Lehűtjük a médiában sokfelé tapasztalható lelkesedést: a Citadella átépítése nem bámulatosan eredeti építészeti ötlet, és nem is az elnyomást jelképező erőd humanizálása. A miniszterelnök házi építésze, Taraczky Dániel a 19. századi katonai építészet értékes alkotását tette tönkre, sajnos jóvátehetetlen módon. Az erődöt ideológiai okokból darabolták szét egy, a köztudatban mélyen gyökerező történelmi féligazság miatt. A megmaradt épületcsonkba aztán a NER múltfelfogását összegző, propagandisztikus, velejéig hamis kiállítás került. Ha más nem is, a panoráma tényleg csodálatos.
Bővebben >>>Szövegíróként mindenki ünnepli az április 5-én 80 éves Bródy Jánost, pedig több ő annál – írja Stumpf András kollégánk, aláhúzva: bizony az urbánus Bródynak köszönhető, hogy a magyar népzene megjelent a beatzenében.
Bővebben >>>Két magyar származású üzletember tíz évvel ezelőtt gyűjtést kezdett a Kozma utcai zsidó temető helyrehozatalára. A történelmi sírkert az elmúlt évtizedekben borzalmas állapotba került, nagy részét elvadult bozótos borította el. Az egyesület évekig dolgozott, hogy megtisztítsa a parcellákat, most azonban a hitközség egyik napról a másikra kitiltotta őket. Pedig semmi mást nem akarnak, mint az általuk összegyűjtött pénzt a temetőre fordítani – miközben a hitközségnek aligha lesz erőforrása ezt a munkát elvégezni. A viszálynak a nemzetközi szinten is kivételes értékű temető láthatja kárát.
Bővebben >>>Az egykor kastélyt, kórházat és mintagazdaságot építő, a nyilasok és a kommunisták által is üldözött Halmy család újabb értékei kerültek vissza Magyarországra. A festményekből, fotókból és eddig nem kutatott dokumentumokból álló hagyaték talán elveszett volna a szülőhaza számára a lokálpatrióta történelemtanár nélkül, aki elszántan vetette bele magát a tragikus és fordulatos vecsési történet felgöngyölítésébe.
Bővebben >>>Nehéz politikai-ideológiai környezetben, de végső soron a kurátori koncepciót követve született meg a Nemzeti Múzeum nagyszabású kiállítása a hun királyról. Mítoszépítés helyett mítoszok születését, vándorlását, átalakulását mutatja meg egy olyan történelmi alak kapcsán, akiről szinte csak néhány valós tényt tudunk, de évszázadokon át hozzátartozott a magyarok eredethagyományához.
Bővebben >>>Káel Csaba második nagyjátékfilmje az a mozgóképes alkotás, amelyet régóta megérdemelt az 1972-ben indult magyar táncházmozgalom. Néha döccenek a párbeszédek, a koreográfia és a muzsika időnként átveszi az uralmat a történet felett. Ám a magyar filmen régen látott jókedv, a színészek üde játéka, a vérpezsdítő kalotaszegi legényes, a szépen fényképezett táncok miatt annak is érdemes megnéznie, akitől idegen a néphagyomány világa. Ablonczy Bálint kritikája.
Bővebben >>>Az író műveiben is rendszeresen felbukkanó egykori családi otthon a 20. századi Magyarország amolyan véletlen sűrítménye: egymásra rétegződik benne minden korszak, mint a híres Ottlik-palimpszesztben, amelynek másolata ott látható az emlékszobává vált dolgozószoba falán. A Hetedik Műterem által jegyzett felújítás finom kézzel nyúlt a házhoz, hogy ezek a rétegek mind olvashatók maradjanak. Látszólag alig változott valami, miközben a megtisztítás által mégis új minőség keletkezett.
Bővebben >>>Hogyan tesszük tönkre a gyerekeink életét ugyanazzal, ami a miénket kisiklatta? Joachim Trier ilyen alapvető kérdésekre keresi a választ és gyönyörű analógiákban, költői kapcsolódásokban ébreszti rá szereplőit saját gyengeségeik összefüggéseire. Nem véletlen, hogy ez a kis költségvetésű norvég film a legpatinásabb filmfesztiválokon tarol ezekben a hetekben. Az Érzelmi érték nézése közben, amellett, hogy mellkasunkra nehezedik a transzgenerációs traumák súlya, feloldást is kapunk. Gyönyörű film arról, hogy soha nem késő megtenni a döntő lépést egymás felé.
Bővebben >>>Ismét meghirdették eladásra a Béla király úti kormányzati ingatlant, vagyis bejött jóslatunk, hogy az első licit eredménytelensége ellenére még a választások előtt mindenképpen el akarják adni az ősfás budai telket, ahol a köztársasági elnök rezidenciája is található. A zárt állami villapark történetében rengeteg a fehér folt. Mostantól azonban eggyel kevesebb ilyen van: Polinszky Tibor, aki 1977 és 1985 között volt a kormányvendégház felújításának és bővítésének tervezője, előlépett a nyilvánosság elé.
Bővebben >>>Nem látunk lerombolt városokat, összedőlt épületeket, holttesteket, robbantást, pusztulást, mégis húsbavágóbban beszél a háborúról, mint bármi – mi az? A Senki tanár úr Putyin ellen. A filmet, amelyet a hétvégén induló Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál tűzött műsorára, Oscar-díjra is jelölték. Nem véletlenül.
Bővebben >>>Az elmúlt száz év legnagyobb könyvadományát kapta a minap a Magyar Tudományos Akadémia (MTA): a hatvannégy kötetből álló, 15. századi ősnyomtatványokat és 16. század eleji köteteket tartalmazó kollekciót két magánszemély ajándékozta az éppen 200 éves intézménynek. Jótékonykodik a nemzeti nagytőke? Netán vezető magyar üzletember lépett Széchenyi István és Teleki József nyomdokaiba? Esetleg a kommunista diktatúra elől külföldre elmenekült arisztokrata család leszármazottai tettek a nagy elődökhöz méltó felajánlást? Egyik sem. A 47 millió forintba került gyűjteményt egy nyugdíjas értelmiségi házaspár, Rozsondai Marianne és Béla vásárolta meg, majd ajándékozta az MTA-nak. Adventi történet a tudományos akadémia Philemon és Baucis házaspárjáról.
Bővebben >>>Örömmel ad most teret a Válasz Online az ország egyik legjobb szociális-kulturális-karitatív kezdeményezésének keretében létrehozott alkotás premierjének: cikkünkbe ágyazva találják Dés László A zene, az kell című dalának videóklipjét, amelyen hátrányos helyzetű, főként roma gyerekek játszanak-énekelnek együtt profi szimfonikusokkal, a Danubia Zenekarral. Az együttes és a Máltai Szeretetszolgálat által futtatott Közös hang-projekt jövőre ráadásul szintet […]
Bővebben >>>Világelső lehetne Magyarország a zenei AI-platformok okozta új helyzet szabályozásában, az igazságügy azonban egy éve nem lép. Márpedig valamit tenni kell, ha nem akarunk a saját maga által generált zenéken tanuló és újabb zenéket generáló mesterséges intelligencia metakulturális poklába jutni. Vagy ez csak a szokásos pánik az új technológiától? Háttér.
Bővebben >>>Nemcsak Magyarországon, Közép-Európában sem volt még olyan reprezentatív kiállítása a különc költő-művész-prófétának, mint ami most látható a londoni Tate Gallery jóvoltából a Szépművészetiben. Valódi főművek érkeztek Magyarországra, amelyek egy meghökkentően modern vizuális világra és Blake titokzatos magánmitológiájára nyitnak ablakot. És akkor is élvezhetők, ha filozófiai költeményeiből egy sort sem akarunk elolvasni. Blake minden egyéni furcsasága ellenére nagyon is tipikus alkotója volt a brit romantikának, miközben egyes művei egy évszázaddal előzték meg a 20. századi szimbolizmust és az avantgárdot. Ez a látomásos művészet nem simogat, hanem kizökkent.
Bővebben >>>A mai fővárosi közgyűlésen gyakorlatilag eldől, lesz-e még valaha Sziget Fesztivál Budapesten, vagy örökre búcsút inthetünk neki. Az alapító atya nyolc évvel ezelőtt útjára engedte, most mégis megmentené csemetéjét. Gerendai Károly a Válasz Online-nak most elárulja, miért nem lobbizott politikus kapcsolatainál a megfelelő döntésért. Meg azt is, hogyan képes kedélyesen csevegni Rogán Antallal csakúgy, mint Magyar Péterrel. Interjú.
Bővebben >>>
