A Magyarországon most tetőző európai hőhullám nemcsak történelmi hőmérsékleti rekordokat, hanem közszolgáltatások részleges leállását, lokális vízhiányt és sok halálesetet okozott. Vagyis kiderült, hogy sebezhetőbbek vagyunk a felmelegedéssel szemben, mint gondoltuk. Pedig a klímamodellek szerint a most még extrémnek tartott hőség gyakoribbá válhat a jövőben, ezért az alkalmazkodást sürgősen fel kell gyorsítani. Mint az alábbi összeállításból kiderül, mindenekelőtt öt területen: közműbiztonság, passzív hűtés, tájhasználatváltás, vízmegtartás, betontalanítás.
Bővebben >>>Haláleseteket és sok közszolgáltatás kényszerű leállítását okozza az egy hete keletkezett, várhatóan július elejéig tartó nyugat-európai hőkupola. Franciaországban egy nap alatt az országos átlagos hőterheléses rekord és 300 helyi hőmérsékleti csúcs is megdőlt, Spanyolországban sorra halasztják el a tömegrendezvényeket. A helyenként 40-42 fokos forróság is kemény, de az igazán rendkívüli a kora nyári időzítés és a hőhullám extrém hossza – ilyen együttállásra a mérések kezdete óta nem volt példa a térségben. Magyarország egyelőre a hőkupola-jelenség peremét érzi.
Bővebben >>>Míg a Corvinus vezetése és menedzsmentje átmentené magát az új világba is, a szakszervezet és több mint 180 egyetemi dolgozó illegitimnek tartja őket: elégedetlenek az eredményekkel, és a kekvák küszöbönálló törvényi megszüntetésére hivatkozva új irányokat követelnek. Azt például, hogy ne diszkriminálják tovább a magyar hallgatókat és oktatókat. Így ugyanis a közpénz nem közérdeket szolgál. A rektorhelyettes mindezt vitatja.
Bővebben >>>Tizenhat év Fidesz-kormányzás után keresi a helyét a református egyház, amely még egyik püspöke, Balog Zoltán kegyelmi ügyben játszott szerepével is küzdeni kénytelen. Az idei esztendő végén ráadásul tisztújítás lesz a reformátusoknál, amelynek során az államhatalomhoz való viszony lesz az egyik központi elem. Erről most kálvinista körökben korábban nem látott vita zajlik, a kulcskérdés pedig így hangzik: „Milyen keresztyén szabadság az, aminek a garanciáját nem Istenben, hanem a kormányzatban látjuk?” Egyházpolitikai háttér.
Bővebben >>>Az új magyar miniszterelnöknek nagyon örültek az első brüsszeli csúcsán, de ő csak azt tudta megígérni, hogy készen áll az alkudozásra és kemény tárgyaló lesz. Első hozzászólásában rögtön beszólt a menekülteket védelmező kollégáinak, és azt is jelezte, hogy nem ért egyet azzal a tervvel, ami alapján a Bizottság sokkal rövidebb pórázra fogná a kormányokat a támogatások elköltésekor.
Bővebben >>>A párt holnapi kongresszusán alaposan átírják az alapszabályt, de az elnök várhatóan Orbán Viktor marad. A választások után tovább radikalizálódó volt miniszterelnök és a polgári középhez való visszatérés stratégiája közötti ellentmondás feloldhatatlannak látszik.
Bővebben >>>Már most közelíti a valaha mért legalacsonyabb értéket a Velencei-tó vízszintje, pedig még csak a nyár elején járunk. Idén olyan drámai helyzet állhat elő, amilyet még soha nem tapasztaltunk. Az új kormány törvényt, fenntartható vízpótlást és a tározók rekonstrukcióját ígéri, de egyik hétről a másikra nem lehet bepótolni azt, hogy hosszú évek óta nem történt semmi a tó megmentése érdekében. Ráadásul csodaszer sincs.
Bővebben >>>A Tisza által beígért igazságtétel egyik legfontosabb kérdése, hogy vissza lehet-e jogszerűen venni a NER központi bankját, a jórészt állami tőkéből épített MBH-t – és ezzel Mészáros Lőrinc „fél vagyonát”. A Válasz Online tucatnyi pénzintézeti, tőkepiaci szakemberrel és jogásszal beszélte át a forgatókönyveket. Arra jutottunk, hogy: igen. De ehhez Varga Mihály aktív közreműködésére is szükség lehet.
Bővebben >>>Noha a legfrissebb kutatások szerint a nemzeti tragédiát fél évezreddel ezelőtt korántsem a magyar széthúzás, egymásnak feszülés és az elit alkalmatlansága okozta, az idei megemlékezés részleges kudarca éppen a fenti okokra vezethető vissza. De leginkább Lázár Jánosék időrabló központosítására. Háttér.
Bővebben >>>A Szövetség szinte egyszerre veszítette el a vele természetellenesen összenőtt Fideszt és esett szét a romániai magyar érdekképviseletet is magában foglaló bukaresti koalíció. Az erdélyi magyar érdekképviseletben is úgy gondolják, hogy a Fidesznek vége, s ideje újragombolni a lajbit.
Bővebben >>>Jövő pénteken hatályba lép az EU-s törvénycsomag, ami a Fidesz szerint az Ördög maga, és Magyar Péter jobban tette volna, ha Brüsszelben hagyja az ország pénzét, csak ebből a paktumból maradjunk ki. Pedig az új szabályok nagy része a bevándorlók kívül tartását, deportálását segíti. Az is igaz, hogy hatályba lépése után nem tehet úgy Magyarország, mintha menekültek, az EU-ba igyekvő emberek nem léteznének.
Bővebben >>>Miközben az állam százmilliárdokat költött a születésszám növelésére, maga a szülés veszteséget és feszültséget okoz az egészségügyben, és a nők tömegesen menekülnek a magánellátásba. 2025-ben a top 10 fővárosi szülészet közül kettő is fizetős volt. Létezhet szabad orvosválasztás a hálapénz visszavezetése nélkül? Ki fizetne ezért: a családok vagy az állam? És a szabad szülészválasztás után jönne a szabad sebészválasztás is? A Válasz Online nagy szülészeti tablója a társadalmi egyeztetés elindulása előtt.
Bővebben >>>Közel egy évtizede palánkok mögött rejtőzik három nagy építési terület a Városligetben. A Liget projektnek úgyis vége, ideje visszaadni a zöldnek a parkot. A Királyi Palota rekonstrukció alatt álló szárnyát visszakaphatná a Nemzeti Galéria, ahol a Louvre mintájára lehetnének egymás mellett történelmi és modern kiállítóterek. Az Iparművészeti régóta halogatott felújítása mellett az új Közlekedési Múzeum megvalósítása lehet a következő évek nagy kulturális húzófejlesztése. A politikai rendszerváltást követően mindenképpen újra kell gondolni Budapest félkész kulturális fejlesztéseit. Ebből azonban még jó is kijöhet.
Bővebben >>>Miért kell saját pénzükön megvenniük a restaurátoroknak az anyagokat, ha bekerül egy különlegesebb lelet a múzeumba? Hogy állhatnak évek óta bezárt múzeumok fontos vidéki városokban? Meddig lehet építeni a megalázóan alacsony bérekért dolgozó szakemberek elhivatottságára? Miközben mindenki az országos nagy múzeumok helyzetére figyel, Zsámbéki Anna egy kevésbé szem előtt lévő területre hívja fel a figyelmet, ahol a bajok talán még súlyosabbak: a városi múzeumok helyzetére. A vidéki kultúra tartópillérei átvészelték az elmúlt éveket, de a fennmaradásukhoz mielőbb gyökeres kultúrpolitikai változásokra lenne szükség.
Bővebben >>>A kritika büntetése és a lojalitás túljutalmazása, az alsóbb szintekről érkező figyelmeztetések elnyomása, a vezetők elszigetelődése, korrekció nélkül hagyott rossz döntések, bűnbakképzés, irreális optimizmus, az ellenfél lebecsülése közben a saját képességek túlértékelése – főként ezek a tényezők vezettek nagy vereséghez Norman Dixon pszichológus szerint. Úgy hangzik, mint a Fidesz 2026-os bukásának elemzése? Pedig nem az: a brit teoretikus 1976-ban vetette papírra mindezt, nem is politikai, hanem katonai összefüggésben.
Bővebben >>>Lapunk megtudta: akár mind a 24 ezer állambiztonsági levéltárban őrzött 6-os karton felkerülhet az internetre október 22-én – az ügynökjelentések viszont várhatóan nem. De mi lesz a titokzatos mágnesszalagok sorsa? Emlékezetpolitikai háttér.
Bővebben >>>Eljutott lapunkhoz az a kizárólag zártkörű szakmai felhasználásra készített belső munkaanyag, amelyben hosszú évek óta először néz szembe a gyermekvédelem valódi helyzetével az országos szakszolgálat. Az a szerv, amelynek az elmúlt években közvetítenie kellett volna a döntéshozók felé a terepen dolgozók jelzéseit. A jelentések országszerte súlyos munkaerőhiányról, kritikus mentális állapotú gyerekekről, kilátástalan szociális körülményekről és a gyermekvédelmi intézmények túlzsúfoltságáról adnak hírt. Rávilágítanak egy-két olyan megdöbbentő összefüggésre is, amelyekről eddig nem beszélt senki.
Bővebben >>>„Az egészségügyben nem pusztán kormányváltást, hanem rendszerváltást várnak az emberek” – indokolta lapunknak Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, miért változik meg alapjaiban és cserél vezetőt valamennyi kulcsfontosságú kormányzati intézmény. A gyógyítás minőségének drámai romlását okozta, hogy az Orbán-rezsim sorra döntötte le az egészségügy „irányítótornyait”. Mindet újraépítik, és újakat, például minőségügyi hatóságot hoznak létre a gyógyítás színvonalának ellenőrzésére. Hat pontban mutatjuk be, hogy mi lesz az intézmények új funkciója és kik fogják vezetni ezeket, és hogy megroggyantásukkal milyen károkat okozott a leköszönő rendszer.
Bővebben >>>A szerdai kormányüléssel és az azt megelőző alföldi terepbejárással a kiszáradás és a vízügy témája a politika legfelső szintjére emelkedett. Ennek látszólag ellentmond, hogy információink szerint a vízgazdálkodás ügye egyel lejjebb, helyettes államtitkári szintre kerülhet az új kormányzati struktúrában. Ugyanakkor a „vízre alapozott tájhasználat bevezetése” különleges figyelmet kaphat, és az első benyomások alapján maga a kormányfő is szorosan követi a „hidratált Alföld” ügyét.
Bővebben >>>Miért tűnt időzített bombának Tarr Zoltán a kampány alatt? Sikerrel jelentkezett kifejezetten férfiaknak meghirdetett állásra az új igazságügyi miniszter, Görög Márta? Miért Vitézy Dávid hasonlít a legjobban Magyar Péterre az egész kormányban? Miért van beszélő neve a technológiai miniszternek? Tények és pletykák az új kormány tagjairól, második rész.
Bővebben >>>
