Elindult a Válasz Online belpolitikai kibeszélő sorozata: a Választás ’26 legújabb adásában Benyó Rita, Magyari Péter és Stumpf András azt próbálják kibogozni, mi van Zelenszkij botrányos mondatai, az ukrán aranykonvoj lefoglalása és az orosz beavatkozásról szóló hírek mögött. A beszélgetésből kirajzolódik: a kampány egyik kulcsa nem az, hogy mi igaz a fenyegetésekből, hanem az, hogy a Fidesz képes-e újra elhitetni, hogy csak ő tudja az országot megvédeni egy általa felnagyított veszélytől. Tisza viszont átfordíthatja arra a kampányt, hogy Orbán az igazi kockázat.

Mindenki arról beszél, milyen rossz hatással lehet a gyerekekre a most zajló, háborúval fenyegető politikai kampány. Arról azonban, pontosan milyen hosszútávú következményei lehetnek a rémisztgetésnek és hogy eleve milyen pszichés állapotban zúdul a fiatalokra a plakátok, AI-generált videók és Facebook-posztok által közvetített pánikkeltés, keveset tudtunk eddig. Szakemberek segítségét kértük és drámai tényekkel szembesültünk.

Az ezer forintos benzin jelenleg közgazdaságilag irreális, ez csak a veszélyérzet mint politikai termék fenntartását szolgálja. A Választás ’26 adásában Magyari Péter kollégánk és Bíró-Nagy András politológus, a Policy Solutions igazgatója is arról beszél: a kormány jellemzően olyan veszélyekkel riogat, amelyeknek nincs azonnali, kontrollálhatatlan valós alapja, így később el tudja játszani, hogy meg is védte tőlük az országot. A podcastban beszélünk arról is, hogy miért az ukránokból és nem az oroszokból teremtett ellenséget Orbán, hogyan vált érinthetetlen szent tehénné a rezsicsökkentés, és hogy hogyan omladozik a miniszterelnök külpolitikai kártyavára.

„Aljas támadás” – mondja Hann Endre arra, hogy Deák Dániel hamisítással vádolja a Mediánt. A kutatóintézet vezetője azt mondja, nem véletlen a támadássorozat, a Fidesz fél attól, hogy a saját szavazói reményvesztettek lesznek a kutatási adatok láttán. A cél szerinte a számok hiteltelenítése, a dokumentumot ráadásul illegálisan szerezték meg – a Medián viszont ugyanúgy dolgozik tovább. Itt a Választás ’26 Benyó Ritával friss adása!

Mi szükség arra, hogy a magyar olvasó kézbe vehesse az elmúlt 16 év 50 legpiszkosabb ügyletét csokorba gyűjtő friss kiadványt, a NER-aktákat?

„Orbán olyan, mint az oroszok, eddig csak területet foglalt a háborúban, most jönnek a precíziós kilövések” – mondja Bódi Mátyás. Szerinte a Fidesz azon lesz, hogy módszeresen levadásszon 10-15 Tiszás egyéni jelöltet, akiket a párt már nem fog tudni pótolni. Holnap indul az aláírásgyűjtés – de a kampány valójában régóta tart, csak most lép „látható” üzemmódba: standokkal, kopogtatással, utcai jelenléttel. A Választás ’26 Benyó Ritával vendégei, Bódi Mátyás és László Róbert szerint a jelöltállítás mai rendszere maga a visszaélési aranybánya: a többes ajánlás és az ajánlóívek gyakorlata adatmásolásra, trükközésre csábít – ezért az egészet kauciós modellre kellene cserélni.

Amint reális esély mutatkozott a 2026-os kormányváltásra, a magyar értelmiség színe-java aktivizálta magát. Az elmúlt hetekben, hosszú hónapok munkája után két kötet is napvilágot látott, amelyek az ország sorskérdéseire igyekeznek hiteles választ adni. A Heti Válasz vendége a Felforgatókönyv szerkesztője, Lányi András író, filozófus, valamint a Merre tovább? című vaskos kötetet társszerkesztő Szathmáry Eörs evolúcióbiológus. Miért ne nézzük le a magyar népet?

Már a dél-koreai sajtóban is bocsánatkérést várnak a Samsungtól, ami a cikk szerzője szerint, az egész ország rosszhírét kelti. A gödi akkugyár botránya nemcsak arról szól, mi került a levegőbe és a dolgozók szervezetébe, hanem arról is, hogyan működik a felelősség eltüntetésének rendszere egy kiemelt beruházásnál: ki mit lát, ki mit tud, és ki mit hallgat el. A beszélgetésben az is felmerül, hogy bár kormányülésről nincs szó szerinti jegyzőkönyv, lehetnek olyan, a cégvezetésnek készült összefoglalók, amelyek nyomot hagytak. A Választás ’26 Benyó Ritával legújabb adásában Bodnár Zsuzsával, az Átlátszó újságírójával és Magyari Péter kollégánkkal jártuk körbe a témát.

Immár nem pusztán szlovák–magyar téma a Beneš-dekrétumok ügye: szerdán az Európai Parlamentben a szlovákiai jogállamiságról szóló vitában mások mellett az Európai Néppárt német és lengyel képviselői is kifogásolták az 1945-ös kollektív bűnösség alapján máig zajló vagyonelkobzásokat, illetve dekrétumok bírálatát kriminalizáló tavaly decemberi pozsonyi törvénymódosítást. Tarr Zoltán, a Tisza európai parlamenti delegációjának vezetője sikernek tartja pártcsaládja, […]

Korábban a Tisza javasolt sürgősségi vitát, ám arra többek között a Fideszt is soraiban tudó Patrióták ellenállása miatt nem került sor. Vincze Loránt RMDSZ-es képviselő meggyőzte az Európai Néppártot az ügy felvállalásáról, s szerinte az Európai Parlament nagy valószínűséggel elítéli majd a szlovák kormányt. „A véleményszabadság elleni súlyos támadás cselekvésre készteti az uniós intézményeket” – mondja lapunknak a dekrétumok bírálatának kriminalizálásáról a romániai magyar politikus. Az Európai Néppártban a Tisza és az RMDSZ ezúttal ugyanazért a célért küzd.

Pénzzel, ajánlásgyűjtéssel és ígéretekkel akarja a Fidesz elérni, hogy minél több jelölt ráinduljon a Tiszára – állítja Fekete-Győr András és Jámbor András. Azt mondják: nem adtak „biankó csekket” Magyar Péternek, de fel kellett ismerniük, hogy a kormányváltás esélyét akkor növelik, ha a saját karrierjüket háttérbe tolják. Mint mondják, az sem Magyar Péter „bűne”, hogy ma nincs hiteles baloldali politika, hanem azoké az ellenzéki szereplőké, akik „elkúrták”.

Tíz hét van hátra a választásig, de a közvélemény-kutatásokban merőben ellentétes számokat látunk. A stúdióban Róna Dániel (21 Kutatóközpont) és Mráz Ágoston Sámuel (Nézőpont Intézet) feszül egymásnak: mi számít mérésnek, mi becslésnek, mit lehet kezdeni a bizonytalanokkal – és miért olvassa mindenki a kutatásokat, ha „senki nem szereti” őket. A tét nagy: a választás után úgyis jön az elszámolás – addig viszont a közönségen múlik, kit tart hitelesebbnek. Itt a Választás ’26 Benyó Ritával következő adása!

Az észak-borsodi választókerületek Magyarország legszegényebb vidékei. A legutóbbi népszámlálás alapján a névjegyzékekben itt találjuk a legtöbb, magát roma származásúnak valló választót. 2014 óta pontosan ezekben a kerületekben tudta a legnagyobb arányban növelni a népszerűségét a Fidesz.
Éppen ezért nem mindegy, hogy Magyar Péter, valamint a különböző roma véleményvezérek meddig lesznek képesek a felszínen tartani Lázár János romákat érintő, „szaros mosdós” mondatait. Bódi Mátyás (Választási Földrajz) elemzősorozatának második része.

A rendszer torzításai miatt benne van a tavaszi választásban egy rémforgatókönyv is: a Tisza akár több szavazatot is kaphat országosan, mégis a Fidesz szerezhet több mandátumot. Egy ilyen helyzet nemcsak politikai válságot hozna, hanem súlyos legitimációs krízist is: a „győztes veszít” élménye tovább mérgezné a közbizalmat, és beláthatatlan következményekkel járna az ország stabilitására nézve. A Választás ’26-ban állandó szakértőinkkel, Bódi Mátyással és László Róberttel beszéltük át ezt, valamint hangsúlyosan az egyéni jelöltek szerepét, fontosságát, kiválasztását.

A magyar baloldal pártjai megsemmisültek, de a politika máig a kádári kisembert izgató kérdésekkel foglalkozik, állítja vendégszerzőnk, Gulyás Ábel. Ezzel magyarázható, hogy a két legnagyobb párt Medgyessy Péter programján is túlmutató szocialista ígéretcumanival vág neki a választásnak, holott a költségvetés helyzete ezt egyáltalán nem indokolná. Esszé.