„Életünk megszokott része lesz a szájmaszk, az elzárkózás, a rettegés ismeretlen, új betegségektől. És a kárpótlás, amit a virtuális (túl)világ kínál nyomorult életünkért” – írja Lányi András a Válasz Online-nak küldött esszéjében.
„Életünk megszokott része lesz a szájmaszk, az elzárkózás, a rettegés ismeretlen, új betegségektől. És a kárpótlás, amit a virtuális (túl)világ kínál nyomorult életünkért” – írja Lányi András a Válasz Online-nak küldött esszéjében.
Azt tudjuk, hogy a vírus ellen hatlépéses kézmosással kell harcolnunk. De hogyan védjük meg magunkat, családjainkat a „ránk zuhanó” internettől? Aki válaszol: az egyik legismertebb magyar gyökerű világcég, a Prezi társalapítója, művészeti vezetője.
Legújabb műsorunkban Ócsai Lajost, az Országos Tisztiorvosi Szolgálat korábbi (2005-2015) járványügyi főosztályvezetőjét kérdezzük a koronavírus elleni fellépés operatív teendőiről. Mit tehet az egyes ember a megelőzésért, és mit az ország vezetése? Miért fontosak a fertőzés területi adatai, és kell-e maszkot hordani a nem betegeknek?
Szakos Attila két évtizede él Svédországban. A stockholmi főorvost arról kérdeztük, mennyire látja megalapozottnak az itthoni sajtóban gyakran jó példaként emlegetett svéd járványkezelési modellt.
Mi köze a hidegháborúnak a járvány-modellezéshez? A CSIS nevű amerikai agytröszt munkájáról számol be kollégánk, Ablonczy Bálint, aki 2016-ban az intézet ösztöndíjasaként két és fél hónapon keresztül járta Amerikát.
„Nagy világválságok után az emberek olyan dolgokra voltak képesek, amikre korábban nem, s a változásra való képesség mindig arányos a szenvedés mértékével” – mondja Baán Izsák, a bakonybéli bencés monostor perjele.
Azért, hogy a nagy nemzeti egység nem valósult meg, ebben a járványhelyzetben a kormányt terheli a felelősség.
Talán Magyarországon ma még paranoiásnak tűnik a szájmaszkhordás, az állandó cipőtalp- és ruhafertőtlenítés, viszont, ha egy társadalom többsége képes saját elhatározásából átállni erre a működésmódra, van esélye a vírus elleni háborúban.
A huszonnegyedik levél írásakor már Kairóban is megjelent a koronavírus, szerzőnk pedig borzadva nézi az itteni háborúkat, amelyeket az utolsó WC-papír gurigáért vívnak művelt európaiak. A tanulság most sem más, mint az előző levélben volt.
Tavaly decemberben juttatta el az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat elnökéhez egy magyar kutatócsoport azt a protokollt, amelynek alkalmazásával nem csupán előre lehet jelezni, de akár meg is lehet akadályozni a mostani koronavírus-világjárványhoz hasonló kríziseket – tudta meg a Válasz Online Földvári Gábortól.
A magyar hivatalos szervek csak a fertőzöttek hivatalos számát hozzák nyilvánosságra, holott a járvány elleni védekezés fontos eszköze a fertőzések regionális megoszlásának közlése – ameddig ez a gyakorlat nem változik, a Válasz Online saját megyei bontású adattérképet készít, kizárólag a hivatalosan megerősített esetek feltüntetésével. Élő Anita munkája.
A koronavírus-járvány arra a korosztályra a legveszélyesebb, amely önhibáján kívül a legkevésbé mozog otthonosan az interneten. Nemcsak a bevásárlással segíthetünk, hanem abban is, hogy képesek legyenek árut, élelmiszert rendelni maguknak, vagy hogy ne csak telefonon, de akár videócsetben is tartani tudják a kapcsolatot családjukkal a következő hetekben.
„Senki nem szurkol a vírusnak. Természetes nemzeti egység van. Csakhogy a koronavírus nem indul választáson. Az ellenzék meg igen. Őket kell ledarálni. A tegnapi nap nem szólt másról.” A Válasz Online leginkább ténycikkekben utazik. Publicisztikát akkor írunk, ha nem hallgathatunk. Például most.
Az olasz járvány fertőző gócaivá éppen a kórházak váltak, amelyekre menedékként tekintenek a beteg emberek. Közel háromezer egészségügyi dolgozó fertőződött meg eddig Itáliában, és Magyarországon is van már három víruspozitív egészségügyi dolgozó. Mi történik?
