Az oroszok elsőre hazudni szoktak – de most akkor tűz alá vették Romániát vagy sem?
A múlt héten három egymást követő napon is kilőtt a román légierő egy-egy orosz drónt a NATO légterében. Csütörtökön kétszer is felszálltak a román F-16-osok és spanyol katonákat vezényel a NATO a térség védelmére. Számos elemzés jelent meg arról, hogy Oroszország tudatosan provokál, de arról is, hogy a románok esetleg túlreagálták a helyzetet. Mi lehet az igazság? (Az alábbi cikk Magyari Péter utolsó írása a Válasz Online-on, sőt, jó eséllyel hosszú időre a teljes magyar sajtóban: ma még kollégánk hétfőtől a közrádió főszerkesztő-helyetteseként folytatja.)
Múlt pénteken délelőtt tizenegykor a román légierő F-16-os gépe kilőtt egy drónt Bukaresttől 90 kilométerre keletre, egy Padina nevű falu közelében, a szántóföld felett. Nem sokkal előtte egy román légteret védő olasz NATO-gép is kilőtt egy rakétát a drónra, de az nem találta el.
Másnap, szombat reggel fél kilenckor egy román F-16-os ismét kilőtt egy drónt, ezúttal a Duna-delta felett. Vasárnap délelőtt aztán, negyed tizenegy előtt két perccel a Fekete-tenger felett történt ugyanez: újabb drónt lőtt ki egy román harci repülőgép.
Ezen a héten csütörtökön kétszer is felszálltak a román F-16-osok, de ezúttal nem lőttek. Az újabb drónok ugyanis reggel és este is hamar elhagyták a román légteret, és továbbmentek Ukrajna felé.
Közben egy lengyel és egy ukrán telefonszámról is hangüzenet érkezett a román parti őrség irodájába, miszerint bombát rejtettek el a konstancai kikötőben. Az üzeneteket a rendőrség szerint egy szoftver mondta fel románul. Több kikötői épületet kiürítettek, bombát nem találtak.
Július 21-én román felségvizeken több drón is eltalálta a libériai zászló alatt hajózó Gas Lisbon nevű tankert, ami Egyiptomból vitt LPG-t (autógázt) Ukrajnába, a legénységet a román parti őrség mentette ki. Ez volt az első jelentős orosz támadás kereskedelmi hajó ellen román területen.
Szerdán a NATO bejelentette, hogy a spanyol légierő hét F-18-as repülőt, egy légi tankoláshoz használatos gépet, és három, drónok elleni harcra felszerelt helikoptert telepít Romániába, a működtetésükre kiképzett 200 spanyol katonával együtt. A héten Olaszországból és Nagy-Britanniából is kémrepülők szálltak fel, hogy a Fekete-tenger Romániához tartozó része felett járőrözzenek.
A hírek alapján úgy tűnik, mintha Románia délkeleti, Ukrajnához közeli vidéke lassan háborús területté válna, legalábbis mindennapossá vált a fenyegetés.
Egyes településeken naponta kapnak riasztást lehetséges légitámadásról a telefonjukra az emberek.
A szomszédos Ukrajnában dúló háború kezdete óta a múlt péntekig sohasem fordult elő, hogy kilőttek volna drónokat az ország légtere felett. Azóta viszont három egymást követő napon is megtörtént, és ha nem léptek volna ki az országból a csütörtöki drónok, akkor megtörtént volna negyedszer is.
A román kormány és hadsereg határozottan állítja, hogy a kilőtt drónokat az orosz hadsereg indította. A három közül egynek, a pénteken eltaláltnak találták csak meg a roncsait, azt egyértelműen orosz gyártmányként azonosították, a bizonyítékot megmutatták a bukaresti orosz követnek is. A másik két drón esetében nincs még közvetlen bizonyíték, ott a roncsok a tenger vagy a Duna mélyén lehetnek, de a román légvédelem és a NATO is biztos a dolgában.
Miért most?
Románia a NATO és az EU tagja, a légterében eldörrent lövések mindenképpen fontosak és aggasztóak. Ám az események megértéséhez jó lenne tudni, hogy mi változott az eddigiekhez képest: az oroszok lettek agresszívebbek vagy a románok keményebbek? És akármelyik is a megfejtés, mi motiválta őket?
A válasz több okból sem egyértelmű.
Románia légterébe a mostani incidensek előtt már legalább harminc alkalommal repültek be katonai drónok az ukrajnai háború 2022-es eszkalációja óta. Innen nézve nem a drónok megjelenése volt rendkívüli, hanem az, hogy a román légierő kilőtte azokat. Miért pont most?
Az egyik lehetséges magyarázat, hogy május végén tragédiát okozott egy orosz drón, és a románok nem akarnak már kockáztatni. Akkor a fegyver egy galaci lakóház legfelső emeletébe csapódott, megsebesítve egy nőt és a kislányát. Több lakás is kiégett.
A három drón kilövése nagyjából félmilliárd forintba került, a rakéták magas ára és a repülők drága üzemeltetése miatt. A roncsok alapján alapján eddig azonosított drón nagyságrendileg olcsóbb volt, körülbelül 10-15 millió forintjába kerülhetett az orosz hadseregnek. A hatalmas árkülönbség az egyik oka, hogy a NATO tagállamok ritkán lövik ki a területükre beszálló drónokat, ilyen csak Lengyelországban és Lettországban fordult eddig elő, előbbiben tavaly egyetlen éjszaka alatt négyet lőttek ki, utóbbiban pedig idén júniusban egyet.
Csütörtökön egy orosz rakéta hatolt Lengyelországba, és egy falu közelében csapódott be, lakatlan területen. Erejét mutatja, hogy 10 méter széles krátert ütött a földbe. Donald Tusk miniszterelnök azt mondta, hogy kilőtték volna, ha lakott területet veszélyeztet.
Az egyik népszerű magyarázat szerint Oroszország folyamatosan teszteli az európaiakat, mennyire képesek ellenállni a támadásoknak. Meddig hajlandók a méregdrága harci repülőikkel méregdrága rakétákat kilőni az olcsó drónjaikra? Honnan és mennyi idő alatt szállnak fel a harci gépek? A teszteléssel néhány szakértő szerint egy nagyobb, Európa elleni támadást készítenek elő. Más szakértők szerint csak azért idegesítik drónokkal az európaiakat, hogy hagyjanak fel Ukrajna támogatásával. Ahogy telik az idő, egyre komolyabb támadásokat intéznek, mindig csak annyit feszítve a húron, hogy a NATO ne lehessen biztos benne, véletlenül eltévedt fegyverekről vagy tudatos provokációról van-e szó. Hátha a lakosság megunja, és békepárti kormányokat segít hatalomra.
Elsőre mindig tagadják
Ennek a fura orosz hadviselésnek egyik állandó jellemzője, hogy elsőre mindig letagadják, hogy övék lett volna a NATO légterébe repülő fegyver. Az elmúlt napok romániai támadásairól az orosz külügyi szóvivő például azt mondta, hogy megrendezett esetek voltak, a románok csak eljátszották a támadást, hogy megtévesszék a saját népüket. A májusi, sérüléseket is okozó galaci támadás után is tagadtak, és oroszellenes hisztériakeltéssel vádolták a románokat. Aztán ráfogták a drón kilövését az ukránokra. Végül pedig Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, jelenleg az orosz nemzetbiztonsági tanács helyettes vezetője áttért fenyegető üzemmódba, és ezt írta ki az X-re: „Az EU-s országok polgárainak: Itt az ideje, hogy felismerjétek, hogy a vezetőitek egyoldalú háborút indítottak Oroszország ellen. Legyetek hát éberek, és ne lepődjetek meg semmin sem. Csak eddig volt békés az álmotok. De tudjátok már, hogy kitől kérdezzétek a változás okát.” Ez már úgy hangzott, mintha teljesen tudatos lett volna a Románia elleni támadás. Tipikus orosz módszer, egyszerre állítanak mindent és az ellenkezőjét is, hogy zavart és vitákat gerjesszenek.
Ennél az ukránok kommunikációja jóval tisztább. Néhány hete egy tengeri drón robbant fel a romániai Konstanca kikötőjénél, szerencsére kárt nem okozott. Akkor az ukránok azonnal elismerték, hogy a fegyver az övék volt, csak az oroszok elektronikus zavarással eltérítették a pályájáról. A román kormány válaszul azt követelte, hogy úgy állítsák be az ukránok ezeket a drónokat, hogy ha elhagyják az ukrán felségterületet, akkor azonnal semmisítsék meg magukat, robbanjanak fel rögtön a határon a víz alatt.
Lehetett ennyi baleset?
Bizonyos jelek arra is utalhatnak, hogy véletlenül, emberi vagy technikai hiba vitte Románia területére az orosz drónokat. Ezekben a napokban ugyanis erősen lőtték a román határhoz közeli ukrán kikötőket, hogy ellehetetlenítsék a gabonaexportot, mintegy válaszul arra, hogy az ukránok közben orosz olajtankerekre és más szállítóhajókra vadásznak a saját drónjaikkal az Azovi-tengeren. Ebben a csatában sok drónt használnak, nem egyszer tudatosan néhány kilométert átrepülve román vizek felett is, hogy megtévesszék az ukrán légvédelmet.
Fontos ellenérve a hitetlenkedőknek, hogy ha tényleg véletlen baleset történt volna, akkor ezt miért nem ismerik el az oroszok. Az orosz világot ismerő szakértők erre azt mondják, hogy azért nem, mert
az orosz katonai és politikai kultúra egyik fontos sajátossága, hogy soha senki sem ismerheti el, hogy hibázott, mert az a gyengeség és alkalmatlanság bizonyítéka.
Emlékezetes példa erre a 2024 karácsonyán lezuhant azeri utasszállító gép esete. Az azeriek rögtön azt mondták, hogy az orosz légvédelem lőtt rá a Groznijba tartó járatra, mert ukrán drónnak nézték. Az oroszok elsőre mindent tagadtak. Aztán tíz hónap múlva Putyin elismerte, hogy egy eltévedt orosz légvédelmi rakéta rongálta meg a gépet, és emiatt zuhant le később. További fél év elteltével, már idén tavasszal, az orosz állam még kárpótlást is fizetett Azerbajdzsánnak. Idáig aligha jutnak el egy NATO-tagállam esetében, de a történet jól mutatja, hogy az oroszok elsőre akkor is tagadnak, ha közben pontosan tudják, hogy ők voltak az elkövetők, úgyhogy az első reakcióikból nem lehet semmilyen érdemi következtetést sem levonni.
A román politikai válságba lőttek bele?
Ha további összefüggéseket keresünk, akkor tudunk találni érveket arra is, hogy Oroszország teljesen tudatosan támadja most Romániát. Ott ugyanis éppen kormányválság van, és egy előrehozott választás esetén jó eséllyel a nacionalista AUR alakíthatna kormányt. A párt szakítana a mostani parlamenti többség Ukrajnát támogató álláspontjával. Orbán Viktor oroszbarát magyarországi kormányának bukása után új szövetségest remélhet a Kreml George Simion győzelme esetén. Simion a drónok lelövése után ugyan megdicsérte a román pilótákat, de közölte, hogy nem lehet tudni, éppen ukrán vagy orosz drónok tévednek-e át, ezért a legjobb az lenne, ha egy békepárti román kormány kerülne hatalomra. Továbbá kifejezte a reményét, hogy a mostani ügyvivő kormány nem sodorja háborúba Romániát.
A májusi galaci incidens néhány héttel a kormány bukása után történt, és a belpolitikai patthelyzet azóta sem oldódott meg. Ezért van olyan vélemény, hogy az oroszok a lakosság ijesztgetésével rásegítenek az előrehozott választás kikényszerítésére és a békepárti AUR győzelmére.
Éppen a román kormányválságból kiindulva viszont azt is lehetne feltételezni, hogy a román vezetés pont azért küldi fel egymás után az F-16-osokat és löveti ki a drónokat, hogy megmutassa a román választóknak: képes megvédeni őket, katonai sikereket ér el, és ennek a vezetésnek pénzt és fegyvert is adnak az európai szövetségesek. Egyes román politikusok szerint túl nagy a kampány, túl sok főtiszt és miniszter tart sajtótájékoztatót néhány egyszerű drón kilövéséről.
Ha sokáig időzünk e gondolattal, eljuthatunk majdnem oda, amit Marija Zaharova orosz külügyi szóvívő mondott: román színház az egész. Hogy a manipulációs paletta még színesebb legyen, a közösségi oldalakon elterjedt, hogy a légierő egy magas rangú tisztje a saját fiát küldte fel az F-16-ossal lövöldözni, hogy a srác karrierjét egyengesse. A Borcea légibázis parancsnoksága közleményt volt kénytelen kiadni arról, hogy a vádaskodás teljesen alaptalan, de a pilóták biztonsága és a NATO előírásai miatt nem árulhatják el, hogy kik vettek részt a küldetésekben.
Pont most jutott eszébe Putyinnak ukrán területet ígérni Romániának
Ha még bátrabbak vagyunk, akkor más pontokat is összeköthetünk egy újabb elmélethez. Ennek kiindulópontja Putyin alábbi gondolata, amit éppen a harmadik drón kilövésének napján mondott: „Egyébként biztos vagyok benne, hogy Ukrajna előbb-utóbb elveszti a nyugati területeit. Ami egykor Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Romániához tartozott, az előbb vagy utóbb, ha nem is holnapután, de egy, két, tíz vagy tizenöt év múlva, visszatér oda, ahová történelmileg tartozik.” Vagyis
ha az oroszok direkt fenyegették a drónjaikkal Romániát, akkor a korbács mellett kenyeret is ajánlott az elnökük,
hiszen ezzel azt sugallta, ha Ukrajna szomszédai inkább Oroszországgal lennének, akkor részesedhetnének az ukrán területekből. Lehet olyan következtetésre is jutni, hogy ezt a régi, már 2014 elején is felvetett ötletét nem véletlenül szedte elő az orosz elnök éppen a romániai konfliktus csúcspontja idején.
Akármi is a helytálló magyarázat a történtekre, az biztos, hogy a helyzet élesedik, és egyre többször fordul elő, hogy orosz drónok, repülők, rakéták fenyegetik a NATO keleti tagállamait. Hogy ennek oka az oroszok kétségbeesése, fenyegetése vagy ügyetlenkedése, azt nehéz eldönteni. A NATO és az EU eddig kemény hangú közleményekkel és Románia védelmének kis erősítésével reagált. Ugyanakkor eszkalációs szándéka sincs a nyugati szövetségnek: nem tartottak válságtanácskozást, nem lőttek vissza, nem merült most fel, hogy már akkor lőjenek orosz eszközökre, amikor azok még nem érték el a NATO légterét.
Kérdés, hogy ez a kötéltánc meddig járható.
Nyitókép (illusztráció): a Román Fegyveres Erők katonája a Brassó megyei Nagysinken rendezett Steadfast Defender NATO-hadgyakorlaton 2021. június 1-jén (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
