Meglepő, de még nem volt Mezopotámia művészetét bemutató kiállítás Magyarországon. Soha, semmilyen. Az ókor egyik legfontosabb kultúrájának bemutatkozása a Szépművészeti Múzeumban éppen ezért az idei év kihagyhatatlan kulturális eseménye.
Bővebben >>>A sógun című japán sorozat régen látott elismerésben részesült, az idei Emmy-gálán négy díjat is besöpört. Yanagisawa H. Gyöngyi Tokióban élő japanológus a japán sajtó alapján azt állítja: a sorozat amerikai megítélésében az USA távol-keleti, többek között Kína felé megnyilvánuló irányváltása is szerepet játszik, Hollywood új egzotikus történeteket és piacot keres. A nyertes a néző, aki a cseresznyeszirom-esőben való lovaglás helyett a valódi Japánt ismerheti meg.
Bővebben >>>Ha magyarul jelenik meg, minden bizonnyal kisebb botrány lenne Berend Nóra történész I. István, Magyarország első keresztény királya – A középkori mítosztól a modern legendáig című új könyvéből. De mivel „csupán” a világ egyik legjelentősebb egyetemi kiadója, az Oxford University Press adta ki, idehaza a szűkebb szakmai közegen kívül más egyelőre nem értesült az angliai magyar medievista meredek állításairól. Könyvkritika.
Bővebben >>>Jó humorú, vidám hangú levelekből nyerhetünk képet a kitelepítés embertelen mindennapjairól a Tények és tanúk sorozat frissen megjelent kötetéből. Kollai István történész „Az evező fogva vagyon…” címmel a saját nagyszülei kitelepítésből írt leveleit rendezte könyvbe. Kritika.
Bővebben >>>Két hét alatt már 27 ezren megnézték Szimler Bálint első nagyjátékfilmjét, ami három díjat is elhozott a locarnói filmfesztiválról. A Fekete pont a tétlenségünkkel szembesít, azzal a kézmozdulattal, amivel hosszú évtizedek óta milliók legyintenek a felettünk álló hatalommal való szembeszállásra – legyen az egy tanár, egy főnök, egy tankerületi igazgató, egy miniszter vagy egy egész rezsim.
Bővebben >>>A 20. század második felének egyik legkiválóbb magyar építészéről most kiderült, hogy remek amatőr fotós is volt. Csaba László távoli helyekre jutott el a kádári Magyarországról, például Brazília frissen elkészült, semmi közepén felépített új fővárosába. Eddig lappangó képeit a Fortepanon végre bárki megcsodálhatja.
Bővebben >>>Csütörtökön mutatják be a magyar mozikban a 85 éves Francis Ford Coppola új, és valószínűleg utolsó nagyjátékfilmjét, a Megalopolist. A kritikusok többsége húzza a száját, kisebbik része viszont ünnepel, és a filmművészet meghatározó munkájaként értékeli. Egy biztos: igen ambiciózus alkotás.
Bővebben >>>A Nyugati Meki a rendszerváltás korszakának ikonikus helye volt, egy egész nemzedék számára jelentette a Nyugatot a 20. század végén. A mostani felújítás végleg eltüntette az akkori posztmodern átalakítás nyomait. Hűvös, kissé személytelen belső tér jött létre, ami a McDonald’s új globális imidzséhez illeszkedik, de az egykori pályaudvari étterem térélményét is jobban visszaadja.
Bővebben >>>Könnyen lehet, hogy a Horváth-ház, amelynek lépcsőit Vörösmarty, Petőfi, Arany és Jókai koptatták, ahol kikiáltották a magyar sajtószabadságot, és ahol az első igazi irodalmi kávéház asztalai mellett Vajda János, Reviczky Gyula vagy Benedek Elek üldögéltek, a szomszédos Nemzeti Kaszinó sorsára jut majd: tönkremegy, lebontják, és lélektelen irodaház épül a helyére – írja Nyáry Krisztián. A 207 éves házról szóló szöveg, amely egyelőre csak a Válasz Online-on olvasható, Nyáry ősszel megjelenő, Itt kávéztak ők című könyvének fejezete.
Bővebben >>>A történelmi jelentőségű Radetzky-laktanya kálváriája közel két évtizeden át foglalkoztatta a médiát és a közvéleményt. Ideiglenes és végleges védelem, bontás, pereskedés, tulajdonoscsere, a műemléki védelem törlése, kiemelt beruházás, ismét bontás: címszavakban így foglalható össze a folyamat. Amelynek végén a múlt – egy homlokzat kivételével – eltűnt, hogy helyet adjon a kortárs építészetnek. Ami a kötöttségek ellenére meglehetősen érdekes lett. Nem így kellene várost fejleszteni, de a tervező 3h építésziroda mentette, ami itt menthető volt.
Bővebben >>>Ma 150 éve tudunk arról, hogy „van eleje” a magyar költészetnek. Ezen a napon fedezték föl Radványban, a Radvánszky család könyvtárában a Balassa-kódexet, méltó lenne ezért augusztus 21-ét is igazi, „pirosbetűs” ünnepként számon tartani – szól Nényei Pál gondolata. A magyartanár, író lapunknak küldött írása szerint ideje kicsit félretenni a politikát, és belakni szellemi várkastélyainkat.
Bővebben >>>Koppány mint történeti alak ugyanakkor sokszor köszönő viszonyban sincs a (pop)kulturális ikonná vált figurával, belevetített mai képzeteink jó része pedig egyszerű fikció. Mit tudunk róla valójában? Tényleg létezhetett a magyar történelemnek egy győztes sors-alternatívája? Augusztus 20. előestéjén sorra vesszük Koppány vezér mítoszait.
Bővebben >>>Földdel tették egyenlővé a Szentendrei-sziget egyik legrégebbi épületét: a barokk korból származó, falaiban talán még római köveket is őrző Horányi révcsárdában ugyan már több mint hetven éve nem evett senki gulyáslevest, de a pusztuló épület értékével minden szereplő tisztában volt. Megoldást azonban senki nem látott, így a tulajdonos végül kitette a pontot a közel háromszáz éves történet végére. Így veszítjük el azokat a helyeket, amelyek a lokális identitás horgonyai lehetnének.
Bővebben >>>A magyar kormány addig gáncsoskodott, hogy reális esély van a korábban elképzelhetetlenre. Előfordulhat, hogy a római limes egyetlen európai szakasza nem lesz világörökségi helyszín: a magyarországi.
Bővebben >>>A VeszprémFesten is megtapasztalhattuk: az amerikai soft power fegyverei, a jazz és az „okosrock” bizony mélyen megmákonyozták immár a magyar néplelket is. Ahogy minden nyugati népét egyébként. Két teltházas koncerten jártunk: Gregory Porterén pénteken, Totón szombaton. Mindkettővel nagyon jól jártunk.
Bővebben >>>
