„Tiborcznak és Mészárosnak most esett le, hogy nincs alku a Tiszával” – itt a Gránit- és MBH-ügyek teljes háttere
A napokban két exkluzív rövidhírrel rukkolt elő a Válasz Online: az egyik a Tiborcz-birodalom Gránit Bankját érintő Erős János-befolyásszerzésről, a másik a Mészáros-féle MBH-ban „reaktiválódó” Matolcsy Ádámról szólt. Azóta tucatnyi háttérbeszélgetést folytattunk, hogy megértsük, mi ez a hirtelen tulajdonosi átrendeződés a két NER-bankban. Rezümé: Orbán Viktor veje és felcsúti barátja számára most vált világossá, hogy nemigen tudnak kitérni a Tisza által beígért elszámoltatás elől, ezért védekező pozíciót vettek fel. Lapunknak nyilatkozott a Tiborcz-megbízottként hírbe hozott Erős János, mondván: „nem vagyok strómanja senkinek”. És elismerte, hogy két éve levelet írt Putyin orosz elnöknek, amely mai témánk felől nézve sem lényegtelen…
Múlt pénteken felvetettük, hogy Erős János, a Medgyessy–Gyurcsány-korszak ismert pénzembere esetleg összejátszhat Tiborcz Istvánnal, amikor be akar szállni a jelenleg még a BDPST Group által dominált Gránit Bankba. Mindezt úgy, hogy közben a kimondottan politikafüggetlen MagNet vezérkara is tulajdont szerezne ugyanott. Hétfőn pedig azt szúrtuk ki, hogy Matolcsy Ádám – ahelyett, hogy a magyar igazságszolgáltatás által feltett kérdésekre válaszolna – szabadon üzletel Mészáros Lőrinc köreivel. A nevéhez köthető alapkezelő egyik érdekeltsége konkrétan most szerzett 6,2 százalékos részesedést a felcsúti üzletember MBH Bankjában. Abban a pénzintézetben, amely tavalyig 23 százalékban a Matolcsy-kör befolyási övezetéhez tartozott, de aztán meg már semennyire. Aztán most kicsit mégis.
Hogyan függ össze ez a két történet? A Válasz Online tucatnyi háttérbeszélgetést folytatott a Gránit- és az MBH-témát közelről figyelő forrásokkal, sőt – a korábbi elutasítás után – immár Erős János is válaszolt a kérdéseinkre. Mindezek alapján a két banknál tapasztalható tulajdonoskeringővel kapcsolatban négy erős állításunk, következtetésünk van:
1) Erős János megjelenése a Gránitnál, illetve Matolcsy Ádám feltűnése az MBH-nál valójában nem ezekről a szereplőkről szól. Hanem az eladókról, vagyis Tiborcz Istvánról és Mészáros Lőrincről. Arról, hogy a NER két csúcsragadozója megértette: nincs esélyük alkut kötni a Tisza-kormánnyal, ezért védekező pozícióba helyezték magukat.
2) A védekező állás a volt miniszterelnök veje esetében azt jelenti, hogy Tiborcz látszólag kisebbségbe vonul a saját bankjában, de a háttérből azért még szedné a hasznot a pénzintézetből – akkor is, ha a 10 százalék alattira zsugorított részvénycsomagját esetleg zár alá helyezik valamikor a hatóságok. Erős Jánosék bejöveteléhez a pénzügyi felügyeleti funkciókat ellátó Magyar Nemzeti Bank jóváhagyására lenne szükség, jelenleg erre vár a piac. Mindeközben pedig Mészáros Lőrinc megértette: ha kiderül, hogy 50 százalékot meghaladó többsége van az MBH-ban, biztosan lecsap rá a jegybank, és e fellépést „bajtársi” alapon sem tudná megakadályozni a szintén Fidesz-kötődésű elnök, Varga Mihály. Ezért a felcsúti milliárdos inkább gyorsan visszaszármaztatott 6,2 százaléknyi cégrészt Matolcsy Ádáméknak (értsd: nem fizette ki nekik időre az elvileg már rég megvett bankdarabot). Más kérdés, hogy az MNB-nek még így is bőven van mozgástere Mészáros Lőrinc tulajdonosi érdekkörével szemben.
3) A fentiekből az következik, hogy mind a Gránit, mind az MBH esetében fontos szerep hárulhat a jegybankra. Ha pedig Varga Mihályék „nem mozogják be a rendelkezésükre álló teret”, a kétharmados Tisza-többség akár a pénzügyi felügyeleti funkciók MNB alóli kiszervezéséről is dönthet. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2013-ig önállóan működött, csak a Matolcsy-éra elején került a nemzeti bank alá – és semmilyen nemzetközi szerződés nem tiltja az eredeti állapot helyreállítását. Itt pedig nemzetközi példákra is lehet hivatkozni, hiszen az európai bankfelügyeleti szerv szintén külön működik az Európai Központi Banktól – és több EU-tagállamban szintén ez a gyakorlat.
4) Forrásaink egybehangzó állítása szerint sem a Gránit, sem az MBH menedzsmentje nem tudott előre a tulajdonosi köreiket érintő markáns változásokról. A BDPST bankjánál legfeljebb Leisztinger Tamás érkezésére számítottak a „piacok”, végül helyette jelentkezett első ütemben a MagNet-csapat, majd nagyobb robajjal és potenciális befolyással Erős János. Informátoraink nem győzik hangsúlyozni: a Tiborcz- és NER-kompatibilis baloldali milliárdosként elkönyvelt Leisztingernek élő kapcsolata van mind Erőssel, mind a MagNettel, így sokan mégiscsak őt tartják a mostani Gránit-színmű főrendezőjének. Mások szerint viszont „az Orbán-vő és Erős János közé nemigen kellett közvetítőnek Leisztinger, előbbiek régóta megtalálják maguktól is a közös érdekeiket”.
I. Az Erős-történet
Mi is történik a Gránittal? Először tehát szeptember 9-én a MagNet-elitkara kötött szerződést a BDPST Grouppal a Gránit Bank Nyrt. közel 10 százalékos részvénycsomagjának megvásárlásáról. Aztán szeptember 17-én belépett a buliba Erős János Fafner Capital Kft.-je. A korábban MSZP-közeliként elkönyvelt, az állami Magyar Fejlesztési Bankot 2010-ig vezető pénzmágus a BDPST további 20,5 százalékos (30 százaléknyi szavazati jogot biztosító) csomagjára csapott le. Ezzel Tiborcz István látható részesedése 10 százalék alá kerülhet majd – ha a pénzügyi felügyelet, vagyis az MNB jóváhagyja a tranzakciósorozatot. A hatályos jogszabályok szerint a fenti érdekköröknek (tehát a Fafnernek, a MagNet-közösségnek és BDPST-nek) bizonyíthatóan függetlennek kell lennie egymástól. Ha nem autonómok, és valamilyen összeállításban elérik a 33 százalékos összbefolyást a szavazati jogok tekintetében (ahogy például Erős és Tiborcz, vagy Erős és a MagNet, esetleg mindhárman együtt elérnék), úgy kötelező vételi ajánlatot tenniük a többi kistulajdonos felé. Ezt pedig a fenti három szereplő nyilvánvalóan nem szeretné, tehát mindenképp egymástól függetlennek akarnak látszani.
A jegybanknak ilyenkor valóságos oknyomozást, kvázi „kartellfelderítést” kell folytatnia.
Ahogy fent már utaltunk rá, bennfentesek relatíve széles körben hangoztatják, hogy Leisztinger Tamás is érdeklődött a nyár folyamán a Gránit iránt, sőt legismertebb cége, a Forrás Nyrt. júniusban két számlát is nyitott a Tiborcz-bankban. Mindezt tehát a nagy Tisza-győzelem után, amikor „épeszű” nagyvállalkozó aligha lép effélét – hacsak nincs valami mögöttes terv a fejében.
Szintén faktum, hogy Leisztinger a Gránitra végül ténylegesen is jelentkező Fáy Zsolt MagNet-elnök feleségének évfolyamtársa volt, 1992–1995 között közös cégeket vittek, majd harminc évvel később a Forrás Nyrt. 2,25 milliárdért vásárolt MagNet-részvényeket. Leisztinger Tamás és Erős János között ugyancsak van érdemi együttműködés – igaz, a Magyar Narancs 2015-ös cikke szerint ez inkább vadászati, mint üzleti jellegű. A mi informátoraink úgy fogalmaznak, hogy a vadászat közben mellékessé vált, ma már más sportokban is utaznak, „afféle klasszikus szabadidős barátokról van szó”.
Tehát Leisztinger éppen lehet közös pont a mostani Gránit-akció mögött (sőt, ezt több beszélgetőpartnerünk határozottan állítja), de arra is utalnak jelek, hogy
Erős Jánosnak Leisztinger nélkül is volt közös irányú mozgása az elmúlt években Tiborcz Istvánnal.
Ahogy múlt pénteki gyorsjelentésünkben írtuk, a nemzetközi sajtóban megjelentek például olyan sejtetések, információcsokrok, amelyek mind Orbán Viktor vejét, mind Erős Jánost kapcsolatba hozták a Raiffeisen orosz leánybankjának tervezett adásvételével. Osztrák forrásból úgy értesültünk: a bécsi Raiffeisen Bank International 2024-ben tényleg magyar kötődésű közvetítőket kért fel arra (mint később kiderült, sikertelenül), hogy megszerezzék Moszkva engedélyét az esetleges tranzakcióhoz. A sógorok ugyanis őket látták alkalmasnak arra, hogy „Orbán Viktor árnyékában elérjenek Vlagyimir Putyinig”.
E témakörben hallottuk Heinrich Pecina nevét (aki annak idején segített kialakítani a Fidesz országos médiahálózatát), továbbá Aczél Zoltánét (aki Strabag-lobbistaként vált ismertté, majd a NER-be is beépült), valamint Erős Jánosét. Sőt, időközben a birtokunkba került egy 2024. november 21-i keltezésű levél, melynek címzettje maga az orosz elnök, aláírója pedig a mostani Gránit-bevásárlásnál is aktivizált Fafner Capital Kft., pontosabban a cég akkori ügyvezetője, Bató Csaba és a tulajdonos, Erős János. A dokumentumban a magyar kérők az orosz Raiffeisen-leány 60 százalékának 350 millió eurós vételáron történő megszerzéséhez kértek támogatást Putyintól.
A levél valódiságát ellenőriztük, s míg múlt pénteki cikkünkhöz Erős János nem kívánt nyilatkozni, most válaszolt néhány kérdésünkre:
- Meg tudja erősíteni, hogy írt levelet Putyin elnöknek?
- Igen. Részt vettünk egy ajánlatkészítésben, ahogy az elmúlt 16 évben sok más hasonló projektben is, számos országban a nemzetközi bankpiacon.
- Kaptak választ az ajánlatra?
- Nem érkezett válasz, és a tranzakció végül nem valósult meg.
- Honnan teremtették volna elő a vételárat?
- Az Oroszországgal szemben érvényben lévő szankciók miatt EU-n belüli vásárló mindvégig kizárt volt, éppen ezért uniós gazdasági szereplőkkel semmiféle egyeztetés, tárgyalás nem történt.
- Egyeztettek annak idején a Raiffeisen-ügyről Tiborcz Istvánnal, akit a nemzetközi sajtó ugyancsak emlegetett az oroszországi leánybank megszerzésével kapcsolatban?
- Semmilyen formában nem egyeztettem a Raiffeisen-ügyről sem Tiborcz Istvánnal, sem a NER más képviselőjével, ami az előző válaszból is következik.
Bónuszként Erős János azt is hozzátette: a lapunkban korábban megjelent feltételezésekkel ellentétben ő „nem strómanja senkinek, így Tiborcz Istvánnak sem”. Viszont úgy ítéli meg, „hogy a magyar piaci helyzet végre lehetőséget nyújt mind a középosztály, mind a kis- és középvállalkozások megerősödésére”, amihez szaktudásával, hazai és nemzetközi bankpiaci tapasztalatával maga is szeretne hozzájárulni.
Visszatérve a Gránit-ügyletre és benne Erős János szerepére, bőven akadnak arra utaló jelek, hogy a bankár mégiscsak képvisel valakit ebben a történetben – és nem feltétlenül a saját személyét. Több olyan piaci tényezővel beszéltünk, aki nyár óta tud arról, hogy
Tiborcz István vállalati és ingatlanportfoliója szinte teljes egészében eladó
– és számos közvetítőcég, köztük Erős János-közeliek is igyekeznek felhajtani a lehetséges vásárlókat. Ez az információ megint azt erősíti, hogy Tiborcz és az „óellenzéki” bankár között lehet összjáték, a felek nem feltétlenül csak a tévéből ismerik egymást.
További érdekesség, hogy a Fafner Kft.-ben és anyacégében – a tavalyi mérlegeik alapján – egyszerűen nincs pénz semmiféle Gránit-befolyásszerzésre. Ebből pedig forrásaink hajlamosak azt a következtetést levonni, hogy Erős és a MagNet-vezérkar nem is utalna tényleges vételárat a most megszerzendő részvényekért, hanem csak átvállalnák azt a közel 14 milliárd forintos hitelt, amit a BDPST Group évekkel ezelőtt vett fel bankvásárlásra – kitől mástól, mint Mészáros Lőrinc MBH-jától.
II. Matolcsy Ádám visszatérése
Az Erős János-féle Gránit-bejelentés napján, szeptember 17-én más is történt. Ahogy hétfőn jeleztük, a Matolcsy Ádám befolyása alatt álló Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. egyik magántőkealapja 6,2 százalékos részesedést szerzett az imént említett MBH Bankban. A részvénycsomag eladója a Mészáros Lőrinc bejáratott ügyvédjeként jegyzett Kertész József Tamás, pontosabban az ő Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt.-jének egyik érdekeltsége volt. Miként lehetséges, hogy ezek a figurák másfél évvel Matolcsy György elnöki exitje után, a jegybankot érintő monstre nyomozás közben is üzletelni merészelnek Magyarországon? Úgy, hogy itt nem új ügyletről, hanem
egy korábbi sztori gyors „visszacsinálásról”, ki nem fizetéséről van szó.
A Matolcsy-körnek eredendően körülbelül 23 százalékos részesedése volt az MBH-ban, ám úgy tűnt, 2025 végére teljesen kivásárolta őket a leggazdagabb magyar és holdudvara. A bank idei áprilisi rendes közgyűlésén – a vonatkozó jegyzőkönyvek szerint – 45,7 százalékkal képviseltette magát a Mészáros Lőrinc által közvetlenül ellenőrzött tulajdonosi csapat, és ehhez jött hozzá a Kertész József Tamás által később begyűjtött 6,2 százalék. Idén nyárra tehát 51,9 százaléka lett a pénzintézetben Mészáros legeslegszűkebb stábjának, vagyis az MBH többsége igazolhatóan egy érdekkör kezébe került.
Ez a helyzet elképesztő fegyvert adott volna Varga Mihályék kezébe a felcsúti kolléga ellen – csak a jegybank „valamiért” nem sütötte el az ágyút. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló jogszabály ugyan az 50 százalékos irányító többség megszerzésének bejelentését kötelezővé tette Mészáros Lőrincék számára, ám ez nem történt meg. A felügyeleti szervként eljáró MNB emiatt akár a szavazati jogukat is felfüggeszthette volna a bankjuk közgyűlésein – tehát a Mészáros-csoport nem lett volna akcióképes a saját óriásvállalatában. Nos, Matolcsy Ádám mostani 6,2 százalékos „reaktiválása” egyszerűen annyit jelent, hogy Orbán Viktor kebelbarátja papíron újra 50 százalékos befolyás alá került MBH Bankban. Pont a társaság október 12-i közgyűlése előtt.
Más kérdés, hogy ha az MNB elég komolyan venné a saját pénzügyi felügyeleti szerepkörét, még így is bőven megrendszabályozhatná Mészárosékat. Hiszen az eddig említett csomagokon felül közel 17 százalékos részesedése van az MBH-ban Mészáros Lőrinc két további ősbizalmijának, Vida Józsefnek és Tajthy Attilának. Vagyis a felcsúti érdekkör, ha
e tágabb formájában értelmezzük, bőven 50 százalék fölött „működik” (nyilvános bejelentés nélkül), és ezt a problémát a friss Matolcsy Ádám-újraélesztés sem oldja meg.
A jegybanknak most is hatalmában állna tehát felfüggeszteni a Mészáros–Vida–Tajthy-szövetség szavazati jogának gyakorlását az MBH közgyűlésein – ez pedig azt jelentené, hogy a magyar állam lenne az MBH legnagyobb szavazóképes tulajdonosa, vagyis a menedzsmentjogok legfőbb gyakorlója. És ezzel, mint ebben a cikkben már végigvettük, a vagyonvisszaszerzés új távlatai nyílnának meg a Tisza-kormány számára.
A fenti Gránit- és MBH-összefüggésekből az következik, hogy jelenleg Varga Mihály jegybankján van a világ szeme. Lényegében most dől el, hogy a Fidesz-politikusból lett MNB-elnök hajlandó-e pénzügyi felügyeleti szerepkörében is kiteljesedni, és ezzel ütést mérni Tiborcz Istvánra és Mészáros Lőrincre. Ha nem, a Tisza-többség akár a felügyeleti funkciók MNB alóli kiszervezésének kérdését is kiteheti az asztalra.
Nyitókép: illusztráció
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
