Egy floridai iskola vezetősége lemondásra szólította fel az intézmény igazgatóját, aki ellen szülői panasz érkezett. Az ok: egy tanórán bemutatta diákjainak Michelangelo Dávidját, ráadásul a pornográfnak talált műtárgy ismertetéséről nem tájékoztatta előre a szülőket. A hír a nemzetközi és a hazai sajtóban is megfordult a botrány különböző előjelű interpretációival. De tényleg így történt-e az eset? […]
Bővebben >>>Csontváry mindig is egy önálló múzeumban szerette volna látni az életművét, de ez az álom soha nem valósult meg. Éppen ezért ünnepi alkalom, hogy születése 170. évfordulóján e múzeum egy kiállítás erejéig összeállt, és együtt láthatjuk a Pécsett és Budapesten őrzött, legnagyszerűbb műveket. Ráadásul méltó környezetben: a Szépművészeti Múzeum pazar Ión-Pergamon Csarnokában. Az évfordulóra egy váratlan felfedezés is jutott: Rieder Gábor művészettörténész megtalálta Csontváry magányos cédrusát Libanonban. Magát a fát, amit Csontváry több mint egy évszázada megfestett – most már azt is tudjuk, hogy valósághűen.
Bővebben >>>Több száz éve íródó magyar és német családi történetek érnek össze ezekben a hetekben egy valószerűtlen szekszárdi kiállításon. Egy nappal azután, hogy kollégái a Borászok Borászának választották, Heimann Zoltán a bébiétel-gyárosként ismert Claus Hipp absztrakt tájképeit állította ki birtokán.
Bővebben >>>A zenekar keltetője volt a rendszerváltáskor beinduló magyar zenének. Aki látni szeretné élőben a hazai rocktörténet egyik meghatározó formációját, vélhetően utoljára még megteheti.
Bővebben >>>A kulturális fővárosra vetülő fényből bőven kijut a Balaton-környék 29 településének is, ahol helyi értékekre alapozott, de a kortárs művészetek felé nyitó programok sokaságát élvezhetik egész évben az ott élők és az odalátogatók. Mi sem jobb terep erre, mint a Pajta Program által felkarolt, festői szépségű vidéken fekvő, ám meglehetősen hátrányos helyzetű Somogyszentpál. Portré egy faluról és polgármesteréről.
Bővebben >>>Tíz évvel a példátlanul sikeres műcsarnokbeli kiállítás után Bukta Imre most az óbudai Godot Intézetben jelentkezett nagyszabású tárlattal. A Műveljük kertjeinket! izgalmas utazás Mezőszemere világába, csupa új, az elmúlt néhány évben készült képpel. És egyben pátosztól és kétségbeeséstől mentes szembenézés a közeledő elmúlással, ami napról napra, lassanként nyeli el Bukta Imre világát, a 20. századi falusi Magyarországot, annak házait, tárgyait – és embereit is. Az egyik legjelentősebb kortárs magyar képzőművész tárlatvezetésén jártunk.
Bővebben >>>A hivatásom abban áll, hogy a világot világosabbá tegyem – vallja a koreai-német katolikus filozófus, akinek esszékötetei egyre népszerűbbek Magyarországon. Pedig Byung-Chul Han kíméletlenül szembesít a világgal, amely szörnyeteggé tesz minket: elidőzni, összpontosítani képtelen, narcisztikus, pornó- és telefonfüggő generációk nőnek fel.
Bővebben >>>Ukrajnában szinte rocksztárnak számít Szerhij Zsadan költő, akinek Hotel Harkiv című kötete most jelent meg magyarul a Jelenkor Kiadónál. A sokáig orosznyelvű Kelet-Ukrajnából származó, ám egyetemista kora óta tüntetően ukránul író költő szürreális-melankolikus költeményei röntgenfelvételnél élesebben mutatják be egy nemzet születését.
Bővebben >>>Az ország legelső irodalmi emlékhelyét minden nemzedék a saját képére formálta. A 200. évfordulóra elkészült felújítás megerősíti a városközpontban az elmúlt évtizedek bontásai és építkezései nyomán kialakult „Petőfi-centrumot”, ami az időkapszulaként megmaradt öreg parasztház körül létrejött. A helyi kurátorok által, nagyon kevés eredeti tárggyal létrehozott kiállítás kiállja az összehasonlítást a Petőfi Irodalmi Múzeum nagyszabású, szintén az évfordulóra elkészült új állandó tárlatával is.
Bővebben >>>Elég-e egy magyar történelmi film sikeréhez, hogy sokat kardoznak benne, és hogy azt üzeni, a magyarok mindig mindenkinél agyafúrtabbak és bátrabbak voltak? A 2,36 milliárd forintból készült Hadik alkotói szerint bőven, más mondanivalójuk meg úgysem volt Hadik András tábornokról, a barokk kor egyik legjelentősebb magyar hadvezéréről. Ismét olyan film született, ami az országhatáron kívül értelmezhetetlen, és itthon is csak azoknak szól, aki a múltra legfeljebb giccses tabló formájában kíváncsiak.
Bővebben >>>Petőfi Sándor már óvodáskorunktól közösséghez tartozásunk egyik jelszava, később a nemzet hősének neve, még később utca, tér, szobor. Margócsy István irodalomtörténésszel, a Petőfi emlékezete című tavaly megjelent szöveggyűjtemény szerkesztőjével a hatalmas kultusz működéséről és az „igazi” Petőfi megismerésének lehetőségeiről már a Válasz Online Podcastjában is beszélgettünk, most pedig Jenei Gyöngyvér interjúját lapunk és A Szív együttműködése keretében közöljük.
Bővebben >>>Élt a 20. század második felében egy magyar festő, aki sokáig nem szerepelt a korszakról szóló összefoglalásokban, szinte általános kritikai elutasítás övezte, bár a közönség szerette és vásárolta a képeit. Mácsai István – a színész Mácsai Pál édesapja – itthon társtalan volt, de a korabeli Amerikában a rejtett jelentésekkel teli, érzékeny, konzervatív vagy mágikus realizmus elfogadott irányzatnak számított. És ma különös módon úgy tűnik, jobban megragadta a korhangulatot, mint sok elismert kortársa. A Kiscelli Múzeumban látható életműkiállítása átírja a berögzült művészettörténeti kánont, a látogatót pedig nem várt felfedezéssel örvendezteti meg.
Bővebben >>>Toronydaruk erdeje jelzi, hogy gőzerővel zajlik a Budai Vár több, rég eltűnt épületének visszaépítése. Van köztük több egykori minisztérium, hivatali épület és magánpalota is. Amiben közösek, hogy a második világháború után mindegyiket azért bontották le, mert úgy látták, hogy túlméretezettségük miatt nem illenek a Várba: elnyomják a régebbi polgárházakat, kis palotákat, és konkurálnak magával a Királyi Palotával is. Most, hogy betonvázuk lassan az eredeti magasságban tornyosul, újra átélhetővé válik, miért tartották ezeket a 20. században a Vár megrontóinak. Bónusz: a monstrumokhoz ragaszkodnak ugyan, de csak addig, amíg nem a miniszterelnök hivatala elé kellene építeni. Onnantól már nem olyan fontos a sokat hivatkozott hitelesség sem.
Bővebben >>>A február első napján bemutatott Lovakon, nyergekben végre a történelmi ismeretterjesztésnek azt a szintjét hozza, amit a néző (és persze a korszak) megérdemel. Ez az első rövidfilm a 10. századról, amit szakkutatók és hagyományőrzők közösen készítettek, és amiben a publikum valóban történelmi hűséggel megelevenedő honfoglaló harcosokat láthat. Míg a milliárdos költségvetésű Aranybullát a történelemtanárok nem […]
Bővebben >>>Már valamikor a rendszerváltás környékén újra kellett volna fordítani Tolsztoj nagyregényét, de a magyar kulturális életnek nem volt meg a kellő ereje ehhez. Ezért is olyan kiemelkedő jelentőségű, hogy végre modern fordításban olvashatjuk a Háború és békét, éppen egy olyan időszakban, amikor Oroszország megint háborúban áll, és megint a Nyugat áll szemben Kelettel.
Bővebben >>>
