Polt távozásával vége Orbán védőpajzsának – így gyengítette meg a Fidesz az Alkotmánybíróságot
Nyomokban alkotmánybíróságot tartalmaz – így jellemezhetnénk azt, ami 16 év Fidesz-kormányzás után a taláros testületből megmaradt. Túlzás? 2025-ben az új ügyeknek kevesebb mint két ezrelékében (!) volt szó klasszikus alkotmánybíráskodásról, tehát amikor a testület fő tevékenysége még az volt, hogy normakontroll keretében az elfogadott jogszabályok alkotmányosságáról határozott. A valaha nagy tekintélyű bírákból álló Alkotmánybíróságot bukott hivatalnokokkal, botrányba keveredő fidesznyikekkel hígították fel, vezetését pedig Polt Péterre, az állami szintre emelt korrupciót hírhedten eredménytelenül üldöző legfőbb ügyészre bízták. Hogyan jelentéktelenedett el a rendszerváltás egyik legerősebb intézménye? Hogyan lett ennek révén féktelen és (ellen)súlytalan a kormányzás? Az Alaptörvény módosítása révén Polt Pétert három társával szeptember elsejével kiteszik a testületből. A Válasz Online ebből az alkalomból nyolc pontba szedte az Alkotmánybíróság elalkotmánybíróságtalanításának folyamatát, jelezve azt is, ahol a jogok visszaadása már megkezdődött.
Új fejezet kezdődik az Alkotmánybíróságon (Ab) szeptember elsejétől, amikor Polt Péter volt legfőbb ügyésztől az elnökhelyettesi pozíciót betöltő Czine Ágnes veszi át átmenetileg, mandátumának novemberi lejártáig – vagy az új elnök megválasztásáig – a testület irányítását. Mindez csak az első lépés. Magyarországon ugyanis az a fajta alkotmánybíráskodás csak nyomokban maradt meg, ami az 1990-es rendszerváltás után a jogállam fontos védőbástyájaként létrejött. A „profilváltás” már 2011-ben elkezdődött, és egyszerre két irányban zajlott: a hatáskörök megnyirbálásával és a testület pártemberekkel való feltöltésével.
1. Az Ab pártkáderekkel való feltöltése
A testületnek korábban legendás jogász tagjai voltak. Első elnökévé Sólyom László későbbi köztársasági elnököt választották. A társai által csak bölcs bíróként jellemzett Lábady Tamás vagy az ország összes katedrájától 55 éves koráig elzárt Zlinszky János, a Pázmány jogi karának alapító rektora szintén az Alkotmánybíróság tekintélyét megalapozó jogtudósok voltak. Alkotmánybírónak lenni a hazai jogászkarrier egyik csúcspontjának számított.
A Fidesz kétharmados többsége 2010 után feleslegessé tette a pártok közötti hosszú egyeztetést, vagyis a minél alkalmasabb jelölt megtalálását.
Az értékalapú kiválasztási folyamat ellen hatott az is, hogy megváltoztatták a bírák jelölésének menetrendjét. 2010-ben az ellenzéki frakciók a hagyományos, paritásos alapú jelölőbizottságban még meg tudták volna akadályozni Orbán Viktor számára az egypárti jelölési folyamatot. A megváltoztatott szabály révén a kétharmados többséget már a jelölési folyamatban is bevethették, nem kellett megegyezni a többi párttal. A kevés törvényi megkötésen túl innentől a Fidesz azt jelölt, akit akart, elmaradt a pártok közötti megegyezés a jelölt személyéről. Ezután is bekerültek a testületbe a szakma kiválóságai, de sokkal ritkábban. Mivel az alkotmánybírák ritkán nyilatkoznak a sajtónak, a testület alkalmas volt kínossá vált pártkáderek temetőjeként: mint látni fogjuk, módosultak a tárgyalt ügyek is, egyre ritkábban váltottak ki nagy társadalmi érdeklődést. Az Ab jogi és politikai jelentősége is folyamatosan csökkent, egy nagy korszak véget ért.
A Fidesz ikonikus alakjai a testületben:
Polt Péter
A korábbi legfőbb ügyészt azelőtt választották alkotmánybíróvá, hogy betöltötte volna a 70. életévét. Még 12 évre gyorsan talárba lehetett bújtatni, mert 2013 óta az Ab 70. életévét elért, hivatalban lévő tagja kitölthette a 12 éves mandátumának hátralevő részét, tehát Polt néhány hónap híján 82 éves koráig maradhatott volna alkotmánybíró. Ha egy alkotmánymódosítással nem nyugdíjazzák. Orbán Viktor barátja 2025 májusában lett az Alkotmánybíróság tagja, egy hónappal később az elnöke. Megválasztása példa nélküli helyzetet teremtett: több mint egy éve hazánk két legmagasabb főbírói tisztét is korábbi ügyész tölti be. A Kúriát Varga Zs. András, Polt egykori helyettese vezeti. Polt Péter szeptember elsejével távozik a testületből.
Patyi András
2018-ban az akkor Patyi által vezetett Nemzeti Választási Bizottság 350 ezer forintra megbírságolta Orbán Viktort, mert gyerekeket használt kampánycélokra. Orbán Viktor miniszterelnökként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika campusának 2018-as avatásán találkozott Patyi Andrással. A másik funkciójában rektorként, talárban és az egyetem aranyozott díszláncában parádézó Patyit bírságbajnoknak nevezte. Stábja az egész megalázó jelenetet rögzítette. A választási bizottság vezetője fontos személy, a demokratikus választások tisztaságának egyik őre. Patyi András nem kérte ki magának a lekezelő modort, hanem bocsánatot kért a kegyúrként viselkedő, törvényt sértő kormányfőtől a választási bírság miatt. Patyi András a rektorságból előbb a Kúria elnökhelyettesi székébe, majd az Alkotmánybíróságra ejtőernyőzött 2023-ban. Még sokáig velünk maradhat, 2035-ben kell távoznia. (Az Országgyűlés tiszás többsége ugyan visszaállította az eredeti kilenc évre a bírák mandátumának hosszát, de a szabály visszamenőlegesen nem alkalmazható.)
Handó Tünde
Az igazságügyi reform során a Kúria és a bírói kar meggyengítésére létrehozott Országos Bírósági Hivatal vezetését kapta. 2012-től 2019-ig tartó elnöksége alatt háborúban állt a bírák saját maguk közül választott tagokból álló, a bírói függetlenség felett őrködő Országos Bírói Tanáccsal (OBT). Szerepe azután vált a kormány számára is kényelmetlenné, hogy 2018-ban első fokon pert vesztett Vasvári Csabával szemben. Jogerősen is az OBT szóvivői feladatait egy ideig ellátó Vasvári nyerte meg a jogvitát, a bíróság kimondta: Handó két határozata is jogszabályellenes volt. A hét évig tartó eljárást a Kúrián bukta el a bíró, az ügy végső soron az elé a testület elé került, az Alkotmánybírósához, amelynek időközben Handó Tünde is tagja lett. A bírónő nem vett részt az ügy elbírálásában; az Alkotmánybíróság hatályban tartotta a Kúria döntését, és elutasította Vasvári Csaba panaszát.
Ám ez nem változtatott azon, hogy 2019 májusára Handó Tünde konfliktusa a bírói karral már olyan mély volt, hogy az OBT kezdeményezte Handó elmozdítását, és erről a parlamentnek kellett szavaznia. A fideszes többség ugyan ezt 120–54 arányban leszavazta, de
Handó kényelmetlenné vált a politika számára, így a számára legkisebb presztízsveszteséget okozó pozícióba buktatták. 2020-ban nevezték ki alkotmánybíróvá, és még évekig az is marad.
Idén lemondott bírói tisztségéről, a köztársasági elnök október elsejével mentette fel, de ez nem érinti alkotmánybírói megbízatását. A Válasz Online bírói körökből úgy értesült, Handó esetleg arra számíthat, hogy a Tisza részéről nem ért véget az Alkotmánybíróság fidesztelenítését célzó intézkedések sora, és őt mandátumának lejárta előtt kirakják a testületből. Lemondásával azt akadályozná meg, hogy alkotmánybírói megbízatásának esetleges megszűnése után alsóbb bíróságokra rendeljék ki. Most már nem alkalmazhatnák vele szemben azt a módszert, amellyel ő olyan gyakran élt a bírósági hivatal elnökeként.
Lomnici Zoltán
A bírót 2002-ben a Fidesz jelölte a Legfelsőbb Bíróság élére. Lomnici 2019-ben immáron kúriai tanácselnökként meghozott döntése alapozott meg a közpénzek kampánycélokra történő szinte korlátlan felhasználásának azzal, hogy kimondta: a kormány nem alanya a választási eljárásnak és tevékenysége nem minősül kampánynak, így az ezzel kapcsolatos költés sem kampánykiadásnak. Lomnici 2023-ban lett alkotmánybíró, három év után azért kell mennie, mert a 70 éves szabály visszaállítása miatt szeptember elsején nyugdíjazzák.
Összesen négy bíró távozik tehát, a már említett Polt Péter és Lomnici Zoltán mellett Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal korábbi – szintén nem túl szigorú szerepfelfogású – elnöke és Haszonicsné Ádám Mária, Áder János volt köztársasági elnök egykori hivatalvezetője.
Pótlásuk hetekig is eltarthat, a testületnek azonban a közvetlen elnökválasztásra már elég vegyes összetétele lesz ahhoz, hogy Handó vagy Patyi elnökké választását megakadályozza. Noha egyelőre csak egyetlen tagját, Sonnevend Pál jogtudóst választotta meg az új parlament. (Az ELTE jogi karának dékánját idén júliusban jelölték Hende Csaba korábbi honvédelmi miniszter helyére.)
Vele erősödött az Ab jogtudósi „frakciója”, Polt távozásával viszont gyengül a Fidesz-hű gárda. A Fidesznek az idők változását már Sulyok Tamásnak még köztársasági elnökként benyújtott alkotmányértelmezési beadványával kapcsolatban érzékelnie kellett. Akkor nyolc bíró üzente lényegében azt, hogy nem kíván védelmet biztosítani az akkori köztársasági elnöknek. Személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással a testület többsége kizáratta magát az ügy tárgyalásából, így az Alkotmánybíróság teljes ülése össze sem tudott ülni.
2. Klasszikus Alkotmánybíróság helyett a testület a Legfelsőbb Bíróság Legfelsőbb Bírósága lett
A 2012-ben hatályba lépett Alaptörvény az alkotmányjogi panaszt tette az Alkotmánybíróság legfontosabb hatáskörévé. Klasszikus feladata szerint elsősorban a törvények alkotmányosságáért felelős testület onnantól jellemzően a rendes bíróságok jogerős döntéseinek felülvizsgálatával foglalkozott. Jogi nyelven szólva az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az érintett személy vagy szervezet akkor fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha a döntés sérti az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát. Vagy úgy gondolja, hogy esetleg sérti. Fontos feltétel, hogy addigra az összes hazai jogorvoslati lehetőséget ki kell meríteni.
Mindez elsőre egyszeri jogstatisztikának tűnik, de ennél sokkal nagyobb súlya van. Idén március végén az Ab előtt 483 folyamatban levő ügy volt, ebből 467 volt alkotmányjogi panasz és még kilenc indult bírói kezdeményezésre. Ellenben egyetlen előzetes vagy utólagos normakontrollt sem jegyeztek fel.
2025-ben is nagy érzékenységű „fékhatás- és ellensúlymérőt” kellett volna alkalmazni az ilyen ügyek detektálásához:
az 570 új ügy közül egyetlenegy volt utólagos normakontroll.
A testület, amely csúcskorában sorozatban dobta vissza a Bokros-csomag és a Bajnai-időszak alkotmánysértő határozatait, tavaly az új ügyek kevesebb, mint két ezrelékében döntött törvények sorsáról, miközben a parlament ontotta magából a jogszabályokat.
A folyamatot a kiindulóponttal lehet leginkább érzékeltetni: az 1990–2011 között eltelt két évtizedben a testület összesen 479 alkotmányjogi panaszt fejezett be, míg 2784 utólagos normakontrollt. Nagyjából hat utólagos normakontrollra jutott egy alkotmányjogi panasz, tavaly viszont az egyetlenegy normakontrollra 476. A klasszikus feladatkör lényegében eltűnt, vagy alig érzékelhetővé vált.
3. A többség megszerzése
2012-ben az új Alaptörvény a bírák számát 11-ről 15-re emelte. A Fidesz így gyorsította fel azt a folyamatot, hogy az általa jelölt és megválasztott bírák kerüljenek többségi pozícióba a testületen belül. Korábban a bírák mandátumának választási ciklusokon átívelő hossza, a jelölés paritásos rendszere és a parlamenti szavazás módja is azt a célt szolgálta, hogy az Alkotmánybíróság ne válhasson „egypárti intézménnyé”. A testület összetett politika alku révén álljon fel, amely képes ellensúlyozni a rövid távú politikai érdekeket.
4. A bírák bebetonozása
A bírákat 9 éves mandátumuk lejárta után 12 évre újraválaszthatóvá tették, és 70 évre növelték a bírói nyugdíjkorhatárt. Ám ennek elérésekor sem kellett ténylegesen nyugállományba vonulniuk az alkotmánybíróknál, az életkori korlát csak a megválaszthatóságra vonatkozott. Az ezután megválasztandó alkotmánybírák mandátuma újra kilenc évig tart majd, és a 70 éves szabály valóban 70 évet takar, újraválaszthatóság pedig nincs.
5. Az Ab elnöki megbízatásának politikai pozícióvá alakítása
Módosították az elnök megválasztásának szabályát. Már nem a bírák maguk, hanem a parlament döntötte el, ki legyen a testület elnöke. Most fokozatosan visszatérnek az eredeti szabályokhoz, a parlament előtt fekvő törvénymódosítási javaslat szerint az elnököt pályázat útján a tagok választják majd ki.
6. Zsebre menő ügyekben nem dönthettek
Az Ab a Fidesz hatalomra kerülésekor az egyik legerősebb jogosítványokkal rendelkező szervezet volt, amely akár kétharmados törvényeket is semmissé tehetett. Rögtön a ciklus elején el is törölte például a végkielégítésekre az Orbán-kabinet által visszamenőlegesen kivetett 98 százalékos különadót. A Fidesz 2011-ben bosszúból korlátozta a jogkörüket, költségvetési és adóügyekben elvette a testület döntési jogosítványát, vagyis a nagy politikai téttel járó kérdések jó részéről már nem határozhattak. Ha az elmúlt 15 évben hatályos szabályok lettek volna érvényben, akkor az Ab nem semmisíthette volna meg a Bokros-csomag szociális biztonságot veszélyeztető elemeit (gyes, gyed, családi pótlék), és nem akadályozhatta volna meg az állampolgárokat felkészülési idő nélkül sújtó megszorítások rendszerét. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 17. módosításával most visszakapta a felülvizsgálati jogát egyes költségvetési és adóügyekben.
7. Actio popularis – törölve
A rendszerváltás egyik fontos vívmánya volt az úgynevezett actio popularis, vagyis az a lehetőség, hogy bárki a testülethez fordulhatott akár olyan ügyben is, amely őt személyesen nem érintette. Az új rendszerben ezt durván korlátozták, már elfogadott törvényt csak kevesen támadhattak meg, vagyis utólagos normakontrollra irányuló indítványt csak a kormány, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa terjeszthetett elő. Rajtuk kívül az országgyűlési képviselők egynegyede fordulhatott így a testülethez. 2014-re már nem volt olyan kulcspozíció, amit ne a kormánypárti jelöltek töltöttek volna be, egyre ritkábbak lettek a benyújtott indítványok. Az Ab lassan funkciót váltott.
8. Elveszítették az alkotmánymódosítások felülvizsgálatának jogát
Korábban az Alkotmánybíróság megítélhette, hogy az alaptörvény új eleme megfelel-e az alkotmányos kultúrának, a „láthatatlan alkotmány” elvének. Sólyom László felfogása szerint a gyakran napi politikai érdekből módosított Alkotmány fölött létezik egy másik, ,,láthatatlan alkotmány”, ez szolgál az alkotmányosság valódi biztos mércéjéül. A láthatatlan alkotmány az Alkotmányon kívül az alapjogok értelmezésével és a testület ítéleteivel együtt alkot koherens rendszert. Az új Alaptörvény ezt két okból is megszüntette: onnantól a testület kizárólag eljárási okból minősíthet alkotmányellenessé egy alkotmánymódosítást. A Tisza ezt a fideszes rendelkezést használta ki Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolítására.
Az előző időszakban gyakorivá vált, hogy alkotmányellenesnek minősített döntéseket egyszerűen belefoglaltak az Alaptörvénybe, így véve ki őket az Ab hatásköre alól. Mindez hozzájárult az Alaptörvény és a testület tekintélyének megrendüléséhez, mert
megvalósult az a képtelenség, hogy az Alaptörvény hemzseg alkotmányellenes passzusoktól, de ezt maga az Ab nem mondhatja ki.
A harmadik eszköz a régi alkotmánybírósági határozatokra való hivatkozás tiltása volt, jogi kifejezéssel, korlátozták a testület korábbi esetjogára való támaszkodását. (Ezt később az Ab megváltoztatta.)
Összességében tehát 16 év alatt sorozatos személyi és jogi döntésekkel gyengítették és politikai szempontból marginalizálták a korábban fontos alkotmányőri szerepet betöltő testületet. A Tisza felismerése szerint az Ab-nek éppen ezt a meggyengített állapotát lehet felhasználni arra, hogy az Orbán-korszak itt maradt ikonikus alakjait eltávolítsák, illetve az autokrácia működtetését szolgáló jogi szerkezetet lebonthassák, fokozatosan adva vissza a testület jogköreit.
Hogy végül a talárba bújó új tagok készek lesznek-e a kormány és a kormánytöbbség akaratával is szembeszállni, azt csak később látjuk meg. Baka András, az azóta megválasztott köztársasági elnök a választások előtt a Sorbonne-on elmondott beszédében mindenesetre így fogalmazott: „Ha az alkotmánybíróság nem független, ha kizárólag egy politikai oldal embereiből áll, és ha tagjait egyetlen párt választja meg, akkor a bírói döntések alkotmányossági felülvizsgálata nem az egyéni jogok védelmét szolgálja, hanem a bíróságok fölötti politikai ellenőrzés eszközévé válik.”
Ez az Orbán-rendszer pontos leírása. A pártoknak nyomatékosan arra kellene törekedniük, hogy még egyszer ilyen helyzet ne állhasson elő.
Nyitókép: az Alkotmánybíróság nyilvános ülése 2022. november 15-én (fotó: MTI/Soós Lajos)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
