Hogyan lettek a pásztorok a természetvédelem fontos szereplői? Hogyan sikerült a kutatónak „megszelídítenie” a pásztort, akinek az apja még a kutyáját eresztette az idegenekre, és mások előtt inkább nem kezelt egy-egy beteg állatot, nehogy lássák, hogyan gyógyítja meg? A tudós és a pásztor története.
Hogyan lettek a pásztorok a természetvédelem fontos szereplői? Hogyan sikerült a kutatónak „megszelídítenie” a pásztort, akinek az apja még a kutyáját eresztette az idegenekre, és mások előtt inkább nem kezelt egy-egy beteg állatot, nehogy lássák, hogyan gyógyítja meg? A tudós és a pásztor története.
A mai megnyitóval végre kezdetét veszi a tavaly elhalasztott tokiói olimpia. Lőrincz Viktor birkózót az esemény különös szabályairól és saját éremesélyeiről kérdeztük a tatai edzőtáborban.
Nincs gyógyult drogos. Ezt az addiktológia mondja. Én már 21 éve „szünetet” tartok – mondja műsorunkban Szabó Győző színművész. Illés Gabi producerrel együtt azért hívtuk meg, mert új filmjük, a Herendi Gábor rendezésében készült Toxikoma hamarosan a mozikba kerül. Miért van küldetéstudatuk, hogy ne csak a heroin és a kemény drogok, de minden függőség ellen küzdjenek? Miért nem jó „drogfilm” a Trainspotting? Ezekről is szó lesz podcastadásunkban, a HetiVálaszban.
Egy oroszlányi gimnazista 1968-ban barátaival közösen levelet írt a Szabad Európa Rádiónak arról, hogy „szabad, nyugati világot” akarnak Magyarországon, és ezért fegyvereket kérnek Amerikából. A véresen komolynak nem mondható üzenetet a belügy elfogta, a 14 éves srácot letartóztatták és 10 hónap börtönre ítélték, majd felnőtt élete minden egyes fordulópontján megpróbálták tönkretenni. Erről szól Varga Ágota legújabb dokumentumfilmje, a Megbélyegzetten – 1968.
Az ’56-os parlamenti hős, az egyik legnagyobb 20. századi magyar politikai gondolkodó fia. A református püspök Ravasz László unokája. Hívő ember, aki a kommunista államtól szerezte vissza a református gimnázium épületét, majd saját protestáns iskolát is alapított. Mégis mit keres a 80. évében járó Bibó István a Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalomban? Nagyinterjú.
Az elmúlt 24 órában nagyon súlyos gyanú vetődött fel a magyar kormánnyal szemben: hogy törvénytelen titkosszolgálati eszközökkel dolgoztat saját polgáraira, vélt vagy valós politikai ellenfeleire. Ennek igazságáról kétséget kizáró módon jelenleg senki sem tud megbizonyosodni, hiszen nincsenek rá eszközök, így a kémügy menetrendszerűen fog hitvitává alakulni. És ez a legrosszabb benne.
A harmadik oltás engedélyezése ellenére várhatóan továbbra is százak utaznak majd Romániába, hogy ott oltassák magukat – a legnagyobb titokban. Az oltott magyar állampolgároknak ugyanis hazudniuk kell a román oltásért – miközben Magyarországnak is több millió fel nem használt vakcinája van. A Válasz Online végigkísért egy ilyen titkolózós küldetést.
Ha szeretnénk hűek maradni az emlékéhez, vegyük fel újra és gyújtsuk meg a fáklyát, vagy ragadjuk meg ismét Pallasz Athéné lándzsáját. Vendégszerzőnk, Papp István nekrológja Ráday Mihályról
André Kertész egyike azoknak a magyaroknak, akik a nagyvilágban sokkal híresebbek, mint itthon. A 20. századi fotóművészet egyik legnagyobb mestere számára Szigetbecse jelentette a fiatalon otthagyott Magyarországot. Élete végén 120 fotót ajándékozott a falunak: egy lenyűgöző életmű saját maga által kiválasztott legjavát. A becsei képekből most a Robert Capa Központ rendezett kiallítást.
Kétszer olyan gyorsan száguldhatnak majd a leggyorsabb magyar vonatok, mint jelenleg – a minap kiderült, hogy a kormány nagysebességű vasúti kapcsolatot létesítene Budapest és Varsó között. De mennyi időt nyerünk végül ezzel Budapest és Győr között? Nos, vendégszerzőnk elemzése szerint legfeljebb 20 percet. Hörcher Dániel nem a hasára ütve hozta ki ezt a számot: az Imperial College London posztdoktori kutatója, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem adjunktusa, kutatási témája pedig a közlekedésgazdaságtan.
Mivel lehetne elejét venni a Velencei-tó-szindrómának, mennyiben hibáztatható a Kádár-rendszer a jelenlegi helyzetért, és hogyan válik nyilvánvalóvá a NER-logika a tópartokon (is)? Zsuppán Andrást Ablonczy Bálint és Vörös Szabolcs kérdezi.
Noha a multikulturalizmust, a bevándorlást és az EU-t ostorozó algériai zsidó származású publicista még lebegteti 2022-es indulását, máris mérhető tábora van.
„We would like fewer heatwaves, more bearable summers, cheap flights and endless consumption and comfort – all at the same time. The bad news is that this will not work. It is either-or.” – warns Diána Ürge-Vorsatz. A korábban magyarul megjelent interjúnk angol fordítása.
Télen, még a Covid-időszakban jött a hír, hogy a paloznaki polgármester az egész faluban változtatási tilalmat rendelt el, azaz egy időre megálljt parancsolt az újabb Balaton-felvidéki építkezéseknek. A legradikálisabb településvédelmi eszközt bevető Czeglédy Ákost a nyári főszezon kezdetén arra kértük, segítsen megfejteni, kik felelősek a tókörnyék „félrefejlesztéséért”. Szerinte a nagypolitika annyiban hibás, hogy bürokráciacsökkentés címén a lovak közé dobta a gyeplőt, és – talán akaratán kívül – teret engedett a befektetői butaságnak.
A cigányok ügyére a cserdi modell tökéletes válasz, de leginkább megértésre és együttérzésre lenne szükség ahhoz, hogy a sok évszázados megvetettségből ki tudjanak keveredni a legnagyobb hazai kisebbség tagjai. Interjú Hofher József jezsuita szerzetessel.
