Orbán Viktor bukása az EU győzelme is – őszre itt lehet 4 milliárd euró
Elérhet-e gyors sikert az unióval és a források kiolvasztásával Magyar Péter kormánya? Miben „keménykedhet” Magyarország Brüsszellel, és mi az, amiben biztosan engedni kell? Mennyire fáj – az immár általunk sem vétózott – új uniós szankciós csomag az oroszoknak? Célra vezethet-e Trump őrült politikája Iránnal? Fenyeget-e posztkommunista–széljobbos összeborulással a román kormányválság? Itt a HetiVálasz májusi külpolitikai adása – Ablonczy Bálinttal, Magyari Péterrel és Vörös Szabolccsal.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak! Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A podcast Youtube-on is fent van!
Részletek a műsorból:
Lehet-e látványos és gyors áttörés az EU-val?
Magyari Péter: „Az Európai Unió lassan mozgó intézményrendszer; nem rugalmas, későn reagál, magyarügyben viszont egyelőre rácáfol önmagára: elképesztő energiák mozdulnak meg azért, hogy a Magyarország előtt eddig befagyasztott pénzeknek legalább egy része – lehetőség szerint minél jelentősebb része – befusson még idén. Elemi érdeke az európai intézményeknek és kormányoknak, hogy a magyar kormány jól kezdje ezt az időszakot, márpedig a gazdasági kihívásokat más nem tudja érdemben enyhíteni, mint a beragadt EU-pénzek érkezése. Másrészt az Európai Unió intézményei számára ez szintén győzelem: 2022 végén kivetették az első komoly pénzügyi szankciókat Magyarországra az EU történetében, és nem is kellett négy év, úgymond elérték a változást. Ezt a sztorit akkor már végig is kell csinálni. (…) Óriási munka indul meg, és ha minden jól megy, akkor őszre itt lesz 4 milliárd euró – ha minden nagyon-nagyon jól megy, akkor 6 és fél milliárd.”
Hol lehet az arany középút a – Fidesz által is támadható – „Brüsszelnek való megfelelés” és az ellenszegülés között?
Ablonczy Bálint: „Valamilyen módon fel kell szabadítani a nyelvünket. Ki kell mondani, hogy azok a szavak, amiket használtak, elképesztő mennyiségű közpénzzel megtámogatva, óriásplakátokkal – olyan százmilliárdos óriásplakátjaival, aki akkor még nem zokogott, amikor föl kellett tenni ezeket az elképesztő szövegeket –, mind léteztek, de a mögötte lévő valóság más volt. Nagyon nehéz feladat lesz egyszerre tüzet oltani, pénzt hazahozni, kapcsolatokat normalizálni, és elmondani egy csomó esetben a magyar választóknak is, hogy »az a valóság, amit nektek ezekkel a szavakkal eladtak az elmúlt 12-16 évben, az nem úgy néz ki, vagy van az éremnek egy másik oldala, vagy hogy valamilyen más módon kell erről beszélnünk«. Ez bizonyos értelemben nehezebb feladat, mint hazahozni uniós forrásokat. Nem véletlen, hogy egy Fidesz harmadik vonalából kiugrott ember tudta megcsinálni a rendszerváltást.”
Milyen hatással vannak az új uniós szankciók az orosz olajpénzekre?
Magyari Péter: „Az, hogy a szedett-vedett tankerflottájuk már be sem futhat európai kikötőkbe, nagyon komoly hatással lehet az orosz olajexportra, amely egyébként is szenvedett. Azzal, hogy közben az amerikaiak tavaly ősz végén kivetették a Lukoilra és a Rosznyeftyre a szankciót, olyan ütést vittek be, amivel januárban már így is felére esett vissza az orosz állam olajkereskedelemből származó bevétele. Esik vissza az olajtermelés is Oroszországban. Valamennyit megmentett az orosz gazdaság számára az iráni háború, de közel sem annyit, hogy akárcsak a 2025-ös bevételeik visszajöjjenek. Miközben az olaj ára az egekben van, aközben még mindig kevesebbet keresnek idén az olajjal az iráni háború óta is, mint tavaly. Részben a kikötői probléma miatt, de nagyon nagy részben azért, mert az ukránok az elmúlt hónapokban elképesztő hatékonysággal és eddig nem látott intenzitással lövik az orosz olajkereskedelem infrastruktúráját.”
Mi vezetett oda, hogy Donald Trump 5 ezer amerikai katonát von ki Németországból arra hivatkozva, hogy Merz kancellár nem segít eleget Amerikának az iráni háborúban?
Ablonczy Bálint: „Ez megmutatja, hogy abból a nagyon harsánynak, nagyon hatékonynak és nagyon egyértelműnek tűnő stratégiából, amit Trump meg a hozzá hasonló politikusok képviseltek – hogy nincsenek érdekek, nincsenek hosszú távú megállapodások, nincs olyan, hogy stabilitás, én magam eldöntöm, hogy mi a jó –, következik egy csomó dolog a többiekre nézve. (…) Bizonyos értelemben őszintének tartom Trump felháborodását, csak azt nem méri föl, hogyha úgy politizál, hogy nem szól, nem egyeztet, nincs NATO-tanácsösszehívás, és belemegy ebbe azért, mert azt gondolta, hogy a Maduro-akció milyen jól sikerült, akkor ne csodálkozzon, hogy ez a következménye. Trump viszont csodálkozik és ennek megfelelően dühös is.”
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
