Schrödinger Körszállója – Garancsiéknak higgyünk, vagy a saját szemünknek?
A Garancsi Istvánék érdekeltségébe tartozó Körszálló elpusztítása Hatvanpusztáéhoz hasonló történet. Csakhogy míg Orbánék birtokán legalább titkolni akarták, hogy műemléket bontottak el és teljesen új épületet építettek a helyén, itt fényes nappal, a főváros közepén, a szemünk láttára tüntették el a helyi védettségű épületet. Ahogy Hatvanpuszta esetében, ezúttal is le van papírozva minden a „részlegesnek” titulált bontáshoz. Az önkormányzat vagy a Tisza-kormány viszont most még közbeléphet. Kérdés, mi a fontosabb: egy hengerforma, az elpusztítottra emlékeztető luxustorony magánlakásokkal a Rózsadomb tövében? Vagy az üzenet: vége a védett értékeket nem tisztelő Hatvanpuszta- és Citadella-széttrancsírozók, Garancsik világának.
„Drágám, most nekem hiszel, vagy a szemednek?” – teszi fel a kérdést szemrehányóan az éppen rajtakapott házastárs. Ha azt hinnénk, efféle abszurd csak a jól ismert viccben fordul elő, hatalmasat tévedünk. Itt, Magyarországon, fővárosunk kellős közepén alakult ki ez a helyzet – és bizony mi vagyunk a felszarvazott fél. Hogy pontosan hol történik mindez? Az egykori Körszálló (hivatalosan: Budapest Szálló) hűlt helyén.
A Szrogh György által tervezett, 1967-ben elkészült ikonikus épület ugyanis ma már nem létezik. Nincs többé. Ezt bárki megállapíthatja, aki a telek mellett elhalad. A Szilágyi Erzsébet fasorról indulva a Trombitás út felé vezető Lorántffy Zsuzsanna lépcsőn könnyen megtalálhatjuk a pontot, ahonnan szépen belátható az építési terület. Nem maradt itt semmi, ami kör lenne, pláne szálló. S nem csupán a kör alaprajzú emeletek tűntek el, még a földszinti fogadóépület is.
S hogy ez mégis miként történhetett meg egy helyi védettség alatt álló épülettel, amelyet definíció szerint nem lehetne teljesen elbontani? Ha nagyon szemfülesek vagyunk, az egykori szálló különlegességéhez semmilyen módon nem tartozó trafóház falát kiszúrhatjuk a területen még ma is.
Hatvanpuszta a főváros közepén
Erre hivatkozhat az építtető, ha már így rajtakaptuk. Inkább ne a szemünknek higgyünk, ő nem is bontotta el a védett Körszállót. A NER egyik csúcsvállalkozása, a Garancsi István érdekeltségében lévő Market Zrt. eljárása nagyon is ismerős számunkra.
Ami a lényeget illeti, ez ugyanis nem más, mint a Hatvanpuszta-modell a főváros közepén.
Csakhogy míg Orbánék birtokán legalább titkolni akarták, hogy műemléket bontottak el és teljesen új épületet húztak fel a helyén, itt fényes nappal, a szemünk láttára zajlik ugyanez. S ahogy Hatvanpuszta esetében, most is az a helyzet: minden le van papírozva, minden szükséges engedély megvan a „részlegesnek” titulált bontáshoz.
Bár erős lehet a gyanúnk, hogy akárcsak Hatvanpuszta esetében, itt is egyértelmű volt már a projekt elején is, hogy a földdel teszik egyenlővé az eredeti épületet, tavaly még tényleg csak részleges bontásra kaptak engedélyt Garancsiék.
A Körszálló „átépítésének, felújításának” terve az országos tervtanácson pozitív településképi véleményt kapott, bonthatónak is mondták a torony nagy részét, de akkor még nem az egészet: négy szintet meg kellett volna tartani belőle a 2024. december 9-én született döntés értelmében. 2025. május 26-án meg is kapták az építési engedélyt, mely magában foglalja a bontási engedélyt: még mindig a négy megtartandó szinttel.
Év végére aztán az építtető úgy döntött, inkább mégsem tartanának meg négy szintet sem. 2025. december 19-én az országos tervtanács erre is rábólintott, s a módosított építési engedély meglett idén február 26-án.
A második kerületi önkormányzat érdeklődésünkre fontosnak tartotta hangsúlyozni: a kerületi főépítész véleményében azt javasolta, hogy maradjon meg a lepényépület egy része és a négy szint, illetve értékvédelmi, valamint statikai szakvélemény alátámasztását kérte a módosításhoz, de véleményét erre vonatkozóan nem vették figyelembe. „A kerület kollégái nem tudnak hatóságként eljárni építési ügyekben, a mérlegelés, döntés az országos tervtanácsnál és az építésügyi hatóságnál volt. A tervezők és a fejlesztők úgy döntöttek előre nem látható problémák, műszaki szempontok alapján, hogy más épületrészt tartanak meg és mást bontanak le, de az épületegyüttes teljes bontására nem kaptak engedélyt” – fogalmaznak a kerület lapunknak küldött válaszában, majd hozzáteszik: a lepény azon része, amelyet a módosított építési engedélyben megtartanának, fizikailag ma is létezik.
Szóval nincs itt semmi látnivaló? Hát épp ez az! Hogy nincs. Az épület eltűnt. S ha jogilag ez nem is kifogásolható,
nagyon úgy fest, hogy a helyi önkormányzat meglehetősen előzékeny volt a beruházóval,
s a helyi szabályozások módosítgatásával finoman egyengette annak útját.
A településkép védelméről szóló 2017-es önkormányzati rendeletet ugyanis 2024 decemberében, néhány nappal azután módosították, hogy az országos tervtanács rendben lévőnek találta a négy szintig történő visszabontást. „Jelentősen felpuhították” – mondja érdeklődésünkre Bátonyi Péter, aki még minisztériumi dolgozóként, a kirúgása előtt véleményezte a tervet 2024 őszén. Azon a decemberen kerültek aztán olyan részek az önkormányzati rendeletbe, hogy a védett épület „részlegesen kizárólag akkor bontható”, ha biztosítva van a meghatározó, jelentős értékek terv szerinti „helyreállítása, újjáépítése vagy áthelyezése”, és „a hatáskörrel rendelkező tervtanács a tervezett építési tevékenységek építészeti-műszaki terveit támogatja”. És akkor még nem is beszéltünk a kifejezetten a Körszállóra vonatkozó egyedi rendelkezésekről, amelyek szintén 2024 decemberével léptek hatályba. Bátonyi szerint nehéz ezt másként értékelni, mint hogy az önkormányzat nagyon megágyazott ennek a projektnek, s az egész településkép védelméről szóló rendeletet átszabták a kedvéért.
Mint Schrödinger macskája
Egészen addig például az volt utóbbiban, hogy a kerületi helyi védett érték, illetve építmény „bontása csak a védelem megszüntetése után lehetséges”, melynek feltétele épületrészek vagy tartozékok megőrzése, új épületbe való beépítése lehet. 2024 decemberétől már csak az építmény „teljeskörű bontására” vonatkoznak fentiek. Immár csak ahhoz kellett volna megszüntetni a helyi védelmet – a jelentéktelen trafóház megtartásával viszont ezt sem kellett levenni az épületről.
Csakhogy így a Körszálló ma éppen olyan, mint Schrödinger macskája. Egyszerre élő és halott – azaz létező és nemlétező. A helyi védettség ugyanis mindmáig rajta van az épületen, azt nem szüntette meg az önkormányzat. Csak hát épület, az már nincs – hacsak nem akarja valaki elhitetni az ország népével, hogy a trafóház fala az az értékes részlet, amely miatt 2020-ban helyi védettséget kapott a Körszálló.
Nos, nem emiatt kapott, hanem szakmai vizsgálatok alapján, amelyek a hengeres torony és a lépcsőző lepényépület együttes tömegkompozícióját, az eredeti szerkezeti rendszert, a belső térszerkezetet, az anyag- és felülethasználatot, a funkcionális kialakítást és az épület városképi szerepét jelölték meg megőrzendő értékként. A védelem tárgya tehát a Szrogh György tervezte épület volt.
Noha a kedves olvasó számára bizonyára egyértelmű, hogy védettséget konkrét épület élvezhet, azért kell ezt most mégis hangsúlyozunk, mert a hatósági döntés nem így fogta fel ezt. Arra a következtetésre jutottak, hogy a tervezett bontási és építési tevékenység a védelem céljával összeegyeztethető. A hangsúly nem az eredeti szerkezetek, építőanyagok és terek megtartására került, hanem azokra a karakterjegyekre, amelyek az épület városképi megjelenését meghatározzák: a hengeres toronyra, a teraszos alépítményre, a jellegzetes tömegarányokra és homlokzati kialakításra. (Az új épületet a KÖZTI tervezte: ugyanaz az iroda, amelyben a Körszálló eredeti tervei is megszülettek az 1960-as években. A projekt szakmai bemutatásaiban az új épületet így nem előzmények nélküli beruházásként, hanem a KÖZTI saját építészeti örökségéhez kapcsolódó feladatként jelenítették meg. Az építési hatóság is így juthatott arra a következtetésre, hogy a tervezett bontási és építési tevékenység a helyi védelem céljával összeegyeztethető.)
A jelek szerint a kerület vezetésének is megfelel így. A helyi lap Budai Polgár beszámolója szerint a képviselőtestület május 26-i ülésén a polgármester Őrsi Gergely úgy válaszolt Nagy Eszter, a terület független egyéni képviselőjének kérdésére a témában: nem vették le a helyi védettséget az ikonikus Körszállóról, „amely a Szrogh György által tervezett küllemben épül majd vissza”.
„Valóban feltettem a kérdést Őrsi Gergelynek a testületi ülésen, hogy most, a választások után nem kellene-e átértékelni ezt a projektet, de szerinte továbbra is rendben van, ha Garancsiék luxuslakásokat építenek hengerforma épületben, a Körszálló helyén” – mondja érdeklődésünkre a képviselő.
A Körszálló szobáinál magasabb, 3 méteres belmagasságú luxuslakásokat építenek egyébként Garancsiék. Minthogy a szálló statikailag egyáltalán nem volt problémás, életveszélyes pláne nem, annak okát, hogy pusztulnia kellett, vélhetőleg ebben az egyszerű tényben kell keresnünk:
luxuslakáshoz túl kicsinek ítélték a helyiségek belmagasságát.
Nyilván nem is lehetnek 2 méter 60 centis egérlyukak ott, ahol 329 millió forinttól indul a lakások ára, és 10-20 000 eurós négyzetméterárakkal dolgoznak.
Az új épület tehát, ha megépül, magánlakásokkal lesz tele. A tulajdonosokon kívül mások be nem teszik ide a lábukat, meg senki sem – ellentétben az egykori Körszállóval, ahova bárki betérhetett egy kávéra. (Vagy éppen interjúkat készíteni újságíróként – jó néhány Szörényi- és Bródy-interjút vettünk fel ott mi magunk is.) A Marriott Residences néven futó projekt tehát zárt lesz, Nagy Eszter szerint a helyiek legfeljebb annyit érzékelhetnek majd belőle, hogy megnő az autóforgalom – a négyszintes mélygarázs ugyanis ilyesmit szokott generálni.
Henger kell vagy erős üzenet?
„A projekttel kapcsolatosan semmilyen társadalmi egyeztetést nem folytattak le, az építészek hiába adtak ki tavaly a bontást ellenző nyilatkozatot, lakossági fórumot is csak 2025. június 25-én tartottak itt a kerületben, amikor már megvolt az engedélyük” – mondja a képviselő, aki hivatali visszaélés és védett kulturális érték lerombolása ügyében feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon ismeretlen tettes ellen. Ami azonban ennél hatékonyabb lehet: az önkormányzatnál kezdeményezte a helyi védettség megszüntetését (arra a szabad szemmel is jól látható tényre hivatkozva, hogy az épület, amely védve volt, már nem létezik).
S hogy miért fontos ez?
Azért, mert ha a helyi képviselőtestület kimondja, hogy az épület megsemmisült, akkor Garancsiék máris nem építhetik meg a 65 méteres luxustornyot.
Ha ugyanis a védelem tárgyát képező épület megszűnt, és helyén vitathatatlanul új épület létesül, akkor a telek beépíthetőségének jogalapját már nem a Körszállóra alkotott speciális előírások között kell keresni – hanem az adott építési övezet (Ln-2/SZ) általános szabályai között. Amelyek alacsony intenzitású, villaövezeti jellegű beépítéssel számolnak: legfeljebb 10 százalékossal. Az építménymagasság is meg van ám szabva: 6 méter. A Market tehát építhetne kedves kis villákat a telekre, összesen 900 négyzetméteres alapterülettel. Ami nyilvánvalóan nem érné meg Garancsiéknak.
Arra, hogy a képviselőtestület leszedi-e a nemlétező épületről a védettséget, érdekes módon egyáltalán nincs garancia, holott a helyi védettség megszüntetése elképesztő ütőkártyát adna az önkormányzat kezébe. Onnantól, hogy a 6 méteres beépíthetőség vonatkozna a telekre, könnyedén alkudhatna ki Garancsiékból bármit – cserébe azért, hogy módosítsák a beépíthetőséget 65 méterre.
Már ha egyáltalán ez a legkívánatosabb megoldás. Mert persze tény, hogy a hatvanas évek óta a város bőven megszokta, meg is szerette a magas, fehér hengert a Rózsadomb tövében. Ám az már nincs. S lehet, hogy jobb üzenet lenne a szabályokat okosban áthágó, a védett értékeket nem tisztelő hatvanpusztaiaknak, Citadella-széttrancsírozóknak vagy Garancsiknak, hogy ennek a világnak vége. Hogy már nem állnak minden szabály fölött.
Ha ezt az üzenetet az önkormányzat nem akarja elküldeni, akár a kormány is megteheti: a védettség megszüntetését kezdeményező képviselő fordulhat a kormányhivatalhoz, amely elrendelheti a döntés meghozatalát a képviselőtestület számára.
Talán nem is lenne ez olyan nagy baj.
Már ha hajlandók vagyunk hinni a saját szemünknek.
Nyitókép: a Körszálló telke az épület bontása után a budapesti Szilágyi Erzsébet fasoron a Trombitás út felől fényképezve 2026. június 14-én (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
