Sehol sincs olyan hisztéria a migrációs paktum körül, mint hazánkban
Jövő pénteken hatályba lép az EU-s törvénycsomag, ami a Fidesz szerint az Ördög maga, és Magyar Péter jobban tette volna, ha Brüsszelben hagyja az ország pénzét, csak ebből a paktumból maradjunk ki. Pedig az új szabályok nagy része a bevándorlók kívül tartását, deportálását segíti. Az is igaz, hogy hatályba lépése után nem tehet úgy Magyarország, mintha menekültek, az EU-ba igyekvő emberek nem léteznének.
Ha a Fidesz maradt volna kormányon, akkor jövő péntektől egy újabb, rettenetes front nyílna Magyarország és az EU között. Feloldhatatlan konfliktus, aminek a vége szinte garantáltan újabb pénzvesztés lenne. Június 12-én ugyanis hatályba lép a migrációs paktumnak nevezett rendeletcsomag, amiről az Orbán-kormány jó előre megmondta, hogy nem fogja betartani. A fő probléma ezzel az, hogy rendeletekről van szó.
Azaz kötelező betartaniuk az EU-s tagállamoknak,
szemben mondjuk az úgynevezett irányelvekkel, ahol van mód húzni az időt. Ha maradt volna az Orbán-kormány, akkor előbb-utóbb az EU-s intézmények és a többi tagállam megtalálta volna a módját, hogy megbüntesse a magyar kormányt a paktum figyelmen kívül hagyásáért.
A paktumról szóló rengeteg fideszes csúsztatás egyike, hogy múlt pénteken azért tudott Magyar Péter megállapodni az Európai Bizottság elnökével a befagyasztott pénzek felszabadításáról, mert közben titokban megígérte, hogy Magyarország betartja a paktumot. (A pénzek megnyitásáról ebben a bejegyzésben írtunk részletesebben.) Ugyanis a Magyarországtól eddig elzárt pénzeket régebbi, a paktum előtti problémák miatt fagyaztották be. A régi problémák pedig a korrupció burjánzásáról szóltak. A paktum be nem tartása egy új, jövő péntektől esedékes probléma lett volna, tehát a múlt pénteki békülésnek nincs, és jogszerűen nem is lehetne köze hozzá. Ez persze azt is jelenti, hogy ha a Tisza-kormány nem alkalmazza a rendeleteket, akkor neki lesz majd problémája ebből.
A helyzet azért is bonyolult, mert hiába volt két évük a tagállamoknak felkészülni, az Orbán-kormány a kisujját sem mozdította. Lesz egy csomó feladata a magyar államnak a jövő hétvégétől, amire se ember, se hivatal nincs kijelölve, nem is beszélve eszközökről, irodákról, törvényekről, rendeletekről.
Sőt, a hatályos magyar törvények kifejezetten szembemennek az új EU-s rendeletekkel, ami legalább jogelméleti szinten garantálja a közelgő káoszt.
Emellett szinte eltörpül az a probléma, hogy a felkészülést bőkezűen finanszírozta volna az EU, ha ez a munka egyáltalán elkezdődött volna. Így most lehet, hogy nemzeti forrásból kell (határidő után) elvégezni. A késés garantált, hiszen eddig egyetlen törvény vagy rendelet sem készült a paktum betartása érdekében. Orbánék nem akartak teljesíteni, Magyarék pedig még nem kezdtek hozzá ehhez a munkához. Az új kormány megalakulása óta eltelt rövid időn kívül e késlekedésnek politikai okai is vannak: a Fidesz akkorára fújta a paktumról szóló hazugságokat, hogy a tiszások szerint túl nagy politikai ára lett volna ezeket az ügyeket rendezni.

Főleg azért, mert a paktum betartása azt is jelenti, hogy az országnak szembe kell néznie azzal: menekültek és bevándorlók igenis vannak, még Magyarországon is. Attól, hogy a Fidesz statisztikáiban nem látszanak, és attól, hogy az állam nem foglalkozott velük, létezik népmozgás, bár sokkal csekélyebb mértékű, mint azt 2015-ben tapasztalni lehetett. (Érdemes visszaolvasni ezt a 2022-es cikkünket az eltitkolt helyzetről, illetve ezt a 2023-as riportunkat arról, hogyan üldöznek osztrák rendőrök embercsempészeket Magyarország területén. Akkoriban Orbán Viktor miniszterelnök már arról beszélt, hogy zéró migráns van az országban.)
Ha viszont a Fidesz alatt is létező jelenséget az új kormány kezelni kezdi, ahogy azt az EU-s szabályok előírják, akkor a Fidesz azt fogja mondani, hogy a Tisza-kormány miatt vannak menekültek és bevándorlók, hiszen eddig nem kellett foglalkozni velük. A velük való foglalkozás nem jelenti automatikusan a befogadásukat, de ez már egy újabb vitája lesz a permanens magyarországi kampánynak, amelyben a Fidesz minden menedékjogot kérőre ujjal mutogat majd, hogy lám itt vannak, pedig eddig nem voltak. Holott az egyik legfőbb különbség a mostani helyzethez képest nem a létezésük lesz, hanem az, hogy regisztrálni kell őket.
Mit is kellene csinálni a paktum alapján?
A migrációs paktum számos rendeletből áll, és újdonságként alapvetően arról szól, hogy nehezebben lehessen az EU-ba vízum nélkül bejutni, és aki bejutott, annak nehezebb legyen bent maradni, illetve akit nem akar az EU befogadni, azt könnyebb legyen deportálni. Az emberjogi szervezetek egyértelműen utálják a migrációs paktumot és a hozzá kapcsolódó új szabályokat. Az Orbán-kormánynak azonban még így is sok volt, mert az EU továbbra is elismeri vele, hogy
vannak bizonyos jogaik a menedékkérőknek, és az is reális, hogy közülük lehetnek olyanok, akik méltók a befogadásra.
Az egyik újdonság az Eurodac nevű online rendszer, amibe az érkezők okmányai, ujjlenyomatai és fotói is bekerülnek, és az összes tagállam hatósága rögtön látja ezeket. Innentől egyértelmű, hogy ki hol akart belépni, beengedték-e, milyen papírjai vannak. Ez egyébként az egyetlen részterület, amihez az Orbán-kormány egyáltalán hozzáfogott: a Válasz Online értesülése szerint a Belügyminisztérium megkezdte a technikai felkészülést a rendszer használatára.
Még nem világos, hogy ki és hol fogja a szükséges adatokat bevinni, mert erről úgy tudjuk, hogy semmilyen tervet nem hagyott hátra Pintér Sándor csapata. Márpedig a paktum nem csupán a regisztrációt írja elő, hanem biztonsági és egészségügyi szűrést is. Hogy ezeket ki végzi majd el, arról senkinek sincs fogalma Magyarországon. A magyar kormány abban bízhat, hogy van még olyan tagállam, ahol késésben vannak az Eurodac élesítésével, és ha csúszunk, az nem lesz teljesen kirívó.

Egy másik újdonság az úgynevezett „határeljárás” bevezetése, ami nyomokban hasonlít a régi magyar tranzitzónás rendszerre, csak a célja más. A tranzitzóna arra volt jó, hogy kevés embert engedjenek be, és azokat hosszú ideig bezárva tartsák a határon, hátha maguktól visszafordulnak. A határeljárás pedig azt jelenti, hogy ha egy érkező emberről a határon azt gondolja a hatóság, hogy jó eséllyel nem kaphat menekült státuszt, akkor közvetlenül a határon legfeljebb 12 hétre elzárhatják, és gyorsított eljárásban megállapítják, hogy beléphet-e az EU-ba. Ha nem léphet be, akkor nem engedik tovább és elkezdik a kitoloncolását, ha magától nem megy.
Hogy a rendszer elinduljon, ahhoz viszont valamiféle tábort kell létrehozni ezeknek az embereknek. Itt is van komoly politikai kockázat. Az eljárást hiába azért vezeti be az EU, hogy az eddiginél gyorsabban ki lehessen utasítani a védelemre nem szorulókat,
a Fidesz várhatóan már az első tábori ágyra kajánul rámutat majd, hogy ott a migránsgettó, amit Magyar Péter épített.
Szintén újdonság (bár nem a szűken vett paktum része, inkább csak kiegészítése), hogy az EU listát készített azokról az országokról, amelyeket biztonságosnak tekint, és az onnan érkezőket csak különlegesen indokolt esetben kell beengedni. Ilyen minősítést kapott Banglades, Egyiptom, India, Koszovó, Marokkó és Tunézia, és az összes tagjelölt ország (Ukrajna kivételével), vagyis az egész Nyugat-Balkán, Grúzia és Törökország is. Sok tízezren próbáltak tavaly is bejutni az EU-ba ezekből az országokból, de az új szabályozás nyomán nagy többségüket hamarosan szinte automatikusan visszafordíthatják.
Ezen felül bevezetik a biztonságos harmadik ország kategóriát is. Ennek a lényege, hogy ha valaki átment egy olyan országon, ahol megfelelő védelmet kaphatott volna, akkor oda is vissza lehet küldeni, amennyiben erről megállapodást kötött az EU (vagy egy tagállam) a helyi kormánnyal. Ebben ezek az országok azért lehetnek érdekeltek, mert pénzt kapnak, vagy a polgáraik könnyebben juthatnak EU-s vízumhoz, esetleg más megállapodást sikerül kötniük a deportáló kormányokkal.
Utóbbi rendszerhez szervesen kapcsolódik egy friss, június 1-én kötött megállapodás, ami a „visszaküldési határozat” nevet kapta. Ez alapján az EU elismeri, hogy a kiutasított embereket EU-n kívüli táborokba is el lehet helyezni. Olaszország már épített ilyen tábort Albániában, de eddig nem nagyon tudták használni, mert az EU-s jog mostanáig ezt az intézményt nem ismerte, és az olasz bírók nem engedték odavinni azokat, akik nem akartak menni. Most ez is megváltozik, több ország is egyeztet ilyen EU-n kívüli táborokról, például a holland parlament is tárgyalt erről a minap, anélkül, hogy felfedték volna, hol lenne a hollandok távoli deportációs tábora.
Az új visszaküldési rendszer egyébként is megkönnyíti a deportálásokat. Ezt a tagállamok inkább óhajtották, mint az Európai Parlament, úgyhogy végül a néppárt nem a szokásos centrista partnereivel, hanem a jobboldali frakciókkal (konzervatívok, patrióták és szuverenisták) tudta megszavazni. A Fideszt is magában foglaló Patrióták külön nyilatkozatban üdvözölték a bevezetését, csak itthon a Fidesz erről nem beszélt, mert szembement volna azzal a kampányával, hogy az EU újabb migránsokat akar.
Jellemző, hogy a paktum ügyében sehol máshol nincs akkora belpolitikai hisztéria, mint itthon. Viták persze mennek róla, jogvédők, zöldek és egyes baloldali, liberális pártok élesen támadják túlzott szigora, embertelensége miatt. A szélsőjobb pedig több országban is túl puhának tartja.
De abban azért Európa nagy részén konszenzus van, hogy a szigorítás, a bevándorlás mérséklése a célja.
Voltak ugyan kormányok, amelyek kezdetben Orbánékhoz hasonlóan azzal fenyegettek, hogy nem tartják be az új szabályokat, de időközben számos új elemet csaptak hozzá, a biztonságos országok listájától a visszaküldési határozatig, amelyek némileg megnyugtatták a kétkedőket, például a lengyel kormányt.
És a kvóta?
Orbán Anita külügyminisztert idézzük, aki a Válasz Online-nak adott interjújában így fogalmazott: „Százszor elmondtuk, hogy egy majdani esetleges válsághelyzet megoldásában Magyarország nem migránsok befogadásával vagy pénzek befizetésével működne közre, hanem technikai segítséggel: szakembereket, rendőröket küldünk, ha egy uniós tagállam határa váratlanul nagy migrációs nyomás alá kerül.”

Ez tehát a Tisza válasza a paktum Fidesz által legtöbbet idézett részére, ami a tagállamok közötti szolidaritást írja elő. A szolidaritás azt jelenti, hogy
segíteni kell azoknak az országoknak, ahová az előző évben szokatlanul sok ember érkezett.
A segítségnyújtás állhat emberek átvételéből is, ami hasonlít arra az egyszeri kvótás megoldásra, amit a Fidesz 2016-ban népszavazáson próbált elutasítani. Jelenleg azonban csak öt ország vállal ilyet: Bulgária, Litvánia, Luxemburg, Málta és Románia. A többiek inkább pénzt adnak a túlterhelt országoknak, vagy ha ezt sem vállalják, akkor technikai segítséget is nyújthatnak, például ágyat, rendőrt, hajót küldhetnek.
Az Orbán-kormány semmit sem vállalt, ahogy Szlovákia sem, de az összes többi ország már jelezte, hogyan akar ebben mechanizmusban részt venni. Ha Magyarország valamiért mégis embereket akarna befogadni, vagy a szűrésüket átvállalni, akkor maximum 350 ember érkezne a kvóta alapján 2026-ban, de a Tisza-kormánynak nincs erre szándéka.
Hogy lehet ebből káosz Magyarországon?
Mint láttuk, Magyarország nem készült fel az új rendszerre. Egy lapunkhoz eljutott nem nyilvános kormányzati dokumentum alapján az alábbi intézkedések biztosan hiányoznak a jövő pénteki induláshoz:
- nem tett a kormány szolidaritási felajánlást (befogadás, pénz vagy technikai segítség, és ha utóbbi akkor mi);
- nem kért a kormány egy centet se az előkészületekre, holott több mint 73 millió euró lehívható kerete volt Magyarországnak (26 milliárd forint);
- nem alakították meg azt a koordinációs testületet, amely részt vesz az EU-s egyeztetéseken;
- nincsenek kiépítve a határeljáráshoz a szállások, irodák, nincs delegált személyzet, így orvos, tolmács, az érkezők kikérdezésére felkészített munkatársak, biztonsági őrök;
- nincs nemzeti végrehajtási terv, amit már le kellett volna adni az Európai Bizottságnak hónapokkal ezelőtt, és nem készült el a nemzeti migrációs stratégia sem, amit szintén le kellett volna már adni.
És ha mindez nem lenne elég, jelenleg olyan törvények vannak hatályban Magyarországon, amelyek ellentmondanak a paktum rendeleteinek. A mostani magyar szabályozás szerint Magyarország senkit sem enged be a területére, és senkit sem hallgathatnak meg. Kijevben vagy Belgrádban, a magyar nagykövetségeken lehet csak menedékjogi kérelmet beadni. Mivel a paktum nem ilyen eljárásrendet ír elő, ezért
jövő péntektől két, egymást kizáró jogi keret lesz érvényben Magyarországon.
A nemzeti jog nem engedi a paktumban előírt EU-s rendeleteket érvényesíteni, miközben érvényesítésük a magyar EU-tagságból következően kötelező lenne.
Idáig csak a joguralomra érzékenyek feje pattanna szét, de ebből gyakorlati lehetetlenségek is következnek. Amennyiben ugyanis valaki élni akarna azzal az EU adta jogával, hogy menedéket kérjen a magyar határon, de a magyar törvények miatt ezt nem teheti meg, akkor pert indíthat egy magyar bíróságon. Perelhet elvben olyan személy is, aki már Magyarország területén él, csak illegálisan. Az EU-s jog szerint ilyen konfliktusok esetén az EU-s jog a magasabbrendű, ezt idén éppen egy magyar kormány elleni ítéletében részletesen is kifejtette az EU Bírósága. Vagyis reális, hogy a magyar bíróság a magyar államot perelő menedékkérőnek adjon igazat. De mit kezdjen ezzel a magyar államigazgatás, ha nincs se embere, se hazai törvényi felhatalmazása betartani az EU-s jogot?
„A legnagyobb bizonytalanság ott van, hogy a magyar bíróságnak június 12-től az uniós jogot kell alkalmaznia, konkrét esetekben. Ha valakit a rendőrök kidobnak Szerbiába, és az illető jogorvoslatért fordul Magyarországon, akkor már az új szabályok szerinti eljárásra kell köteleznie a bíróságnak a hatóságot. De ott erre nincsenek felkészülve, nincs ember, nem látszik semmilyen készülődés. Senki sem látja előre, ez hogyan néz ez majd ki” – mondta a problémáról lapunknak Léderer András, a Helsinki Bizottság főmunkatársa, a menekültjog egyik legjobb hazai ismerője.

Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, a mostani magyar eljárásrendet a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” nevű állapotra hivatkozva írták elő, amit a Fidesz-kormányok 2016 óta hosszabbítgattak. A válsághelyzet legközelebb szeptember 7-én lejár. Ha a Tisza-kormány meghosszabbítja, akkor maradhat ugyan a mostani magyar rendszer, de az nyíltan szembemegy az EU-s rendelettel. Ha viszont nem hosszabbítja meg, akkor addig új szabályokat kell hoznia, vagyis
legkésőbb őszig át kell állni az európai rendszerre,
amit az összes többi tagállam is érvényesíteni készül. Vélhetően addig a csúszások miatt elnéző lesz a magyar kormánnyal az Európai Bizottság, és addig talán a bíróságok sem kényszerülnek ítéletet hozni az államot perelő menekültek ügyében, de sokkal több idő nincs a rendezésre.
És van még az egymilliós kérdés is
Mivel a magyar menekültügyi törvények eddig sem, azaz a paktum előtt sem feleltek meg az EU-s jognak, az EU Bírósága napi egymillió (és egyszeri 200 millió) euróra büntette a kormányt, még 2024 nyarán. Ezt azóta is vonják a Magyarországnak járó támogatásokból.
Ha a magyar törvények a paktum követelményeinek megfelelnének, akkor a büntetésnek vége lenne. Már csak ezért is megérné az országnak átállni az uniós rendszerre. Ha viszont nem felel meg neki hosszabb távon sem, akkor a mostani büntetés mellé újabb is jöhet, a paktumban lévő határozatok elodázása miatt.
Ezt tudják a Tisza politikusai is. Ám mielőtt új jogszabályokkal paktumkészre alakítják a magyar rendszert, úgy tűnik, hogy
előbb a politikai munkát akarják elvégezni, hogy a lakosságot felkészítsék a változásokra.
Hajdú Márton tiszás képviselő, a parlament külügyi bizottságának elnöke, aki korábban mindhárom EU-s intézménynél dolgozott, ezt mondta lapunknak: „A Fidesz hazugságai a migrációról nagyon mélyen beégtek, es az emberekben nagyon sok megalapozatlan vélekedes ragadt meg. Ezeket tisztázni kell. Ez például egy sok tekintetben szigorú paktum, amely a külső határok még hatékonyabb védelmét segíti elő, valamint a kitoloncolásokat is egyszerűbbé teszi. A Tisza pedig nem enged a szigorból, és az elítélt embercsempészeket sem engedi el.”
Vagyis a Tisza előbb magyarázna, és csak utána hozna törvényeket. Addig marad a büntetés, és jövő péntektől a jogi káosz is beköszönt.
Nyitókép: a calais-i menekülttábor bejárata 2016-ban (fotó: Markus Heine / NurPhoto via AFP)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

