Vagyonvisszaszerzés: Matolcsyék 176 milliárdját megfogták, Tiborcz viszont menekíti a kincseit
Bár a köztársasági elnök hétfőn normakontrollra küldte a NER-lebontás eddigi legfontosabb törvényét, mégis biztosnak tűnik, hogy a kormányzat hamarosan megkísérli „visszaszerezni” az MBH Bankot Mészáros Lőrinctől (az erre utaló passzusokat Baka András sem kifogásolta). A kabinet valószínűleg annak is megtalálja majd a módját, hogy átvegye a közpénzzel teletömött, visszaélésszerűen használt magántőkealapok kezelését. Előjátékként a jegybank csendben rátenyerelt Matolcsyék magántőkealapos kasszájára, amelyben 176 milliárdnyi érték fekszik. Rossz hír viszont, hogy Tiborcz István el tudta dugni legfőbb kincsét, egy 100 milliárd forintot érő belgrádi irodaház-kollekciót, így az állam már nem férhet hozzá ehhez a gigantikus vagyonelemhez – szúrta ki a Válasz Online.
Lapunk a NER-aktákkal tett pontot az Orbán-korszak végére. Offline kiadványunk 11 ezer milliárd forintnyi elterelt pénzről szól – és a kormányváltást követően az elszámoltatás kézikönyveként működött/működik tovább. E kötetre támaszkodva az idei választások után öt nappal javaslatokkal éltünk. Mint írtuk, az úgynevezett kekvákba (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba) és a magántőkealapokba trükkösen kiszervezett mintegy 4-5 ezer milliárdos vagyon/tőke egyaránt visszavehető, sőt az államnak a Mészáros Lőrinc-féle MBH Bank tulajdonviszonyait is illene megborítania – a maga javára. Nem magunktól voltunk okosak; több tucat jogásszal és pénzügyi szakemberrel próbáltuk meghatározni akkoriban az igazságtételi-vagyonvisszaszerzési folyamat első és legfontosabb, a jogállamiság próbáját is kiálló lépéseit.
Hogy mi történt azóta? Kekvaügy: részben kipipálva. A Tisza-kormány megszüntette az érintett alapítványok egy részét, legalább 1284 milliárd forintnyi vagyon került vissza állami ellenőrzés alá, míg az egyetemeket fenntartó kekváknak 2027 nyaráig kell eltűnniük (ennek a ténynek még lesz jelentősége a későbbi bekezdésekben). Magántőkealapos sztori: ennél a témánál is látszik az irány. MBH-befolyásszerzés: még jobban látszik. Éppen ez utóbbi két ügyben próbált rendet vágni az a jogszabály, amelyet a múlt héten 26 óra alatt hajtott át a parlamenten – „Az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelme és megerősítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról” cím alatt – a Tisza-többség. A Telex a helyzethez illő drámaisággal közölte: a kormány kitette a fegyvert az asztalra, az állami pénzből felpumpált magántőkealapok, illetve a tőzsdei NER-cégek, vagyis az MBH Bank és a 4iG Nyrt. is célkeresztbe kerültek.
Nos, a javaslat tényleg arról szólt, hogy
a magántőkealapok jelenlegi kezelői kötelesek átadni a pénzeszsákok menedzselését, ha ezt a tulajdonosok legalább 60 százaléka kezdeményezi.
Egy életszerű példával: ha T. István cége olyan magánalapokat irányít a saját érdekében, amelyekhez a tőke 70 százalékát a kormányzat biztosította a NER-rezsimben, akkor az állam most elveheti tőle a források feletti rendelkezés jogát.
Egy efféle jogszabály valóban megboríthatná az orbáni felvilág maradékát; lapunk többször bizonyította, hogy ilyen magántőkealapokkal dúcolták alá az előző oligarchikus rendszert. A parlament által megszavazott törvény másik, sokkal rejtélyesebb rendelkezése, hogy megszünteti a takarékszövetkezeti szektor integrációs szervezetét. Korábban részletesen megírtuk: ez az aktus elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy jogszerűen el lehessen venni Mészáros Lőrincéktől az MBH Bank döntő hányadát. (Természetesen nem politikai alapú vagyonelkobzásról lenne szó; a hivatkozott cikkben hosszan ecseteltük, hogy az Orbán-kormányzat szánt szándékkal bukott el tíz- és százmilliárdokat, csak azért, hogy a felcsúti kör aprópénzért uralhassa el az ország második legfontosabb bankcsoportját.)
Továbbra is célkeresztben az MBH és a NER-es magánalapok
Az biztos, hogy a fenti MBH-s, magántőkealapos tervek néhány hetet csúsznak, hiszen Baka András a november 3-án elfogadott törvényt nem írta alá, ehelyett most hétfőn előzetes normakontrollra küldte az Alkotmánybíróságnak. Hallottunk olyan hangokat a Tisza-frakcióból, hogy ezzel a köztársasági elnök úgymond „akadályozza, késlelteti a rendszerváltást”, de olyanokat is, hogy „talán nem kellett volna ennyire kapkodnunk”. A lényeg, hogy az államfői közlemény nem a Tisza-kormány alaptörekvéseit támadja – sőt, az MBH-visszaszerzést segítő passzusok esetében külön hangsúlyozza, hogy Baka András „nem talált az Alkotmánybírósághoz fordulást szükségessé tevő súlyos kifogást”.
Az elnök viszont sok problémát látott a magántőkealapos részeknél; a legordítóbb ezek közül, hogy a megszavazott jogszabály nemcsak az állami hátterű (értsd: NER-es fejlesztésű) magántőkealapoknál tett volna lehetővé statáriális kezelőváltásokat, hanem tisztán piaci, közpénzt nyomokban sem tartalmazó érdekeltségeknél is. Mindezt úgy, hogy a törvény címében egyébként „az államhoz kapcsolódó vagyon” védelme szerepel. A sebtében benyújtott salátatörvények már csak ilyenek:
néhány abszurd szövegrész az egyébként rendben lévő szakaszokat sem engedi „működni”
– legalábbis az alkotmánybírósági munka, illetve az esetleges újabb jogszabályalkotás idejére.
hirdetés
Mi fog következni ezután? A konkrét MBH-visszaszerzési forgatókönyvekről akkor írunk majd részletesen, ha értelmezhető taktikai lépésekkel áll elő a kormányzat. Forrásaink megerősítették viszont, hogy aprólékos akcióterv mentén fognak haladni, amely nem független a Matolcsy-kör gyanúsítottá válásától sem – de erről később. S mi lesz a visszaélésszerűen használt NER-magántőkealapokkal? Ha az Alkotmánybíróság osztja a köztársasági elnök kifogásait, a Tisza-többség vélhetően egy pontosabb, körültekintőbb jogszabályt alkot a témában. Például olyan módon is lehet biztosítani az alkotmányosságot, hogy az érintett magánalapoknál az állam kiszállási jogot biztosít a kisebbségi tulajdonosoknak.
Egyébként a készülő magántőkealapos igazságtételre – különös módon – az előző kormány „hatalmazta fel” az utódját. Ugyanis éppen az Orbán Viktort támogató pártok írták bele az Alaptörvénybe, hogy „a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható”, illetve „a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával”.
Sok cikkben igazoltuk, hogy a visszaélésszerűen használt NER-es magántőkealapok átláthatatlan homályban működnek; az Alaptörvény értelmében nem kaphattak volna tőkét az államtól, mégis kaptak, ráadásul a hozzájuk utalt közmilliárdok sorsát semmilyen formában nem követhette a nyilvánosság. Korábban azt is világossá tettük, hogy a főbb NER-es magántőkealapok esetében a társasági dokumentumok általában rögzítik:
az alapkezelőknek a kormányzati politikában és a jogszabályi környezetben bekövetkező változásokat automatikusan át kell vezetniük a szabályzataikban.
Tehát a közreműködők aláírásukkal elfogadták, hogy nincs körülöttük extra piaci védelem. Azaz ha törvény rendelkezik arról, hogy bizalomvesztés esetén a többségi állami befektető új alapkezelőt választhat, akkor ezt tudomásul kell venniük.
Ahogy írtuk, a sajtóban elterjedt, hogy a NER-lebontási törvény tisztítótüze az MBH Bank mellett a 4iG Nyrt. nevű tőzsdei óriásig is elérhet – éppen a társaság magántőkealapos háttere miatt. Itt azonban van egy bökkenő. Az igaz, hogy a Jászai Gellért nevével fémjelzett vállalatcsoportban közel 39 százalékos részesedése van a közpénzzel dúsított iG COM Magántőkealapnak. Ám az ide eredetileg betolt 72 milliárd forintnyi forrás hivatalos gazdája jelenleg nem az állam, hanem a Széchenyi Alapok, amely mögött viszont egy kekva áll. Egy olyan felsőoktatási kekva (Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány), amely, mint cikkünk elején jeleztük, 2027 nyárig még legálisan létezik. Ebbe a jogviszonyba tehát akkor is nehéz lenne belenyúlni, ha lenne egy új, tényleg az állami vagyont védő, Alaptörvény-kompatibilis jogszabály. De egyelőre nincs ilyen. Kormányzati informátoraink szerint viszont az államnak másképp is van esélye behatolni a közforrásokkal megtámasztott 4iG-univerziumba, igaz, ehhez – mint mondják – „Jászai Gellért együttműködő akarata is kellhet”.
Az MNB rátenyerel a Quartz-vagyonra
Az eddigiek alapján csak annyi biztos, hogy a NER-bomlás ügyében a jövő elkezdődött. Sőt, a napokban történt valami, ami a magántőkealapos igazságtételi folyamatba illik, 176 milliárd forintnyi vagyon átlényegüléséről szól, mégis alig vette észre valaki. Matolcsy Ádám alapkezelőjének Magyar Nemzeti Bank általi „einstandolására” utalunk, amely mínuszos hírként ugyan végigfutott a sajtón, de a jelentősége csak mostanában ért el az érintettek tudatáig.
Mi is történt pontosan? Október 21-én megjelent lapunk írása arról, hogy a Varga Mihály-féle új jegybanki vezetés 2025 nyarán majdnem kicsavart 200 milliárd forintnyi vagyonelemet a Matolcsy-kör kezéből. Ezzel az elúsztatott (ellopott?) MNB-alapítványi pénz tetemes része vissza is került volna a közkasszába. Cikkünktől teljesen függetlenül, de ugyanezen a napon gyanúsítottként őrizetbe vették Matolcsy György volt jegybankelnököt, illetve elfogatóparancsot adtak fia, Matolcsy Ádám, valamint utóbbi üzlettársa, Stofa György ellen. Szintén gyanúsított lett az elkövetői kör állandó jogi képviselője, Sándor Tamás, valamint az ifjabb Matolcsy magántőkealapos vagyonát kezelő Quartz Zrt. vezérigazgatója, Valkó Mihály.
Az idehaza fellelhető figurák letartóztatása után a nemzeti bank közleményben jelezte: jogszabályi felhatalmazás alapján
felügyeleti biztost rendelt ki a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.-hez a cég jogszerű működésének szavatolása érdekében,
mivel a társaság vezérigazgatója nem tudja ellátni a feladatát. Azt már mi tesszük hozzá, hogy nyilván a társaság szökésben lévő tulajdonosa, Matolcsy Ádám sincs cselekvési képességei birtokában.
A Quartz tavalyi évről szóló beszámolója szerint a kezelt alapok nettó eszközértéke megközelíti a 176 milliárd forintot. Mint korábban többször jeleztük, Quartz-magántőkealapokon nyugszik például az a SkyGreen Buildings nevű óriási ingatlanvállalat, amely volt MNB-épületeket, a budai Duna-part Infoparkjának felét és a Váci úti irodafolyosó két objektumát rejti. De ebbe a körbe tartozik az az Aurum Magántőkealap is, amely a Pinnacle Asset Group Zrt.-n keresztül Mészáros Lőrincék 6,2 százalékos társtulajdonosa az MBH Bankban. Magyarul: a jegybank egyetlen mozdulattal átvette az összes Matolcsy-magántőkealap, illetve az ezekhez tartozó grandiózus vagyon kezelését.
A Varga Mihályék által kirendelt felügyeleti biztos egyik első intézkedésével be is játszotta a fent említett Pinnacle Asset Group Zrt. vezérigazgatói székébe Hegedüs Istvánt, az MNB hivatalos Matolcsy-elszámoltatóját. Míg tehát 2025-ben a Varga–Hegedüs-adminisztráció nem tudta sikerre vinni a nagy 200 milliárdos cselt, most hirtelen
az ölükbe pottyant egy majdnem ugyanekkora csomag kezelési joga. Benne az MBH Bank 6,2 százaléka feletti uralommal.
Forrásaink szerint akár erre a 6,2 százalékos MNB-behatolásra is építhet a kormány a Mészáros-féle pénzintézet végső megszerzése érdekében, de taktikai okokból ennél többet egyelőre nem mondtak. A találgatás pedig nem a mi műfajunk, tehát ezt a témát jegeljük.
Eldugott belgrádi irodaházak
A vagyonvisszaszerzésben rejlő lehetőségek derülátó megközelítése után jöjjön egy reálpesszimistább lezárás. Miközben a hatalmi tényezők, a parlament, a kormány, az államfő és a jegybanki emberek teszik a dolgukat, az igazságtétel lehetséges célszemélyei sem tétlenkednek. Tiborcz István például úgy próbál „kimenekülni” a Gránit Bank mögül, hogy valamelyest azért ellenőrzése alatt maradjon a társaság – erről nemrég már írtunk. Most pedig egy másik, frissen észlelt, titkos művelettel rukkolunk elő. Bizonyítjuk, hogy a kormányfő veje
még az idei választások előtt eldugta legfőbb kincsét, egy körülbelül 100 milliárd forintot érő belgrádi irodaház-kollekciót – így az állam már nem férhet hozzá ehhez a vagyonelemhez.
Tiborcz még 2024 legelején jutott hozzá összesen 11 épülethez a szerb főváros öt üzleti parkjában (Green Heart, FortyOne, Belgrade Business Center, 19 Avenue, House Office). A házak teljes alapterülete 122 ezer négyzetméter – ez a belgrádi irodakapacitás közel 10 százalékának felel meg.
Ez a „portéka” korábban a Matolcsy-korszak nagy szerzeményeként elhíresült GTC Group tulajdona volt, innen került 2021-ben Jellinek Dániel Indotek-csoportjához, majd később a Tiborcz-tulajdonú Gránit Alapkezelőhöz. A házakat közvetlenül birtokló kft.-k mögött az a Gordiusz Magántőkealap állt, amelybe annak idején 50 milliárd forintos tőkét tett a magyar kormányzat Jellinek 21,4 milliárdnyi saját forrása mellé. A miniszterelnök veje tehát az alapban lévő 50 milliárdos részt lényegében „megörökölte” elődjétől, s csak a többi befektetési jegyért kellett fizetnie.
A 2024-es tranzakció óta a piac úgy tudja, ez a Gordiusz Magántőkealap a belgrádi irodaházak végső tulajdonosa. Csakhogy négy hónappal az idei választások előtt Tiborczék lecserélték a cégháló végén a Gordiuszt egy Invalora nevű magántőkealapra. Miként ebben a dokumentumban kiszúrtuk, az Invalora teljes egészében egy másik entitás (Torony Ingatlan Alap) tulajdonában áll – utóbbiba pedig a Gránit Alapkezelő legnevesebb nyilvános érdekeltsége, a nagyközönség számára is elérhető Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alap tett pénzt. Mondanunk sem kell, hogy ebbe a hosszú nevű kasszába is utalt mindösszesen 50 milliárd forintot a NER-állam, de
ez az alap mégis sokkal „hígabb”, nagyobb, mint a Gordiusz volt, ráadásul több tízezer kisbefektető zsetonját rejti. Azaz kormányzati oldalról kikezdhetetlen.
Tehát: így tűnt el a mindenkori magyar kormányzat látóköréből az – a szerb Forbes szerint – rendkívül jól jövedelmező belgrádi irodaegyüttes, amelyhez a tőke 70 százalékát egykor az adófizetők biztosították. Sovány vigasz, hogy Tiborcz időközben kivásárolta a magyar államot a Gordiusz Magántőkealapból, és hozammal együtt visszafizette az ajándékba kapott 50 milliárdot. Gáláns, mondhatnánk, ha nem tudnánk, hogy a belgrádi ingatlanokat jelenleg birtokló Invalora Magántőkealap hátterében szintén ott rejtőzik a magyar állam másik 50 milliárdja.
Nyitókép: Válasz Online-illusztráció (Korompay Enikő)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
