Kult – Válasz Online
 

Ez bizony rendesen mellément. Amint Nyáry Krisztián lapunkban küldött cikkében rámutat: a Matild Palace luxusszálloda bejáratánál három éve felavatott Krúdy-szobornak sok jó helye lenne Budapesten, azonban éppen ez a lokáció nem az. Történelmi nyomozás egy helyről, ahol még a népi-urbánus ellentétet is sikerült meghaladni.

Bővebben >>>

A Fortepan és az Eidolon most közös felhívással fordul a nyilvánossághoz abban a reményben, hogy a fiókok, szekrények mélyén talán még ott lappanganak a 20. századi történelem vizuális dokumentumai. A Válasz Online médiapartnerként támogatja a kezdeményezést. Tudjuk, hogy az utolsó utáni pillanatban vagyunk, de bízunk benne, hogy még nem késő.

Bővebben >>>

Az elhagyatottság szigetei a Föld olyan pontjaira kalauzol el Csernobiltól a ciprusi senki földjéig, ahonnan nagyrészt már el is tűntünk. A kizöldült szellemvárosok és ipartelepek a skót szerzőt is csodálattal töltik el, mégsem kívánja az ember végét. Könyve felüdülés a környezetvédelmi irodalom világvége-hangulat és a struccpolitika közötti mozgó szélsőségei között.

Bővebben >>>

A Gladiátor II igazából nem az ókori Rómában játszódik, hanem a Star Wars-univerzumban, de ez nem baj. A gond inkább az, hogy nem az eredeti trilógiában, hanem annak a Disney-féle folytatásában. Látványos, de lélek és mondanivaló nélküli film, ami a negyedszázaddal ezelőtti kasszasiker iránt érzett nosztalgiából próbál valamiféle új élményt kisajtolni. Spoileres kritika következik.

Bővebben >>>

A szlogenek szintjén a dolgozó nép üdülőhelyének, a valóságban viszont inkább valutagyárnak tekintette az állami gazdaságpolitika a Kádár-korban a Balatont. Rehák Géza könyvéből kiderül, hogyan lett olyan a Balaton, amilyennek ma ismerjük. Recenzió.

Bővebben >>>

Ádám István Pál történész Házmesterek a vészkorszakban című könyvével nemzetközi szinten is figyelemreméltó kutatást tett le az asztalra. A Park Kiadó gondozásában megjelent kötetben magabiztos forráskezeléssel, emberi történeteken keresztül mutatja be, miként lehetett egy házmester egyszerre a Világ Igaza és zsidó vagyon elrablója. Amiképpen az is, egy budapesti bérház zsidó lakói miért bírták rá házmesterüket a nyilas pártba való belépésre. Recenzió.

Bővebben >>>

Magyarország jelenleg alighanem legizgalmasabb tárlata a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása, amely radikálisan szakít az intézmény hagyományos „beszédmódjával”. Átfogó ideológiai koncepció helyett a tárgyak történeteket mesélnek, mégsem érezzük az egészet posztmodern köldöknézegetésnek. A kiállítás nemcsak a mára megszűnt hagyományos paraszti világot és egzotikus kultúrák tárgyait, szokásait mutatja be, fontos dolgokat mond a magyar nemzeti identitásról, s a népi kultúra ebben elfoglalt helyéről is.

Bővebben >>>

A világon alig néhány hely van, ahol természetes termálvízzel teli, eredeti római medencét találhatunk. Míg azonban az angliai Bath világhírű, Varasdteplicről jóval kevesebben hallottak. Az autópályán az Adria felé száguldó magyarok többsége valószínűleg nem is sejti, milyen különlegesség mellett megy el.

Bővebben >>>

Az ókor egyik legfontosabb kultúrájának bemutatkozása a Szépművészeti Múzeumban az idei év kihagyhatatlan kulturális eseménye. A Szépművészetitől már megszokott, a nagy nyugati múzeumokhoz méltó színvonalú tárlat ez, ahol monumentális, közönségvonzó, ikonikus műalkotások is megjelennek a babilóni Istár-kapuról és az asszír palotákból.

Bővebben >>>

A sógun című japán sorozat régen látott elismerésben részesült, az idei Emmy-gálán négy díjat is besöpört. Yanagisawa H. Gyöngyi Tokióban élő japanológus a japán sajtó alapján azt állítja: a sorozat amerikai megítélésében az USA távol-keleti, többek között Kína felé megnyilvánuló irányváltása is szerepet játszik, Hollywood új egzotikus történeteket és piacot keres. A nyertes a néző, aki a cseresznyeszirom-esőben való lovaglás helyett a valódi Japánt ismerheti meg.

Bővebben >>>

Ha magyarul jelenik meg, minden bizonnyal kisebb botrány lenne Berend Nóra történész I. István, Magyarország első keresztény királya – A középkori mítosztól a modern legendáig című új könyvéből. De mivel „csupán” a világ egyik legjelentősebb egyetemi kiadója, az Oxford University Press adta ki, idehaza a szűkebb szakmai közegen kívül más egyelőre nem értesült az angliai magyar medievista meredek állításairól. Könyvkritika.

Bővebben >>>

Jó humorú, vidám hangú levelekből nyerhetünk képet a kitelepítés embertelen mindennapjairól a Tények és tanúk sorozat frissen megjelent kötetéből. Kollai István történész „Az evező fogva vagyon…” címmel a saját nagyszülei kitelepítésből írt leveleit rendezte könyvbe. Kritika.

Bővebben >>>

Két hét alatt már 27 ezren megnézték Szimler Bálint első nagyjátékfilmjét, ami három díjat is elhozott a locarnói filmfesztiválról. A Fekete pont a tétlenségünkkel szembesít, azzal a kézmozdulattal, amivel hosszú évtizedek óta milliók legyintenek a felettünk álló hatalommal való szembeszállásra – legyen az egy tanár, egy főnök, egy tankerületi igazgató, egy miniszter vagy egy egész rezsim.

Bővebben >>>

A 20. század második felének egyik legkiválóbb magyar építészéről most kiderült, hogy remek amatőr fotós is volt. Csaba László távoli helyekre jutott el a kádári Magyarországról, például Brazília frissen elkészült, semmi közepén felépített új fővárosába. Eddig lappangó képeit a Fortepanon végre bárki megcsodálhatja.

Bővebben >>>

Csütörtökön mutatják be a magyar mozikban a 85 éves Francis Ford Coppola új, és valószínűleg utolsó nagyjátékfilmjét, a Megalopolist. A kritikusok többsége húzza a száját, kisebbik része viszont ünnepel, és a filmművészet meghatározó munkájaként értékeli. Egy biztos: igen ambiciózus alkotás.

Bővebben >>>