A legkönnyebben lenyomozható cselekményelem miatt gyanúsították meg most Matolcsy Györgyéket, Bódis András szerint az lesz az igazán fajsúlyos kérdés, hogy hány darab másik ügyet tesznek még mellé. A volt jegybankelnök hálózatának tevékenységét évek óta feltáró kollégánk az október 21-i őrizetbe vételek apropóján részletesen és érthetően elmagyarázza, hogyan jutottunk idáig, milyen vagyonvesztés történhetett és mi várhat most Matolcsy Györgyékre. A műsorban elhangzottak teljes háttere elolvasható tényfeltáró kiadványunkban, a NER-aktákban. Bővebben >>>
A legkönnyebben lenyomozható cselekményelem miatt gyanúsították meg most Matolcsy Györgyéket, Bódis András szerint az lesz az igazán fajsúlyos kérdés, hogy hány darab másik ügyet tesznek még mellé. A volt jegybankelnök hálózatának tevékenységét évek óta feltáró kollégánk az október 21-i őrizetbe vételek apropóján részletesen és érthetően elmagyarázza, hogyan jutottunk idáig, milyen vagyonvesztés történhetett és mi várhat most Matolcsy Györgyékre. A műsorban elhangzottak teljes háttere elolvasható tényfeltáró kiadványunkban, a NER-aktákban.
Bővebben >>>Magyar Péter miniszterelnök 2026 augusztusában azt nyilatkozta, hogy nincs az ’56-os forradalom 70. évfordulójához méltó és alkalmas emlékhely Budapesten. Szerinte a 70. évfordulón jó lett volna egy új, nagyszabású emlékhelyet avatni, de annak tervét az Orbán-kormány elmulasztotta előkészíteni. Valóban hiányzik egy újabb ’56-os emlékmű? És mi a helyzet a meglévőkkel? Boros Géza művészettörténész, a rendszerváltás utáni magyar emlékműszobrászat egyik legelismertebb szakértője nagyívű áttekintésében amellett érvel: újabb nagyszabású emlékműre nincs szükség, a Forradalom lángjának viszont vissza kellene kerülnie a Kossuth térre. A 70. évforduló az erről szóló döntésre tökéletes alkalom lenne.
Bővebben >>>A napokban tanulók sokasága ismerkedhetett meg Markovics Antal történetével, aki kisfiúként 37 embert segített át a zöldhatáron az édesapjával Jugoszlávia felé 1956-ban. Markovics történetét lapunk mutatta be tavaly, most pedig része lett a forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára készített felső tagozatos foglalkozástervnek. Középfokú oktatásban pedig a Láthatatlanok című, online verzióban szintén lapunkban debütált dokumentumfilmet ajánlja a minisztériumi anyag.
Bővebben >>>Nemcsak a volt jegybankelnököt vették ma gyanúsítottként őrizetbe, és adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot a fia, Ádám ellen, hanem két másik személyt is elfogott a Központi Nyomozó Főügyészség. Meg is nevezzük őket: Valkó Mihály, a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, illetve Matolcsyék állandó jogi képviselője, Sándor Tamás.
Bővebben >>>A Portfolio vezető elemzője szerint a Tisza-kormányba vetett bizalom miatt az állam likvid pénzügyi tartalékai történelmi csúcson vannak, az ország finanszírozhatósága óriásit javult. A szakember szerint ugyanakkor az új költségvetés nagyobb része csak átrendezés, és rengeteg tartalék lehet a túlárazott közbeszerzések levágásában, illetve a régiós szinten nagyon magas államadósságszint csökkentésében.
Bővebben >>>A Válasz Online ügyészségi forrásai dokumentumokkal igazolták, hogy a Varga Mihály-féle új jegybanki vezetés 2025 nyarán majdnem kicsavart 200 milliárd forintnyi vagyonelemet a Matolcsy-kör kezéből. Ezzel az elúsztatott (ellopott?) alapítványi pénz tetemes része vissza is került volna a közkasszába. A szupertitkos akcióban partnernek bizonyult a korábban Matolcsy-strómanként elkönyvelt Száraz István – de hiába. A megkötött szerződést egy másik kulcsszereplő az utolsó utáni pillanatban érvénytelenítette. Matolcsy Ádám – Varga helyett – inkább Mészáros Lőrincet választotta.
Bővebben >>>A jegybank volt elnökét szerda reggel vették őrizetbe, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével gyanúsítják. Kihallgatása a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) zajlik. Az eset példátlan a magyar demokrácia eddigi történetében.
Bővebben >>>A másod-harmad-negyed generációs bevándorlók lakta franciaországi negyedekben veszélyes gyúanyag jött létre a feleslegesség-érzésből, a primitív iszlamizmusból, kábítószer-kereskedelemből, rapzenéből, erőszakkultuszból, rendőr- és államgyűlöletből – nem kis részben ennek eredménye a hétvége óta Párizsból, Marseille-ből és más városokból érkező apokaliptikus képsorozat. Mégis tévednek azok, akik szerint csakis az elhibázott migrációs politika áll a súlyos zavargások mögött. A pokoli hétvége ugyanis három krízis: egy politikai, egy gazdasági és egy társadalmi metszéspontjában alakult ki.
Bővebben >>>„Nem szelektálhatunk titok és titok között aszerint, hogy ki az ügyfél vagy az ellenfél. Az ügyvéd nem tájékoztathatja a nyilvánosságot arról, ki az ügyfele. Az állami és önkormányzati szerv azonban köteles arra, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot ügyvédi megbízásairól” – írja a Válasz Online-nak küldött vitacikkében Hidasi Gábor ügyvéd. Az írás a Törvényalkotási Bizottsága tiszás alelnöke, Melléthei-Barna Márton lapunkban megjelent felvetéséhez fűz kommentárt.
Bővebben >>>Teljesen átszerveznék az állami beruházásokkal foglalkozó cégeket, az Igazságügyi Palota rekonstrukcióját lebonyolító SIP Zrt. kapja meg az Iparművészeti helyreállításának feladatait, Rákosrendező pedig közös állami-fővárosi projekt lesz, vélhetően erős állami túlsúllyal. Vitézy Dávid több lényeges bejelentést is tett egy mai vezetésen.
Bővebben >>>Antall József szavait idézve, tetszettünk volna forradalmat csinálni? Úgy gondolom, hogy végül is tetszettünk. Határozottan az a véleményem, hogy ami történt, ami történik, az egy vértelen forradalom – mondja Baka András. A köztársasági elnök szerint ez teszi lehetővé, hogy akár alkotmánymódosítással is, de eltávolítsák az előző rendszer kinevezettjeit a fontos funkciókból, ha a jogállami működés másképp nem biztosítható. Az önkényt kiáltó ellenzékiek leveleire nem fog válaszolni, politikai megnyilvánulásnak tekintve azokat, s nem látja úgy, hogy most önkényuralom épülne Magyarországon. Az előző rendszer viszont sem jogállami, sem demokratikus nem lesz attól a ténytől, hogy tavasszal átadták a hatalmat. Noha minden körülménnyel tisztában volt, miben hibázott mégis a legfőbbügyész-jelölés első körében? Hogyan tervez részt venni az alkotmányozásban? Miért nem döntene másként ma sem az 1956-os perben, amelyet még Strasbourgban tárgyalt, s amely miatt idén is elővették? Mit jelent neki 1956? Itt az első köztársasági elnöki interjú Baka Andrással.
Bővebben >>>Korrekt, alapos, nagy munkabírású, rendkívül felkészült ügyész – így jellemezték a Válasz Online-nak a legfőbb ügyészi cím jelöltjét azok a jogászok, akik karrierjének legfontosabb ügyeiben bíróként vagy ügyvédként találkoztak vele. A köztársasági elnök a 65 éves Fejes Péter nyugalmazott címzetes főügyészt jelölte a legfőbb ügyészi pozícióra, akinek személyéről rövidesen döntés is születhet a Tisza-frakcióban. Baka András második jelöltje pártoktól független, a Polt Péter által 21 éven keresztül irányított ügyészség belső körein kívül álló személy. Fejes ismeretlen a széles közvélemény előtt, pedig már a nyolcvanas évek óta nagy visszhangot kiváltó ügyekben képviselte a vádat. Olykor azóta legendássá vált perekben. Háttér.
Bővebben >>>Az augusztusi évfordulóra nem készült el a megújult Mohácsi Nemzeti Emlékhely, és a Hádész-kapu még október elején is zárva van a látogatók előtt, de a nemzeti parknak köszönhetően bejárhattuk a helyszínt. Az átépítés során sikerült megőrizni az 1976-os kialakítás építészeti és képzőművészeti értékeit, az új kápolna és a földalatti kiállítóterek pedig valódi szintlépést jelenetek: 2028-ra Európa egyik legfontosabb, komplex csataemlékhelye jön létre a kivégzések mezején. Kifogásolni legfeljebb azt lehet, hogy a 2011-es, félresikerült Korona-fogadóépület állva maradt. Közben a csatamező egésze továbbra is értelmezhetetlen: a főbb emlékezeti pontokat nem jelöli semmi a tájban, nincs egy kerékpárral vagy gyalogosan bejárható körtúra, sőt, a terület egésze sem védett.
Bővebben >>>„Hogyan visszük át a szerelmet a túlsó partra, ha épp mi magunk is megfulladunk?” Mekkorák az aránytalanságok a szimfonikus zenekaroknál, mit kellene az új politikának mielőbb helyrehoznia? Hámori Máté, a Danubia Zenekar művészeti vezetője tényalapú, de személyes hangú vendégcikkében nem csupán ezekre ad választ: hosszú folyamatot vázol, amely azok számára is érdekes lehet, akik nem a komolyzene-finanszírozás ügyes-bajos dolgaival kelnek és fekszenek.
Bővebben >>>Mi lehetett a feszült magyar–ukrán viszony oka, és miért lényeges, hogy Zelenszkij ukrán elnök aláírta a kisebbségek oktatási jogait érintő törvénymódosítást? Mi a jelentősége annak, hogy Trump orosz dízelt vásárol? Amerika a barbárság útjára lép, amikor nyilvános kivégzést tervez? Mit javasolhatunk a palesztinpárti balos francia tüntetőknek? Lesz-e EU-s költségvetés és baj-e, hogy nem? Válasz Podcast világ- és külpolitikai kibeszélő.
Bővebben >>>„A közpénzek elvonása nem csupán néhány döntéshozó magánügye, hanem összetett munkamegosztás eredménye” – állapítja meg lapunknak küldött írásában az Integritás Hatóság elnöke. Az egykor könyvvizsgáló Biró Ferenc Pál Melléthei-Barna Márton tiszás politikus minapi vitaindítójára válaszolva új közvagyon-gazdálkodási kultúrát sürget, mert szerinte „a bátorságot nem lehet intézményi garanciák helyett előírni. Olyan rendszer kell, amelyben a szakmailag indokolt »nemet« nem követi automatikusan egzisztenciális veszteség.” A vita folytatódik.
Bővebben >>>Politikailag érthető és elfogadható a Tisza-kormány vagyonadó-terve, de nem az általa nyert 200 milliárd forint körüli pluszbevétel menti meg a költségvetést, ahhoz az állami újraelosztáshoz kellene érdemben hozzányúlni – hangzik el a Válasz Podcast legújabb adásában, melynek vendége Antall György, az Apelso vagyonkezelő igazgatósági tagja és Radnai Károly, az Andersen Adótanácsadó vezérigazgatója. Adásunk megjelenésekor még tart az adóterv társadalmi vitája, ezért meghívott szakértőink végső javaslatokkal élnek. Mitől lesz több pénze az államnak? Létezik-e igazságos adórendszer? Mit tegyen a kormány, hogy egy új közteher ne legyen „lassan ölő méreg”?
Bővebben >>>
