Jelentősen árnyalja a népirtásról szóló tudásunkat George Eisen: A magyar holokauszt főpróbája. 1941 – A tömeggyilkosságok nyara című új könyve. A magyar származású történész 2008-ban, elhurcolt és meggyilkolt nagybátyjai nyomát kutatva találkozott a nyugat-ukrajnai Kamenyec-Podolszkijban egy idős helyi virágárus asszonnyal, aki gyerekként tanúja volt az oda deportált magyarországi zsidók lemészárlásának.
Bővebben >>>Eredetileg is csak néhány reprezentatív belső tér volt a Királyi Palota hauszmanni állapotra visszaépülő északi pavilonjában. Az épületszárny ezért nem is lehet más, mint a rekonstruált régi és a jelenkori használatú enteriőrök keveréke, ami elsősorban a palotaegyüttes bejárataként szolgál majd. Még ennél a néhány enteriőrnél is szinte nyomozni kellett, hogy eredetileg hogy néztek ki. A Királyi Palota rekonstrukciójáról szóló cikkünk második részében belépünk a főkapun – egyelőre csak gondolatban.
Bővebben >>>A Budai Várban látszólag túlbontás történt, de ha megismerjük az északi pavilonnak nevezett épületrész múltját, akkor érthetővé válik, hogy az eredeti állapotot ennél kisebb beavatkozással nem lehet helyreállítani. Ebben a cikkben azt mutatjuk meg, hogyan alakult ki a bonyolult történelmű épületrész, amely a Királyi Palota talán legsúlyosabban károsodott eleme lett a Kádár-kori újjáépítés során. Az eredeti palotából itt valóban csak egyetlen fal maradt, és a helyére akkor valami egész mást építettek. A jövővel, vagyis azzal, hogy a tervek szerint mi kerülne vissza a lebontott épületszárny helyére, egy következő cikkben foglalkozunk majd.
Bővebben >>>Április 26-án, holnap tölti be a nyolcvanat Szörényi Levente. Minthogy friss tapasztalatunk szerint már akad olyan felnőtt magyar ember, akinek ez a név semmit nem mond, szólunk néhány szót a rendkívüli előadóról, a szerzőtársával a magyar rockzenét megteremtő és a 20. század Bánk bánját is megalkotó kulturális ikonról, valamint az általa képviselt hagyományról. Fel is köszöntjük a szülinapost – természetesen Bródy János dalával.
Bővebben >>>Detektívregényhez hasonló nyomozásra hívja a látogatót a Szépművészeti Múzeum nagyszabású kiállítása MS mesterről. Valódi tudományos szenzáció, ha Endrődi Gábor művészettörténésznek igaza van az új művek azonosításában, sőt arra is javaslatot tesz, hogy ki rejtőzhet a monogram mögött. A nyomok Selmecbányáról Bécsbe vezetnek.
Bővebben >>>Kortársai kiáltványt vártak tőle, pedig minden hallgatása politikai gesztus volt – írja a ma 125 éve született Márai Sándorról Bodor Emese. Rendszeres vendégszerzőnk aláhúzza: bár Márai életműve pazar nekrológja a magyar polgárság eszményképének és történelmileg meghatározott kulturális szerepének, sokkal többről is szó van az esetében. Megannyi ellentmondásról, például.
Bővebben >>>Először készült leletpontos 3D rekonstrukció egy honfoglalás kori magyar harcosról, és talán még sosem mutatták be ennyire részletgazdagon egy 1100 évvel ezelőtti előkelő öltözékét és tárgyi kultúráját. A cikkünk megjelenése napján debütáló Karos 2/29 valódi összművészeti projekt, hiszen a virtuális modell és a makett mellett egyedi, 10. századi eljárással elkészült a Felső-Tisza-vidéken feltárt ezüst veretes öv rekonstrukciója és az újraalkotás folyamatát bemutató kisfilm is.
Bővebben >>>Egy hete a levegőben lóg azoknak a fővárosi tulajdonú színházaknak a sorsa, amelyek működését eddig az állam fizette. Március 31-ig meg kellett volna kötni a finanszírozásukat biztosító szerződést, de a minisztérium még mindig nem küldte meg az aláírandó dokumentumot. A felek februárban álltak fel a tárgyalóasztaltól, most viszont senki nem érti a késlekedés okát. Ami a vidéki városokat éppen úgy érinti, mint Budapestet.
Bővebben >>>Andres Veiel 2024-es, nálunk néhány hete bemutatott filmje (Riefenstahl) bebizonyította, hogy még mindig lehet újat mondani, mutatni Hitler kedvenc filmeséről. Filmtörténeti jelentősége nem kérdéses, emberi gyarlósága viszont még annál is nagyobb, mint ami eddig tudható volt. Gervai András írása.
Bővebben >>>A magyar idő szerint hétfő hajnalban rendezendő Oscar-gála legnagyobb meglepetése már most A szer. Annak ellenére gyűjtött be négy jelölést – köztük a legjobb filmét is –, hogy a ritkán jutalmazott testhorror műfajába tartozik. Mi alapozta meg, hogy ez a provokatív film – melynek láttán világszerte sok néző elhagyta a filmszínházakat – az elmúlt évtizedek egyik legátütőbb horrorfilmsikerévé válhatott? Milyen társadalmi háttér, milyen hétköznapi félelmeink játszottak közre ebben? Vendégszerzőnk, Bodor Emese mélyre ás a horrortörténetben – és meg is leli a választ.
Bővebben >>>Még ezen a hétvégén látható a Magyar Nemzeti Galéria Galimbertik-kiállítása, amit kötelező megnéznie annak, aki érteni akarja, hogyan született meg a 20. század. Egy fiatal magyar festőházaspárról szól. Életművük nagyrészt elveszett, szinte mindent rosszul tudtunk róluk, de más körülmények között világszenzációk lehettek volna, mert úgy festettek, ahogy még a korabeli Párizsban is nagyon kevesen. Barki Gergely aprólékos munkával rakosgatta össze két elsüllyedt élet mozaikdarabkáit, és magyarázza el azt a világot, amelynek fiatal művészei szenvedélyesen keresték a festészetben a tiszta művészetet és az újdonságot.
Bővebben >>>Nyolcvan évvel ezelőtt, 1945. február 13-án ért véget a második világháború egyik leghosszabb városostroma: Budapest romokban hevert. A Bécsi kapu téri evangélikus templom alatti óvóhelyen háromtucat ember majd’ két hónapot töltött. Köztük volt a fiatal Bagár Iván segédlelkész, aki családját vidékre küldte, de ő szolgálati helyén maradt. Nemrég felfedezett kéziratos naplója és az abból rendezett kiállítás nemcsak az ostromban szerzett sérülésébe belehalt papnak, de a felfoghatatlan gyötrelmeket kiálló vári lakosoknak is emléket állít.
Bővebben >>>A fővárosi színházak úgy hirdették meg tavaszi műsorukat, hogy azokra egyelőre nincs fedezet. Ha nem sikerül időben dűlőre jutni a kormánnyal, a főváros kénytelen lesz belépni a finanszírozásba. Arra azonban nincs forrása. A kulisszák mögé néztünk, ahol sokan attól tartanak: a nyomás alatt megkötendő új megállapodásban a színházak autonómiája, a művészi szabadság is csorbát szenvedhet.
Bővebben >>>A Magyar Nemzeti Galéria biedermeier kiállítása csendes művészettörténeti forradalom: visszahozza a biedermeier művészet évtizedek óta alig használt fogalmát, és azt is megmutatja, mennyire szerethető és fontos ez a korszak, amikor Magyarországon megszületik a modern értelemben vett művészeti élet, és a festészet kiemelt témájává válik a családi élet, az otthon és a szabadidő. A szinte ismeretlen Balassa Ferenc nagyszerű önarcképe vagy Barabás Miklós évtizedes lappangás után előkerült Zöldfa-cégére önmagában is megérdemli a múzeumlátogatást.
Bővebben >>>„A brutalista egyetlen kitalált, magyar hős emblematikus, de nem egyedi története, és megfordítva: megannyi kettétört sorsú Tóth László élete a film. Fiktív, mégis jellegzetes kelet-közép-európai élet- és művészsors az ő valóban elképzelhető és kívülállók számára elmesélt története.” Majtényi György történész értelmezi a három Golden Globe-bal kitüntetett, sokszorosan Oscar-jelölt slágerfilmet. Kritika.
Bővebben >>>
