egy nevet, és elénk tárul az igazság. Ez egy levéltár, annak, aki használni akarja, annak meg kell tanulnia levéltárul.”
„Az ’56-os Intézet egy 1989-es katartikus történelmi pillanat terméke volt, de a folytonossága 2010-ben megszakadt, és ezt már nem lehet helyreállítani. Ha most az emlékezetpolitikai intézeteknek leáldozik, akkor az 1956-os Intézet újraélesztése igazi visszavágás lehetne, de én ebben semmiképpen nem akarok részt venni. Nem mondom, hogy nincsenek indulataim, de revansvágy nincs bennem.”
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
