Lezárt akták is újranyílhatnak – Fejes Péter legfőbbügyész-jelölt a Válasz Online-nak
Várhatóan kedden dönt a parlament az államfő második legfőbbügyész-jelöltjéről. Fejes Péterről anélkül szavaz az Országgyűlés, hogy egyetlen bizottság is meghallgatná. A Válasz Online-nak adott exkluzív interjúban az ügyészség morális válságáról és arról beszél, hogy a megfelelő vizsgálatok után az összes olyan aktát leporolnák, amelyeknél rendelkezésre állnak a bizonyítékok, az eljárás folytatása vádemeléshez is vezethet, de ez eddig valamilyen okból elmaradt. A személyéről döntő országgyűlési képviselők felelőssége óriási, mivel jelenleg is hiányzik a legfőbb ügyész és a büntetőjogi helyettese, december ötödikén pedig nyugállományba vonul a másik helyettes is. Ha az új jelöltet is leszavazzák, előfordulhat, hogy a vádhatóság vezető nélkül marad.
– Ugrás a sötétbe? Valóban bizottsági meghallgatás nélkül dönt a parlament az új legfőbb ügyész személyéről?
– Nincs jogszabályi előírás arra, hogy meg kellene hallgatni. Zsákbamacska ez az Országgyűlés számára, de erről senki nem tehet. Kivéve a jogalkotót, aki ezt nem szabályozta.
– A közvélemény számára tehát ez az interjú a „meghallgatása”?
– Tulajdonképpen igen. Ez az egyetlen beszélgetés jelenik meg velem a parlament szavazása előtt.
– A legfőbb ügyész kulcsfontosságú akkor, amikor végre megindulhat a felelősségre vonás a korrupciós ügyekben. Felfoghatatlan, miért nincs arra lehetőség, hogy a képviselők a jelölt személyét megismerhessék, hiszen óriási felelősséggel jár a döntésük. Nagy hatalommal járó pozíció a legfőbb ügyészé. Ez valóban ugrás a sötétbe.
– Kinek a részéről? Az Országgyűlés részéről lehet, az én részemről biztosan nem. Ismerem a szervezetet, közel negyven éven keresztül dolgoztam ott, és a szolgálati jogviszonyom vége után is figyelemmel kísértem a szervezet körüli híreket. A legfőbb ügyészi tisztség szerintem alázat és felelősség. A hatalom soha nem korlátlan, és nem is szabad azzá tenni.
– Nézzük meg a pályája egy fontos jelenetét. Veszprém megyei főügyész, talán két hónappal vagyunk a vörösiszapper kezdete után. Óriási a nyomás, hogy a nyolc halálos áldozatot követelő ipari katasztrófa felelőseit megbüntessék. Polt Péter legfőbb ügyész magához hívatja és a szőnyeg szélére állítja. Mi hangzott el a teremben?
– Azt közölte velem, hogy bizalomvesztés címén visszavonja a főügyészi megbízásomat.
– Az hírlik, a vörösiszapper vádiratával nem volt elégedett.
– Nem tudtam, nem tudom és nem is kerestem az okát a felmentésemnek. A legfőbb ügyész nem indokolta a döntését, én pedig tudomásul vettem, mert az az álláspontom: egy vezetői megbízatás csak akkor ér valamit, ha van mögötte bizalom.
– Pályafutásának talán leghíresebb mondata is ebből a perből származik. A tárgyalóteremben kijelentette: Orbán Viktor miniszterelnök véleményéért nem az ügyészséget terheli a felelősség. Finoman, de jelezte, az ítélethozatal a bíróság dolga, nem a politikáé.
– A védelem többször hivatkozott a miniszterelnök parlamenti kijelentésére, hogy éppen akkor vitték el a vörösiszap-tragédiát előidőző cég vezetőjét. A védelemnek szólt, hogy a tárgyalóterem falain kívül marad, hogy a miniszterelnök mit mond az ügyről.
– Azért ez a pályája egyik ritka politikai kiszólása volt.
– Ez nem politikai vélemény volt, hanem szakmai megállapítás: a védelem kijelentésére reagáltam. Volt viszont direkt jelzés is. 2001-ben az Ügyészek Országos Egyesülete alelnökeként aláírtam egy olyan nyilatkozatot, amely az igazságszolgáltatás függetlensége és politikai befolyástól való mentessége érdekében született.
– A legfőbb ügyész függetlenségét több intézkedés is védi, kétharmados többséggel kell megválasztani, a mandátuma ciklusokon átívelő, ennek ellenére az elmúlt években ez a pozíció a politika foglya volt. Döntő pillanat ez a mostani választás, mivel a köztársasági elnök továbbra sem egyeztetett a politikai pártokkal, hogy visszaállítsa a a legfőbb ügyészi hivatal függetlenségét. Nagy kérdés, hogy ezúttal sikerrel jár-e.
– Valóban a szakmaiságra, az időszerűségre és a politikamentességre kell helyezni a hangsúlyt és – ha bizalmat kapok az Országgyűléstől – tudom, hogyan hajtom ezt végre. Az elmúlt évek értékelésének nem most, és nem itt van a helye, de egy pillanatképet tudok festeni az ügyészségről.
Az ügyészi szervezet morálisan megrendült, szakmailag megtorpant. Bizalmatlanság jellemzi,
több hónapja nincs legfőbb ügyész, több mint egy éve hiányzik a büntetőjogi legfőbbügyész-helyettes.
– Ráadásul alig több mint egy hónap van hátra december ötödikéig, amikor – ha addig nem lesz új legfőbb ügyész – vezetés nélkül marad a Legfőbb Ügyészség.
– December ötödikén tölti be a felső életkori határt a legfőbb ügyészi jogosítványokat jelenleg gyakorló közjogi legfőbbügyész-helyettes. Ezen a napon megszűnik a szolgálati jogviszonya.
– Mi történik, ha megint nem sikerül a választás? Se legfőbb ügyész, sem őt helyettesítő személy nem lesz?
– Ex lex állapot alakulna ki. Nincs törvényben szabályozott megoldás erre a helyzetre. Már most is nehéz, hiszen az ügyek 80-85 százalékát a büntetőügyek teszik ki, de csak a közjogi szakágnak van irányítója. Mindez magával hozza a belső ellentétek kialakulásának lehetőségét.
Azonnali, drasztikus személyzeti és szervezeti intézkedésekre van szükség, melyek egy részéhez jogszabályt is kell módosítani.
Karcsúsítani kell a Legfőbb Ügyészséget, újra kell gondolni a Központi Nyomozó Főügyészség helyzetét, át kell hidalni a fizetési szakadékot, vonzóvá kell tenni az ügyészi pályát a jogvégzett utánpótlás számára. A közvélemény igazságérzetét joggal és alappal sértő ügyészségi döntések és az esetleges döntések elmulasztása miatt pedig meg kell követni a társadalmat.
– Megvan a csapata, akikkel érkezne, ha megkapná a kétharmados bizalmat?
– Tudom, kikben bízom, kikben bíznék, de előre nem beszélhetek erről, mert minden a szavazás eredményétől függ. Ha nem választanak meg, nem leszek csalódott, mert a jelölés a köztársasági elnök úr kockázata, a döntés pedig az országgyűlési képviselőké. Ha megválasztanak, akkor viszont már most tudnom kell, milyen személyzeti, szervezeti, jogszabályi változásokat tartok szükségesnek. A pályám során végigjártam a ranglétrát a fogalmazótól a járási ügyészségi és főügyészségi ügyészen át a fellebbviteli főügyészségig, voltam magasabb vezető állásban is. Ismerem a Legfőbb Ügyészség működési rendjét.
– Viszont egyes érdekcsoportok befolyásolták és vannak jelek, hogy most is befolyásolnák a választást, saját jelöltjeik mellett lobbiznak.
– Én ezt nem tudom. Ha bármitől félnék, nem vállaltam volna a jelölést. A köztársasági elnök úr közel kétezer aktív és több száz inaktív ügyész közül engem szólított meg, és erre az életutam, életfelfogásom szerint nem mondhatok nemet. Számolok azzal is, hogy az Országgyűlés megválaszthat, és nem akkor kell kezdeni a gondolkodást és kapkodni, amikor a szavazás eredményét kihirdetik. Az első munkanapra már koncepcióval kell érkezni.
– És egy listával, hogy kikre számít és kikre nem a jövőben?
– Nincs lista.
– Legyünk őszinték egymáshoz. Polt Péter 21 éven keresztül vezette a testületet, öngyilkosság lenne lista nélkül érkeznie.
– Nincs lista, az első feladat a helyzet felmérése, alapos tájékozódás és vizsgálódás, utána jönnek a megalapozott személyzeti és szervezeti döntések.
– Az ügyészség morális válságáról beszélt. A helyzet olyan súlyos, hogy attól lehet tartani, ha nem érkezik meg rövid időn belül egy új vezető, olyan dolgok történhetnek az ügyészségen belül, amelyek ellentétesek a törvényi rendelkezésekkel?
– Az ügyészi szervezet 155 éves, kialakult rendszere van. Most is képes jól teljesíteni, bár az utóbbi időben talán rossz irányba tartó hangsúly-eltolódások történtek. A vezető nélküli állapot azonban magával hozza azt, hogy vélt elvárásoknak akarnak megfelelni, jobban előkerül az egymásra mutogatás egyes döntések vagy azok elmaradása kapcsán. Ez elég hamar rendezhető azzal, hogy vissza kell állítani a szakmaiságot, javítani kell az időszerűséget, a vezetőkkel szemben pedig meg kell követelni a felelősség vállalását.
– Mit jelent az, hogy vissza kell állítani a szakmaiságot? Hátborzongatóan hangzik olyan hatóságnál, amely eldöntheti, holnap hajnalban kit visznek el vezetőszáron az otthonából.
– Az utóbbi időszakban voltak olyan döntések – vagy azok mulasztásai –, amelyek sértették a társadalom igazságérzetét. Elképzelhető, hogy ezek valóban rosszak voltak, és az is, hogy nem kommunikálták jól.
– Hol sérült a szakmaiság?
– Nem rosszhiszeműség vagy befolyásolás lehet az ok, inkább a vélt – vagy valós – elvárásoknak való megfelelések.
– Miféléknek? A választások után két dolog figyelhető meg: 1.) kikérték a miniszterelnök mentelmi jogát lopás gyanúja miatt; 2.) mintha lehullt volna a hályog a rendőrség és az ügyészség szeméről, sorozatban vesznek őrizetbe és tartóztatnak le korrupciós bűncselekmény miatt volt állami vezetőket és az ügyfeleiket.
– Konkrét ügyet nem említek.
– Miért?
– Ahhoz, hogy tudjam, egy-egy adott ügyben mi a helyes és törvényes döntés, ismernem kellene az iratokat, és ezekbe jelenleg még nem látok bele.
– Legfőbb ügyészként ez megváltozna. Át fogja tekinteni a korábban elfektetett ügyeket?
– Nyilván, mert ezek a legfőbb ügyésznek jelentésköteles ügyek. A jogszabálytárban visszakereshető, melyek ezek.
– A miniszterelnök elleni nyomozás biztosan.
– Egy bíró vagy egy ügyész elleni is.
– Ez azt jelenti, hogy megválasztása esetén a telefonügyben például ön fog dönteni?
– Nem, hanem az ezért felelős kiadmányozási joggal rendelkező ügyész. De nyilván a döntéséről előzetesen tudnék. Az ügyészségnek szakmai alapon, bizonyítékok alapján meghozott, megalapozott döntések révén, időszerűen kell működnie.
– Mit jelent az időszerűség?
– A törvényi határidőket betartó működést, amelynek politikamentesnek kell lennie.
– De hogyan történhetne itt bármi politikamentesen, amikor sorban helyeznek letartóztatásba politikusokat, és olyan személyeket, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a politika fedésében követtek el gazdasági bűncselekményeket?
– A politika fedésében? Ezt jogalkalmazóként nem tudom értelmezni. Van bűncselekmény, akár bűnpártolás gyanúja? Ha igen, akkor a nyomozást el kell rendelni. Van megalapozott gyanú? Akkor azt közölni kell azzal, akit terhel. Csak ez számít és az, hogy a bizonyítékokat sikerült-e teljes körűen beszerezni, és az alapján megalapozottan dönteni. Ez az egyetlen szempont, nem az, hogy kicsoda, micsoda. Törvény előtti egyenlőség van.
– Vagy lesz?
– Szerintem van, és az én törekvésem az, hogy ez a társadalom számára is hihetővé váljon.
Minden felelősséget a legfőbb ügyésznek kell vállalnia, és nála meg is kell állni a politikai érdeklődésnek, befolyásolási kísérletnek.
Onnan lefelé csak az dönthet, mi történt, vagyis mi a tényállás, és milyen bizonyítékok támasztják alá.
– Képes lesz ennek érvényesítésére, ha megválasztják?
– Igen, és a közel negyven évi ügyészi munkám talán hitelessé is teszi a válaszomat. Kételkedik ebben?
– Nem láttam sem Veszprémben, sem Győrben, sem Szombathelyen egyetlen olyan ügyet sem, amikor az előző rendszer haszonélvezői ellen korrupciós ügyben vádat emelt volna. Javítson ki, ha tévedek.
– Elég sok költségvetési csalásban írtam alá a vádat, vagy jártam el benne ügyészként.
– Kérhetünk egy példát?
– Nem tehetem, nem mondhatok neveket. A jogalkotónak kell változtatni azon, hogy ne védje jobban az elkövetők személyiségi jogait az áldozatokénál.
– Pedig ez hitelesítené abból a szempontból, hogy szembe mer menni a mindenkori politikai hatalommal.
– Én kizárólag a szakmai meggyőződésemet követem.
– Érdekes korszakban lehet legfőbb ügyész, a közvádas ügyekben megszűnik a vádmonopólium.
– A programom egyik sarokpontja az Európai Ügyészséghez való csatlakozást követően a szoros együttműködés kialakítása. Emellett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal is ki kell alakítani az ügyészi szervezet integritása melletti kapcsolatot. Foglalkozni kell a mesterséges intelligencia szerepével, használatával, alkalmazhatóságával is. És persze a hagyományos értékrend visszaállítása, az ügyészség önbecsülésének és társadalmi megbecsültségének visszanyerése.
– Mit ért hagyományos értékrenden?
– Szakmaiság, időszerűség, politikamentesség.
– Szeretném tesztelni, hogy ön, aki egész életében vidéki ügyészségeken dolgozott, mennyire látja át a jelenlegi kaotikus helyzetet. Fürcht Pál volt főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője nyílt politikai befolyásolásról beszél, viszont előzőleg maga vitt egy sor politikailag kényes ügyet. Fegyelmi eljárást indítottak ellene. Mit tenne, ha megválasztanák?
– A fegyelmi eljárás végén lesz egy határozat, ami lehet felmentő vagy marasztaló. Jelenleg nincs annyi információm, hogy bármit mondhatnék. Először meg kell ismerni a szóban forgó ügyek iratait és tájékozódni róla, hogy bizonyos ügyekben születtek-e helyes döntések – vagy nem születtek meg – a megfelelő időben.
– Nem véletlenül említi ezt az idődolgot immár sokadszor, ugye?
– Semmi nincs, amit véletlenül említenék.
– Az ügyészség működésének ez volt az egyik kritikus pontja?
– A döntéseket akkor kell meghozni, amikor a szükséges információk, adatok rendelkezésre állnak. De akkor meg kell hozni.
– Ez lesz az egyik irány, ahol határozottan vizsgálódni fog megválasztása esetén?
– Minden irányban nagyon határozottan cselekednék. A Legfőbb Ügyészség karcsúsításra szorul, a funkcionális területről az érdemi területek felé szükséges átszervezésről, az ügyészeknek az adminisztratív terheik alóli mentesítéséről, a fizetési szakadékról, ami a Legfőbb Ügyészség és a területi ügyészségek között tapasztalható.
– Konkrét ügyeket is meg fog vizsgálni, hogy időben és helyesen hozták meg a döntéseket?
– Természetesen.
– Milyen következményei lehetnek, ha szakmai hibát talál?
– Minden ügyészt fegyelmi felelősség terhel. Ha fegyelmi vétséget követtek el, akkor fegyelmi eljárást indítunk.
– És a gyanúsítottak, vádlottak – vagy éppen meg nem vádlottak szempontjából?
– Ha vannak bizonyítékok vagy új bizonyítékok, akkor
egyes aktákat is le kell porolni.
– Dossziékat is hoz majd magával, olyan ügyeket, amelyekben eddig nem lehetett nyomozni?
– Ami nem évült még el és újból felmerül, vagy újonnan felvetődik a bűncselekmény gyanúja és megalapozottan gyanúsítható személy, azokat az ügyeket újból elő kell venni, és végig kell vinni a nyomozást és az eljárást.
– Az elévülés kulcskérdés.
– A jelentős bűncselekmények nem évültek még el, mert a törvény az elévülést a büntethetőségi tétel felső határához köti. Költségvetési, gazdasági bűncselekményeknél, hűtlen kezeléseknél évtizedet elérő lehet az elévülés.
– Említette még a Legfőbb Ügyészség funkcionális részének karcsúsítását. Mi lesz a „funkcionális gyerekekkel”? Úgy tudom, több fideszes politikus gyereke is ott dolgozik, vagy dolgozott kiemelt fizetésért.
– Mindenki valakinek a gyereke; a munkája alapján kell megítélni. A funkcionális részleg nem maradna érintetlen, innen más területre kerülnének át munkatársak.
– Igaz, hogy a Legfőbb Ügyészségen egy területi ügyészhez mérten többszörösek a fizetések?
– Mielőtt nyugdíjba mentem közel 40 évi szolgálati viszonnyal, számos (cím-, képzettségi- és nyelv-) pótlékkal együtt sem érte el a jövedelmem egy pályakezdő legfőbb ügyészségi ügyész fizetését, akinek, mondjuk, az a feladata, hogy rendezvényeket szervezzen. Az aránytalanságok áthidalásához törvénymódosításra lesz szükség.
– Céloztak az életkorára. Furcsa egy rendszer: tavaly nyugdíjba küldték, mert elérte az ügyészek kötelező 65 éves korhatárát, legfőbb ügyészként viszont visszatérhet, mert ennél a pozíciónál nincs felső korhatár.
– Valóban ez volt akkor a jogi helyzet. Január elseje óta azonban van lehetőség ismét 70 éves korig beosztott ügyészként szolgálni. A felső életkori korlát a legfőbb ügyészre azóta sem vonatkozik. Számos nemzetközi és külföldi állami szervezet, nemzetközi sportszövetség elnökének még fiatal is lennék. „Az erő (még) velem van”, két egyetem három karának négy intézetében oktatok és vizsgáztatok, szakvizsgáztatok. Két tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának vagyok tagja, lektorálok és publikálok.
– Már húsz évvel ezelőtt is főügyész volt, ehhez képest főügyész-helyettesként ment nyugdíjba. Maradt emiatt önben sértettség?
– Nem.
Egyetlen szempontom van: tiszta vagy sem a lelkiismeretem. Végig tiszta volt.
Most sem lenne csalódás számomra, ha nem választanak meg.
– Viszont ezzel kifutnánk az időből.
– Az nem az én felelősségem.
– A tárgyalóteremben harcos típusként ismertük meg. Legfőbb ügyészként is ilyen lenne?
– Szívesen hallgatom, csak dicsérjen. A büntetőeljárás során a védelem és a vád egymással ellentmondásban van, a cél a középen ülő bíróság meggyőzése. Érvek kellenek, retorikai képesség, szónoki ismeretek, mert a meggyőzéshez erre is szükség van. Magyarországon a váderedményesség rendkívül magas, de ez nem azért van, mert a bíróságok úgy döntenek, ahogy az ügyészség indítványozza. Azokat az ügyeket, amelyeket a bíró nem látna bizonyítottnak, az ügyészség nem is viszi a bíróság elé.
– Bár úgy lenne, hogy csak azokat nem viszik…
– Én hiszek az ügyészi szervezetben, és az igazságszolgáltatásba vetett hitemet sem veszítettem el. Úgy látom, az ügyészség kommunikációján is változtatni kell. Több döntés mögé kell arcot tenni közlemények helyett. Az ügy súlyától függően a legfőbb ügyésznek vagy más vezető ügyésznek is meg kell szólalnia.
– Amikor a köztársasági elnök bemutatta, ön azt mondta: a kocka el van vetve. Valóban: nincs ember, aki megmondaná, mi lesz a legfőbbügyész-választás eredménye.
– Most már azt mondom: Nunquam retrorsus – soha vissza nem fordulni. Ha megválasztanak, akkor tántoríthatatlanul végigjárom az utam a legjobb tudásom szerint.
Nyitókép: Fejes Péter legfőbbügyész-jelölt (fotó: Andrónyi Tamás / Válasz Online)
Ezt az interjút nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
