„Nem tudják, hol érjék el Szijjártót” – exkluzív háttér az új magyar külügyről
A kormányváltás egyik legösszetettebb feladata felszámolni a Szijjártó Péter után maradt romhalmazt a Külügyminisztériumban. Az optimista elvárásokhoz képest a munka mérsékelt tempóban halad. Eközben HR-problémák is nehezítik a mindennapokat – és frusztrálnak másokat. Cikkünkben külügyi államtitkár, külügyi bizottság-tag kormánypárti képviselő és még jónéhány, névtelenséget kérő forrás segítségével világítjuk meg a problémák összetettségét. Elérhetetlen Szijjártó, furcsa BYD-felkészítő, Magyar–Zelenszkij-találkozót keresztül húzó brit uralkodó, konstruktív KNDP-s politikus. És a továbbra sem fekete-fehér diplomáciai világ. Exkluzív háttér.
Szuverén nemzet. Mindössze 5 oldal a Tisza Párt 240 oldalas választási programjában. Az ország megítélésére nézve mégis az egyik legfontosabb. A külpolitikai irányváltást és vállalásokat sorolja ugyanis. Ennek megfelelően a várakozások is hatalmasak, mert kevés területen végzett látványosabb pusztítást a NER, mint Magyarország külkapcsolataiban. Orosz és kínai befolyás, szövetségesek elidegenítése, államok helyett személyek (Orbán Viktor és csodavárással övezett aktuális barátai) közti viszonyra épülő kapcsolatok, magyar érdekből nehezen levezethető ad hoc koalíciók, a klasszikus diplomácia kiáltó leépítése. Mindehhez arcként egy hiperaktív, az orbáni vonalat többszörös hangerővel és bárdolatlanul kommunikáló miniszter. Szijjártó Péter Bem téri 12 éve címszavakban.
Aligha volt hát meglepő, hogy a külügyminiszteri volt a második poszt, amelyre a kampányban Magyar Péter „nagy igazolást” jelentett be: január 24-én, egy héttel Kapitány István bemutatása után derült ki, hogy a Tisza külügyi vezetője – lényegében külügyminiszter-jelöltje – a londoni topmenedzserségből hazatérő Orbán Anita lesz.
Szijjártó-kritikus alapállásból a Tisza-program külpolitikai vállalásai különösebb meglepetést nem tartalmaztak. EU-pénzek hazahozatala; uniós és NATO-tagságunk iránti elkötelezettségünk megerősítése; együttműködés-megújítás közép-európai partnereinkkel; globálisan nyitás a szövetségi rendszerrel összhangban; a diplomácia szakmai megerősítése. Amennyire maguktól értetődők, annyira embert próbáló feladatok, a látványos bukás kockázatával. Igaz, teljesülésük is jól kommunikálható: az uniós pénzekkel kapcsolatban az lehet a képzetünk, hogy már holnap cseng a kassza; Magyar Péter első külföldi útja Lengyelországba egy valóságshow-t idézett; az újraformálódó Közép-Európa-szövetség jegyében pedig már két visegrádi csúcsot is rendeztek. Annak ellenére, hogy a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését börtönnel büntető szlovák jogszabály decemberi elfogadása miatt a kampány utolsó hónapjai kifejezetten ellenséges üzengetésekkel teltek Robert Ficóval – a szlovák kormányfő egyszer még Brüsszel-párti aktivistának is nevezte leendő magyar kollégáját, akit megválasztása után már mosolyogva várt mint „a negyedik muskétást”. A diplomácia ritkán fekete–fehér.
Hogy ez mennyire így van, azt a következőkben néhány pontban, az új magyar külügy belső dinamikáira rálátó féltucatnyi forrástól begyűjtött információkkal világítjuk meg.
A külügy ereje és Ukrajna
Noha miniszterelnök-helyettesként Orbán Anita közjogilag a kormány második legerősebb embere, jelenleg az látszik, hogy például Ruff Bálint miniszterelnökséget vezető vagy Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is nagyobb befolyással bír a kormány munkájára. Ami nem feltétlenül baj, hiszen tapasztaltuk, mennyit profitált az elmúlt 16 évben az ország abból, hogy a külügyminisztere a kurzus egyik fő influenszere volt.
„Ruff már sok hidat felégetett, meg sem próbál diplomatikus lenni. Olyannyira, hogy néha a saját közössége sem ért vele egyet. Ezzel szemben
Orbán Anita hosszú távra tervez. Lassan vezeti rá a miniszterelnököt a jó megoldásra. Ő a diplomata a kormányban”
– válaszolják lapunknak az erősorrendet firtató felvetésünkre a külügyminiszter közvetlen környezetéből. Forrásunk példaként az Ukrajnával kötött megállapodást említi, ahol Orbán Anitának köszönhetően „nem nekifutásból csinálunk dolgokat, és lehalkult a határozott prejudikálás”.
Miért vétózunk akkor mégis sorozatosan az ukrán EU-csatlakozási folyamatot? – vetjük fel emberünknek. Ő erre elárulja: sokat lendíthetett volna a kétoldalú kapcsolatokon egy Magyar–Zelenszkij-találkozó, amelynek már meg is volt a helye és az ideje: az ukrán elnök június 8-án az Egyesült Királyságban tárgyalt, ahonnan másnap Tallinnba repült, és a tervek szerint leszállt volna Budapesten. Csakhogy közben egy brit királyi találkozó is bekerült a programba, ami emiatt annyit csúszott, hogy nem fért bele Magyarország. „III. Károly miatt mindent a nulláról kellett kezdeni. Ha az ukránok erőből kommunikálnak, mi sem tudunk másképp reagálni” – mondja beszélgetőpartnerünk. A budapesti találkozó tervét ukrán forrásaink is megerősítették, ám azt, hogy végül elmaradt, kevésbé drámaian keretezték.
| Az ukrán megállapodással további gond, hogy bár Magyar Péter június 3-án áttörésként jelentette be, a tényleges szöveget a nyilvánosság azóta sem ismerheti. Az biztos, hogy bizonyos pontjainak teljesítéséhez elég, ha a kijevi parlament csak 2027-ben módosítja a vonatkozó jogszabályokat, így aztán valamennyire mindkét félnek igaza van: a magyarok joggal várják el a módosításokat – hiszen megegyeztünk róluk –, az ukránok pedig joggal mondhatják, hogy van még rá elég idejük. Úgyhogy marad a vétó, amellyel Budapest jelzi, nagyobb elkötelezettséget várna el az ügyben. |
Alighanem sokat segítene, ha jelenleg érvényben lévő 2011-es helyett végre megszületne az új magyar külügyi stratégia, amelyet Orbán Anita többször is említett. A Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezérigazgatója, Feledy Botond augusztus legvégén arról beszélt, a munkába őket is bevonta a miniszter. Forrásaink pontosítanak: a stratégia megírása lényegében az MKI feladata, ehhez most kérdőívezik a magyar diplomáciai kart. A stratégia megírásának határideje 2026 vége, ami igencsak ambiciózus vállalás. Ráadásul nem árt, ha a stratégiai dokumentumok levezethetők az alkotmányból – márpedig az új alaptörvényről csak most ősszel kezdődik a társadalmi egyeztetés.
HR
A már részletezett külügyi vállalások hosszútávon alighanem legproblémásabb eleme a diplomácia szakmai megerősítése. 12 év Szijjártó-miniszterség hosszú idő, a személyzeti átalakítások ráadásul már az uniós biztossága előtt rövid ideig a tárcát vezető Navracsics Tibor minisztersége idején megkezdődtek. Félgenerációnyi idő telt el úgy, hogy a fő rendezőelv a miniszteri óhajok megsejtése volt. Rengeteg tapasztalt szakember került lapátra, távozott önként vagy ment nyugdíjba. A nagyságrendeket jól érzékelteti a 444 múlt heti értesülése: a Szijjártó-féle külügyben „2022-től kezdve 3177 pályázatot írtak ki, 1502 esetben pályázati úton választották ki, ki fogja betölteni az adott posztot, 919 esetben pedig pályázat nélkül, kijelöléssel döntöttek”. Magyarul: az elmúlt kormányzati ciklusban betöltött külügyi állások majd’ egyharmadát egyszerű rámutatással töltötték be. Ezen részben segít csak pár tucat nagykövet hazarendelése. Úgy ráadásul, hogy a hazarendelés nem feltétlenül jelenti a diplomáciai pálya végét: úgy értesültünk, hogy a Budapestre visszaérkezettek közül többen már felkészülő nagykövetek más állomáshelyre.
A dilemma persze jogos: hogyan pótoljanak egyszerre több száz embert? A HR-problémákat csak részben enyhíti, hogy a Tisza kampányának külpolitikai részét összeállító külügyi munkacsoport tagjai közül jónéhány kerül állományba ezekben a hónapokban. Egyiküktől megtudtuk: a munkacsoport kéthetes, száznapos, féléves és egyéves programtervet is kidolgozott – ezeket Orbán Anita már jóval a januári színre lépése előtt olvasta –, ám, véli emberünk, a folyamat nagyjából ott tart, mint amit a kéthetes programban javasoltak:
„Rendben van hogy hazahívtunk majd’ 40 nagykövetet, de a képviseletek továbbra is tele vannak Menczer Tamás- meg Magyar Levente-csókosokkal. Mélyebb átvilágításra lenne szükség.”
Forrásunk azt is megemlítette, hogy valódi fordulat egyelőre orosz–ukrán vonalon sem látszik. Nincs válasz arra például, mivel indokolható, hogy az ukrán EU-tagsággal kapcsolatban a kormány népszavazást ígér, ám a Nyugat-Balkán – de még inkább: az Ukrajnával egy időben tagjelöltséget kapó Moldova – esetében ez nem merül fel. „Nagyon nem szeretnék butaságokat védeni” – összegez az egyik szövetséges országban külszolgálatra készülő forrásunk.
Első az egyenlők közt
Az is nyilvánvaló volt, hogy a külügyi államtitkári névsor sem állt össze elsőre. Erről – virágnyelven – Orbán Anita is beszélt a lapunknak adott májusi interjújában: „Folyamatos beszélgetés – egymás [a miniszterelnök és saját maga] szempontjai megértésének – eredménye az államtitkáraim névsora.” A legnagyobb meglepetés a kampányban Magyar Péter kabinetfőnökeként megismert Velkey György politikai államtitkári kinevezése volt. Ennek hátteréről őt magát kérdeztük, és kiderült, abban ő sem biztos, hogy szerepelt Orbán eredeti kiszemeltjei között. Ezzel kapcsolatban visszafogottan fogalmazott tehát: „Egy ilyen döntés mindig többszereplős párbeszédből születik. Az államtitkárságom bizonyos idő kristályosodott ki. Május elején már a miniszter szerette volna, hogy a külügybe kerüljek, nekem pedig nagy fontos, ki az első ember abban a szervezetben, amelyben én is dolgozom. Vonzó volt, hogy ilyen pillanatban léphetek be a magyar diplomáciába.”
Háttérbeszélgetéseinken az kristályosodott ki, hogy Velkey államtitkár meglehetősen nagy önállósággal dolgozik, afféle „rendszer a rendszerben”. Ezt ő azzal árnyalja, hogy minden lépést egyeztet a miniszterrel és a többi államtitkárral. Látnivaló ugyanakkor, hogy meglehetősen széles portfólió felett diszponál. Ő felügyeli
- operatívan az Információs Hivatalt;
- a kultúrdiplomáciát;
- a sportdiplomáciát;
- a vallásdiplomáciát;
- a vízdiplomáciát, illetve az újonnan létrehozott
- közdiplomáciai helyettes államtitkárságot, amelynek feladata a többi tárcával való munka összehangolása a fenti kérdésekben, de ide tartozik a Stipendium Hungaricum és más ösztöndíjak, illetve az átvilágításra váró Hungary Helps felügyelete is.
Azt ugyanakkor, hogy ő lenne Magyar Péter szeme és füle a Bem téren, értelmetlen felvetésnek tartja, hiszen lényeges kérdésekben „a miniszterelnök Orbán Anita miniszterrel egyeztet”.
Hogy áll Szijjártó Péter elszámoltatása? – kérdezzük egy másik jelentős választói elvárásról Velkey államtitkárt. Azt mondja, folyamatban lévő vizsgálatokról nem árulhat el részleteket – haladnak az iratanyag átnézésével, vizsgálják az orosz vonalat is, de „az még nem állt össze” –, ám a volt miniszter kínai karrierje ismeretében egy számára döbbenetes részletet megosztott velünk:
„Birtokomba kerültek a BYD-val folytatott tárgyalási felkészítők. Megdöbbentő az a szervilizmus és aládolgozás, ami ezekből áradt. Magyar adófizetőként megrendítő a felismerés, hogy annál a tárgyalóasztalnál nem ült olyan, aki a magyar érdeket képviselte volna.”
Az ellenőrzők nézőpontja
„Keveset hallunk, de ami érdekel, azt a politikai államtitkáron keresztül érdeklődjük meg. Velkey György jól, őszintén, sokat dolgozva végzi a munkáját” – ezt már Pásztor Anett tiszás országgyűlési képviselő, a külügyi bizottság alelnöke mondja lapunknak. A választás előtti évben megismert jelöltekből megalakult kormánypárti frakcióra jellemző körülmény, hogy noha a gyulai származású újonc politikus komoly oktatási háttérrel rendelkezik – neveléstudományi konferencia előadója is volt –, mégsem az oktatási bizottságba került: „Minden képviselő három bizottságot jelölhetett be, amelyet testhezállónak érzett, ezek alapján dőlt el, ki hova kerüljön. Mivel folyékonyan beszélek két nyelvet, bejelöltem a külügyi bizottságot is – és végül oda kerültem. Noha klasszikus diplomáciai tapasztalatom nincs, meggyőződésem, hogy megfelelő motivációval sok minden megtanulható – tíz külföldön töltött év és több mint húsz év vezetői tapasztalattal különösen. A külügyi munkát tehát nem úgy látom, mint amelybe minden előzetes tapasztalat nélkül kerültem, hanem mint új szakmai területet; sok olyan tudást és tapasztalatot tudok magammal vinni, amely ott is hasznosítható. Bár Magyar Péter egy frakcióülésen viccesen megjegyezte: »Látom, nagy az érdeklődés, de ez nem utazási iroda!«”
A külügyi bizottság a Parlamentben jelenleg a kijelölt új nagykövetek meghallgatásával foglalkozik: „Eddig mindenkit megszavaztunk, akit a Külügyminisztérium jelölt, az ellenzék legfeljebb a diplomáciai pályán újoncok esetében tartózkodik. A kollegiális hangulat egyébként is jellemző a bizottságra – az nem olyan színház, mint a plenáris ülések –, a KDNP-s Juhász Hajnalka például rendre konstruktívan szól hozzá a napirendi pontokhoz.” Külügyi kérdésekben releváns izgalom inkább a nemzetbiztonsági bizottságban várható, amelynek Pásztor Anett ugyancsak tagja: „A BYD-ban elvállalt pozíciója miatt úgy döntöttünk – és ennek az üléseket amúgy szintén korrekt módon vezető Mi Hazánk-os bizottsági elnök, Apáti István sem igen mondott ellent –, hogy,
a nemzetbiztonsági kockázatokra való tekintettel, a volt külügyminiszter meghallgatását kezdeményezzük. Mire a bizottsági titkárság jelezte: nem tudják, hol érjék el Szijjártó Pétert.”
Az efféle nehézségek ellenére a tiszás képviselő optimista: „Szeretnénk Magyarország nemzetközi reputációját visszaépíteni, újra bizalmat teremteni, és egy olyan országot képviselni külföldön, amelyre jó érzéssel lehet büszkének lenni, ahol nem úgy tekintenek ránk, mint botra a küllők között. Azt tapasztaljuk, hogy tárt karokkal fogadnak minket: az Európai Parlament Külügyi Bizottságának (AFET) konferenciáján megtapsoltak. Korábban ritkán mertük elmondani, hogy magyarok vagyunk, most meg egyre többen hordanak nemzeti színű karkötőt.” Szerinte az elmúlt hónapok munkájának már most látják a pozitív eredményeit: a magyarokat bevonják a döntés-előkészítésekbe, és újra számít a véleményünk.
Ez pedig – a 12 éves Szijjártó-korszak után, HR-problémák ide vagy ida – már önmagában eredmény.
Nyitókép: Magyar Péter miniszterelnök és Orbán Anita külügyminiszter a Tisza-kormány minisztereinek kinevezési ünnepségén a Sándor-palotában 2026. május 12-én (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
