„Megöltük egymást a tárgyalóteremben az igazságért” – egykori kollégái Fejes Péter legfőbbügyész-jelöltről
Korrekt, alapos, nagy munkabírású, rendkívül felkészült ügyész – így jellemezték a Válasz Online-nak a legfőbb ügyészi cím jelöltjét azok a jogászok, akik karrierjének legfontosabb ügyeiben bíróként vagy ügyvédként találkoztak vele. A köztársasági elnök a 65 éves Fejes Péter nyugalmazott címzetes főügyészt jelölte a legfőbb ügyészi pozícióra, akinek személyéről rövidesen döntés is születhet a Tisza-frakcióban. Baka András második jelöltje pártoktól független, a Polt Péter által 21 éven keresztül irányított ügyészség belső körein kívül álló személy. Fejes ismeretlen a széles közvélemény előtt, pedig már a nyolcvanas évek óta nagy visszhangot kiváltó ügyekben képviselte a vádat. Olykor azóta legendássá vált perekben. Háttér.
„Ez nem azt jelenti, hogy nincs felelőse a vörösiszap-katasztrófának, de ők nem azok, akiket az ügyészség a vádlottak padjára ültetett” – ezzel indokolta a Veszprémi Törvényszék elsőfokú bírája, miért nem kellett a 2010-ben tíz halálos áldozatot követelő ipari katasztrófa 15 vádlottja közül egynek sem börtönbe vonulnia. Szokatlanul éles kritika egy ügyésszel szemben. A vádiratot az a Fejes Péter nyújtotta be Veszprém megyei főügyészként, akit Baka András köztársasági elnök október 12-én jelölt a legfőbb ügyészi tisztségre, miután első jelöltjét nem támogatta az Országgyűlés.
A vörösiszapper ügyésze – „végletekig precíz”, „sosem láttam nála részrehajlást”
A vörösiszapper 2016-os első ítélethozatala is megmutatta, hogy Fejes Péter bírja a nyomást. A bírónőnek ugyanis nem lett igaza. A vádlottakat végül elítélték, s a persorozat lett a legfőbb ügyészi címre jelölt jogász eddigi életének legfontosabb megmérettetése. Fejes Péter 2008 és 2012 között volt Veszprém megye főügyésze, a vádiratot még ő nyújthatta be, de nem sokkal a per kezdete után Polt Péter akkori legfőbb ügyész eltávolította a pozíciójából.
A per követte Fejes Pétert: az ügyész Veszprémből a Győri Fellebbviteli Főügyészségre került. Ahogy a vörösiszapügy is. Óriási médiafigyelem közepette továbbra is ő képviselte a vádat, ezúttal már eredményesen. Az elsőfokú ítéletet megsemmisítették, a tárgyalást újrakezdték, és a második elsőfokú tárgyaláson is Fejes Péter volt az ügyész. Innen származik pályafutásának leghíresebb mondata, a tárgyalóteremben ugyanis kijelentette: a miniszterelnök véleményéért nem az ügyészséget terheli a felelősség. Finoman, de jelezte, hogy az ítélethozatal a bíróság dolga, nem a politikáé.
A ma már ügyvédként dolgozó Németh Miklós volt a megismételt elsőfokú tárgyalás bírája. A Válasz Online-nak azt mondja Fejes Péterről, hogy rendkívül higgadt, mértéktartó, alapos, a végletekig precíz embernek ismerte meg.
– Olyan szinten volt felkészült az ügyben, hogy egyetlen kérdés sem volt a tárgyalás során, amelyre ne tudta volna azonnal fejből a választ. Pedig az iratanyag több ezer oldalt tett ki, és annak részletét és a vonatkozó jogi anyagot is fejből ismerte.
Nem nagyon találkoztam még ilyen felkészült ügyésszel
– mondja a Győri Törvényszék egykori bírája.
Németh Miklós 2019-ben a MAL Zrt. három vezetőjét két-két és fél évi letöltendő szabadságvesztésre ítélte, több vádlottra pedig felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki. Fejes Péter ennél keményebb ítéletet szeretett volna. Fellebbezett.
A második másodfokon is ő képviselte a vádat. Akkor Péntek László kollégiumvezető bíró tanácsával találkozott a Győri Ítélőtáblán. A két férfi sok ügyben dolgozott együtt, de ez volt a legemlékezetesebb.
Péntek László a Válasz Online-nak kosárlabdás alkatú férfiként írja le Fejes Pétert, aki a fekete talárban már megjelenésével is erőt sugároz.
– Korrekt, szakmailag rátermett kolléga. Sosem láttam nála részrehajlást. Mindig azt mondta, amit mondani kellett, azt írta, amit írni kellett – így jellemzi Fejes Pétert a nyugalmazott kollégiumvezető. A két jogász budapesti közös szakvizsgáztatásokon is gyakran találkozott:
– Szigorú, katonás, emberséges vizsgáztató
– mondja oktatói tevékenységéről.
Fejes Péter sikerrel fellebbezett az ítélőtáblán, a vezérigazgató büntetését 4 év börtönre, a műszaki-szolgáltatási igazgatóét 3 év börtönre, a vörösiszap-kazetták üzemeltetésének felelősét is 2 év 6 hónap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre súlyosbították. A Kúria megerősítő határozatával 2020-ban zárult le a büntetőeljárás.
Péntek László úgy látja, Fejes Péter jó választás a legfőbb ügyészi pozícióra, mert nincs senkinek lekötelezve, sosem kötődött pártokhoz, az egész pályája az ügyészségen folyt, szerinte senki nem ismeri jobban az ügyészi szervezetet nála. A nyugalmazott bíró igazi karrierügyészként írja le Fejest: fogalmazóként kezdte, minden fontos lépcsőfokot megjárt hosszú, közel 40 éves pályája alatt. Vagyis nem az a fajta jogász, aki egyik pillanatról a másikra, politikai hátszéllel ér fel a csúcsra.
A körmendi gyermekgyilkosság – „korrekt, szakmailag kiváló”
Nem a vörösiszapper volt Fejes Péter első országos visszhangot kiváltó ügye. Az 1960-ban született férfit 1988-ban nevezték ki ügyésszé, és az 1998-ban elkövetett körmendi gyermekgyilkosság perében ő képviselte a vádat.
A Vas megyei kisvárosban a 11 éves áldozatot a saját otthonában gyilkolták meg. A 19 éves szomszéd fiú előbb beismerő vallomást tett, majd visszavonta az elmondottakat. A bűntett éveken keresztül izgalomban tartotta a közvéleményt, és a vádlott minden eszközt megragadott arra, hogy az ártatlanságát hangoztassa. Végül a férfit 13 év fegyházra ítélték.
– Korrekt, szakmailag kiváló ügyész, mindenki csak tanulhat tőle – jellemzi Tóth László, a körmendi gyerekgyilkos egykori ügyvédje Fejes Pétert.
Jó legfőbb ügyész lenne, rendet rakna az ügyészségen – véli az ügyvéd.
Tóth László kemény ellenfélnek tartja Fejes Pétert, „a tárgyalóteremben megöltük egymást az igazságért, de egyenes, korrekt ember, pont olyan, mint a fizimiskája”.
Cozma-gyilkosság – szigorúbb a bíróságnál
Fejes Péter felügyelte a Veszprém román válogatott kézilabdázójának, Marian Cozma meggyilkolásának ügyében folytatott nyomozást. Cozmát 2009 februárjában egy veszprémi szórakozóhely előtt gyilkolták meg úgy, hogy több társát is megkéselték. Ez az ügy is országos visszhangot váltott ki és megmutatta az emberek sérülékenységét a szórakozóhelyeken a bűnözői bandákkal szemben. A nyomozás nehézségét főként az jelentette, hogy bonyolult volt annak feltárása, kinek milyen szerepe volt a sportolók elleni csoportos támadásban. A vádirat sokkal súlyosabb büntetést kért az elkövetőkre, mint amit végül kiszabadtak. A Kúria hét emberre rótt ki végrehajtandó szabadságvesztést, a legsúlyosabb ítélet 18 év volt.
Fejes Péter életrajza szerint a büntetőjog mellett elsősorban a sportjog témakörében publikált. (Emellett recenziót írt Borbás Barna Első gól című könyvéről, amit a Válasz Online adott ki.) Az Ügyészek Országos Egyesületében 2001 és 2002 között a belső kapcsolatokért felelős alelnöki tisztséget töltötte be. PhD fokozattal rendelkezik, közel 40 év szolgálat után tavaly december elsején vonult nyugdíjba címzetes legfőbb ügyészségi ügyészként, a Vas Vármegyei Főügyészség büntetőjogi főügyész-helyetteseként. Szombathelyen született, és bár évtizedekig máshol teljesített szolgálatot, végig a vasi megyeszékhelyen lakott, onnan „pendlizett” győri és veszprémi hivatalába. Egyetemi oktatói pályáját kivéve végig vidéken dolgozott, egyetemi diplomáját is Pécsett szerezte. A szombathelyi Falco kosárlabdaklub törzsszurkolója.
Az elnök nem politikai lojalitást vár
A jelölt parlamenti bizottsági meghallgatásának időpontját még nem tűzték ki, ám úgy tudjuk, a Tisza Párt számára nem egyszerű a jelöltről megbízható képet alkotni. A jelölésre azért van szükség, mert az ügyészségről 2025-ben távozó Polt Péter után a szervezetet irányító Nagy Bálint lemondott. Baka András először Szathmáry Zoltánt jelölte, aki a Legfőbb Ügyészségen a büntetőbírósági ügyek főosztályát vezeti. A Tisza-körüli jogi, elsősorban ügyvédekből álló holdudvar azonban – később visszakozva – szétszedte az államfő jelöltjét. A helyzet nem egyszerű, mert a kulcspozícióban levő ügyészeket Polt emberének tarthatják, az alacsonyabb beosztásúak pedig kevéssé ismertek, és kérdéses, be tudják-e tölteni ezt a feladatot.
A jelölés a köztársasági elnök hatásköre és Baka András azt hangsúlyozta, hogy Fejesnek nincs pártkötődése, és politikai szempontból aggályos ügyek érdemi megítélésében sem vett részt.
Baka András szerint Fejes pályája azt mutatja, hogy nem politikai lojalitáshoz, hanem a törvényhez és hivatása szabályaihoz igazodott. Tapasztalt, higgadt és mértéktartó emberként ismerheti a szervezet értékeit és hibáit, és megvan benne az elszántság ahhoz, hogy az előbbieket megőrizze, az utóbbiakkal pedig következetesen szembenézzen.
Ez teljes fordulat lenne az előző korszakkal szemben, amikor a legfőbb ügyész a kormányzat bizalmi embere volt. A szervezetet – néhány évi szünettel – 21 évig irányító Polt Péter korábban a Fidesz tagja és képviselőjelöltje volt.
A legfőbb ügyészé az államhatalom egyik kulcspozíciója, indoklás nélkül mentheti fel az ügyészi szervezet bármelyik tagját, és az ő szervezete dönt arról, közvádas eljárásban a vádemelési javaslatban szereplők közül kit állíthatnak bíróság elé. A legfőbb ügyészi tisztség másfél hónapja, a büntető legfőbb ügyész-helyettesi poszt pedig több mint egy éve betöltetlen.
A köztársasági elnöknek nagy a felelőssége a jelölésnél, a Tiszának pedig a választásnál, mivel a Legfőbb Ügyészségnél minden egyes elveszített nap további károkat okozhat.
Nyitókép: MTI / Válasz Online
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
