A Válasz Online május 2-án hosszú interjút közölt Tamási Miklóssal, a Fortepan alapítójával a közmédiával folytatott jogi vita kapcsán. Mivel az interjúban általában a közgyűjteményi szféra, s ezen belül a főváros múzeuma, a Kiscelli Múzeum többször is szóba került, ezért az intézmény vezetője, Perényi Roland úgy érezte, hogy a „másik oldal” – azaz a közgyűjtemények szempontját is érdemes a nyilvánosság elé tárni.
Bővebben >>>Ha kell, a „szamizdat-tudásátadás” ideje jön. Hadd jöjjön! Hagyjuk a kerettantervet! Ha hülyeség van benne, írjuk felül! – Horváthné Vass Ildikó arról, ami a sztrájkon, tüntetésen, engedetlenségen túlmutat. Írását a Kossuth téri tanártüntetés napján közöljük.
Bővebben >>>Kóka János álmodni sem merte talán, ami pedig mára valósággá vált: nyugodtan pusztulhat iskola, kórház posta, vasút és múzeum, az állami pénz meg ömölhet magáningatlanok fejlesztésére. A négyszögletű magyar posztmodern persze nem lenne kerek Bayer Zsolt nélkül, aki épp támogató békemenetet hirdetett az általa nem is olyan régen demens vénembernek, gazembernek nevezett pápa miséjére. Vélemény.
Bővebben >>>Egy nemzeti közösségnek természetes világnézeti megosztottsága mellett is képesnek kell lennie gondolni valamit közös jövőjéről és közös céljairól. Magyarországon ez a képesség mára elveszett, de visszanyerhető – írja Filippov Gábor. A Válasz Online ezzel az írással zárja a Lányi András által indított közéleti vitasorozatot.
Bővebben >>>Sokáig tarthat még Orbán Viktor uralma, akár összesen 33 évig is, mint a Kádár-rendszer. Csakhogy 1982-ben sem gondolta senki, hogy utóbbi csupán hét évvel később össze fog omlani. Lányi András sem. Vendégszerzőnk tehát nem teljesen borúlátó: Deme Zoltán Lányi lapunkban megjelent írására válaszul izgalmas cikkben tekinti át Magyarország jelenlegi állapotát és az abból kivezető lehetséges utakat.
Bővebben >>>Bibói értelemben nincs elitünk – véli Szabó Attila, aki szerint az érdemessé válást és a tudáson, bölcsességen és jóságon alapuló kiválasztási eljárás kidolgozását már most érdemes elkezdeni. Nem a szimbolikus terekben, hanem helyben, lokálisan, civil szerveződésekben, szakmai és munkahelyi közegekben. A szerző a Társaság a Szabadságjogokért jogásza, ám most nem a TASZ véleményét fejti ki. […]
Bővebben >>>Ha „decentralizált hatalomról, autonóm közösségek alulról felfelé építkező rendszeréről” hallok, egyből a revolvertáskámban lapuló LMP-sen bázisdemokrata vízipisztolyhoz nyúlok. Valószínűtlen, hogy személyiségközpontú korunkban vezető személyiség nélküli, laza kapcsolódású csoportocskák le tudnák váltani a mindent uraló rendszert – véli Gulyás Balázs.
Bővebben >>>Nincs más kiút, csak az utópia. Megváltók ugyanis nem jönnek: sem Brüsszelből, sem a Múzeum körútról, sem a diáktüntetésekről. Nem lesznek éhséglázadások, nem „telik be a pohár”, nem „nyílnak a bicskák” a milliós karóráktól. Nem lesznek az állampártot belülről szétfeszítő belső harcok. Nem lesz nyílt diktatúra, ami „fölnyitná a szemeket” és megrendezhetővé tenné újra 1956-ot vagy az 1989 végi Romániát. Vélemény.
Bővebben >>>„Az igazságnak nyelvet adni – erős, hatalmas nyelvet. A hazaszerető értelmiség feladata ez lehetne a következő évtizedre. Különben továbbra is csak a megértetlen értékek, vágyak és ábrándok kultúráját tudjuk felmutatni a nemzetnek” – véli Béndek Ábris. A Párizsi Politikai Tanulmányok Intézetének hallgatója Lányi András lapunkban megjelent, a lehetséges ellenzéki programról született írására reagál. Vélemény.
Bővebben >>>„A NER hosszú évtizedében élve az ellenzékiségről vitázni – akármilyen előjellel – olyan, mint egy halott felett állva az egészséges bélműködés rejtelmeiről eszmét cserélni. Már csak Gyurcsány Ferenc időtlenül romantikus ölelése maradt nekünk” – írja Ficsor Benedek. A Magyar Hang szerkesztőjének válasza a lapunkban megjelent vitaindítóra.
Bővebben >>>A liberális progresszióra adott retrográd reakció nem visszaállítja a normalitást, hanem elmélyíti a válságot. Ennek ellenére is van remény. A Válasz Online szerint így lehet elviselni az életet…
Bővebben >>>A hatalmi médiagépezet nap mint nap a Nyugat ellen hangol, melynek következményeként a magyar közvélemény tetemes része oroszpárti. Mindez olyan konfliktus tőszomszédságában, ahol az agresszort konkrét szovjet nosztalgia fűti, és ahol Sztálin kultusza újra polgárjogot nyer. Vélemény az orosz–ukrán-háború kitörésének évfordulójára.
Bővebben >>>Az alkotócsapat három tagja lapunkat kereste meg azzal, hogy válaszoljanak néhány, a filmkészítés körülményével kapcsolatban felvetődött kérdésre. Leszögezik: munkájuk egyáltalán nem hibátlan, de a nyeregkápák dőlésszöge és hasonló kérdések inkább a szűkebb szakértőket izgathatják.
Bővebben >>>„Teremtsük meg annak lehetőségét, hogy az emberek fokozatosan egyre kevesebb és kevesebb munkával érjék el a jogosultságot az »alapjövedelemre«, hogy egyre hamarabb kezdhessenek olyan tevékenységbe, mely az emberi élet kiteljesedését segíti elő a mindennapi kenyérkereset helyett!” – írja a lapunknak küldött vitacikkében Csépányi-Fürjes László informatikai doktorjelölt.
Bővebben >>>„Olyan méltatlan lenne leírni, hogy az akkori magyar politikai elit belevitt egy országot egy abszolút értelmetlen háborúba. Nem kell erről ilyen élesen beszélni. Sokkal jobb a hadtestek számát, a tankcsapdák mibenlétét, az utánpótlási nehézségeket emlegetni. Ez kellemesen távol tartja a fájdalmat. A hideget, a nyers húst, az ordítást, a vért, a rettegést.” A Donnál 80 évvel ezelőtt kezdődött katasztrófáról szóló múlt heti vitánk után Papp István történész megdöbbentően közel hozza a tragédiát – saját családja történetén keresztül. Bivalyerős szöveg.
Bővebben >>>
