Gondolták volna, hogy az éppen aktuális cukorrépa-betakarításon is múlt, hogy éppen száz évvel ezelőtt IV. Károly másodjára is hiába próbálta meg visszaszerezni a hatalmát Magyarországon? Az utolsó Habsburg uralkodó visszatérési kísérletének századik évfordulójára Hatos Pál történész írásával emlékezünk.
Gondolták volna, hogy az éppen aktuális cukorrépa-betakarításon is múlt, hogy éppen száz évvel ezelőtt IV. Károly másodjára is hiába próbálta meg visszaszerezni a hatalmát Magyarországon? Az utolsó Habsburg uralkodó visszatérési kísérletének századik évfordulójára Hatos Pál történész írásával emlékezünk.
A mecseki szabadságharcosokról szóló film munkálatai során találkozott Sashegyi Zsófia Czukor Antal pécsi 56-os ellenálló és apja történetével. A forradalom 65. évfordulóján ezzel emlékezünk azokra, akiknek a kádári diktatúra „csak” tönkretette az életét.
Az előválasztás második fordulójában bebizonyosodott, hogy Rogán Antal hivatala és baráti köre nemcsak a Fideszt építi, hanem – például a grúz-izraeli Shabtai Michaeli médiacsoportján keresztül – az ellenzéki nyilvánosságot is igyekszik összekuszálni. A 2022-es parlamenti voksolás előtti időszak egyik kulcskérdése tehát, hogy mi jön a Pesti Hírlap–168 Óra-csoport egyoldalú Dobrev Klára-kampánya után? Milyen szerepet szánnak az ugyancsak NER-kitettségben működő – de még sajtószerű – Indexnek, Népszavának vagy ATV-nek?
A szellem fontosabb, mint a térkő – szól október 21-i podcastunk egyik konklúziója. Adásunk témája a múlt héten lapunkban megjelent riport Komlóskáról. A 200 lelkes zempléni település az ország egyik legsikeresebb aprófalva volt évtizedeken keresztül. Köteles László polgármester olyan modellt talált ki a zempléni település felvirágoztatására, amit díjak sorozatával jutalmaztak. Miért bukott meg mégis Köteles? Mi a jele annak, hogy magyar falvak eltűnésére, kiürülésére nagyon kicsi az esély? Élő Anita, Borbás Barna és Zsuppán András beszélget.
„A több mint két évtizede regnáló Orcsány–Gyurbán rendszer a múlt héten végre megbukott” – summázza Márki-Zay Péter győzelmének jelentőségét Lányi András, aki azonban felhívja a figyelmet arra is: akármilyen régóta várt is egy középen lévő figurára, s akármilyen jól mutat is MZP a címlapfotókon, egyelőre fogalmunk sincs, mit kellene a kép alá írni.
A kormánymédia rajta keresztül igyekszik leügynöközni Márki-Zay-t, mert ő vitte be az amerikai külügyminisztériumba. Pontosan mit csináltak ott, hogyan találtak előtte egymásra? Interjú Kész Zoltánnal.
„Roppant érdekes, hogy nem egy olyan figura lett sikeres, aki korábban minden pozíciót elfoglalt a baloldalon, régi SZDSZ-es típus, hanem egy jobboldali ember, aki magát kereszténynek vallja, nagycsaládos, több nyelvet tud. Ez a Fideszre a legnagyobb veszély.” Újranéztük a Sajtóklub első Márki-Zay-győzelem utáni adását. Vélemény.
Ellenzéki oldalon áttörést ért el az antiestablishment-politika, és ez a jövő évi választási küzdelmet is teljesen nyitottá teszi. Márki-Zay Péter olyan réteget tudott megmozgatni, akiket a hagyományos pártok nem értek el. Ezt a tábort főként az eddigi elit leváltásának ígérete motiválja. Vendégszerzőnk, Tordai Csaba írásával indítjuk el a megváltozott politikai helyzetet értékelő külsős véleménycikkek sorozatát.
Sokáig a varsói gyors volt a magyar politika metaforája, Márki-Zay Péter tegnapi győzelmével viszont a Prága–Pozsony–Varsó–Bukarest–Szófia körvasút ért el Budapestre. Az elmúlt években mindegyik országban felemelkedtek, sőt néha hatalomra is kerültek a hagyományos pártokkal élesen kritikus, antikorrupciós retorikával népszerűséget szerzett politikusok. Érdekesség, hogy az ideológiák meghaladását hirdető mozgalmak társadalom- és gazdaságpolitikája inkább jobboldali karakterű. Bármilyen furcsának tűnhet is elsőre, Andrej Babiš cseh milliárdos, a Fábry Sándor és Kis Grófo keresztezéseként leírható bolgár Szlavi Trifonov és Márki-Zay Péter között számos közös vonás van. Nagykép.
Se a „Nem, nem soha!”, se a „Megérdemeltük!” – van harmadik út a Trianon-probléma megértésében és kezelésében. Legalábbis ezt üzenik az utókornak a népi írók – mások mellett Németh László, Féja Géza, Szabó Dezső –, akiknek újrafelfedezésében és a nagy magyar sorskérédések kitárgyalásában segít egy új antológiakötet. A Trianon és a revízió című könyv szerkesztőjével, Péterfi Gábor történész-pedagógussal, az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium kutatótanárával Ablonczy Bálint és Borbás Barna beszélget.
„Identitáspolitikától megőrült korunk emblematikus tévedése lesz, ha a stúdió úgy dönt, James Bond fekete nőként folytatja. És nem azért, mert a néző hímsoviniszta vagy rasszista, hanem mert ez a figura, ez a sztori, a második világháborús veteránból és hírszerzőből lett író, Ian Fleming öröksége nem erre való.” Írásunk a Nincs idő meghalni című filmről és a 007-es történet lehetséges folytatásáról.
A piaci hullámokon szörfölő alapkezelőt és a makrogazdasági témákkal foglalkozó szakújságírót arra kértük, segítsen értelmezni a magyar állam pénzügyeit a választási kampány előtt. Kudarc, hogy ismét a 2010-es szinten van az államadósság; februárig 1500 milliárd forint pluszjövedelmet kapnak a választók. A 2022-es választások után bárki nyer, mindenképpen megszorítások jönnek.
„A határátlépés MZP esetében az alátámasztatlan információk, pletykák gátlásmentes alkalmazásában áll. Ezt joggal fel lehet és fel is kell neki vetni kritikaként. Az olyan ökörségeket meg, hogy hazaárulózó homofób cigánygyűlölő, nem érdemes. Merthogy: nem az.” Vélemény.
A magyar uralmi elit vadászszokásaiban folytonosság van, Horthytól Kádáron át Medgyessy Péterig és Semjén Zsoltig – állítja új könyvében Majtényi György történész, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tanára. A „politikai vadászatnak” – mely nem azonos a hivatásossal – önmagán túlmutató jelentősége van: hatalmi kapcsolatokat, informális hierarchiát épít. Nagyinterjú.
Nagyinterjú Oszkó Péterrel, aki lapunkkal is vitába száll: szerinte ma már anakronizmus óbaloldalról beszélni. A Válasz Online által leleplezett offshore-os DK-s mellett mindenesetre szerinte sem kellett volna kiállniuk Dobrevéknek.
