Nem hagyott minket nyugodni a kérdés, s hogy a végére járjunk, el is olvastuk Johanna Sebauer friss kötetét. Nem csak erre kaptunk azonban választ: olyan regénybe ütköztünk, amelyet feltétlenül le kellene fordítani magyarra, mert a hasunkat fogjuk az egyik legjobb ideológusparódiától, amit valaha olvastunk.
Bővebben >>>Mit lehet tenni a történelem megőrzéséért egy, a történelmet mindinkább kinőni és elfeledni akaró korban? Válaszok Papp István történész szép emlékező írásában.
Bővebben >>>Idén júniusban hunyt el a huszadik század egyik legfontosabb írója, aki egész életművét egy olívazöld írógépen pötyögte le. Elolvastuk magyarul most megjelent párregényét.
Bővebben >>>Több mint húsz évig volt Budapest szégyenfoltja a Balettintézetként is ismert, gazdagon díszített volt MÁV-bérpalota az Operaházzal szemben. Az 1990-es években botrányos körülmények közt privatizált épületet egy időben Orbán Viktor miniszterelnök vissza akarta államosítani, de végül a katari tulajdonos alakította luxusszállodává. A házat megtépázta a történelem, de az érzékeny, visszafogott felújításnak köszönhetően most újra átélhető, milyen eredeti, izgalmas épület Lechner Ödön korai, francia reneszánsz jellegű főműve.
Bővebben >>>A Neoton énekesnőjénnek, Csepregi Évának augusztus 20. előestéjén adományozott állami kitüntetéssel egy kör bezárult: ma már a kádárizmus tiltott és támogatott könnyűzenészei is az Orbán-rendszer kebelén vannak. A Fidesznek kampányol Zalatnay Sarolta és Nagy Feró is, az egykor a villájába szoci politikusokat beengedő Korda György Orbán Viktornak hálálkodik. Rendszerek természetrajza – diszkós és táncdalos sztorikon keresztül.
Bővebben >>>Hosszú hányattatás vár a Hadtörténeti Múzeumra, amit azért költöztettek ki Kapisztrán téri épületéből, mert Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter mindenképpen a Budai Várba akart költözni. A múzeumot csendben bezárták, azóta szétszórt telephelyeken, időszakos kiállításokkal működik, és a jelek szerint hosszabb időre Székesfehérvárra kerülhet. A vidékre költöztetés ellentétes az alapítói szándékkal, valamint a múzeum érdekeivel is. Ilyen banális okból még nem nagyon tettek tönkre fontos nemzeti kulturális intézményt.
Bővebben >>>Megújult a Budai Vár egy részlete, a Csikós-udvar északnyugati sarkán álló, Karakas budai pasáról elnevezett torony. Csak egy torony, de benne van az egész vári probléma: olyan sok alakváltozást élt meg az elmúlt másfél évszázadban, hogy a történetén keresztül megérthető, a Budai Várban szinte semmi nem az, aminek látszik. Minden egyes elem összetett elvi és gyakorlati problémák elé állítja azokat, akik az épületegyüttes újabb, nagyszabású átalakulásáról döntenek. Tökéletes megoldás ezúttal nem született.
Bővebben >>>Az elmúlt hatvan év showbizniszének legemberfelettibb teljesítménye, amit a ma 80 éves Mick Jagger magáénak tudhat. Mi a máig tartó siker titka? Egyáltalán: ki ez az ember? A hetvenes években nem sokan tippeltek volna rá, hogy 2023-ban nem nekrológban kell majd körüljárni ezeket a kérdéseket. Szerencsére nem abban kell. A Jagger-sztorinak ráadásul még mindig nincs vége – még akkor sem, ha a Rolling Stones társadalmi hatása ma már történelmi távlatban is értelmezhető.
Bővebben >>>Ha Robert Oppenheimer – és a róla szóló film – alapállását vesszük, akkor nemzedékünk még soha nem volt ennyire közel ahhoz, hogy elégjen egy izzó, radioaktív lángoszlopban. Ha a „főgonosz” Teller Ede örökségében bízunk, akkor viszont nagyobb biztonságban vagyunk a pusztulástól, mint valaha. Esszé Christopher Nolan új filmjéről, amelyre az első hétvégén közel 100 ezer néző volt kíváncsi Magyarországon.
Bővebben >>>A 2000-es évek popkultúrájának egyik legfontosabb előadója járt vasárnap Veszprémben, de úgy viselkedett, mintha nem is lenne része a popkultúrának. Külsőre mintha egy kedves napközis tanítónéni ült volna a zongora mögé. Valójában persze egy nagy énekes-billentyűs-dalszerző, egy valódi zenész ült ott. Végre. Kritika.
Bővebben >>>A közönség talán még soha nem látta ilyen teljességben azt a gazdag, töredékességében is rendkívüli életművet, amit a „csodabogaras, mandulaszemű” fiú hátrahagyott. Az őrült festő kliséje helyett egy eredeti, sokoldalú alkotót mutat be a Galéria régóta várt, nagyszabású kiállítása, aki tevékenyen részt vett a 20. század eleji Magyarország modernista művészeti mozgalmaiban. Ideje volt, hogy Gulácsyt ne csak az elborulás tragédiája felől nézzük.
Bővebben >>>Miközben történeteket olvasunk a nyaktiló tervezője és az azt működtető hóhér közös muzsikálásáról, szinte észrevétlenül megismerjük világunk születését. Azt a szemléletet, amellyel a boldogabbnak gondolt jövő érdekében semmisítjük meg azt, amink van. Recenzió.
Bővebben >>>Egy amerikai DNS-tesztet készíttetett, hogy kiderüljön, honnan származik a családja. Nem akármilyen eredményt kapott: legrégebbi őse egy honfoglaló magyar, aki 1100 évig nyugodott a Tuzsér melletti Boszorkányhegyen. A leghosszabb igazolt múlttal rendelkező magyar család, a Harasztiak hihetetlen története.
Bővebben >>>Mit érdemes olvasni a nyáron? Például ezeket: a Válasz Online szerzői hat kötetet ajánlanak most olvasóink figyelmébe a történelmi fikciótól a zenészportrén át a modern fabuláig. Egytől egyig olyan műveket, amelyeket el tudunk képzelni a strandtáska részeként. Összeállításunkban a közelmúltban magyar szerzőktől megjelent termésből válogattunk. A könyvajánlókat írta: Ablonczy Bálint, Borbás Barna, Élő Anita, Stumpf András. Nem szponzorált tartalom.
Bővebben >>>Tompa Andrea nagy regényt írt, és nem azt a fajtát, amelyik nehezen adja magát. Sokszor nem halunk meg című könyve azonnal beszippantja az olvasót, rögtön otthon vagyunk benne, és ő egy krimi izgalmával mesél. Így is kell tennie, mert olyan történetet mond el, amit nem akarunk hallani. Már ezerszer elmondták nekünk, de Tompa új nézőpontot kínál. A holokauszt Erdélyben, magyar gyilkosokkal és embermentőkkel.
Bővebben >>>
