Kult – Válasz Online
 

A mezőkövesdi plébánián több mint fél évszázadon át rejtőzött egy csontdarab, amely a rajta lévő felirat szerint Szent László király ereklyéje. Két évvel ezelőtt vizsgálni kezdték, és most az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézete előállt a meglepő eredménnyel: a csont nagy valószínűség szerint valóban a szent király maradványa. László váradi sírja réges-rég elpusztult, ereklyéit azonban minden dúlás, katasztrófa közepette megőrizték az utódok. Írott forrásokkal nem lehetne igazolni a csodával határos módon fennmaradt ereklye valódiságát, a DNS-ből azonban igen.

Bővebben >>>

Itthon kétszer is visszadobta a Magyar Média Mecenatúra, így francia pénzből készült el a film az ÁVH titkos budai börtönéről, és – noha ízig-vérig magyar történet – Franciaországban mutatták be először. Timár Sára Alattunk dobog című filmjében egy Virányos úti ház sötét múltja tárul fel, miközben a filmkészítő rengeteg érzelemmel mesél arról, hogyan kötődik ő és a családja az épülethez, amely az otthonuk.

Bővebben >>>

Tényleg nem lesz rendszerváltás a kultúrában? A jövő évi költségvetés számai valóban azt sugallják, hogy tovább él a NER? Zsoldos Dávid szerint korántsem erről van szó, a NER kulturális rendszere pedig nem azért bukott meg, mert keveset költött, hanem mert a milliárdokat ad hoc udvari hacacárékra szórta el. A Magyar Zenei Tanács elnöke úgy látja: a szervezeti forma mindegy, a tartalmat kell megváltoztatni a Fidesz által kreált kulturális intézmények esetében. Állítja azt is: a politikai alapon osztogatott pénzeket mielőbb be kell csatornázni a nyílt pályázati rendszerbe.

Bővebben >>>

Acélpillérek bukkantak fel a forradalom 70. évfordulóján a főváros néhány pontján, bennük egy-egy fekete-fehér fotóval. Budapest évfordulós emlékjelei egy mára feledésbe merült tényre emlékeztetnek: azon az őszön néhány hétre temetővé váltak a terek, parkok, sőt a szobrok előtti virágágyások is. A Fortepan, az Eidolon és a Hetedik Műterem projektje kivételes módon kifejezetten az archív fényképet állítja az emlékművek középpontjába, és ezzel a járókelő számára ablakot, vizuális átjárót nyit a múltba.

Bővebben >>>

„Nem tudom, hogy ki jelentette fel anyámat, miért lett hetedrendű vádlottként egy nyilasper főszereplője a lapok címlapján: »Korbácsos Tünde«, a szadista nyilas kémnő. Nem derült ki az sem, hogy a férfi, akit korábban a vőlegényének tekintett, maga is üldözött volt-e, vagy összejátszott a nyilasokkal, és volt-e szerepe anyám letartóztatásában. A legvalószínűbb verzió, amit egy ismerősöm mondott: anyám egyszerűen jól mutatott egy kirakatperben. Élete első főszerepét írták meg neki, és akarata ellenére el is játszatták vele.” Részlet Nyáry Krisztián Vetkőzés – Udvaros Dorottya élete című hamarosan megjelenő könyvéből.

Bővebben >>>

Az augusztusi évfordulóra nem készült el a megújult Mohácsi Nemzeti Emlékhely, és a Hádész-kapu még október elején is zárva van a látogatók előtt, de a nemzeti parknak köszönhetően bejárhattuk a helyszínt. Az átépítés során sikerült megőrizni az 1976-os kialakítás építészeti és képzőművészeti értékeit, az új kápolna és a földalatti kiállítóterek pedig valódi szintlépést jelenetek: 2028-ra Európa egyik legfontosabb, komplex csataemlékhelye jön létre a kivégzések mezején. Kifogásolni legfeljebb azt lehet, hogy a 2011-es, félresikerült Korona-fogadóépület állva maradt. Közben a csatamező egésze továbbra is értelmezhetetlen: a főbb emlékezeti pontokat nem jelöli semmi a tájban, nincs egy kerékpárral vagy gyalogosan bejárható körtúra, sőt, a terület egésze sem védett.

Bővebben >>>

„Hogyan visszük át a szerelmet a túlsó partra, ha épp mi magunk is megfulladunk?” Mekkorák az aránytalanságok a szimfonikus zenekaroknál, mit kellene az új politikának mielőbb helyrehoznia? Hámori Máté, a Danubia Zenekar művészeti vezetője tényalapú, de személyes hangú vendégcikkében nem csupán ezekre ad választ: hosszú folyamatot vázol, amely azok számára is érdekes lehet, akik nem a komolyzene-finanszírozás ügyes-bajos dolgaival kelnek és fekszenek.

Bővebben >>>

Méltatlan a 20. századi magyar építészet egyik főművéhez, hogy a NER-es bérlő McDonald’s-ként hasznosítja. A volt Design Terminál kulturális funkcióját már rég elvesztette, az újabb átalakulással műemléki értékei és építészeti integritása is súlyosan sérült. Nehéz eldönteni, hogy az épületegyüttes melyik része van méltatlanabb állapotban: a Fröccsterasz bazári rendetlensége vagy az új Meki banális igénytelensége árt-e többet a műemléknek. Érthetetlen, hogy lehetett az átalakításra engedélyt kapni, bár a bérlő április előtti bekötöttségét ismerve nem is annyira.

Bővebben >>>

Budapest egyik legnagyobb lakótelep-építése zajlik az egykori Óbudai Szeszgyár területén. A területen már közel két évezrede is laktak emberek: korábban Mithras-szentély, most egy meghökkentő méretű épület romjai kerültek elő. A funkcióját egyelőre az Aquincumi Múzeum régészei is csak találgatni tudják, mert hasonlót sem Magyarországról, sem máshonnan nem ismernek. A felfedezés a nemzetközi tudományos közösség számára is izgalmas lehet.

Bővebben >>>

A ma 40 évvel ezelőtt tartott budapesti Queen-koncert nemcsak, hogy a világ rocktörténetének térképére helyezte föl a magyar fővárost, s tette egyetemes kultúrkinccsé Tavaszi szél kezdetű népdalunkat, a szocializmusban politikai jelentősége és üzenete is volt az eseménynek. Ráadásul máig építhetnek rá a brit–magyar kapcsolat hivatalos felelősei. Így is tesznek: a Válasz Online jelen volt egy különleges brit kerti partin, de a Magyar Zene Házában látható kiállítást is megnéztük.

Bővebben >>>

Régóta tudni lehetett, hogy a 20. század második felének egyik legkedveltebb magyar festője szenvedélyes fotós is volt. Képeiből azonban alig néhányat ismerhetett a nagyközönség. Most megjelent egy bőséges válogatás a Fortepanon, és izgatottan ismerhetjük fel a fotókon a festményeken már rögzített motívumokat, helyszíneket, ahogy azokat Mácsai István kamerája látta. És még ennél is többet: az 1957-es Párizs nagyvilági fényeit, a falusias Nagymarost, a pesti gangos bérházak kopott belvilágát. A festő után most a fotós Mácsai is elfoglalhatja az őt megillető helyet a 20. századi művészettörténetben.

Bővebben >>>

Vaklárma volt az előzetesek alapján woke-nak, „fehérellenes rasszistának” és „Homérosz sírjára hugyozónak” nevezni Christopher Nolan filmrendezőt, de tény, hogy a héten világszerte mozikba került Odüsszeia messze nem szöveghű adaptáció, hanem a 2700 éves eposz új szerzői értelmezése. Mármint csak részben új: a háború értelméről és Trója elpusztításának civilizációs következményéről sugallt fő üzenet idegen az eredeti görög gondolattól, viszont illeszkedik ahhoz, ahogy a régi rómaiak nézték Odüsszeusz történetét. Bemutatjuk a monumentális film által felvetett legfontosabb kérdéseket.

Bővebben >>>

Molnos Péter kiállítása a Kieselbach Galériában kötelező program Budapest szerelmeseinek: soha még ilyen gazdag és izgalmas gyűjtést nem láthattunk a fővárosról készült képekből. Kiderül az is, hogy egyáltalán nem kizárólag helytörténeti érdekességű műveket ihletett a főváros, hanem rengeteg izgalmas, modern, kivételes művészi erejű festményt, amelyek ikonikus alkotások lehetnének. Mégis kevés vált belőlük azzá, mert Budapestre nem szoktunk a magyar festészet meghatározó témájaként gondolni. Pedig Nagybánya, Szentendre és Párizs mellett a főváros is a magyar városfestészet meghatározó helyszíne – akár olyan szokatlan témákkal, mint a Dráva utca vagy a Garay tér.

Bővebben >>>

A Garancsi Istvánék érdekeltségébe tartozó Körszálló elpusztítása Hatvanpusztáéhoz hasonló történet. Csakhogy míg Orbánék birtokán legalább titkolni akarták, hogy műemléket bontottak el és teljesen új épületet építettek a helyén, itt fényes nappal, a főváros közepén, a szemünk láttára tüntették el a helyi védettségű épületet. Ahogy Hatvanpuszta esetében, ezúttal is le van papírozva minden a „részlegesnek” titulált bontáshoz. Az önkormányzat vagy a Tisza-kormány viszont most még közbeléphet. Kérdés, mi a fontosabb: egy hengerforma, az elpusztítottra emlékeztető luxustorony magánlakásokkal a Rózsadomb tövében? Vagy az üzenet: vége a védett értékeket nem tisztelő Hatvanpuszta- és Citadella-széttrancsírozók, Garancsik világának.

Bővebben >>>

Ha nem dolgozzák át, hosszú időre torzíthatja magyarok és külföldi turisták történelemképét is az új Citadella A Szabadság Bástyája című kiállítása. A Válasz Online három neves történészt, B. Szabó Jánost, Hermann Róbertet és Hatos Pált kérte fel arra, hogy véleményezzék a tárlatot, amelynek forgatókönyvét Köbli Norbert jegyzi. Értékelésük egybehangzó: látványos, ám tárgyi tévedésekkel teli alkotás született, amely alapvetően félrevezető képet mutat a magyarság múltjáról.

Bővebben >>>

Újságíróknak tartott bejárást Magyar Péter miniszterelnök a Karmelita épületében és két másik vári minisztériumban. Az első hétvégén kétezer ember nézheti meg, amit ma délelőtt a sajtó munkatársai: a hatalom hűlt helyét. A megnyitott Karmelita mindenekelőtt üres, pedig látszólag minden a helyén van, a festmények a falakon, a fonott kerti bútor a teraszon, Orbán vaságya a dolgozószobája melletti kis hálóban. Mégis, még ezekben a privát terekben járkálva sem értjük meg jobban az embert, aki tizenhat évig meghatározta Magyarország sorsát. A Karmelitát nem a bőszítő luxus jellemzi, hanem a zavarbaejtő személytelenség.

Bővebben >>>