Új VITUKI-t, vagyis egy szakpolitikát szolgáló vízgazdálkodási kutatóintézetet hoznának létre, a civil vízőrzőket anyagilag is támogatnák, október 31-én pedig jön a vízgazdálkodási törvényre tett első módosítási javaslatcsomag, mely a reménybeli téli-tavaszi többlet csapadékvizek táji megőrzését szolgálja – mondja a Válasz Online-nak adott exkluzív interjúban Kelemen Ágnes, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium vízügyért és klímapolitikáért felelős államtitkára és Horváth Balázs vízügyi helyettes államtitkár.

Antall József szavait idézve, tetszettünk volna forradalmat csinálni? Úgy gondolom, hogy végül is tetszettünk. Határozottan az a véleményem, hogy ami történt, ami történik, az egy vértelen forradalom – mondja Baka András. A köztársasági elnök szerint ez teszi lehetővé, hogy akár alkotmánymódosítással is, de eltávolítsák az előző rendszer kinevezettjeit a fontos funkciókból, ha a jogállami működés másképp nem biztosítható. Az önkényt kiáltó ellenzékiek leveleire nem fog válaszolni, politikai megnyilvánulásnak tekintve azokat, s nem látja úgy, hogy most önkényuralom épülne Magyarországon. Az előző rendszer viszont sem jogállami, sem demokratikus nem lesz attól a ténytől, hogy tavasszal átadták a hatalmat. Noha minden körülménnyel tisztában volt, miben hibázott mégis a legfőbbügyész-jelölés első körében? Hogyan tervez részt venni az alkotmányozásban? Miért nem döntene másként ma sem az 1956-os perben, amelyet még Strasbourgban tárgyalt, s amely miatt idén is elővették? Mit jelent neki 1956? Itt az első köztársasági elnöki interjú Baka Andrással.

Milyen úgy új, nőies testben élni, ha az embernek nemcsak hogy felesége volt, de gyerekei is vannak? El kell-e fogadni bemondásra, ha valaki egyszer csak azt mondja, ő mostantól nő? És ha az illető azt mondja, ő bizony nembináris kecske? Mi az a halott név és pornós-e az új?

Három fordulópont hosszú távú társadalmi hatásai miatt lett a magyarság olyan, amilyennek ma látjuk: Mohács, Trianon és az orosz megszállás – állítja Gyurgyák János. Az eszmetörténész, az Osiris Könyvkiadó vezetője öt évet szánt arra, hogy megírja „Magyarország oknyomozó történetét”, amelyben feltárja, „milyenek vagyunk, és mitől is lettünk olyanok, amilyenek vagyunk”. A most megjelenő könyv, a Kompország nyomán arról is kérdeztük, hogy Századvég-alapítóként, a régi szakkollégiumi nemzedék képviselőjeként mit gondol a NER bukásáról. Gyurgyák ítélete lesújtó: „Egy egész generáció elképzeléseit, álmait és törekvéseit egyetlen ember, Orbán Viktor hiúsította meg és vitte a sírba.”

Úgy rombolt, hogy semmit sem épített – indokolja Lőrinczy György, szerinte miért kellene távoznia Vidnyánszky Attilának. Lőrinczy, aki a múlt héten pályázta meg a Madách Színház igazgatói posztját, a Válasznak cáfolja, hogy Lázár János vagy éppen Balog Zoltán embere lett volna a Fidesz-kormányzás idején, s úgy véli: belőle azért lehetett annak idején színházi döntnök és NKA-főnök, mert időlegesen éppen a kultúrkampf-ellenes vonal kerekedett felül a kormányban. Így lett ő – ahogy fogalmaz – a liberális értelmiség „túsztárgyalója”, amíg Vidnyánszky át nem vette az irányítást és vissza nem tért a kultúrkampf. A most a Szentendrei Teátrumot vezető Lőrinczy nem szégyelli azt sem, hogy a Vadászati Világkiállítás kultúrfelelőse volt, az általa egykor menedzselt, ma már tiszás képviselő Rost Andreát pedig nem fogja felhívni, hogy lobbizzon neki Madách-ügyben. Nagyinterjú.

77 éves korában meghalt Deák Bill Gyula. A hírt a zenész közösségi oldalán jelentették be, hozzátéve, hogy „egy sikeresnek mondott műtét” után, váratlanul halt meg az énekes. Elődlapunk, a Heti Válasz 2008. május 8-i számában Stumpf András kollégánk készített interjút Deák Bill Gyulával, Hatvan csapás című lemezének megjelenésekor. Az énekesre ennek újraközlésével emlékezünk.

Súlyos trauma vár a magyar társadalomra az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóján, mondja Cseh Gergő Bendegúz. Még soha nem került fel annyi állambiztonsági dokumentum az internetre, mint ezen a napon. Eddig sokan azt hiszik, mindez főként az értelmiség problémája, de most átlagemberek sokasága értesülhet saját nagyapja, nagybátyja, szomszédja érintettségéről. Nagyinterjú a levéltár főigazgatójával.

Az előző kormány által létrehozott tudománypolitikai vízfej, a HUN-REN ötmilliárd forinttal tartozik az ELTE-hez kényszerített négy bölcsészeti kutatóközpontnak. A Tisza-kormány egyelőre eddig csak egyeztetett velük, a jövőről nincs döntés. Molnár Antal történész, intézetigazgató szerint legjobb helyük ismét az Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt lenne. A lényeg, hogy ne térjen vissza „a hihetetlen károkat okozó Csák–Hankó-féle működési modell.”

Fontos nagyon határozottan elhatárolni a konzervativizmust a Fidesz nemzeti radikalizmusától – véli Egedy Gergely, akit ezért az egyik legfőbb NER-ideológus, Schmidt Mária vett elő nemrégiben, meglehetősen hisztérikus stílusban. A megszólított most a maga egészen más modorában mondja el, miben téved Schmidt Mária, és hogy miért nehéz a mostanáig a Terror Házát vezető történész által fémjelzett intézmények tudományos teljesítményéről bármit is állítani. Interjú.

„Múltnélküli nemzedék a miénk, de tulajdonképpen már a szüleink generációja is” – mondja Cserna-Szabó András az év egyik legfontosabb szépirodalmi könyvéről, Anya csak egy nincs című regényéről. Nótás Csernák, Ady, Illyés, Kertész, sertéspörkölt, füge és Frankenstein doktor… Interjú a klímaapokalipszis árnyékában.

„A környezeti témákat nem lehet önmagában nézni és megoldani, azaz lehet, de akkor elbeszélünk egymás mellett, egymással ellentétes célokat fogalmazunk meg, nem jutunk előre. Sosem volt ekkora szükség valamire, ami integrál, szintetizál, minisztériumok között összeköt, segíti a közös gondolkodást, szinergiákat szabadít fel” – mondja a Válasz Online-nak adott interjújában Jordán Ferenc.

Tusványos erdélyi szervezője, az Erdélyi Magyar Szövetség stratégiai bizottságának elnöke szerint vagy ki kell nyitni a rendezvényt és visszavinni az eredeti, vitázós, az értékek különbözőségét elfogadó irányba, vagy be kell zárni az egészet. Exkluzív interjú a megtérő Putyinról magyarázó főfideszesről, békákról a Fidesz-üstben, valamint a félisteni Orbán Viktor erdélyi mítoszáról.

Cenzúrázott anyagok, „egyeztetésköteles” (azaz letiltott) témák és személyek, Szijjártó Péter sajtósa által írt hírügynökségi hírek – Gazda Árpád, a Magyar Távirati Iroda (MTI) egykori erdélyi tudósítója belülről élte át a legpatinásabb magyar médiaintézmény politikai lezüllesztését, mielőtt 2022-ben felállt. Érez felelősséget, amiért sok belső konfliktussal ugyan, de részt vett egy propagandagépezet működtetésében.

„Nem az az érdekes, hogy milyen társadalmi csoporthoz tartoztunk, hanem az, hogy milyen muníciót adtak át nekünk az életre” – vallja Bódis Kriszta nemzeti társadalompolitikai stratégiáért felelős kormánybiztos. A Válasz Online-nak elárulja, szóba került-e vele kapcsolatban a miniszteri pozíció, hogyan fordította a társadalom peremére szorultak felé saját családjának sorsa, mi a véleménye Magyar Péter stílusáról és miért gondolja úgy, hogy az általa létrehozott Van Helyed-rendszer akkor tölti be funkcióját, ha mostani formájában megszűnik létezni.

Sajnos azt kell mondjam, Vecsei Miklós, aki egyszerre volt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat érdemi hatáskörrel nem rendelkező alelnöke és miniszterelnöki biztosként a program felelőse, belevitte a szeretetszolgálatot abba a helyzetbe, ami miatt jelenleg belső feszültségekkel és óriási anyagi nehézségekkel küzdünk – mondja a szeretetszolgálatot február óta vezető Thaisz Miklós a Válasznak.