Üldözik a magyart? – áll a bál a Corvinuson
Intézményesített diszkriminációt tapasztal „mindennel szemben, ami magyar” – mondja lapunknak a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, Győrffy Dóra, de több dokumentumból is kiviláglik, hogy az egyetem dolgozóinak legalább 40 százaléka elégedetlen a jelenlegi vezetéssel és iránnyal. A Válasz Online-nak az oktatási rektorhelyettes és a dékán visszautasítja a magyarellenesség vádját és kontextusba helyezi a döntéseket. Az egyetemen mindenesetre feszültség van. A Tisza Párt választási győzelmével a kekváknak befellegzett, az eddigi vezetésnek viszont esze ágában sincs odébb állni – s ez azzal együtt is igaz, hogy Hernádi Zsolt Mol-elnök múlt héten lemondott az egyetem kekvájának elnökségéről. Háttér.
Lemondott a Budapesti Corvinus Egyetemet működtető alapítvány (kekva) kuratóriumi tagságáról és elnöki posztjáról Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója – derült ki múlt héten. Sokan reménykedni is kezdtek, hogy éppúgy a rendszerváltás fuvallata söpörte ki Hernádit a Corvinus kekvájának éléről, ahogy azt a MOME esetében is láthattuk az ottani helytartók esetében. (Emlékezetes: a művészeti egyetem kuratóriuma nem sokkal a választás után, még a kormányalakítás előtt lemondott, s jogait felajánlotta az államnak.)
Hogy a Corvinus esetében cseppet sem erről van szó, az rögtön a Hernádi lemondásáról szóló hírből kiderült – csak kicsit tovább kellett olvasni: „A távozó üzletember a megüresedő kuratóriumi tag helyére Misovicz Tibor alapítványi titkár megválasztását javasolja.” Tehát
Hernádi egy volt fideszes helyettes államtitkárt javasolt a kuratóriumba,
ahol olyanok ülnek, mint a szintén Mol-os Bacsa György, a Fidesz-filozófus exrektor Lánczi András, a nemzeti bankos Palotai Dániel és a WizzAir-es Váradi József.
Minthogy a kekvátlanításnak megágyazó 16. alkotmánymódosítás csak e hónap 20-án lett hatályos, Hernádi még teljesen a régi szabályok alapján járhatott el: a Válasz Online értesülései szerint Misoviczot meg is választották elnöknek, és gőzerőkkel folyik az új szenátus választásának előkészítése is – ahol ugyanez a kör vinné a prímet tovább.
A kuratóriumnak tehát esze ágában nem volt lemondani, sőt: múlt héten a szenátusban is alulmaradtak azok, akik erre szólították volna fel a tulajdonosi jogokat gyakorló testületet. Merthogy vannak ilyenek is szép számmal – ezért aztán az egyetemen hetek óta áll a bál. Míg a Corvinus vezetése, menedzsmentje átmentené magát az új világba is (erről a rektor hivatalos anyagot is megjelentetett, s interjúban közölte, hogy esze ágában sincs lemondani), a szakszervezet és több mint 180 corvinusos dolgozó viszont illegitimnek tartja a vezetést, elégedetlenek az eredményekkel, és a kekvák küszöbönálló törvényi megszüntetésére hivatkozva új irányokat követelnek. Plusz olyan vezetést, amelyben az egyetemiek vannak többségben.
Magyarüldözés?
S hogy mi baj volt a kekvásodással? A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdaságtudományi Bizottsága már május közepén jelezte, hogy ez a kuratóriumok számára rendkívüli hatalmat biztosított, amellyel nem csupán az intézmények gazdálkodását, hanem a tudományos-oktatói munkát és akár a napi működést is felügyelhették, és „összességében jelentősen szűkült az egyetemi polgárok közösségének autonómiája és sérült a tudományos szabadság”. Az egyetemi autonómia problémája mellett azonban a nemzeti probléma is megjelent a térképükön. „A magyar egyetemeket nyitva kell tartani a magyar hallgatók előtt, és nem szabad olyan stratégiákat követni, amelyek a hazai hozzáférést szűkítik” – írták, hozzátéve, a nemzetközi publikációs teljesítmény kiemelt jelentősége mellett sem fogadható el, hogy a magyar nyelvű tudományos publikációk értéke a teljesítményértékelésben nullára csökkenjen: „Az egyetemek társadalmi feladatai közé tartozik a magyar szaknyelv fenntartása, a hazai szakpolitikai és társadalmi vitákban való részvétel, valamint a magyar társadalom számára releváns tudás létrehozása és közvetítése.”
Valaki netán üldözi a magyarokat Magyarországon?
Első blikkre szélsőjobbos fantazmagóriának tűnhetne a felvetés, de ilyesmire utal egy másik dokumentum is. Az már konkrétan a Corvinusról szól és május végén tucatnyi oktató írta alá. A nyilatkozat válaszképpen született a rektor által közzétett javaslatra, amely a jelenlegi egyetemvezetés szerinti jövőt vázolta. Az aláírók szerint ez nem kérdőjelezi meg az alapítvány kuratóriuma által kijelölt stratégia irányát, annak finomhangolásaként értelmezhető csupán. Az egyetemi autonómiáért küzdő oktatók szerint „a kuratórium és a vezetés a magyar hallgatók számát radikálisan csökkentette, a magyar szakokat pedig nagy számban megszüntette. A magyar oktatókat másodrangú polgárrá degradálta”, a rektori anyagban megfogalmazott stratégiai pedig „teljesen negligálja, hogy egyetemünk alapvető küldetése, hogy a magyar társadalomba ágyazottan működjön és hatást fejtsen ki rá”.
Győrffy Dóra, az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának elnöke, a Corvinus egyetemi tanára is az aláírók között van. Érdeklődésünkre úgy fogalmaz: az egyetemen valóban „intézményesített diszkriminációt” tapasztal „mindennel szemben, ami magyar”. Mint mondja, a magyar BA/MA szakok megszüntetésével a magyar hallgatók száma a 2019-es modellváltás óta 30 százalékkal csökkent, a beérkező külföldiek pedig saját tapasztalata alapján gyakran gyengébbek. (A teljes képhez hozzátartozik, hogy az Oktatási Hivatal statisztikája szerint a corvinusos hallgatók teljes létszáma is harmadával csökkent mára a modellváltás óta.)
„A magyar nyelv használata az egyetemi kommunikációban visszaszorul, a külföldiekkel szemben nem elvárás, hogy megtanuljanak magyarul, miközben számos európai országban az egyetemi integráció része a helyi nyelv megtanulása. A vezetőségi ülések angolul vannak, a levelezésben kötelező a kétnyelvű kommunikáció, a magyar nyelv szerepe az intézmény életében csökken” – sorolja Győrffy a tapasztalatait, hozzátéve: a magyar publikációk a teljesítményértékelésben minimális mértékben számítanak, „de inkább nem”.
A közgazdász szerint nem nehéz felfedezni a motivációt az efféle döntések mögött: a jelenlegi egyetemvezetés international business schoolként tekint a nagymúltú intézményre, ezért mindennél fontosabbak számára a nemzetközi egyetemi listák. Az effélék összeállításánál számos indikátort pontoznak, elsősorban a reputációt, így kevés dolgot lehet könnyedén befolyásolni egyetemvezetőként – a nemzetközi hallgatók és oktatók aránya viszont épp ilyen. Pluszpont jár, ha ez az arány magas, tehát az egyetem feljebb kerülhet a listákon.
Hogy a magyar hallgatók és oktatók arányát jelentősen csökkenteni kívánják, az nem összeesküvés-elmélet, hanem ténykérdés.
A májusi rektori stratégiában erre konkrét célszámok vannak megjelölve: a nemzetközi hallgatók arányát eszerint a jelenlegi 23 százalékról 40 százalékra kívánják növelni, a külföldi oktatókét pedig 16 százalékról szintén 40-re, a hallgatói összlétszám növelése mellett. „Ez olyan ösztönzőrendszert hoz létre, amelyben a nemzetközi státusz önmagában is értékké válik, függetlenül a kiválóságtól” – fogalmaz Győrffy Dóra, s felhívja rá a figyelmet: míg az államilag, hallgatói fejkvóta alapján finanszírozott ELTE-n megnőttek a létszámok, a Corvinuson 2019 óta az alapítványnak ösztöndíjat kell adni a magyar hallgatóknak, s pénzügyileg kedvezőbb a fizetős, nemzetközi hallgatók felvétele. Az alapítvány ugyanakkor a legbőkezűbbek egyike a tanulmányi ösztöndíjak terén, a hallgatók 30 százaléka 45-85 ezres juttatást kap kézhez havonta.
Ám ez nem minden hallgatónál jelent Magyarország számára többletbevételt, hiszen sok külföldi hallgató (országosan évi több mint tízezer) az Orbán Viktor-féle keleti nyitás politikájának jegyében létrehozott és a magyar adófizetők által finanszírozott Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal érkezik fejlődő országokból.
Ezzel Győrffy szerint az a fő probléma, hogy állami vagyon használatával szorítják ki a magyarokat egy vezető egyetemről. Azaz: a közpénz nem közérdeket szolgál.
Nemzetköziesítés!
Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a nemzetköziesítést nem vitatja, azt azonban határozottan, hogy fentiek állnának annak hátterében. Szerinte ’18-ban a Corvinus 2030 stratégia, ’24-ben pedig a Híd-stratégia is arra a felismerésre épült, hogy a legjobbak a középiskolából külföldre mennek: „Akkor lehet itthon tartani őket, ha Magyarországon is tanulhatnak nemzetközi környezetben. Közgazdaságtan, üzlet: ezekben az angol a világnyelv. Nem elég, hogy valaki magyarul jó a szakmában és amúgy beszél angolul társalgási szinten. A szakmát kell angolul tudni.”
A rektorhelyettes a bécsi közgázt említi, ahol a gazdasági jogon kívül mind a három másik alapszak angolul megy. „Ha zászlóshajó egyetemet akarunk, akkor a bécsivel kell versenyeznünk. Akkor nem kell 17 alapszak nálunk sem” – magyarázza, miért szűntek meg magyar nyelvű képzések. Azaz, mint mondja, nem is megszűntek, hanem specializációként betették őket a gazdálkodás és menedzsment alapszakba, amely mindmáig fut magyarul is, meg angolul is. Akárcsak a klasszikus közgazdász képzés. Az új alapszak, a filozófia–politika–gazdaság ugyan angolul van, de a magyar politikai rendszerrel foglalkozó specializáció ott is magyarul. A magyar nyelvű szociológia és politikatudomány szakokra nagyon alacsony volt a felvehető hallgatók száma, és a felvételi ponthatár is jelentősen alacsonyabb volt a többi szakhoz viszonyítva – mondja Szabó Lajos György. Egy alapszakot 15-18 fő felvett esetén nem érte meg elindítani, ezért vonták ezeket össze.
Érdeklődésünkre Szántó Zoltán Oszkár dékán is visszautasítja, hogy magyarellenes érzületek vezetnék őket, ám azt nem tagadja, hogy a modellváltást levezénylő Anthony Radev Corvinus-elnöksége alatt voltak törekvések a hallgatói létszám csökkentésére. Állítása szerint ez már a múlt, s Bruno van Pottelsberghe jelenlegi rektor bővíti a létszámot. Csakhogy az ő saját vitaanyagában is benne van, hogy duplájára növelné a külföldi hallgatók arányát.
„Nem a magyar hallgatói létszám rovására megy. Minthogy a teljes hallgatói létszám nő, a magyar is” – érvel a dékán, hozzátéve, hogy Pottelsberghe első évében máris 2400 magyar hallgatót vettek fel a korábbi 2000 helyett. Ráadásul a magyar jelentkezők 60 százaléka bekerül, míg a külföldieknél ez 40 százalék – teszi hozzá. Ha pedig megnézzük az Állatorvosi Egyetem vagy a SOTE számait, azokon jóval nagyobb a nemzetközi hallgatók aránya: előbbin 2025 őszén 2000 hallgatóból 1000 nemzetközi volt, a SOTE-n 15 500 hallgatóból 5700 volt nemzetközi.
„Az igaz, hogy egyre több az angol nyelvű képzés a Corvinuson, de népszerűek az angol szakjaink a magyar hallgatók körében is”
– mondja Szántó. Amikor felvetjük, hogy az általa felügyelt területen olyan oktatóknak szóló hirdetést is láttunk, amelyen kizáró ok volt a magyar állampolgárság vagy munkaviszony, a dékán törvényi hátteret említ, amely meghatározza az így kiírható ösztöndíj feltételeit. Ez tehát szerinte nem Corvinus-specifikus és nem magyarellenes húzás.
Rosta Miklós, a Közgazdaságtan Intézet docense árnyalja Szabó rektorhelyettes és Szántó dékán által felvázolt helyzetet. Ő a Corvinus Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete által szervezett összdolgozói fórumon úgy fogalmazott a minap: a kekva-időszakban
nemcsak arra törekedett az egyetem vezetése, hogy megerősítse a nemzetközi lábát, hanem arra is, hogy amputálja a másikat.
Az Oktatási Hivatal adatai szerint a csökkenés így festett: míg 2018-ban, a kekvásítás előtti évben 3763 fő került be, 2024-ben 1917 fő. Azt Rosta is elismeri, hogy 2025-ben ez a szám újra nőtt (2380), ami szerinte is optimizmusra ad okot. Ettől még állítja: a kuratórium tudatos stratégiája miatt az elmúlt tíz évben nagyjából 15-25 ezer közötti magyar fiatalt nem vettek fel az egyetemre, akik korábban bekerülhettek volna. „Az egyetem stratégiája így ahhoz járult hozzá, hogy egyre több hallgató menjen külföldre, ami ellentétes az ország érdekeivel” – mondja.
„Ha a képzéseket csak angol nyelven indítjuk, akkor már nem is jelentkeznek azok, akik 18 évesen még nem beszélnek olyan szinten angolul, hogy jelentkezni tudjanak, ami különösen a szerényebb társadalmi hátterű hallgatók számára jelent hátrányt. Így a felvételi arányszám jóval kevesebbet mond, mintha ugyanaz lenne a képzési struktúra mint korábban” – kontráz Győrffy Dóra.
Az általános ranglistákat elnézve egyébként nem látszik nagy sikernek a kekvásodás: míg az azt elutasító ELTE az élre tört, a legjobb magyar tudományegyetem lett az idei QS-világrangsorban 595. helyezésével, addig a Corvinus már nincs is rajta a listán, azaz a legjobb 1500-ban.
„Tudományegyetemet szakegyetemmel nem jó összehasonlítani” – kapjuk a választ a rektorhelyettestől és a dékántól. Mint mondják, nekik inkább a Financial Times listája számít, márpedig ott a Masters in Finance 69. helyén voltak tavaly, idén pedig hat helyet javítva már a 63. a Corvinus képzése, amely egyedüli magyarként van a listán. Három fontos nemzetközi akkreditációból kettő (AACSB, AMBA) már megvan nekik, most hajtanak az EQUIS-re is, ha pedig ez meglesz, triple crown-egyetemnek számítanak majd – magyarázzák.
Azért azt nem jelentik ki, hogy az általános rangsor egyáltalán nem számít – furcsa is lenne, hiszen a jelenlegi rektori stratégiában is szerepel, hogy a legjobb 800 közé kellene kerülniük ebből a szempontból is, az egyetemi vezetőket viszont főként a nemzetköziesítésről kérdeztünk, a kekva-rendszer részletes értékelésére nem tértünk ki velük.
Eltérő jövőképek
Ettől függetlenül az a határozott benyomásunk alakult ki: az egyetem kekvásodás utáni számait elő lehet adni sikerként és kudarcként is. Az is jól látható, hogy alapvetően két koncepció verseng egymással a Corvinuson. A jelenlegi vezetés a nemzetközi üzleti, gazdaság- és társadalomtudományi iskola arcélét erősítené még tovább, az elégedetlenek inkább az ország problémáit jelző és azok megoldásában részt vevő, a legkiválóbb magyar hallgatókat vonzó és azok számára családi háttértől függetlenül elérhető gazdaság- és társadalomtudományi fellegvárként tekintenének szívesen egyetemükre. Főként pedig olyan helyként, amely nem a Fidesz által gründolt rendszert viszi tovább. Magyarán: a kuratórium diktatúráját.
A jelenlegi rendszerben ugyanis utóbbi nevezi ki a rektort, aki csak neki felelős. A szenátusban az eddigi tapasztalat szerint a vezetőség embereinek mindig többségük van, ezért mindig a kuratóriummal szavaznak. Az intézetvezetőket kizárólag a felsővezetés nevezi ki. A felsővezetői akarat az intézeti kollektíva választását is felülírja a jelenlegi szabályok szerint. A Corvinus Alkalmazotti Tanács idén tavaszi felmérése szerint a dolgozók 62 százaléka válaszolta azt, hogy az egyetem inkább nem vagy egyáltalán nem veszi figyelembe a véleményét a döntések meghozatalakor, 57 százaléka szerint az érdekeit sem.
„Itt főleg azoknak a hangját halljuk, akik ebben a versenynek kitett és teljesítményre erősen ösztönző rendszerben úgy érzik, hogy nem tudnak előrébb jutni, vagy az állásukat féltik” – summázott erre a cikkünk elején már említett kuratóriumi tag Palotai. Erre az aláírók nevében Toronyai Gábor docens, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének corvinusos tagozati elnöke reagált nyilvánosan: „Palotai Dániel idézett állítása tehát semmilyen objektív tényadaton nem alapul; az valójában egy megalapozatlan és sértő általánosítás, amely alkalmas az aláírók szakmai hitelrontására és rossz színben való feltüntetésére.” Rosta Miklós is álságosnak tartja, hogy a kuratórium egyes tagjai a magyar oktatásért és a nagyobb számú magyar hallgatókért felszólaló oktatókat dehonesztáló megjegyzésekkel illetik:
„Palotai Dániel sem tartana ott, ahol tart, ha nem kapott volna megfelelő magyar nyelvű képzést a Közgázon. Most nagy valószínűséggel be sem kerülne az egyetemre.”
A feszültség egyelőre tehát tapintható a Corvinuson, ahol még nem dőlt el, lesz-e rendszerváltás. A lehetőség adott, hiszen új szenátust kell majd választani, amely aztán új vezetést és stratégiát is adhat. Vagy marad minden majdnem ugyanúgy – a jelenlegi vezetés átmenetről alkotott elképzelései alapján, a jelenlegi vezetés által menedzselve.
Egy biztos: a politikának most, az egyetemi rendszerváltás idején van lehetősége új alapokra helyezni az együttműködést és eldönteni, mit vár el az adófizetők forintjaiért cserébe. Ha ezt eldönti, utána viszont a legjobb, ha egyszerűen békén hagyja az egyetemeket.
Nyitókép: Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója beszédet mond a Petőfi-díj a közép-európai népek szabadságáért kitüntetés átadási ünnepségén a MOL Campusban 2024. november 29-én (fotó: MTI/Hegedüs Róbert)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
