Hogyan buktassunk köztársasági elnököt? – a nagy alkotmányos játszma forgatókönyvei
Nem sejtette senki, hogy egyszer majd a Fidesznek köszönhetően lehet eltávolítani rendszerük utolsó sarokköveit, pedig ez történik most. Orbán Viktor annyi vereséget szenvedett 2012–2013-ban az Alkotmánybíróságon, hogy lebontotta a jogállam legfontosabb védvonalait. A Tisza most ezt kihasználva akarja eltávolítani a köztársasági elnököt. Ám van némi kockázata annak, hogy olyan abszurd állapot alakul ki, amelynek során a köztársasági elnököt már felmentették, de még folyik ellene a megfosztási eljárás. Elhúzódó jogászkodásnál többet azonban Sulyok nem nagyon érhet el – és még ennek sem túl nagy az esélye.
A Fidesz sorra szenvedte el a vereségeket az Alkotmánybíróságon a kormányzása kezdetén. Szerette volna például röghöz kötni az egyetemistákat, vagyis a diplomaszerzés után kötelezni őket, hogy Magyarországon dolgozzanak. Ám ez sértett egy alapvető jogot, ezért az Alkotmánybíróság 2012 júliusában megsemmisítette az erről szóló törvényt.
A Fidesz-többség ki akarta sajátítani a politikai reklámozás jogát a választások idejére a médiában, ezért korlátozni akarta, hogy az általa uralt közmédián kívül más is fogadhasson választási hirdetéseket. Fontos jogot sértett ezzel, a sajtó- és a véleményszabadságét. Megsemmisítve 2013 januárjában.
Büntethetővé tették a hajléktalanságot azzal, hogy a rendőrség szankciót róhatott ki az életvitelszerűen utcán tartózkodókra. Az emberi méltóság sérelme miatt elkaszálva.
Ugyanez a család fogalmánál is lejátszódott, az Alkotmánybíróság megsemmisítette a gyűlöletkeltésre alkalmas szabályt: az élettársi kapcsolatokat, valamint az alternatív családi modelleket is családnak minősítette az emberi méltósághoz fűződő jogra hivatkozva. A sort még folytathatnánk például az elismert egyházakkal, eszerint a parlament kétharmados többséggel dönthette el, melyik egyház egyház és melyik nem. Ez a vallásszabadságba ütközött, ezért alkotmányellenes.
Néhány hónap alatt történt mindez, 2013 elejére az Alkotmánybíróság lényegében szétlőtte a Fidesz ideológiai alapon meghatározó döntéseit, mert azok nem feleltek meg az általuk hozott új Alaptörvénynek. Nem a réginek, az újnak.
Megoldották, de nem elegánsan, a fél világ tiltakozott ellene. Sorra megvalósították ezeket a pontokat úgy, hogy szépen beépítették az Alaptörvénybe, és – most kapcsolódunk a jelenlegi történésekhez – kimondták, hogy
az Alkotmánybíróság csak eljárási szempontból vizsgálhatja az Alaptörvény módosításait. A tartalmukhoz nincs köze.
Az Alaptörvénybe alaptörvényellenes részek kerültek, de azt, hogy így már maga az Alaptörvény is alapvető jogokat sért, többé senki nem deklarálhatta.
Főleg nem az Alkotmánybíróság.
Onnantól azt foglaltak az Alaptörvénybe, amit akartak, és ez így van a mai napig. Egyetlen dolog kell hozzá: kétharmados többség.
Egy korlát azért maradt, a nemzetközi egyezmények szabnak némi határt. Azt például mégsem lehet beleírni, hogy nemcsak meneszteni kell valakit, hanem például ki is kell végezni. Vagy megkínozni. Azt nem lehet.
Most a Tisza a Fidesz által kialakított kereteket felhasználva teheti meg, hogy a köztársasági elnököt az Alaptörvény módosításával menti fel.
A helyzet azonban még így sem egyszerű. A jogállami védvonalakat ugyanis a Fidesz a hozzá hű személyekkel feltöltött intézményekkel helyettesítette. A személyek itt maradtak a kormányváltás után is.
Mit tartalmaz az alkotmánymódosítás?
„Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.” A tervezet szerint ezt követően „az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ”. Emellett újra bevezetik az alkotmánybíráknál a 70 éves életkori korlátot. Vagyis nyugdíjaznák Polt Péter legfőbb ügyészből lett alkotmánybírósági elnököt, aki korábban szemet hunyt az Orbán-rendszer korrupciós ügyei fölött. Ez azért lényeges, mert az AB-elnök fontos jogkörökkel rendelkezik, ő befolyásolhatja például, melyik ügyet mikor tárgyalják. A következő időszakban pedig még fontosabb lehet a szerepe.
Orbánék szuperpasszív elnöke mostanra aktivizálta magát, a tekintélyes Velencei Bizottsághoz fordult védelemért, jelezve, hogy nem akar beletörődni abba, hogy – Magyar Péter választási ígéretének megfelelően – elmozdítják. Már korábban arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy még a parlamenti vita előtt akadályozza meg az alkotmánymódosítást, de ezt az AB megtagadta.
Hétfőn pedig közleményben vitatta Magyar Péternek azt a kijelentését, hogy ne élhetne az előzetes normakontroll lehetőségével. Elképzelhető, hogy ennek még lehet a későbbiekben jelentősége. Ha Sulyok jogi vitát generál az Alkotmánybírósághoz való fordulás lehetőségéből, és ebbe a testület is belemegy, az némi zavart okozhat a rendszerben. De nézzük sorban.
Milyen forgatókönyvek képzelhetőek el?
1. Sulyok a rendelkezésére álló öt nap alatt aláírja a jogszabályt
Következmény: Másnap megszűnik a megbízatása.
2. Nem írja alá és közjogi érvénytelenségre hivatkozva fordul az Alkotmánybírósághoz
Következmény: A testület 30 nap alatt dönt a beadványról, és Sulyok addig hivatalban marad. Mivel a cikkünk elején említett 2013-as alkotmánymódosítás értelmében az Alaptörvény (és a módosítása) nem lehet alkotmányellenes, az elnök ezt csak eljárási, formai hibára hivatkozva teheti meg. Az viszont szinte kizárt, hogy eljárási hiba miatt kaszálják el a jogszabályt, a Tiszának ugyanis megvan a szükséges kétharmados többsége, a szabályok betartása pedig nem túl bonyolult.
Korábban a Fidesz vétett már az Alaptörvény módosításánál eljárási hibát, de akkor a testület szemet hunyt efelett. Vagyis a forgatókönyv szerint a beadvány beérkeztét követő legfeljebb 30 nap múlva az Alkotmánybíróság dönt, vélhetően elutasítja a kérelmet, majd Sulyok aláírja az alkotmánymódosítást, és a kihirdetést követőn napon mennie kell.
Ám sokkal valószínűbb, hogy a kormánypárt az Alkotmánybírósághoz fordulás pillanatában megfosztási eljárást indít Sulyok ellen, és nem 30 nap múlva, hanem sokkal előbb mozdítja el a hivatalából.
3. A köztársasági elnök érdemi, tartalmi kifogással él, és ezzel alkotmányt sért
Következmény: Megindítják ellene a megfosztási eljárást. Az átmeneti időben a házelnök látja el az államfői feladatokat, ő az első nap aláírja az Alaptörvény módosítását, kihirdetik és másnap menesztik az elnököt.
Elképzelhető olyan forgatókönyv is, hogy az Alkotmánybíróság gyorsan kimondja a 2013-as alkotmánymódosítás alkotmányellenességét és ezzel visszahelyezi jogaiba saját magát?
Vagyis törli azt a szabályt, amely tiltja az alkotmányellenes alkotmánymódosítások alkotmányellenessé nyilvánítását? Innentől az AB a módosítás tartamát is vizsgálhatná, és alkotmányellenessé nyilváníthatná a Sulyok Tamás eltávolításáról szóló új szabályt? Kalandosan hangzik, de ilyen forgatókönyv nem létezik. Még akkor sem, ha 2013-ban a Velencei Bizottságtól az Európai Unió szervein keresztül számos szervezet tiltakozott az Alkotmánybíróság jogainak korlátozása miatt.
Az AB azért nem tárgyalhat erről, mert már megtette.
Chronowski Nóra, az ELTE kutatója hívta fel a figyelmünket arra, hogy 2013-ban Szabó Máté ombudsman fordult az Alkotmánybírósághoz éppen emiatt a módosítás miatt, a testület azonban elutasította az indítványát, mert mindent rendben talált.
Ez tehát elvetve.
Hogyan zajlik a megfosztási eljárás?
A megfosztási eljárás a megválasztott, hivatalban levő köztársasági elnök tisztségéből való elmozdítása, ami a rendszerváltás óta példa nélküli lenne Magyarországon. Az eljárás kulcsfogalma a szándékosság, a köztársasági elnök csak akkor fosztható meg hivatalától, ha akarattal követ el törvénysértést. Egészen pontosan: „az Alaptörvény, illetve más törvény köztársasági elnöki tisztség gyakorlásával összefüggésben történő szándékos megsértésére, illetve szándékos bűncselekmény elkövetésére vonatkozó indítvány alapján jár el” – mondja ki az Alkotmánybíróságról szóló törvény.
Emiatt lehet kulcsfontosságú Sulyok Tamás hétfői közleménye. A nehezen követhető szövegben „nyomásgyakorlásról” ír „a köztársasági elnök autonóm döntését illetően az alaptörvény-módosítással szembeni alkotmánybírósági normakontroll kezdeményezés tárgyában”. Vagyis az egész olyan, mintha eltérő jogi állásponton volna, mint a miniszterelnök. Ha Sulyok mégis tartalmi okból fordulna az Alkotmánybírósághoz, és ezt jogi magyarázatba csomagolná, ez esetleg nyitna számára menekülő utat. Az elnöknek tévednie szabad, az nem minősül szándékos alkotmánysértésnek. A megfosztáshoz szándékosság kell.
Ha szándékos a jogsértés, akkor viszont meg kell fosztani a hivatalától az elnököt?
Nem feltétlenül. Nem láttunk még ilyet, de az alkotmánybírósági törvény feltételes módban fogalmaz. „Megfoszthatja” – ez a pontos kifejezés, amit az Alkotmánybíróság tölt majd meg tartalommal.
Mennyi ideig tarthat az eljárás?
Nem lehet tudni. Biztosan le kell zárulnia 90 napon belül, ha ugyanis „a köztársasági elnök 90 napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására”, akkor automatikusan megszűnik a megbízatása az Alaptörvény szerint.
A megfosztás bonyolult jogi eljárás, amihez dupla kétharmad kell. Említettük már, hogy a parlamenti képviselők kétharmada szavazhatja meg az eljárás megindítását, de magát a döntést nem az Országgyűlés, hanem az Alkotmánybíróság hozza – szintén kétharmaddal.
Nincs konkrét eljárási határidő, a törvény csak soronkívüliséget ír elő: „Az Alkotmánybíróság az eljárást soron kívül folytatja le”. Az utóbbi években az AB szeret elszüttyögni az ügyeken, de ezt az aktát nem fektetheti hónapokig.
Az eljárás hasonlít egy normál bírósági tárgyaláshoz, ugyanazok a jogszabályok szabályozzák, bizonyítékokat lehet bemutatni és a köztársasági elnököt is meg kell hallgatni, ebből azt sejtjük, hogy akár el is húzható. Végül az AB a teljes ülésén szavazással hozza meg a döntését. Ha nincs kétharmad, nincs megfosztás.
BIztos, hogy végig megy a megfosztási eljárás?
Egyáltalán nem. Az általunk megkérdezett alkotmányjogászok nem tartják ezt valószínűnek. A megfosztási eljárás megindításának pillanatától a házelnök látja el az államfői feladatokat. Noha ekkor még Sulyok a köztársasági elnök, Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke viszont teljes államfői jogosultsággal rendelkezne, aláírhatja az alkotmánymódosítást. Sulyok Tamásnak pedig másnaptól megszűnik a megbízatása.
Előfordulhat olyan forgatókönyv, hogy hatályba lép az alkotmány módosítása és felmentik Sulyok Tamást, de közben folytatódik a megfosztási eljárás, ami úgy zárul, hogy az Alkotmánybíróság mégsem fosztja meg a hivatalától?
Mivel két sosem volt eljárásról beszélünk, nehezen kiszámítható mi fog történni. Ráadásul a megfosztási és a köztársasági elnök felmentéséről szóló Alaptörvény-módosítás hatályba helyezése lényegében együtt zajlik. Az általunk megkérdezett alkotmányjogászok a legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartják, hogy ha az Alaptörvény-módosítása hatályba lép, és megszünteti a köztársasági elnök megbízatását, akkor az Alkotmánybíróság eljárása okafogyottá válik, és azt is meg kell szüntetni.
Vagyis a kulcs nem a megfosztási eljárás eredménye, hanem az elrendelése?
Igen, mert így kerülne át az Országgyűlés elnökéhez az Alaptörvény módosításának aláírása, vagyis Sulyok Tamás felmentése.
Van némi esély arra, hogy az Alkotmánybíróság tovább folytatja az eljárást? Előfordulhat, hogy a megfosztási eljárás végén mégsem mentik fel a köztársasági elnököt?
Ha ez megtörténik, az sem menti meg Sulyok Tamás pozícióját, mert közben az Alaptörvény módosítása hatályba lép, és ezt az Alkotmánybíróság döntése nem érintené. Tehát nem lehet egyszerre két köztársasági elnöke Magyarországnak, akkor sem, ha Sulyok Tamást végül az Alkotmánybíróság nem fosztaná meg a hivatalától, és közben az Országgyűlés választana egy másik elnököt. Politikailag azonban kínos helyzet alakulna ki.
Ez az egész nagyon gáz, nem?
Igen, már maga az alaphelyzet is elképesztő. Magyarországnak olyan Alaptörvénye van, amely egy sor alaptörvényellenes szabályt tartalmaz, és ezek éppen azért kerültek bele az Alaptörvénybe, mert az az egyetlen, amelyről ezt sosem lehet kimondani. A mindenkori kétharmad így szinte korlátlan hatalommal rendelkezik, szinte csak az önmérsékletén múlik, mire használja ezt a lehetőséget. A Fidesz saját magára szabta az Alaptörvényt, fel sem ötlött benne, hogy más is kaphat kétharmados felhatalmazást.
Akkor most a Fidesz által hozott szabályokkal építik le a Fidesz megmaradt hatalmi bástyait?
Pontosan, azzal a jogi lehetőséggel élnek, amelyet azért hoztak létre, hogy alkotmányos aggályok nélkül leépíthessék a jogállam alkotmányos védelmét. A cikkünk elején jelzett alkotmányellenes szabályokat a hajléktalanságtól a család fogalmán át beleírogatták az Alaptörvénybe, majd hoztak egy szabályt, hogy ezt aztán senki nem mérheti meg alkotmányosan. A Fidesznek ezért nehéz védenie most Sulyok személyét.
Ám ha Sulyok Tamás felmentésénél meg lehet ezt húzni, akkor lényegében Magyar Péter is bármikor bármit keresztül vihet a Tisza kétharmadával?
Igen. Minél előbb újra kell építeni a jogrendszer alapelemeit, ezek az első lépések, amelyeket továbbiaknak kell követnie. Magyar Péter arra kapott választói felhatalmazást, hogy az alapjogok valódi védelmét biztosítsa. A választási törvényt úgy kellene módosítani, hogy öt választásból ötnél ne születhessen alkotmányozó többség, vagyis kétharmados eredmény, ahogy ez az elmúlt 16 évben történt.
Végül akkor mi lesz Sulyok Tamással?
A következő lépés a köztársasági elnöké és az Alkotmánybíróságé. Ha beleállnak egy politikai állóháborúba, Sulyok Tamást akkor is felmentik, de még kellemetlenebb lesz az egész helyzet. A megfosztási eljárás végeredménye ugyanis megjósolhatatlan, az AB esetleg érdemben el is utasíthatja az indítványt egy hetekig tartó eljárás végén. A kérdés az, akarnak-e az alkotmánybírák a politika frontvonalába kerülni golyófogónak, miközben a Fidesz milliárdossá lett vezéralakjai látványosan kívül maradnak a politikai mezőn, Szijjártó Péter kínai multihoz szegődik, Gulyás Gergely lemond a frakcióvezetőségről, Orbán Viktor pedig meccseket néz Amerikában.
Kérdés, megéri-e alkotmánybíráknak képviselni Sulyok és a Fidesz érdekeit úgy, hogy az eredmény egy elhúzódó jogi hercehurca lehet, amely ugyan nem tartaná pozícióban a jelenlegi államfőt, de esetleg árthat Magyar Péter népszerűségének. Az alkotmánybírák eddigi viselkedése alapján kicsi ennek a valószínűsége.
Még a Fidesz-közeli egykori alkotmánybírák is úgy tartják, a jelenlegi szabályozás szerint „bármit bele lehet írni az Alaptörvénybe”, és egyetlen nyitott kérdés maradt: meddig megy el a hatalom? – ahogy ez egy hétfői konferencián is elhangzott. Magyar Péter mozgástere nemcsak a Fidesz által hozott szabályok miatt nagyobb, hanem azért is, mert új intézkedéseket is hozhat a kétharmados többségére támaszkodva. Sulyok eddigi viselkedése mindenesetre arra utal, hogy harci színeket ölt és nem áll félre.
A köztársasági elnöktől függetlenül is súlyos a helyzet. Ha valaki akkor nem is ébredt fel, mostanra szembesülnie kell vele, hogy lényegében 2013 óta alkotmányos válsághelyzet van Magyarországon. A megszüntetéséhez az új parlamenti többség pedig éppen azokat a szabályokat használja, amelyek a korábbi hatalom kontrollálhatatlanságához – és végső soron a bukásához – vezettek.
Ezeket minél előbb meg kell szüntetni.
Nyitókép: Kisbenedek Attila / AFP
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
