„Én beszéltem akkor Bayer Zsolttal” – az NKA-botrány legújabb hullámának háttere
A szakmai szempontokat érvényesítő állandó kollégiumok megmaradásának az ára volt egy olyan, „nemzeti identitást erősítő” ideiglenes kollégium létrehozása 400 millió forinttal, amely Bayer Zsoltnak is adott hárommilliós alkotói támogatást 2020-ban – mondja Lőrinczy György. Ő volt az, aki az NKA-t akkor ügyvezető alelnökként irányította. A Molnár Áron által kirobbantott NKA-botrány legújabb hullámának háttere: hogyan kaphatott állami kultúratámogatást egy csokor fideszes publicisztika?
„Én beszéltem akkor Bayer Zsolttal” – ezzel a mondattal kereste meg lapunkat minapi interjúalanyunk, Lőrinczy György az egyre dagadó Bayer-botránnyal kapcsolatban. A sztorit magát Molnár Áron robbantotta múlt héten, a lényege pedig annyi, hogy a fideszes publicista először 2014-ben kapott 3 milliós NKA-támogatást, amelyet nem teljesített, de csak 2020-ban fizettették vele vissza az összeget. Ám – szól a fáma – egy titokzatos személy az NKA-tól rögtön közölte is Bayerrel, hogy – bár ilyen kiírás nincs – alkotói támogatásra pályázzon meg ugyanennyit és meg fogja kapni. Tény: Bayer megint kapott hárommilliót, aztán a pályázatában vállalt írói életrajzok nem készültek el, helyettük ukrajnázós-liberálisozós politikai publicisztikákat adott le teljesítésként.
Molnár Áron ma reggeli műsorában is emlegette azt a bizonyos embert, akivel Bayer állítólag beszélt. A kérdéses időpontban, 2020-ban még éppen Lőrinczy vezette az NKA-t, tegnap közölt interjúnkban (amelyet még a Bayer-ügy kirobbanása előtt vettünk fel) pedig úgy fogalmazott: ez az időszak már valóban a politikai befolyásolási kísérletekről és a trükközésekről szólt a szervezetben.
Mielőtt Lőrinczy a konkrét Bayer-találkozót felidézné, némi háttér.
Elmondása szerint Kásler Miklós a miniszteri kinevezése után immár NKA-elnökként (az elnöki poszt a mindenkori miniszteré) minden miniszteri delegáltat lecserélt volna az összes NKA-kollégiumban. Kásler ráadásul emlékei szerint közölte, hogy a pályázatok többségét a nemzeti identitás erősítése jegyében kell majd kiírni minden művészeti ágban.
„Ebből az alaphelyzetből kellett kihozni valamit. A következő kompromisszumra tudtunk jutni hosszú tárgyalások után: a nemzetiidentitás-erősítés feladata az ideiglenes összművészeti kollégiumba került. Magyarán nem lett általános. Az ideiglenes kollégiumba Kásler kérte fel a kuratóriumot, a keret reális volt: 400 millió forint.”
Cserébe a kuratóriumi tagok csak a másik, könnyűzenei ideiglenes kollégiumban változtak, az állandó kollégiumok érintetlenek maradtak. A többségében még szakmai alapon kinevezett tagok tehát maradhattak a helyükön – magyarázza Lőrinczy, miért és milyen dealt kötött akkor, a lemondása után, már ügyvezető alelnökként.
A módszer egyébként részben már emlékeztet a későbbi, brutális, 17 milliárdos Hankó-ügyre.
Ott is egy ideiglenes kollégiumot hoztak létre a miniszter embereiből, amelyre az állandó kollégiumok vezetői sem láttak rá, és meghívásos alapon, valódi kiírás és pályázat nélkül osztották a pénzeket Fidesz-propagandára a kultúrbüdzséből. (Nagy különbség persze az összeg és az, hogy a Kásler-időszakban a nevezett ideiglenes kollégiumban nem minisztériumi hivatalnokok, hanem művészek ültek, és valóban döntéseket hoztak.)
Maga a meghívásos módszer egyébként az ideiglenes kollégiumok régi eszköze volt, és bár ma már látjuk, milyen visszaélésekre adott alkalmat, eredetileg egyáltalán nem a korrupciót volt hivatott segíteni. Ha például ült öt népzenész kurátor a Halmos Béláról elnevezett ideiglenes NKA-kollégiumban, és kitalálták, hogy támogatnák a népzenei táborokat, pontosan tisztában voltak azzal, kik szerveznek ilyeneket, tehát logikus volt, hogy meghívásos vagy egyedi pályázatot írnak ki számukra, amire a törvény az ideiglenes kollégiumoknál korlátlan lehetőséget ad.
Bayer Zsolt támogatása
„Úgy emlékszem, a minisztertől került át a Bayer-projekt kérelme hozzánk. Teljesen bevett volt, hogy amikor különféle ötletekkel megkeresték emberek a minisztert, a kabinetje a szerintük arra érdemeseket átküldte az NKA-nak. Mi, ha volt olyan nyilvános pályázat, amelybe az ötlet passzolt, megírtuk az illetőnek, hogy hova, melyik kollégiumhoz pályázzon. Ami a nemzeti identitáserősítés témájához passzolt, az ideiglenes összművészetibe küldtem, hogy ott döntsenek róla. Már csak azért is, hogy az ilyen kérések ne az állandó kollégiumok szűkös forrásaiból hasítsanak ki. Bayer Zsolt írói arcképcsarnokos projektjét is az ideiglenesbe küldtem elbírálásra, de nem is küldtem el azonnal. Merthogy a kollégáim jelezték, hogy Bayer egyik cégének van egy elhúzódó, behajthatatlan tartozása. Erről egyébként akkor hallottam először, mert a pénzügyek nem tartoztak hozzám” – idézi fel érdeklődésünkre a 2020-as eseményeket Lőrinczy.
Mint mondja, elhívta Bayert megbeszélni ezeket az ügyeket, aki meg is jelent az irodájában. Hangsúlyozza ugyanakkor: nem lett volna muszáj összekötnie a két ügyet, mert az egyik céges volt, a másikban pedig Bayer magánszemélyként volt érintett.
„Ennek ellenére mondtam neki, hogy fizesse vissza, amivel tartozik, új kérelmet pedig maximum a visszafizetett összeg erejéig adjon be, annál nagyobbat ugyanis nem fogok aláírni. Ez aztán alkotói támogatásként lett megítélve, mert jött a Covid. Az utasításomra akkor, a járvány miatt minden kollégium alkotói támogatásokat adott. Sok százat. Nem csak Bayer kapott tehát ilyet. Az eredeti téma egyébként, amellyel pályázott, teljesen vállalható volt. Írói arcképcsarnokra kapta a pénzt” – emlékszik Lőrinczy.
Csakhogy Bayer, ahogy már említettük, arcképcsarnok helyett politikai publicisztikákat adott le – amint azt Molnár Áron nyilvánosságra hozta a minap.
„Hogy miért ezt az elszámolást adta be és miért másik néven, arról fogalmam sincs. Akkor már nem voltam az NKA kötelékében, amikor az elszámolás történt” – mondja Lőrinczy, aki szerint nyilvánvalóan hibázott, aki elfogadta ezt a teljesítést, ám szerinte óriási probléma az NKA-ban, hogy több ezres pályázatszámnál a beadott szakmai pályázat és az elszámoláshoz csatolandó szakmai beszámoló összevetésére semmilyen ahhoz értő humán erőforrás nincs.
Lőrinczy elmondása szerint tehát a szakmai szempontokat érvényesítő állandó kollégiumok megmaradásának az ára volt egy olyan, „nemzeti identitást erősítő” ideiglenes kollégium létrehozása 400 millió forinttal, amely Bayer Zsoltnak is adott hárommilliós alkotói támogatást 2020-ban.
Nyitókép: Bayer Zsolt a Terror Háza Múzeum átalakítása ellen tartott tüntetésen a múzeum előtt 2026. szeptember 20-án (fotó: MTI/Lakatos Péter)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
