Világrendszerváltás helyett bepolitikai iszapbirkózásól szólt Orbán Viktor szombati tusványosi monológja, amely lezárta a párton belül amúgy is igen csenevész önkritikát, és a jól megszokott módon harcot hirdetett. Csakhogy a Fidesz elnöke ugyanazt a programot ajánlja a polgároknak, amely a választáson 38 százalékot ért, s mára 19 százalékra tornázta le az ellenzéki párt népszerűségét. Zárt és logikus rendszert kínál övéinek Orbán Viktor, amely azonban a sáncon kívüliek számára inkább taszító. Magán viseli ugyanis a politikai hisztéria jegyeit, amelyeket a Fideszt egykor útjára indító jogász szakkolégium névadója, Bibó István több mint nyolcvan évvel ezelőtt leírt.

Cenzúrázott anyagok, „egyeztetésköteles” (azaz letiltott) témák és személyek, Szijjártó Péter sajtósa által írt hírügynökségi hírek – Gazda Árpád, a Magyar Távirati Iroda (MTI) egykori erdélyi tudósítója belülről élte át a legpatinásabb magyar médiaintézmény politikai lezüllesztését, mielőtt 2022-ben felállt. Érez felelősséget, amiért sok belső konfliktussal ugyan, de részt vett egy propagandagépezet működtetésében.

Sokáig úgy gondolták a történészek, hogy a vészkorszakot túlélt magyarországi zsidóság felejteni akart és alig beszélt a vele történtekről – az amúgyis szórványos emlékezéseket pedig a berendezkedő kommunista diktatúra könyörtelenül egyneműsítette. Bódi Lóránt történész Sebre tett kézzel – Újrakezdés, emlékezet és populáris képzelet a vészkorszak után című monográfiája azonban jelentősen módosítja ezt a képet: már 1945-ben könyvek, lexikonszócikkek, riportok szóltak a történtekről, de még viccekben és házassági hirdetésekben is megjelent a holokauszt emlékezete. Az egykori rabok vagy hozzátartozóik pedig zarándokutakon keresték fel az egykori haláltáborokat, hogy elgyászolhassák szeretteiket. Recenzió.

Szokolay Zoltán költő, MDF-politikus fia, Szokolay Domokos történész már a 2000-es évek elején tudomást szerzett apja állambiztonsági múltjáról. Mivel október 22-én az interneten elérhetővé teszik többek között az ügynökök nyilvántartására szolgáló dokumentumokat (a híres-hírhedt hatos kartonokat), magyar családok tízezrei szembesülnek majd felmenőjük érintettségével. A Válasz Online-nak a történész most arról mesél, miként lehet megbirkózni a traumával, van-e még értelme „igazságtételt” emlegetni és indokolt-e egyes Kádár-kori iratok titkosságának fenntartása.

Az előzetes várakozással szemben Marine Le Pen mégis indulhat a jövő évi francia elnökválasztáson, miután a másodfokú bíróság ezt lehetővé tette. Bár Le Pen jogerősen bűnös egy pártfinanszírozási ügyben, indulhat közhivatalért, de lehet, hogy a választási kampány főszereplője a politikus bokája lesz: azon kellene ugyanis a nyomkövetőt viselnie. A kijelölt utód, Jordan Bardella csalódott lehet.

Tizenhat év Fidesz-kormányzás után keresi a helyét a református egyház, amely még egyik püspöke, Balog Zoltán kegyelmi ügyben játszott szerepével is küzdeni kénytelen. Az idei esztendő végén ráadásul tisztújítás lesz a reformátusoknál, amelynek során az államhatalomhoz való viszony lesz az egyik központi elem. Erről most kálvinista körökben korábban nem látott vita zajlik, a kulcskérdés pedig így hangzik: „Milyen keresztyén szabadság az, aminek a garanciáját nem Istenben, hanem a kormányzatban látjuk?” Egyházpolitikai háttér.

A párt holnapi kongresszusán alaposan átírják az alapszabályt, de az elnök várhatóan Orbán Viktor marad. A választások után tovább radikalizálódó volt miniszterelnök és a polgári középhez való visszatérés stratégiája közötti ellentmondás feloldhatatlannak látszik.

A Szövetség szinte egyszerre veszítette el a vele természetellenesen összenőtt Fideszt és esett szét a romániai magyar érdekképviseletet is magában foglaló bukaresti koalíció. Az erdélyi magyar érdekképviseletben is úgy gondolják, hogy a Fidesznek vége, s ideje újragombolni a lajbit.

Lapunk megtudta: akár mind a 24 ezer állambiztonsági levéltárban őrzött 6-os karton felkerülhet az internetre október 22-én – az ügynökjelentések viszont várhatóan nem. De mi lesz a titokzatos mágnesszalagok sorsa? Emlékezetpolitikai háttér.

Miért döntött úgy a külügyből való 2015-ös távozása után öt évvel, hogy az Orbán-kormány áldásával indul fontos NATO-pozícióért? Hogyan és meddig rendezné a viszonyt Ukrajnával és Szlovákiával? Mit mondott pontosan az első munkanapján bekéretett orosz nagykövetnek, és lesz-e Orbán–Lavrov-találkozó? Donald Trump EU-t ért támadásai után mennyire őszinte az atlantizmusa? Válaszok exkluzív nagyinterjúnkban.

„Nem azért lépek vissza, mert úgy gondolom, hogy nem lennék alkalmas miniszternek, hanem mert a saját ambíciómnál nagyságrendekkel fontosabb az ország és a Tisza-kormány érdeke” – mondja a Válasz Online-nak Melléthei-Barna Márton, miután tegnap este visszalépett az igazságügy-miniszteri jelöltségtől. Magyar Pétert 1999-ben, a Pázmány jogi karának gólyatáborába tartó vonaton ismerte meg. Húgával azonban csak 2024 őszén alakult ki kapcsolatuk – nem a sógorság miatt került tehát a politikába. Exkluzív villáminterjú.

„Abszurdnak tartom, hogy katalán, baszk, dél-tiroli partnereknek gratulálhatok, de a leendő magyar miniszterelnöknek nem” – mondja Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) volt külügyi megbízottja. A székelyföldi autonómiáért küzdő legjelentősebb romániai civilszervezet eltávolította tisztségéből, miután április 12-én gratulálni merészelt Magyar Péternek. Belső civakodás? Inkább jelképe egy törésnek, amely a magyarországi választók és az erdélyi magyarok egy része között kialakult.

Orbán Viktor bevette volna Brüsszelt és nem vette észre, hogy elveszíti Bózsvát – ez az egyik nagy tanulsága a vasárnap kétharmados Tisza-győzelmet hozó kampánynak. Magyar Péter pártja azonban nem pusztán az ellenfél hibáinak, a magyar valóságtól elrugaszkodott kormányzati politikai üzeneteknek köszönheti győzelmét. Szívós munkával olyan hálózatot építettek ki, amely lábon verte meg a sorozatban négy […]

„A radikális változások mindig akkor jönnek el, ha az emberek már nem akarnak a régi módon élni, a hatalom birtokosai pedig nem tudnak a régi módon kormányozni” – mondja Antall József néhai kormányfő fia, Antall György. A rendszerváltást és miniszterelnököt is közelről látott ügyvédet a kötcsei családi kúriában kerestük fel. Beszélgetésünk egyik apropója, hogy Magyar Péter beszédeiben sokat hivatkozik a rendszerváltás miniszterelnökére, s nyáron meg is látogatta Antallékat Kötcsén – adódott tehát a kérdés, hogy a néhai kormányfő fia átruházza-e az antalli örökséget Orbán Viktorról Magyar Péterre. Nagyinterjú rendszerváltásokról, három fejezetben.

A ma napvilágra került orosz-magyar külügyminiszteri balalajka nem csak a tartalom miatt rémisztő. Bár az se semmi: világosan látszik, hogy a magyar külügyminiszter nem a magyar nemzeti érdeket képviselte. Hanem az oroszt. Utóbbiaktól kért érveket még arra is, miként tüntesse fel magyar érdekként azt, ami nem az: orosz bankok levételét a szankciós listákról. Kádár óta nem láttuk a szervilis hazaárulás ilyen feltűnő megnyilvánulásait. Annak viszont, hogy a beszélgetéseket nyilvánosságra hozták, üzenetértéke is van. Az, hogy a jelenlegi magyar kormány iránt a bizalom utolsó morzsája is elfogyott az Európai Unióban. Az ellenség csapatába sorolják, s újrázása esetén a magyar uniós tagság a tét. Dühös publicisztika.

Carlo Masala olasz–német biztonságpolitikai szakértő Ha Oroszország győz – Szcenárió című könyve arra figyelmeztet, hogy Moszkvának régóta célja a NATO megtörése, mert így dominálhatja Európát. Ehhez pedig szükségtelen tankhadosztályokat indítania. Elég, ha az amerikai–európai konfliktusba süllyedt katonai szövetség nem áll ki Észtország mellett egy orosz hibrid hadművelet esetén. A könyvnek különös aktualitást ad, hogy február végén az észt határvárosról elnevezett „Narvai Népköztársaságot” követelő online orosz művelet indult… Recenzió.