Nemzetközi csapat nyerte el az első helyet azon a tervpályázaton, amit a főváros Rákosrendező mestertervének elkészítésére kiírt. A vártnál jóval kevesebb zöld, a vártnál sűrűbb, magasházas negyed és első ránézésre elégtelen kötöttpályás kapcsolatok árnyalják azt az örömöt, amit az alapvetően jó városépítészeti koncepció miatt érezhetünk. Egy éve bukott meg a kormány cinikus kiárusítási terve, ami teljesen irreális módon felhőkarcolós luxusnegyedet álmodott Budapest egyik legfontosabb rozsdaövezeti fejlesztési területére. Ehhez képest a mostani vízió emberléptékű és korszerű, de messze nem olyan zöldközpontú, mint amit esetleg remélni lehetett.

Itt is van Deme Zoltán esszéjének második része, amelyben rendszeres vendégszerzőnk bemutatja, miként befolyásolja a BlackRock és a többi intézményi vagyonkezelő a világ nagyvállalatainak működését azokkal a részvényekkel, amelyeket az emberek a gondjaikra bíztak.

Az aranyozott hatású vécékefetartó jó szimbólum, de azt eddig is lehetett tudni: a 105 milliárdos Matolcsy-féle felújítás jóvátehetetlenül tönkretette Budapest egyik legfontosabb történelmi középületének városképi megjelenését és a Szabadság tér látványát. Noha az épület számos műemléki értékét gondosan restaurálták, a fölösleges emeletráépítés a rekonstrukció minden pozitívumát felülírja. Ráadásul a VIP-szintnek nevezett üvegdoboz jóval több pénzbe is kerülhetett, mint a luxizós belsőépítészeti megoldások.

Eddig példátlan összefogás született vízmérnökök, környezetvédők és a talajjal foglalkozó szakemberek között, hogy konszenzust mutassanak fel a Magyarország ökológiáját vészesen fenyegető kiszáradás elleni küzdelemben. A 12 pont szerint a különböző területekről érkező civil szakemberek egyetértenek abban, hogy közös „cselekvési kényszerben” vagyunk. Első lépésként évi 3 km3 víz folyamatos pótlása szükséges az Alföldön, és megkerülhetetlen a mezőgazdaság szerkezeti átalakítása és a területhasználatok megváltoztatása is. Politikai akarat nélkül egyik sem fog menni.

A legutóbbi EU-csúcs nagy sztorija az volt, hogy Orbán Viktornak estek a többiek, mert nem tartotta be decemberi ígéretét az ukrán hitel ügyében. Ám a tanácsteremben folyt egy másik éles vita is az iráni háború miatt elszabaduló energiaárakról. Itt fontos lett volna a magyar álláspontot átvinni, mert idén egész Európában nálunk drágult a legnagyobb mértékben az áram nagykereskedelmi ára. Hiába volt azonban olasz-lengyel-magyar közös fellépés, a kért kedvezményt visszautasították, a hosszabb távú brüsszeli ajánlattal pedig a mostani magyar kormány aligha élhet. Az egész vita viszont nagyon izgalmas tanulságokkal szolgál Európa lehetőségeiről és kényszereiről.

Bár egyelőre valószínűleg még több Taylor Swift-rajongó van a világon, mint tudatos passzív befektető, utóbbiak száma is civilizációs léptékű: világszerte több százmillióan dübörgünk már együtt kisegérként a hídon olyan befektető elefántokkal, mint Warren Buffett, Jeff Bezos és Mark Zuckerberg. És akárcsak Swiftie-nek, passzív befektetőnek – és azon belül különösen index-befektetőnek – lenni is önmagában világnézet. Rendszeres vendégszerzőnk, Deme Zoltán nagy világfolyamatot vázol, miközben helyére teszi a Toroczkai László-féle konteókat is.

Az Orbán-kormány 2015 és 2022 között sokat tett azért, hogy a Transzmasholding nevű orosz óriásvállalat jól keressen Magyarországon. Ők újították fel a 3-as metró szerelvényeit, és szerezték meg Szalay-Bobrovniczky Kristóffal együtt a dunakeszi vagongyárat. A Transzmasholding tulajdonos-elnökéről most kiderült, hogy egy politikai gyilkosságokra és egyéb külföldi műveletekre létrehozott privát titkosszolgálatot finanszíroz, amit Putyin egykori KGB-s kollégája felügyel.

Mindenki arról beszél, milyen rossz hatással lehet a gyerekekre a most zajló, háborúval fenyegető politikai kampány. Arról azonban, pontosan milyen hosszútávú következményei lehetnek a rémisztgetésnek és hogy eleve milyen pszichés állapotban zúdul a fiatalokra a plakátok, AI-generált videók és Facebook-posztok által közvetített pánikkeltés, keveset tudtunk eddig. Szakemberek segítségét kértük és drámai tényekkel szembesültünk.

Az elmúlt évtizedek legfontosabb változását jelentette be hétfőn Emmanuel Macron francia elnök hazája nukleáris elrettentésében – Párizs kész atomtölteteket hordozó vadászgépeket telepíteni az erre nyitott európai államokba. Az ukrajnai háború, a trumpi Amerika kiszámíthatatlansága, illetve az alapvető EU-s kereskedelmi és energetikai érdekeket fenyegető iráni háború egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy szükség van Európa önálló védelmének megerősítésére.

Akár háromszoros árkülönbség, vagy 30 ezer forintos differencia is előfordulhat egyes patikák között a vényköteles termékek árában. 2011 óta ugyanis ötezer tételnyi gyógyszer került ki a tb-finanszírozásból, miközben két év is eltelik anélkül, hogy új, innovatív készítmény kerülne be a támogatotti körbe. Az orvosok továbbra is rendelik ezeket a szereket, viszont támogatás nem jár melléjük, és onnantól nem vonatkozik rájuk a korábbi szigorú árszabályozás sem. Lopakodó és dupla áremelkedés zajlik tehát. Ez a folyamat magyarázhatja azt az ellentmondást, hogy a háztartások egyre nagyobb arányban nyomorodnak bele az egészségügyi kiadásokba, főként a patikai számlákba, miközben a gyógyszerek tb-támogatási szintje az egészségbiztosító kimutatásai szerint folyamatosan nő.

Az Orbán-kormány jóban van mindenkivel, aki semmit nem hoz Magyarországnak és rosszban van az egyetlen hatalmi központtal – az Európai Unióval –, amely most is sok milliárd eurós támogatást nyújt hazánknak és a jogállamisági feltételek teljesítése esetén még sokkal többet folyósítana – írja Pecze Zoltán. De mi köze ennek a görögökhöz? Külügyi szakértő, egykori diplomata vendégszerzőnk vázolja ezt is.

Drága lesz a benzin? Miért most tört ki egy új háború? Miért rakétáz az Iszlám Köztársaság muzulmán országokat? Ki vehetné át a hatalmat Teheránban? Ezekre keressük a választ a háború harmadik napján.

Műszaki informatikus vendégszerzőnk veszélyre figyelmeztet. A kezdetektől nyomon követi a gépi tanulás fejlődését, így azt is tudja, mire jók és mire nem. Valóban alkalmas az AI mindarra, amire sok iparágban lelkesen be akarják vetni?

Január végén új településtervet fogadott el Budapest, amely számos egyéb érdekesség mellett pontot tesz egy negyven éve húzódó történet végére: a Mocsáros teljes területét beépítésre nem szánt övezetbe sorolták. Azt a háromszöget is, amit öt évvel ezelőtt még lakóövezetnek jelöltek ki, kompromisszumos megoldásként. Az újabb 37 hektár átminősítésével a szabályozás most már tényleg megnyugtató módon garantálja a budai oldal egyik legértékesebb természeti területének fennmaradását, de a környezeti rehabilitáció még sokáig eltart.

Éppen az ukrajnai invázió évfordulójára időzítve lehetetlenítette el az Orbán-kormány Ukrajna támogatását és a legújabb szankciót Oroszországgal szemben. Éppen akkor, amikor az EU próbál erőt mutatni a világpolitikai térben, az USA szorongatása nyomán. Ráadásul a legtöbb tagállam szerint egy egészen pimf ügyre, a Barátság vezeték problémájára hivatkozva. Az elmúlt órákban többet romlott Magyarország európai megítélése, mint az elmúlt két évben összesen. Lehet, hogy pont ez volt a cél, és a kampány kedvéért az ország maradék hitelének roncsolása sem drága.