Nem sejtette senki, hogy egyszer majd a Fidesznek köszönhetően lehet eltávolítani rendszerük utolsó sarokköveit, pedig ez történik most. Orbán Viktor annyi vereséget szenvedett 2012–2013-ban az Alkotmánybíróságon, hogy lebontotta a jogállam legfontosabb védvonalait. A Tisza most ezt kihasználva akarja eltávolítani a köztársasági elnököt. Ám van némi kockázata annak, hogy patthelyzet alakul ki, még olyan abszurd állapot is előfordulhat, hogy egyszerre két köztársasági elnöke lesz Magyarországnak. Elhúzódó jogászkodásnál többet azonban Sulyok nem nagyon érhet el – és még ennek sem túl nagy az esélye.
Bővebben >>>Ami a reformkornak a „vízrendezés” volt, napjainknak a „vízvisszatartás” kell, hogy legyen Rácz Lajos környezettörténész szerint. A Szegedi Tudományegyetem professzora lapunknak küldött írásában bemutatja, hogy az 1830-as és az 1840-es évekhez hasonlóan most is jelentős ökológiai nyomás nehezedik a magyar társadalomra, melynek kockázata nem a gyors összeomlás, hanem a lassú hanyatlás. Az egyik fő ellenszer a mélyárteres alföldi vízpótlás, de „nagyságrendjét és jelentőségét tekintve ez feltehetően vetekedne a vasútépítések 19. századi projektjével”.
Bővebben >>>2026-ban az energetikai létesítmények pusztítása vagy fenyegetése határozza meg a világ katonai konfliktusait. A Kuba elleni olajblokád, az orosz finomítókat és kikötőket lángba borító ukrán drónok, Kijev téli megfagyasztása és a Hormuzi-szoros körüli dráma mind az ellenség energiájának elvételéről szólnak. A tankönyvek szerint ebből világgazdasági válságnak kellene következnie. Szerencsére eddig mégsem következett.
Bővebben >>>Az előzetes várakozással szemben Marine Le Pen mégis indulhat a jövő évi francia elnökválasztáson, miután a másodfokú bíróság ezt lehetővé tette. Bár Le Pen jogerősen bűnös egy pártfinanszírozási ügyben, indulhat közhivatalért, de lehet, hogy a választási kampány főszereplője a politikus bokája lesz: azon kellene ugyanis a nyomkövetőt viselnie. A kijelölt utód, Jordan Bardella csalódott lehet.
Bővebben >>>A Magyarországon most tetőző európai hőhullám nemcsak történelmi hőmérsékleti rekordokat, hanem közszolgáltatások részleges leállását, lokális vízhiányt és sok halálesetet okozott. Vagyis kiderült, hogy sebezhetőbbek vagyunk a felmelegedéssel szemben, mint gondoltuk. Pedig a klímamodellek szerint a most még extrémnek tartott hőség gyakoribbá válhat a jövőben, ezért az alkalmazkodást sürgősen fel kell gyorsítani. Mint az alábbi összeállításból kiderül, mindenekelőtt öt területen: közműbiztonság, passzív hűtés, tájhasználatváltás, vízmegtartás, betontalanítás.
Bővebben >>>Haláleseteket és sok közszolgáltatás kényszerű leállítását okozza az egy hete keletkezett, várhatóan július elejéig tartó nyugat-európai hőkupola. Franciaországban egy nap alatt az országos átlagos hőterheléses rekord és 300 helyi hőmérsékleti csúcs is megdőlt, Spanyolországban sorra halasztják el a tömegrendezvényeket. A helyenként 40-42 fokos forróság is kemény, de az igazán rendkívüli a kora nyári időzítés és a hőhullám extrém hossza – ilyen együttállásra a mérések kezdete óta nem volt példa a térségben. Magyarország egyelőre a hőkupola-jelenség peremét érzi.
Bővebben >>>Míg a Corvinus vezetése és menedzsmentje átmentené magát az új világba is, a szakszervezet és több mint 180 egyetemi dolgozó illegitimnek tartja őket: elégedetlenek az eredményekkel, és a kekvák küszöbönálló törvényi megszüntetésére hivatkozva új irányokat követelnek. Azt például, hogy ne diszkriminálják tovább a magyar hallgatókat és oktatókat. Így ugyanis a közpénz nem közérdeket szolgál. A rektorhelyettes mindezt vitatja.
Bővebben >>>Tizenhat év Fidesz-kormányzás után keresi a helyét a református egyház, amely még egyik püspöke, Balog Zoltán kegyelmi ügyben játszott szerepével is küzdeni kénytelen. Az idei esztendő végén ráadásul tisztújítás lesz a reformátusoknál, amelynek során az államhatalomhoz való viszony lesz az egyik központi elem. Erről most kálvinista körökben korábban nem látott vita zajlik, a kulcskérdés pedig így hangzik: „Milyen keresztyén szabadság az, aminek a garanciáját nem Istenben, hanem a kormányzatban látjuk?” Egyházpolitikai háttér.
Bővebben >>>Az új magyar miniszterelnöknek nagyon örültek az első brüsszeli csúcsán, de ő csak azt tudta megígérni, hogy készen áll az alkudozásra és kemény tárgyaló lesz. Első hozzászólásában rögtön beszólt a menekülteket védelmező kollégáinak, és azt is jelezte, hogy nem ért egyet azzal a tervvel, ami alapján a Bizottság sokkal rövidebb pórázra fogná a kormányokat a támogatások elköltésekor.
Bővebben >>>A párt holnapi kongresszusán alaposan átírják az alapszabályt, de az elnök várhatóan Orbán Viktor marad. A választások után tovább radikalizálódó volt miniszterelnök és a polgári középhez való visszatérés stratégiája közötti ellentmondás feloldhatatlannak látszik.
Bővebben >>>Már most közelíti a valaha mért legalacsonyabb értéket a Velencei-tó vízszintje, pedig még csak a nyár elején járunk. Idén olyan drámai helyzet állhat elő, amilyet még soha nem tapasztaltunk. Az új kormány törvényt, fenntartható vízpótlást és a tározók rekonstrukcióját ígéri, de egyik hétről a másikra nem lehet bepótolni azt, hogy hosszú évek óta nem történt semmi a tó megmentése érdekében. Ráadásul csodaszer sincs.
Bővebben >>>A Tisza által beígért igazságtétel egyik legfontosabb kérdése, hogy vissza lehet-e jogszerűen venni a NER központi bankját, a jórészt állami tőkéből épített MBH-t – és ezzel Mészáros Lőrinc „fél vagyonát”. A Válasz Online tucatnyi pénzintézeti, tőkepiaci szakemberrel és jogásszal beszélte át a forgatókönyveket. Arra jutottunk, hogy: igen. De ehhez Varga Mihály aktív közreműködésére is szükség lehet.
Bővebben >>>Noha a legfrissebb kutatások szerint a nemzeti tragédiát fél évezreddel ezelőtt korántsem a magyar széthúzás, egymásnak feszülés és az elit alkalmatlansága okozta, az idei megemlékezés részleges kudarca éppen a fenti okokra vezethető vissza. De leginkább Lázár Jánosék időrabló központosítására. Háttér.
Bővebben >>>A Szövetség szinte egyszerre veszítette el a vele természetellenesen összenőtt Fideszt és esett szét a romániai magyar érdekképviseletet is magában foglaló bukaresti koalíció. Az erdélyi magyar érdekképviseletben is úgy gondolják, hogy a Fidesznek vége, s ideje újragombolni a lajbit.
Bővebben >>>Jövő pénteken hatályba lép az EU-s törvénycsomag, ami a Fidesz szerint az Ördög maga, és Magyar Péter jobban tette volna, ha Brüsszelben hagyja az ország pénzét, csak ebből a paktumból maradjunk ki. Pedig az új szabályok nagy része a bevándorlók kívül tartását, deportálását segíti. Az is igaz, hogy hatályba lépése után nem tehet úgy Magyarország, mintha menekültek, az EU-ba igyekvő emberek nem léteznének.
Bővebben >>>Miközben az állam százmilliárdokat költött a születésszám növelésére, maga a szülés veszteséget és feszültséget okoz az egészségügyben, és a nők tömegesen menekülnek a magánellátásba. 2025-ben a top 10 fővárosi szülészet közül kettő is fizetős volt. Létezhet szabad orvosválasztás a hálapénz visszavezetése nélkül? Ki fizetne ezért: a családok vagy az állam? És a szabad szülészválasztás után jönne a szabad sebészválasztás is? A Válasz Online nagy szülészeti tablója a társadalmi egyeztetés elindulása előtt.
Bővebben >>>Közel egy évtizede palánkok mögött rejtőzik három nagy építési terület a Városligetben. A Liget projektnek úgyis vége, ideje visszaadni a zöldnek a parkot. A Királyi Palota rekonstrukció alatt álló szárnyát visszakaphatná a Nemzeti Galéria, ahol a Louvre mintájára lehetnének egymás mellett történelmi és modern kiállítóterek. Az Iparművészeti régóta halogatott felújítása mellett az új Közlekedési Múzeum megvalósítása lehet a következő évek nagy kulturális húzófejlesztése. A politikai rendszerváltást követően mindenképpen újra kell gondolni Budapest félkész kulturális fejlesztéseit. Ebből azonban még jó is kijöhet.
Bővebben >>>Miért kell saját pénzükön megvenniük a restaurátoroknak az anyagokat, ha bekerül egy különlegesebb lelet a múzeumba? Hogy állhatnak évek óta bezárt múzeumok fontos vidéki városokban? Meddig lehet építeni a megalázóan alacsony bérekért dolgozó szakemberek elhivatottságára? Miközben mindenki az országos nagy múzeumok helyzetére figyel, Zsámbéki Anna egy kevésbé szem előtt lévő területre hívja fel a figyelmet, ahol a bajok talán még súlyosabbak: a városi múzeumok helyzetére. A vidéki kultúra tartópillérei átvészelték az elmúlt éveket, de a fennmaradásukhoz mielőbb gyökeres kultúrpolitikai változásokra lenne szükség.
Bővebben >>>A kritika büntetése és a lojalitás túljutalmazása, az alsóbb szintekről érkező figyelmeztetések elnyomása, a vezetők elszigetelődése, korrekció nélkül hagyott rossz döntések, bűnbakképzés, irreális optimizmus, az ellenfél lebecsülése közben a saját képességek túlértékelése – főként ezek a tényezők vezettek nagy vereséghez Norman Dixon pszichológus szerint. Úgy hangzik, mint a Fidesz 2026-os bukásának elemzése? Pedig nem az: a brit teoretikus 1976-ban vetette papírra mindezt, nem is politikai, hanem katonai összefüggésben.
Bővebben >>>Lapunk megtudta: akár mind a 24 ezer állambiztonsági levéltárban őrzött 6-os karton felkerülhet az internetre október 22-én – az ügynökjelentések viszont várhatóan nem. De mi lesz a titokzatos mágnesszalagok sorsa? Emlékezetpolitikai háttér.
Bővebben >>>Eljutott lapunkhoz az a kizárólag zártkörű szakmai felhasználásra készített belső munkaanyag, amelyben hosszú évek óta először néz szembe a gyermekvédelem valódi helyzetével az országos szakszolgálat. Az a szerv, amelynek az elmúlt években közvetítenie kellett volna a döntéshozók felé a terepen dolgozók jelzéseit. A jelentések országszerte súlyos munkaerőhiányról, kritikus mentális állapotú gyerekekről, kilátástalan szociális körülményekről és a gyermekvédelmi intézmények túlzsúfoltságáról adnak hírt. Rávilágítanak egy-két olyan megdöbbentő összefüggésre is, amelyekről eddig nem beszélt senki.
Bővebben >>>„Az egészségügyben nem pusztán kormányváltást, hanem rendszerváltást várnak az emberek” – indokolta lapunknak Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, miért változik meg alapjaiban és cserél vezetőt valamennyi kulcsfontosságú kormányzati intézmény. A gyógyítás minőségének drámai romlását okozta, hogy az Orbán-rezsim sorra döntötte le az egészségügy „irányítótornyait”. Mindet újraépítik, és újakat, például minőségügyi hatóságot hoznak létre a gyógyítás színvonalának ellenőrzésére. Hat pontban mutatjuk be, hogy mi lesz az intézmények új funkciója és kik fogják vezetni ezeket, és hogy megroggyantásukkal milyen károkat okozott a leköszönő rendszer.
Bővebben >>>A szerdai kormányüléssel és az azt megelőző alföldi terepbejárással a kiszáradás és a vízügy témája a politika legfelső szintjére emelkedett. Ennek látszólag ellentmond, hogy információink szerint a vízgazdálkodás ügye egyel lejjebb, helyettes államtitkári szintre kerülhet az új kormányzati struktúrában. Ugyanakkor a „vízre alapozott tájhasználat bevezetése” különleges figyelmet kaphat, és az első benyomások alapján maga a kormányfő is szorosan követi a „hidratált Alföld” ügyét.
Bővebben >>>Miért tűnt időzített bombának Tarr Zoltán a kampány alatt? Sikerrel jelentkezett kifejezetten férfiaknak meghirdetett állásra az új igazságügyi miniszter, Görög Márta? Miért Vitézy Dávid hasonlít a legjobban Magyar Péterre az egész kormányban? Miért van beszélő neve a technológiai miniszternek? Tények és pletykák az új kormány tagjairól, második rész.
Bővebben >>>
