Válasz Online – Oldal 64
 

Egyszerre sokan mennek szavazni, kiemelkedően szerepel a kormánypárti jelölt, sok a rontott szavazat: ezek a Fidesz csodakörzetei. Négy éve az aprófalvakban és a szegregátumokban volt kiemelkedő a mozgósítás a Választási földrajz elemzése szerint.

Bővebben >>>

A muszkavezetők sorsa az, hogy senki sem emlékszik más tettükre, csak arra, hogy elárulták hazájukat az oroszoknak. Nyáry Krisztián írása Zichy Ferencről, aki lehetett volna második Széchenyi is. De nem lett az.

Bővebben >>>

Az ellenzékre húzott iksszel a katolikusok a falusi templomok tömeges bezárására, az egyházi iskolákban gyerekenkénti 50-60 ezer forintos tandíj bevezetésére, az egyházi szociális intézményekben havi 250-300 ezres díj kivetésére voksolnak – ezt mondta Bese Gergő katolikus pap egy budai templomban tartott vasárnapi kampányrendezvényen.

Bővebben >>>

Már azt hitte, elfeledkeztek róla, de idén márciusban, 78 évesen végre megkapta a Kossuth-díjat Ternovszky Béla, Pumukli megalkotója, aki a Pannónia Filmstúdió nagy korszakának olyan legendás alkotásaihoz adta a nevét, mint a Gusztáv-sorozat, a Doktor Bubóként elhíresült Kérem a következőt! vagy a fridzsiderszocializmus családmodelljét karikaturisztikus formába öntő Mézga család. Pályája ékköve minden idők legnépszerűbb egész estés magyar animációja, a Macskafogó.

Bővebben >>>

A keresztény-konzervatív független jelölt elindul a Fideszével szemben, a helyi plébános rögtön kiprédikálja, aztán mégis ő nyeri a polgármesteri pozíciót az addig Fidesz-vezetésű kisvárosban. Nem, nem Márki-Zay Péterről és Hódmezővásárhelyről beszélünk. Hanem a Pusztaszabolcsot vezető Zsuffa Erzsébetről, „Bözsiről”. Az egykori karatebajnok polgármestert azután kerestük meg, hogy múlt héten harcos közleményben számolt be egy magyar mércével is döbbenetes húzásról. A Nemzeti Együttműködés Rendszere működésben – a független kisvárosi polgármester szemszögéből. Interjú.

Bővebben >>>

Mindössze öt nappal a választás előtt a magyar közélet egyik leghangosabb vitája arról szól, hogy Magyarország szállítson-e fegyvert az ostromlott Ukrajnába, illetve hogy azonnal le kell-e állítani az Oroszországból származó energiahordozók importját. Érdemes ezekkel kapcsolatban néhány tényt rögzíteni.

Bővebben >>>

Elképesztő vagyonfelhalmozási hajrát bonyolít a választások előtti utolsó hetekben Tiborcz István. A 2013-ig Simicska Lajos árnyékában, majd átláthatatlan cégek rejtekében működő vállalkozó bő négy éve építi önálló üzleti karakterét és a BDPST-márkát. Nemrég még eseményszámba ment, hogy megvett egy-egy régi házat, szállodának való ingatlant, a minap viszont már bankpiaci szereplővé avanzsált a NER-elitet és Gattyán Györgyöt kiszolgáló Gránit bekebelezésével – frissen szerzett alapkezelője pedig 460 milliárd (!) forintnyi befektetést menedzsel.

Bővebben >>>

Aszódi Attila szerint a háború miatt át kell gondolni az Oroszországgal folytatott nukleáris együttműködést, de Finnországgal ellentétben nekünk nem kell azonnal leállítanunk a beruházást. Interjú.

Bővebben >>>

„Fáj az egész: fáj a maradék budapesti presztízs elégetése és fáj az, ami Beregsurányon túl következhet. Százezernyi kárpátaljai nemzettársunk napról napra imára kulcsolt kézzel figyeli, mikor csattan rajtuk az ostor a budapesti pávatánc és felkorbácsolt ukrán nacionalizmus miatt.” Vélemény.

Bővebben >>>

Megütközést keltett Kirill moszkvai pátriárka, amikor az ukrajnai orosz invázió elindulása után a háború metafizikai jelentőségéről értekezett. Vajon miért támogatja az orosz ortodox egyház a tömérdek szenvedéssel járó harcokat? Nem pusztán arról van szó, hogy az orosz állam és egyház élén álló két volt KGB-s taktikai szövetséget kötött. (Putyinhoz hasonlóan Kirill is a szovjet titkosrendőrség embere volt.) Ukrajna nélkül nem létezik a Moszkva által dominált „orosz világ”, s az önálló ukrán ortodox egyház megszületése a Kreml és Kirill számára is vörös posztó volt. Nagykép.

Bővebben >>>

„A döntéshozók lényegében kivették a sztrájkot, mint nyomásgyakorlási eszközt a pedagógusok kezéből. Utolsó lehetőségként maradt a polgári engedetlenség. Pontosabban van még egy. A legutolsó…”

Bővebben >>>

Magyarországra ért a francia irodalmi szenzáció, a Nobel-díjas író és az ünnepelt színésznő, Maria Casarès levelezése. Kizárólag ínyenceknek!

Bővebben >>>

Hét éve az ő arcával indult a kormánypárti hírcsatornává fazonírozott M1. Most, március elején „Ruszkik, haza!”-feliratra cserélte a profilképét, a határra ment, s azóta folyamatosan menekülteket fogad be a házába. A Válasz Online felkereste Borsa Miklóst, hogy megkérdezzük, mi lelte. Az egykori tévés mesélt határmenti csalókról, szobából kihallatszó sírásról, na meg a propagandáról, amelynek szerinte döntő szerepe van abban, hogyan viselkednek az emberek ilyen helyzetben. Azt sem titkolja, ő mire nem büszke köztévés időszakából, de pálcát nem tör mások felett. „Olyanok voltunk, mint a békák. Ha forró vízbe dobtak volna, lehet, hogy rögtön kiugrunk. Csakhogy lassan főztek meg minket.” Interjú.

Bővebben >>>

Őstörténeti és genetikai vadhajtások nélkül, felbecsülhetetlen értékű műtárgyakkal, de több amatőr bakival és hiányzó történetekkel nyitott meg pénteken az eredeti szakmai csapattól a finish előtt három hónappal „einstandolt” székesfehérvári kiállítás, melynek botrányát elsőként a Válasz Online írta meg. Kritika a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című tárlatról.

Bővebben >>>

Még véletlenül sem a putyini utat ajánlotta külpolitikusaink figyelmébe a magyar nemzetépítésről szólva – állítja Homoki Pál. Vendégszerzőnk válaszában reagál a Válasz Online-on megjelent cikkét ért bírálatokra, Georg Paul Heftyére csakúgy, mint Majoros Péter és Szabó Zsolt közös írására. Vitazáró.

Bővebben >>>