Ahhoz, hogy a jogállamiság helyreállhasson, hitelteleníteni kell azt az egyoldalú törvényességkultuszt, amely jelenleg a törvényhozói és jogalkalmazó mentalitást bénítja, és amely csak a status quot, a csalárdság hagyatékát védi – írja Sajó András lapunknak küldött vendégcikkében. A jogtudós, aki 2008 és 2017 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája (2015-től pedig elnökhelyettese is) volt, úgy érvel: a pőre, lebutított törvényességhez ragaszkodó jogászok a bitorlók törvényi pozitivizmusát követik. Magyarán: a jogállamiság védelme és újbóli megteremtése igenis indokolhat kreatív megoldásokat, a csalárdul szerzett vagyonokba nem kell belenyugodnunk csak azért, mert megszerzésük pro forma törvényes volt. Erkölcs is van a világon, ráadásul az a jog számára is értelmezhető.
Bővebben >>>Örömteli lenne a Collegium Budapesthez hasonló tudományos intézet újraalapítása, írja válaszul Szathmáry Eörs evolúcióbiolóus felvetésére Deme Zoltán. De nem bárhogyan: az állam csecsén lógó, önálló gazdálkodásra képtelen intézmények kiszolgáltatottak a politika szeszélyének, és hosszabb távon életképtelenek. Ezt bizonyítja a Collegium Budapest és az 1956-os Intézet esete is. A kutatás szabadságát inkább az olyan műhelyek biztosíthatnák, amelyek – az amerikai kutatóintézeti modellnek megfelelően – pénzügyileg is a saját lábukon állnak.
Bővebben >>>A választók elsöprő többsége nem egy tiszás ellen-NER-t akar, hanem azt, hogy a jövőben senki ne építhessen ki hasonló rezsimet. Nagyívű, teljesen új alkotmányra ehhez valóban nincs szükség, a közjogi rendszer gondos újrakalibrálására azonban igen. Ez nem megy másfél hónap alatt. Győry Csaba alkotmányjogász, az ELTE oktatója reagál Tordai Csaba felvetésére.
Bővebben >>>Lehetséges, hogy a liberális demokrácia a jövőben megújul, és a világrend stabilitása helyreáll. A jelen empirikus folyamataiban nem látszanak ennek a körvonalait, és ezeket a vitához hozzászólók sem tudták felmutatni. A Válasz Online nagy világrend-vitáját lezáró írásban Körösényi András válaszol Béndek Ábrisnak, Mándi Tibornak, Laczó Ferencnek és Lányi Andrásnak.
Bővebben >>>„Európa egységét, képességét az önvédelemre e pillanatban nem a liberális demokrácia válsága veszélyezteti, hanem Donald Trump ön- és közveszélyes fellépése, valamint a Kreml Ötödik Hadoszlopa, melynek útját pénzt és fáradságot nem kímélve Orbán Viktor és Szijjártó Péter egyengeti. Mindenekelőtt ez utóbbiaktól kell megszabadulnunk. Ez a magyar választások világpolitikai tétje. A liberális demokráciát pedig ráérünk még temetni.” Többek után most Lányi András reagál Körösényi András lapunkban megjelent, a liberális demokráciát temető írására.
Bővebben >>>„Körösényi írásának egyik zavarba ejtő sajátossága, hogy a szerző nem tisztázza egyértelműen annak a társadalmi-politikai berendezkedésének a mibenlétét, amelynek hanyatlását diagnosztizálja” – írja Mándi Tibor. Az ELTE Politikatudományi Intézetének igazgatóhelyettese most kísérletet tesz erre, valamint új diagnózis felállítására is. Vita.
Bővebben >>>A kooperatív tanulás nem mindenható, van olyan gyerek, akinek nem jó, és van olyan tanulnivaló, amihez nem alkalmazható – állítja lapunknak küldött írásában Czike Bernadett tanító, pszichológus. A Szabad Iskolákért Alapítvány szakmai vezetője az alábbi gondolatokkal Gyarmathy Éva Válasz Online-on kifejtett oktatási koncepciójához, annak is kooperatív tanulásról írott részeihez szól hozzá.
Bővebben >>>A liberális demokrácia, mint alkotmányos rend, igenis túlélhet. Ám ehhez éppen azon az elporosodott normatív nyelven, beidegződéseken és társadalomszervezési módszertanon kell változtatni, amit a mai „atomisztikus liberalizmussal” társítunk – írja Béndek Ábris Körösényi András lapunkban megjelent cikkére reagálva. Béndek vázolja is, mi volna szerinte a liberális demokrácia túlélésének módja. Vita.
Bővebben >>>A HVG 13 éve készíti el ezeket a listákat, azóta sok minden változott, de a kutatásuk módszertana alig. A változásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni: a külföldi felvételi eredmények és az előrehozott érettségik kihagyása a listából korszerűtlenné és pontatlanná teszi az amúgy fontos rangsort. Varga Péter, a Lauder Javne Iskola oktatási főigazgató-helyettesének vitaindító írása a legismertebb középiskolai rangsor problémáiról.
Bővebben >>>Gépfegyverek, harckocsik, egyenruhák között megtartott könyvfesztivál? Jobb helyszínt és jobb döntéseket, kevésbé militáns kultúrpolitikát kérünk. Mert most csak érdekek vannak inkább és csendes elsorvadás – írja vendégszerzőnk, Antal Bálint. Az evangélikus Luther Kiadó igazgatója a Bálna Honvédelmi Központban rendezett könyvfesztivált helyezi nagyobb távlatba.
Bővebben >>>A lapunkban folyó vitasorozat kiöntött medréből és a Szabad Európa podcastjában folyt tovább. A műsorvezető, Benyó Rita hosszan idézett Deme Zoltánnak a Válasz Online hasábjain megjelent cikkéből, szembesítve Puzsér Róbertet az abban foglaltakkal. Deme szerint ugyanis hiba felajánlkozni Magyar Péternek azelőtt, hogy garanciákat kérnének tőle a visszavonulót fújó ellenzékiek, vagy akár Puzsér és az ő […]
Bővebben >>>Az önkénytörvény elfogadását ugyan őszre napolták, elfogadása azonban nem került le a napirendről. Ha megtörténik, „azzal de facto kiiratkozunk az Európai Unióból, s ami még félelmetesebb: szélesre tárták kapunkat a Medve (russzkij mír) előtt” – írja egykor volt barátainak küldött nyílt levelében Karsai Péter.
Bővebben >>>A nemzetközi jog érvényesülésének kikényszerítésére, az erőszak megállítására áldozni kell. A Nyugat önzősége is oka a mostani veszedelemnek. Belátás és határozottság nélkül nem lehet megelőzni a katasztrófát. Vendégszerzőnk, Jolsvai Zoltán energetikai szakértő reagálása Suller Zénó cikkére.
Bővebben >>>„Egyre világosabb, hogy a jelenlegi kormány orosz orientációja több, mint – helyes vagy helytelen – kalkuláción alapuló külpolitika: kísérlet a társadalom politikai hatalom alá gyűrésére” – írja Zalatnay István református teológus, filozófus, aki a Lányi András által az értelmiség szerepéről indított vitához szól hozzá. Ilyen körülmények között Puzsér Róberttel ellentétben nem hisz az értelmiség önálló erőközponttá szervezésben, de úgy véli: minél egységesebben tud felsorakozni az értelmiség egy megállapítás vagy javaslat mögé, annál inkább van esélye arra, hogy az formálni fogja a politikai döntéseket.
Bővebben >>>A történész csupa olyasmit cáfol, amit ő nem is állított – írja Lányi András. Folytatódik a vita Mohácsról.
Bővebben >>>
