Tragikus luxus – a Vajdaságot is kettészakítja a NER

Egy titokzatos nőt kell keresnünk az aktuális vajdasági politikai színházbetiltósdi hátterében? Netán helyi plébánost? Vagy egyszerűen a helyi politikai elit Fidesznek való megfelelési kényszerét? Nem tudhatjuk biztosan, ám amint az aktuális Tanyaszínház-botrány kapcsán tájékozódni kezdtünk, kiderült: a NER-módszerek már azok magyarországi csúcsra járatása előtt megjelentek a helyi közéletben. Pedig itt aztán Gyurcsány Ferenc tényleg elintézte, hogy a Fidesz választási győzelmét semmi se veszélyeztesse. Háttér.

Elolvasom

„Az elnyomás jóval több mint kényszer” – Filippov Gábor a velünk nem élő Mészöly Miklósról

A fekete öves könyvmoly hírében álló politológus az elmúlt fél év során végigolvasta Mészöly Miklós életművét. Érdemes egyáltalán ma előszedni az eléggé elfelejtett írót? Az eredményt, a tanulságokat napra pontosan Mészöly halálának 20. évfordulóján a Válasz Online-on meséli el. Páratlan nyomozás eredménye következik tehát, sok-sok kérdőjellel.

Elolvasom

A világ egyik legnagyobb fotósa kis alföldi falut érzett hazájának – és erről végre Budapesten is megbizonyosodhatunk

André Kertész egyike azoknak a magyaroknak, akik a nagyvilágban sokkal híresebbek, mint itthon. A 20. századi fotóművészet egyik legnagyobb mestere számára Szigetbecse jelentette a fiatalon otthagyott Magyarországot. Élete végén 120 fotót ajándékozott a falunak: egy lenyűgöző életmű saját maga által kiválasztott legjavát. A becsei képekből most a Robert Capa Központ rendezett kiallítást.

Elolvasom

Elsöpri Aliga elvarázsolt világát a NER-közeli óriásfejlesztés

Idén tavasszal véget ért Club Aliga harminc éve tartó Csipkerózsika-álma: az egykori pártüdülő épületeinek többségét elbontották. A terület tulajdonosa, az Appeninn Nyrt. egyelőre csak csepegteti az információmorzsákat arról, hogy a kormányzati támogatású nagy turisztikai fejlesztés hogyan alakítja át a különleges területet, de az értékes épületállomány megmaradt részének jövője elég bizonytalannak látszik, a strandot viszont szabadon tartanák.

Elolvasom

Itt a legfontosabb kiállítás a járvány után: a Nemzeti Galériában most minden a női felszabadulásról szól meg a férfi tekintetről

Az angol művészet legjavát láthatjuk ezen a nyáron Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában. A Vágyott szépség: Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből olyan alkotásokat hoz el Magyarországra, amelyek a britek számára igazi klasszikusnak számítanak, a hazai közönségnek azonban szinte ismeretlenek.

Elolvasom

Magángéppel klímacsúcsra: Bill Gates megírta a kapitalista környezetvédelem kiáltványát

A zöld gondolat az utóbbi években a társadalmat egyesítő, felemelő eszme helyett megosztó kultúrharcos témává vált. A baloldal az antikapitalista rendszerkritika elemévé tette a klímaharcot, a populista jobboldal eközben a klímaszkepticizmus melegágyává vált. Vajon lehet-e zöldnek lenni ebben a közegben úgy, hogy közben nem vetjük el a kapitalizmust? Bill Gates szerint igen.

Elolvasom

Egy korszak vége: toronyházas város lett Budapest, pedig ma már a hagyományos látkép a kuriózum

A Mol Campus felhőkarcolója megtöri a rendszerváltás után elfogadott tabut a toronyházak építésével kapcsolatban, egyúttal megkérdőjelezi a legfontosabb történeti épületek és a természeti formák kiemelt jelentőségét is. Pedig ma már nem a felhőkarcoló a kuriózum, hanem a hagyományos európai város: a globalizáció világszerte homogén toronyépítészetet hozott létre, amiből hiányoznak a valódi megkülönböztető jegyek. Intő jel, hogy nagyon kevés olyan város volt a világban, ahol egy torony felhúzása után sikerült gátat vetni az újabbak építésének.

Elolvasom

Terasznyitás Kádár alatt: remek fotók kerültek elő a szocialista fogyasztás fénykorából

A Főfotó gyűjteménye a Kádár-kori Magyarország legjobb arcát mutatja: dizájnos presszók, jól öltözött emberek, csillogó kirakatok, modern automaták. Persze tudjuk, hogy a gulyáskommunizmus a valóságban nem ilyen volt, mégis izgalmas látni, hogy Magyarország ugyanolyan fogyasztói társadalomnak akarta mutatni magát, mint a korabeli Nyugat-Európa. Néhány hete került fel a sokáig lappangó fotóanyag első fele a Fortepanra, most a vendéglátást ábrázoló képekből válogattunk.

Elolvasom

Harminc éve rejtély a világ legnagyobb műkincsrablása, most film készült róla

Tizenhárom nyomtalanul eltűnt, felbecsülhetetlen értékű műalkotás, köztük Rembrandt egyetlen valaha festett tengeri jelenete és Vermeer A koncert című festménye: a bostoni Gardner Museum kifosztása harminc évvel ezelőtt a világ legnagyobb műkincslopása volt. Egy dokumentumfilm utána eredt a rejtélynek, amit már évekkel ezelőtt megoldottnak hitt az FBI. Csak éppen a képek nem kerültek elő.

Elolvasom

„Hát nem európai kultúra a miénk?” – Csoóri Sándor „Sündi” nagyapjáról, etnofitneszről és a népzene kisajátításáról

A Fonó-díjjal minap kitüntetett zenész szerint a románok, bolgárok is jobban ismerik is használják saját zenéjüket, mint mi, magyarok. Interjúnkból az is kiderül: nem minden szempontból volt szerencsés a rendszerváltó népi író és politikus unokájának lenni – hát még ugyanazzal a névvel.

Elolvasom

Újabb Fortepan-lelet: időutazásra mehetünk a 70-es évek Budapestjére

Hamarosan újabb izgalmas fényképanyaggal gyarapodik a Fortepan: Kereki Sándor gimnazistaként kezdte el járni a várost az 1960-as évek végén, és fényképezte, ami véletlenül a szeme elé került. Főként a belső pesti városrészeket járta, megörökítve a gangos bérházak, a viharvert házmesternénik és a cigifüstös presszók mára nyomtalanul eltűnt világát. A Válasz Online Fortepan-sorozatában most az ő képeiből mutatunk egy ízelítőt.

Elolvasom

A Belváros legizgalmasabb terére rá sem lehet ismerni, és ez inkább jó, mint rossz

Rá sem ismer a belvárosi Szervita térre, aki a járvány idején elkerülte a belvárost: a szocialista modernizmus közutálatnak örvendő épületeit üvegkuglóf és kőburkolatos luxuslakóház váltotta fel. És ha nem is lettek ezek nagyon izgalmas épületek, mindkettő van olyan biztos színvonalú, hogy állhatna akár Bécs vagy Berlin belvárosában is.

Elolvasom

„Összerakni” Mátyás királyt – Kásler álma és a valós esélyek

„Össze lehet rakni Mátyás királyt” – ezzel a bejelentéssel lepte meg január 20-án Kásler Miklós őstörténetügyi miniszter a nyilvánosságot. A tárcavezetőnek bámulatos érzéke van hozzá, hogy az általa felkarolt kutatások eredményeit olyan módon interpretálja, hogy azok sült bolondságnak tűnjenek, de a székesfehérvári királysírokban eltemetett uralkodók azonosítása valóban nagy dolog lenne. Csakhogy a csontokkal olyan méltatlanul bántak, hogy a probléma nem biztos, hogy megoldható.

Elolvasom

Ha a gyógyító gyász elmarad – magyar filmtörténelmet ír Mundruczó új alkotása

A Pieces of a Woman az első angol nyelven, A-ligás színészekkel megvalósult magyar írói-rendezői teljesítmény, amely a Netflix felső kategóriás filmjei között debütál, méghozzá Martin Scorsese executive producersége mellett. A tragikusan végződő otthonszülést és a félresiklott traumafeldolgozást bemutató történet égető társadalmi kérdéseket vet fel.

Elolvasom

Baj, ha fekete színész játszik régi brit arisztokratát? Trendek A Bridgerton család mögött

A karácsonyi időszak legnagyobb tévés sikere egy romantikus kosztümös sorozat, amely a 19. századi Nagy-Britanniát multikulturális társadalomnak ábrázolja, részben fekete bőrű arisztokráciával és királynéval. A Bridgerton család alkotói szándékosan festettek fel egy alternatív múltat, aminek nincs sok köze a történelmi valósághoz: a sorozat ettől válik játékká, amit nem lehet és nem is kell egészen komolyan venni.

Elolvasom

Latabár Munkácsy-festménye és rég nem látott remekművek – bemutatjuk a karantén kiállításszenzációját

Aba-Novák Vilmos Cefalùt ábrázoló látképe múzeumi rangú főmű, amely megfestése óta most először kerül piacra, mivel mindvégig családi tulajdonban maradt, Munkácsy Ecce homo című nagyméretű színvázlata pedig a legendás a színészé, Latabár Kálmáné volt. A téli Kieselbach tárlat valamelyest pótolja a bezárt múzeumok miatt hiányzó kiállításélményt.

Elolvasom

Csúsztatásokból szőtt hálót a Netflix a brit monarchia köré

A korona negyedik évada az év egyik legizgalmasabb tévés produkciója, de a legvitatottabb is: a fikció és a valóság határai annyira elmosódnak, hogy nézők milliói számára az lesz a hiteles változata Károly és Diana történetének, vagy Thatcher és a királynő viszonyának, amit a képernyőn lát. Csakhogy a Netflix cinkelt lapokkal játszik, és a kötelező dramatizáláson túl finoman csúsztat is. A sorozat alkotója, Peter Morgan elkötelezett köztársaságpárti.

Elolvasom

Megtudtuk: félig lebontják a Kossuth tér legrégebbi palotáját

Az ország első nagy, dualizmus kori államigazgatási épülete volt a Földművelésügyi Minisztérium palotája, amely máig eredeti funkcióját őrzi. A Válasz Online megtudta, hogy a házat most úgy állítanák helyre, hogy félig lebontják, és az elbontott részeket visszaépítik. Megkérdeztük Wachsler Tamást, miért döntöttek így, és hogy mi marad meg a palota nagyközönség számára ismeretlen belső tereiből.

Elolvasom