„Csatornabúvártól segédpüspökig lesznek nevesíthetők olyan magyar állampolgárok, akik a rendszerváltás előtt hálózati személyek voltak, ha októberben szélesebb nyilvánosságot kapnak az állambiztonság hatos kartonjai.” Ez olvasható Tabajdi Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság Hivatala és az 1956-os Intézet Alapítvány kutatója lapunknak megküldött kutatási jelentésében. Adatalapú áttekintés a már kutatható, a most megnyíló, a még megnyitható, illetve a megsemmisített vagy talán nem is létezett aktákról.
Bővebben >>>Mára szinte minden olyan csoportszintű pénzügyi beszámoló elérhetővé vált, amely alapján meg lehet vonni a leglopásgyanúsabb szektor, vagyis az építőipar NER-mérlegét. A Válasz Online számításai szerint az öt nagy udvari kivitelező (Mészáros, Szíjj, Garancsi, Balázs, Paár) 2025 végéig mintegy 10 500 milliárd forintot bevételezett, a társaságaiknál képződött profittömeg pedig 1340 milliárdra rúgott. Összehasonlító elemzéssel igazoljuk, hogy a giganyereség háromnegyedére nincs racionális és tisztességes magyarázat.
Bővebben >>>Felrobbantotta a Facebookot az Orbán-kormány volt igazságügyi miniszterének bejegyzése a hétvégén, miszerint ha 1983-ban, a Duna akkori „kiszáradásakor” sikeresen megoldották Paks hűtését, és nem kellett leállítani az energiatermelést, akkor most is így tehetnénk, csak akarat kérdése. Tuzson Bence írásában minden szám stimmel, és mégsem igaz benne semmi. Rövidke bejegyzésének önmagán túlmutató jelentősége van. Egy veterán vízmérnök tapasztalatai segítségével elemezzük a negyvenhárom évvel ezelőtti esetet.
Bővebben >>>Korrupt rendszerének bukása után a büntetőügyek fenyegette politikus radikalizálódott, önmagát kormányra került riválisai politikai bosszújának áldozataként állította be, az önkritikát mellőzte, szétesett pártját pedig politikai influenszerekkel töltötte fel. Ismerős? Nos, nem Orbán Viktorról, hanem szlovák szövetségeséről, a 2020-as bukása után 2023-ban a hatalomba visszatért Robert Ficóról van szó. Tokár Géza szlovákiai magyar politológus lapunknak küldött írásában meglepő hasonlóságokat talált a két politikus pályája között. Noha a magyar helyzet több ponton különbözik a szlováktól, Robert Fico mozgása igen tanulságos.
Bővebben >>>A következő évszázadban ennél még kisebb vízhozamok is előfordulhatnak a Duna magyarországi szakaszán, sőt a meder is mélyebbre vágódhat, gyorsítva az olyan extrém kisvizes helyzetek kialakulását, mint ami most a paksi atomerőmű lekapcsolásához vezetett. Mindez magyar kutatók tanulmányaiból derül ki. Mármint nem most, hirtelen összerántott dolgozatokból, hanem az utóbbi évek, sőt évtizedek terméséből. A közvéleményt és a politikát sokkoló vízhelyzetre ugyanis régóta figyelmeztettek. Mégsem történt semmi. A Válasz Online rendkívüli összeállítása a paksi atomerőmű leállításának napján.
Bővebben >>>A múlt héten három egymást követő napon is kilőtt a román légierő egy-egy orosz drónt a NATO légterében. Csütörtökön pedig kétszer is felszálltak a román F-16-osok és spanyol katonákat veszényel a NATO a térség védelmére. Számos elemzés jelent meg arról, hogy Oroszország tudatosan provokál, de arról is, hogy a románok esetleg túlreagálták a helyzetet.
Bővebben >>>Közben a Válasz Online jogerősen megnyerte az Utolsó vérig – Bayerné újabb titokzatos plazmaüzlete című írásunk kapcsán a Vascular-csoport által ellenünk indított sajtópert. A cikk feltárta, hogy az OVSZ szerződések sorát kötötte azzal a cégcsoporttal, amely a nemzeti vérkincs részét képező plazmát korábban a világpiaci ár alatt vásárolhatta meg a magyar államtól.
Bővebben >>>Nem sejtette senki, hogy egyszer majd a Fidesznek köszönhetően lehet eltávolítani rendszerük utolsó sarokköveit, pedig ez történik most. Orbán Viktor annyi vereséget szenvedett 2012–2013-ban az Alkotmánybíróságon, hogy lebontotta a jogállam legfontosabb védvonalait. A Tisza most ezt kihasználva akarja eltávolítani a köztársasági elnököt. Ám van némi kockázata annak, hogy patthelyzet alakul ki, még olyan abszurd állapot is előfordulhat, hogy egyszerre két köztársasági elnöke lesz Magyarországnak. Elhúzódó jogászkodásnál többet azonban Sulyok nem nagyon érhet el – és még ennek sem túl nagy az esélye.
Bővebben >>>Ami a reformkornak a „vízrendezés” volt, napjainknak a „vízvisszatartás” kell, hogy legyen Rácz Lajos környezettörténész szerint. A Szegedi Tudományegyetem professzora lapunknak küldött írásában bemutatja, hogy az 1830-as és az 1840-es évekhez hasonlóan most is jelentős ökológiai nyomás nehezedik a magyar társadalomra, melynek kockázata nem a gyors összeomlás, hanem a lassú hanyatlás. Az egyik fő ellenszer a mélyárteres alföldi vízpótlás, de „nagyságrendjét és jelentőségét tekintve ez feltehetően vetekedne a vasútépítések 19. századi projektjével”.
Bővebben >>>2026-ban az energetikai létesítmények pusztítása vagy fenyegetése határozza meg a világ katonai konfliktusait. A Kuba elleni olajblokád, az orosz finomítókat és kikötőket lángba borító ukrán drónok, Kijev téli megfagyasztása és a Hormuzi-szoros körüli dráma mind az ellenség energiájának elvételéről szólnak. A tankönyvek szerint ebből világgazdasági válságnak kellene következnie. Szerencsére eddig mégsem következett.
Bővebben >>>Az előzetes várakozással szemben Marine Le Pen mégis indulhat a jövő évi francia elnökválasztáson, miután a másodfokú bíróság ezt lehetővé tette. Bár Le Pen jogerősen bűnös egy pártfinanszírozási ügyben, indulhat közhivatalért, de lehet, hogy a választási kampány főszereplője a politikus bokája lesz: azon kellene ugyanis a nyomkövetőt viselnie. A kijelölt utód, Jordan Bardella csalódott lehet.
Bővebben >>>A Magyarországon most tetőző európai hőhullám nemcsak történelmi hőmérsékleti rekordokat, hanem közszolgáltatások részleges leállását, lokális vízhiányt és sok halálesetet okozott. Vagyis kiderült, hogy sebezhetőbbek vagyunk a felmelegedéssel szemben, mint gondoltuk. Pedig a klímamodellek szerint a most még extrémnek tartott hőség gyakoribbá válhat a jövőben, ezért az alkalmazkodást sürgősen fel kell gyorsítani. Mint az alábbi összeállításból kiderül, mindenekelőtt öt területen: közműbiztonság, passzív hűtés, tájhasználatváltás, vízmegtartás, betontalanítás.
Bővebben >>>Haláleseteket és sok közszolgáltatás kényszerű leállítását okozza az egy hete keletkezett, várhatóan július elejéig tartó nyugat-európai hőkupola. Franciaországban egy nap alatt az országos átlagos hőterheléses rekord és 300 helyi hőmérsékleti csúcs is megdőlt, Spanyolországban sorra halasztják el a tömegrendezvényeket. A helyenként 40-42 fokos forróság is kemény, de az igazán rendkívüli a kora nyári időzítés és a hőhullám extrém hossza – ilyen együttállásra a mérések kezdete óta nem volt példa a térségben. Magyarország egyelőre a hőkupola-jelenség peremét érzi.
Bővebben >>>Míg a Corvinus vezetése és menedzsmentje átmentené magát az új világba is, a szakszervezet és több mint 180 egyetemi dolgozó illegitimnek tartja őket: elégedetlenek az eredményekkel, és a kekvák küszöbönálló törvényi megszüntetésére hivatkozva új irányokat követelnek. Azt például, hogy ne diszkriminálják tovább a magyar hallgatókat és oktatókat. Így ugyanis a közpénz nem közérdeket szolgál. A rektorhelyettes mindezt vitatja.
Bővebben >>>Tizenhat év Fidesz-kormányzás után keresi a helyét a református egyház, amely még egyik püspöke, Balog Zoltán kegyelmi ügyben játszott szerepével is küzdeni kénytelen. Az idei esztendő végén ráadásul tisztújítás lesz a reformátusoknál, amelynek során az államhatalomhoz való viszony lesz az egyik központi elem. Erről most kálvinista körökben korábban nem látott vita zajlik, a kulcskérdés pedig így hangzik: „Milyen keresztyén szabadság az, aminek a garanciáját nem Istenben, hanem a kormányzatban látjuk?” Egyházpolitikai háttér.
Bővebben >>>Az új magyar miniszterelnöknek nagyon örültek az első brüsszeli csúcsán, de ő csak azt tudta megígérni, hogy készen áll az alkudozásra és kemény tárgyaló lesz. Első hozzászólásában rögtön beszólt a menekülteket védelmező kollégáinak, és azt is jelezte, hogy nem ért egyet azzal a tervvel, ami alapján a Bizottság sokkal rövidebb pórázra fogná a kormányokat a támogatások elköltésekor.
Bővebben >>>
