Jövő pénteken hatályba lép az EU-s törvénycsomag, ami a Fidesz szerint az Ördög maga, és Magyar Péter jobban tette volna, ha Brüsszelben hagyja az ország pénzét, csak ebből a paktumból maradjunk ki. Pedig az új szabályok nagy része a bevándorlók kívül tartását, deportálását segíti. Az is igaz, hogy hatályba lépése után nem tehet úgy Magyarország, mintha menekültek, az EU-ba igyekvő emberek nem léteznének.
Bővebben >>>Miközben az állam százmilliárdokat költött a születésszám növelésére, maga a szülés veszteséget és feszültséget okoz az egészségügyben, és a nők tömegesen menekülnek a magánellátásba. 2025-ben a top 10 fővárosi szülészet közül kettő is fizetős volt. Létezhet szabad orvosválasztás a hálapénz visszavezetése nélkül? Ki fizetne ezért: a családok vagy az állam? És a szabad szülészválasztás után jönne a szabad sebészválasztás is? A Válasz Online nagy szülészeti tablója a társadalmi egyeztetés elindulása előtt.
Bővebben >>>Közel egy évtizede palánkok mögött rejtőzik három nagy építési terület a Városligetben. A Liget projektnek úgyis vége, ideje visszaadni a zöldnek a parkot. A Királyi Palota rekonstrukció alatt álló szárnyát visszakaphatná a Nemzeti Galéria, ahol a Louvre mintájára lehetnének egymás mellett történelmi és modern kiállítóterek. Az Iparművészeti régóta halogatott felújítása mellett az új Közlekedési Múzeum megvalósítása lehet a következő évek nagy kulturális húzófejlesztése. A politikai rendszerváltást követően mindenképpen újra kell gondolni Budapest félkész kulturális fejlesztéseit. Ebből azonban még jó is kijöhet.
Bővebben >>>Miért kell saját pénzükön megvenniük a restaurátoroknak az anyagokat, ha bekerül egy különlegesebb lelet a múzeumba? Hogy állhatnak évek óta bezárt múzeumok fontos vidéki városokban? Meddig lehet építeni a megalázóan alacsony bérekért dolgozó szakemberek elhivatottságára? Miközben mindenki az országos nagy múzeumok helyzetére figyel, Zsámbéki Anna egy kevésbé szem előtt lévő területre hívja fel a figyelmet, ahol a bajok talán még súlyosabbak: a városi múzeumok helyzetére. A vidéki kultúra tartópillérei átvészelték az elmúlt éveket, de a fennmaradásukhoz mielőbb gyökeres kultúrpolitikai változásokra lenne szükség.
Bővebben >>>A kritika büntetése és a lojalitás túljutalmazása, az alsóbb szintekről érkező figyelmeztetések elnyomása, a vezetők elszigetelődése, korrekció nélkül hagyott rossz döntések, bűnbakképzés, irreális optimizmus, az ellenfél lebecsülése közben a saját képességek túlértékelése – főként ezek a tényezők vezettek nagy vereséghez Norman Dixon pszichológus szerint. Úgy hangzik, mint a Fidesz 2026-os bukásának elemzése? Pedig nem az: a brit teoretikus 1976-ban vetette papírra mindezt, nem is politikai, hanem katonai összefüggésben.
Bővebben >>>Lapunk megtudta: akár mind a 24 ezer állambiztonsági levéltárban őrzött 6-os karton felkerülhet az internetre október 22-én – az ügynökjelentések viszont várhatóan nem. De mi lesz a titokzatos mágnesszalagok sorsa? Emlékezetpolitikai háttér.
Bővebben >>>Eljutott lapunkhoz az a kizárólag zártkörű szakmai felhasználásra készített belső munkaanyag, amelyben hosszú évek óta először néz szembe a gyermekvédelem valódi helyzetével az országos szakszolgálat. Az a szerv, amelynek az elmúlt években közvetítenie kellett volna a döntéshozók felé a terepen dolgozók jelzéseit. A jelentések országszerte súlyos munkaerőhiányról, kritikus mentális állapotú gyerekekről, kilátástalan szociális körülményekről és a gyermekvédelmi intézmények túlzsúfoltságáról adnak hírt. Rávilágítanak egy-két olyan megdöbbentő összefüggésre is, amelyekről eddig nem beszélt senki.
Bővebben >>>„Az egészségügyben nem pusztán kormányváltást, hanem rendszerváltást várnak az emberek” – indokolta lapunknak Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, miért változik meg alapjaiban és cserél vezetőt valamennyi kulcsfontosságú kormányzati intézmény. A gyógyítás minőségének drámai romlását okozta, hogy az Orbán-rezsim sorra döntötte le az egészségügy „irányítótornyait”. Mindet újraépítik, és újakat, például minőségügyi hatóságot hoznak létre a gyógyítás színvonalának ellenőrzésére. Hat pontban mutatjuk be, hogy mi lesz az intézmények új funkciója és kik fogják vezetni ezeket, és hogy megroggyantásukkal milyen károkat okozott a leköszönő rendszer.
Bővebben >>>A szerdai kormányüléssel és az azt megelőző alföldi terepbejárással a kiszáradás és a vízügy témája a politika legfelső szintjére emelkedett. Ennek látszólag ellentmond, hogy információink szerint a vízgazdálkodás ügye egyel lejjebb, helyettes államtitkári szintre kerülhet az új kormányzati struktúrában. Ugyanakkor a „vízre alapozott tájhasználat bevezetése” különleges figyelmet kaphat, és az első benyomások alapján maga a kormányfő is szorosan követi a „hidratált Alföld” ügyét.
Bővebben >>>Miért tűnt időzített bombának Tarr Zoltán a kampány alatt? Sikerrel jelentkezett kifejezetten férfiaknak meghirdetett állásra az új igazságügyi miniszter, Görög Márta? Miért Vitézy Dávid hasonlít a legjobban Magyar Péterre az egész kormányban? Miért van beszélő neve a technológiai miniszternek? Tények és pletykák az új kormány tagjairól, második rész.
Bővebben >>>Szerette volna Lavrovot Szijjártó Péter akkor is, ha elolvassa Orbán Anita könyvét? Hol helyettesítette kiváló angoljával Matolcsy Györgyöt Kármán András? Mit művelt Ruff Bálint láthatatlan keze? Mit tett az egy oldalnál hosszabb e-mailekkel Kapitány István, amikor még félmillió beosztottja volt? Tények és pletykák az új kormány tagjairól, első rész.
Bővebben >>>Furcsa véget ért Lázár János kastélyprivatizációja: többszöri nekifutás után mindössze két kastélyt sikerült elajándékozni, azok közül is az egyiket egy önkormányzatnak. Ez a jó hír: az állami kastélyvagyon megmaradt. A rossz hír az, hogy a költségvetésben más forgatókönyvvel számoltak, és nem adták oda az épületeket kezelő NÖF-nek azt a pénzt, amire az év második felében szükség lenne a működéshez. Nagyjából 3 milliárd forint kellene néhány héten belül a bedőlés elkerüléséhez.
Bővebben >>>Nem az az igazán aggasztó, hogy a szinte csapadékmentes március és április miatt szerte az országban porszáraz a talaj. Hanem ami mögötte van: az alább bemutatott számítások szerint a 2021-től mért halmozott csapadékhiány országosan elérte a 462 mm-t. Ez azt jelenti, hogy öt év alatt körülbelül egy évnyi esővel és hóval kevesebb hullott. Nem arról van tehát szó, hogy idén korábban jött az aszály, hanem hogy még a tavalyi, sőt a túlnyúló hatásokat nézve a korábbiak sem múltak el. Bár a héten némi enyhülés érkezik, több jel szerint nyárra a 2022-esnél is durvább kiszáradással kell számolni. Szó szerint létkérdéssé válik a klímaalkalmazkodás és a vízmegtartás.
Bővebben >>>Orbán Viktor bevette volna Brüsszelt és nem vette észre, hogy elveszíti Bózsvát – ez az egyik nagy tanulsága a vasárnap kétharmados Tisza-győzelmet hozó kampánynak. Magyar Péter pártja azonban nem pusztán az ellenfél hibáinak, a magyar valóságtól elrugaszkodott kormányzati politikai üzeneteknek köszönheti győzelmét. Szívós munkával olyan hálózatot építettek ki, amely lábon verte meg a sorozatban négy […]
Bővebben >>>Hiba volna, ha a NER bukása után elmaradna a vagyoni rendezés, de az is, ha politikai indulat és bosszú vezérelné. A magánjog, a tulajdon és jogállam elveinek megfelelő vagyoni helyreállítás azonban vendégszerzőink szerint nem csupán szükséges, de lehetséges is. Hogyan? Hát úgy, hogy a látszólag jogszerű, „lepapírozott” tranzakciókra is vonatkozik a jóhiszeműség és tisztesség követelménye, valamint a nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközés tilalma. Lendvai András ügyvéd és Tóth Gábor Attila alkotmányjogász, egyetemi tanár közös írása következik az egyik legégetőbb kérdésről: a vagyonvisszaszerzés jogi lehetőségeiről.
Bővebben >>>Orbán Viktor rendszere visszalökte az országot az 1980-as évekbe: központosít és a gátlástalanságot jutalmazza. Az orosz elköteleződés természetes következménye a folyamatnak. Ha Orbán marad, eljöhet a pont, amikor már nem lesz módja a magyar népnek ismét a Nyugat felé fordulni. Erre utal Putyin és Orbán telefonbeszélgetésének kiszivárogtatása. Helyzetkép választás előtt.
Bővebben >>>Huszár Ákos az Osztály hosszú árnyéka című kötetében szemléletesen mutatja be, miért a kékgalléros szakik dönthetik el az idei választásokat, és a rendszer szimbólumává váló stadionok hogyan képezik le a mai magyar társadalom szerkezetét. Ha meg szeretnénk érteni, mi zajlott az elmúlt években, legjobb, ha besurranunk egy stadion VIP bejáratán. Induljunk!
Bővebben >>>Nemzetközi csapat nyerte el az első helyet azon a tervpályázaton, amit a főváros Rákosrendező mestertervének elkészítésére kiírt. A vártnál jóval kevesebb zöld, a vártnál sűrűbb, magasházas negyed és első ránézésre elégtelen kötöttpályás kapcsolatok árnyalják azt az örömöt, amit az alapvetően jó városépítészeti koncepció miatt érezhetünk. Egy éve bukott meg a kormány cinikus kiárusítási terve, ami teljesen irreális módon felhőkarcolós luxusnegyedet álmodott Budapest egyik legfontosabb rozsdaövezeti fejlesztési területére. Ehhez képest a mostani vízió emberléptékű és korszerű, de messze nem olyan zöldközpontú, mint amit esetleg remélni lehetett.
Bővebben >>>Itt is van Deme Zoltán esszéjének második része, amelyben rendszeres vendégszerzőnk bemutatja, miként befolyásolja a BlackRock és a többi intézményi vagyonkezelő a világ nagyvállalatainak működését azokkal a részvényekkel, amelyeket az emberek a gondjaikra bíztak.
Bővebben >>>Az aranyozott hatású vécékefetartó jó szimbólum, de azt eddig is lehetett tudni: a 105 milliárdos Matolcsy-féle felújítás jóvátehetetlenül tönkretette Budapest egyik legfontosabb történelmi középületének városképi megjelenését és a Szabadság tér látványát. Noha az épület számos műemléki értékét gondosan restaurálták, a fölösleges emeletráépítés a rekonstrukció minden pozitívumát felülírja. Ráadásul a VIP-szintnek nevezett üvegdoboz jóval több pénzbe is kerülhetett, mint a luxizós belsőépítészeti megoldások.
Bővebben >>>Eddig példátlan összefogás született vízmérnökök, környezetvédők és a talajjal foglalkozó szakemberek között, hogy konszenzust mutassanak fel a Magyarország ökológiáját vészesen fenyegető kiszáradás elleni küzdelemben. A 12 pont szerint a különböző területekről érkező civil szakemberek egyetértenek abban, hogy közös „cselekvési kényszerben” vagyunk. Első lépésként évi 3 km3 víz folyamatos pótlása szükséges az Alföldön, és megkerülhetetlen a mezőgazdaság szerkezeti átalakítása és a területhasználatok megváltoztatása is. Politikai akarat nélkül egyik sem fog menni.
Bővebben >>>A legutóbbi EU-csúcs nagy sztorija az volt, hogy Orbán Viktornak estek a többiek, mert nem tartotta be decemberi ígéretét az ukrán hitel ügyében. Ám a tanácsteremben folyt egy másik éles vita is az iráni háború miatt elszabaduló energiaárakról. Itt fontos lett volna a magyar álláspontot átvinni, mert idén egész Európában nálunk drágult a legnagyobb mértékben az áram nagykereskedelmi ára. Hiába volt azonban olasz-lengyel-magyar közös fellépés, a kért kedvezményt visszautasították, a hosszabb távú brüsszeli ajánlattal pedig a mostani magyar kormány aligha élhet. Az egész vita viszont nagyon izgalmas tanulságokkal szolgál Európa lehetőségeiről és kényszereiről.
Bővebben >>>Bár egyelőre valószínűleg még több Taylor Swift-rajongó van a világon, mint tudatos passzív befektető, utóbbiak száma is civilizációs léptékű: világszerte több százmillióan dübörgünk már együtt kisegérként a hídon olyan befektető elefántokkal, mint Warren Buffett, Jeff Bezos és Mark Zuckerberg. És akárcsak Swiftie-nek, passzív befektetőnek – és azon belül különösen index-befektetőnek – lenni is önmagában világnézet. Rendszeres vendégszerzőnk, Deme Zoltán nagy világfolyamatot vázol, miközben helyére teszi a Toroczkai László-féle konteókat is.
Bővebben >>>Az Orbán-kormány 2015 és 2022 között sokat tett azért, hogy a Transzmasholding nevű orosz óriásvállalat jól keressen Magyarországon. Ők újították fel a 3-as metró szerelvényeit, és szerezték meg Szalay-Bobrovniczky Kristóffal együtt a dunakeszi vagongyárat. A Transzmasholding tulajdonos-elnökéről most kiderült, hogy egy politikai gyilkosságokra és egyéb külföldi műveletekre létrehozott privát titkosszolgálatot finanszíroz, amit Putyin egykori KGB-s kollégája felügyel.
Bővebben >>>Mindenki arról beszél, milyen rossz hatással lehet a gyerekekre a most zajló, háborúval fenyegető politikai kampány. Arról azonban, pontosan milyen hosszútávú következményei lehetnek a rémisztgetésnek és hogy eleve milyen pszichés állapotban zúdul a fiatalokra a plakátok, AI-generált videók és Facebook-posztok által közvetített pánikkeltés, keveset tudtunk eddig. Szakemberek segítségét kértük és drámai tényekkel szembesültünk.
Bővebben >>>
