Varga Mihály majdnem visszaszerzett Matolcsyéktól 200 milliárdot – de hirtelen megjelent Ádám ügyvédje
Egészen elképesztő történetet rejt az MNB-s alapítványi visszaélésekről szóló nyomozati akta. A Válasz Online ügyészségi forrásai dokumentumokkal igazolták, hogy a Varga Mihály-féle új jegybanki vezetés 2025 nyarán majdnem kicsavart 200 milliárd forintnyi vagyonelemet a Matolcsy-kör kezéből. Ezzel az elúsztatott (ellopott?) alapítványi pénz tetemes része vissza is került volna a közkasszába. A szupertitkos akcióban partnernek bizonyult a korábban Matolcsy-strómanként elkönyvelt Száraz István – de hiába. A szerződést egy másik kulcsszereplő az utolsó utáni pillanatban érvénytelenítette. Matolcsy Ádám a Varga által felkínált kiút helyett Mészáros Lőrincet választotta – az ő csapatával bizniszelt tovább a túlélés reményében. Tavaly még az tűnt a biztonságosabb megoldásnak.
Őrült pazarlás mellett mindössze kilencmillió forint maradt a kasszában, 270 milliárd pedig elúszott 2024 végéig; ez volt a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány sokkoló mérlege – nyilatkozta tavaly a HVG-nek a Matolcsy-korszakról a Varga Mihály-féle új MNB-vezetés vagyonmenedzsere, Hegedüs István. A szakértők már korábban ilyen nagyságrendű vagyonvesztésről beszéltek, s rengeteg feltáró cikk született arról – lapunkban is –, hogy az elpárolgó alapítványi milliárdok egy része a volt jegybankelnök fiához köthető körnél csapódott ki. A „Matolcsy Ádám és Vidéke ÁFÉSZ” konkrétan a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. portfoliójába tartozó magántőkealapokban gyűjtötte-rejtegette a könnyen jött pénzt.
A tavaly márciusi MNB-elnökváltás és az Állami Számvevőszék feljelentései után magától értetődőnek tűnt tehát, hogy azonnal beindul a büntetőgépezet, jönnek a gyanúsítások, illetve hatalmas privát vagyonelemeket fognak lefoglalni a nyomozásban eljáró szervek. Például a Mészáros Lőrinc által dominált MBH Bank 23 százalékos Quartz-részvénycsomagját, amely akkoriban 400 milliárd forintot ért – vagy legalább e Matolcsy-pakk felét 200 milliárd értékben. A rendőri-ügyészi elöljárók azonban nem mertek hozzányúlni ehhez az MBH-részesedéshez, noha minden jogban jártas szakértő szerint ez lett volna a nulladik lépés a felderítési-vagyonbiztosítási szakaszban.
I. Az alku tárgya
Mostanra természetesen lettek nyomozati cselekmények, 92 milliárd forintot végül csak lefoglaltak innen-onnan (MBH-részvényeket nem) – illetve még annyit tudhatunk biztosan, hogy Varga Mihályék vaskos aktákat adtak át a hatóságoknak a Matolcsy–Quartz-klub viselt dolgairól. A Válasz Online információi szerint az ügyészség korábbi tétovasága a szervezeten belül is felháborodást keltett; ma már általános vélemény, hogy „a Fideszből jött Varga Mihály többet tett a Matolcsy-kör megszorongatásáért, mint az elvileg független nyomozati egységek”. Ennek alátámasztására elénk tártak olyan iratokat, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy a Varga-adminisztráció 2025 júniusában titkos alkut kötött a Matolcsy-strómanként elkönyvelt Száraz Istvánnal annak érdekében, hogy az MBH Bankban lévő 23 százalékos Quartz-részesedés bő fele jegybanki alapítványi kezelésbe kerüljön. Mindez akkori értéken 200 milliárd forintnyi magánvagyon közpénzesítését jelentette volna – tehát a cikkünk elején említett 270 milliárdos „elúszás” tetemes része igenis megfoghatónak tűnt.
Mi történt pontosan? Ügyészségi forrásaink mellett a Quartz Alapkezelő környékéről is megerősítették lapunknak, hogy 2025. júniusi dátummal született egy részvénycsere-szerződéstervezet, amelynek egyik aláírója a Varga Mihály-megbízott Hegedüs István lett volna (az MNB alapítványi hálózatához tartozó Alpine Holding Kft. nevében), a másik pedig két olyan Quartz-cég, amely összesen 12,4 százaléknyi MBH-részesedést birtokol (ez a Pinnacle Asset Group és a Hungary Apex Investments Zrt.). Mit adott volna cserébe a Varga–Hegedüs-fél az akkor 200 milliárd forintot érő Mészáros-banki csomagért? Jóval kockázatosabb, „holt tőkeként” értelmezhető Ultima-papírokat.
II. Az Ultima-szál
Az előbb mondattal be is hoztunk egy újabb cégnevet: a svájci Ultima Capital SA-ét – amely a Matolcsy-korszak legmeghökkentőbb, legkevésbé átlátható ügyletének kulcsvállalata. Miként a Telex korábban részletesen megírta, 2021-ben az MNB-alapítványok vagyonkezelője olyan befektetési programba kezdett, amellyel meg akarta szerezni a luxusapartmanjaival az ultragazdagokat célzó svájci tőzsdei vállalat többségét. Az Ultima Capital helyi és francia síparadicsomokban (Gstaad, Crans-Montana, illetve Megève és Courchevel), a Riviérán és például Korfu szigetén kínál szuperexkluzív szálláshelyeket.
Bár Matolcsy Ádáméknak formálisan sokáig semmi köze nem volt az Ultimához (csak az apuka jegybankjának), mégis előszeretettel használták az ingatlanokat saját céljaikra is. A magyar MNB-alapítványnak végül gigantikus bukást jelentett a svájci befektetési kaland. Értesüléseink szerint a Matolcsy-éra vezetői úgy próbálták leplezni a nyilvánvaló veszteségeket, hogy a magyar Ultima-részesedést a „jövőre nézve eladásra rendelték” a Feldspar AG nevű, szintén svájci cégnek – egy 2034-ig érvényes opciós szerződéssel. A Feldspar mögött a budapesti nyomozás adatai szerint ugyancsak a Quartz-csapat állt tulajdonosként.
Sokszoros leegyszerűsítéssel az történhetett tehát, hogy az MNB-alapítványok számára 2021-ben kínálkozott egy luxusbefektetés, majd a főnök fia és bandája elkezdte sajátjaként értelmezni a magyar köztulajdonhoz tartozó exkluzív ingatlanokat. Amikor a magyar Ultima-részesedés elvesztette értékét, gyorsan aládúcolták a konstrukciót azzal, hogy a jegybanki papíroknak kijelöltek egy elméleti vevőt. Ezzel igazolva, hogy nem veszett el semmi, 2034-ig biztosan pénzénél lesz az MNB-alapítvány. Mivel a „kényszervevő”, vagyis a Feldspar mögött Matolcsy Ádám köre állt, fedezet is kínálkozott a bizniszre, hiszen – mint már írtuk – övék volt az MBH Bank 23 százaléka, ami mégiscsak több százmilliárd forintot jelentett.
III. Érvénytelenített szerződés
Nos, ezt az MNB–Ultima–Feldspar–MBH-összefüggést ismerte fel, illetve próbálta jelenidejűsíteni és közpénzesíteni Varga Mihály stábja 2025 nyarán. Szabadfordításban annyit mondtak a Quartz-galerinek: adjatok nekünk 200 milliárd forintot érő MBH-részesedést (nem kell 23 százaléknyi papír, elég lesz 12,4 százalék is, ha úgy könnyebben mozdul a szekér), cserébe meg vigyétek a hiperkockázatos, talán soha meg nem térülő Ultima-bulit, nekünk nem kell.
Az ügyészségen heverő dokumentumok és vallomások szerint az új MNB-vezetés
a részvénycseréhez megnyerte Száraz Istvánt, aki papíron a Quartz-egységek haszonhúzójának számított,
hisz’ Matolcsy Ádám akkor még őrizte inkognitóját. Száraz aláírása ott is volt a megállapodáson, és rákerült (volna) az ívekre a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.-t vezérigazgatóként jegyző Valkó Mihály szignója is. Csakhogy a szerződéskötés helyszínén váratlanul megjelent Sándor Tamás ügyvéd, Matolcsy Ádám bejáratott cégjogásza, és beszélt Valkó fejével – aki a papírokat érvénytelenítette, sőt: a legenda szerint sebtében összetépte. Tehát meghiúsult az alku, Valkó Mihály engedelmesebb strómannak bizonyult, mint Száraz István.
E drámai pillanatokat másodkézből, vallomásokból ismerő forrásaink szerint tényleg perceken múlt, hogy Varga Mihály emberei célt érjenek. Cikkünkhöz kerestük mind az MNB-vezetést, mind Száraz Istvánt, de az érinettek – úgymond a nyomozás érdekeire hivatkozva – nem kívántak nyilatkozni. Az általunk látott ügyészségi anyagok azonban egyértelműen kirajzolták a fenti eseménysort. Nyilvános cégdokumentumok is igazolják továbbá, hogy a Quartz Alapkezelő tulajdonosi szerkezete e viharok után kezdett átrendeződni: Száraz István szinte teljesen kiszorult a társaságból, míg Matolcsy Ádám fokozatosan a nevére vette a magántőkealapos ernyőszervezetet, vagyis előlépett a háttérből. Úgy tudjuk, a két egykori barát bő egy éve nem is kommunikál egymással.
IV. Mészáros lett a menedék
Az eddigiek alapján bizton állíthatjuk: Matolcsy Ádám nem kívánt élni a Varga Mihályék által felkínált menedékkel, vagyis azzal, hogy legalább részben átadja a „köznek” a befolyási övezetébe tartozó MBH Bank-csomagot. Pedig ez akár mentő körülmény is lehetett volna számára az egyszer talán őt is elérő büntetőeljárásban. A volt MNB-elnök fia ehelyett inkább Mészáros Lőrinc felé fordult – 2025-öt írtunk, még messze a Tisza-győzelemtől, talán biztosabbnak tűnt jegyet venni a Felcsút Expresszre, mint a Varga-vonatra.
A Quartz tehát végül inkább a Mészáros-csapatnak adta el az új jegybanki menedzsmenttől megtagadott MBH-részesedést. Mind a 23 százalékot. Annak ellenére is, hogy – miként megírtuk – a felcsúti kör jogszerűen be sem nyelhette volna ezt az üzletrészt. (Utóbbi ügyben lenne tennivalója a pénzügyi felügyeleti funkciókat is ellátó jegybanknak, de ez egy másik cikkünk témája volt.) Matolcsy Ádám nemrég technikai okok miatt váratlanul visszavett magához 6,2 százaléknyi MBH-részvényt, de ez a lényegen már nem változtat. Illetve akkor változtatna, ha az eddig felettébb passzív ügyészség – gyors vagyonmentés címén – hirtelen lefoglalná legalább ezt a 6,2 százaléknyi bankdarabot.
V. A Feldspar új tulajdonosa: Cherniak Yuliia
Mindezek után egy kérdés maradt: mit tud tenni az MNB-alapítvány a rajta ragadt svájci Ultima-luxusrészesedéssel? Ahogy fent jeleztük, a Matolcsy-korszakban egy Feldspar nevű céget köteleztek arra, hogy egyszer majd megszabadítsa a magyar jegybankot ettől a borzasztó befektetéstől. Mivel anno a Feldspar is a Quartz-csoporthoz tartozott, volt elméleti fedezet a majdani Ultima-részvényszerzésre, hiszen Matolcsy Ádámék hatalmas vagyonelemmel rendelkeztek: az MBH 23 százalékával. Csak hát ez a fedezet mára elpárolgott: az MBH Bankban csak 6,2 százaléknyi Quartz-befolyás látszik, több nem. Ráadásul a Feldspar AG tényleges tulajdonosi háttere is megváltozott: jelenleg az ukrajnai illetőségű, a Dnyipropetrovszki területen élő Cherniak Yuliia a végső haszonhúzó. Akiről persze senki nem tud semmit. Sem Svájcban, sem a magyar MNB-ben, sem az ügyészségen.
Jelenleg tehát a világon semmi nem igazolja, hogy a Feldspar valaha képes lesz teljesíteni az opciós szerződésből eredő kötelezettségeit. Lapunk szakértői szerint ez így a fedezetelvonás tankönyvi esetének tűnik – és akár a Matolcsy–MNB-büntetőügy újabb fejezetét is jelenthetné. Legalábbis, ha az ügyészség felnőne a feladatához.
Nyitókép: illusztráció, balról a második Száraz István, a jobb szélen Matolcsy Ádám
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
