Tíz hét van hátra a választásig, de a közvélemény-kutatásokban merőben ellentétes számokat látunk. A stúdióban Róna Dániel (21 Kutatóközpont) és Mráz Ágoston Sámuel (Nézőpont Intézet) feszül egymásnak: mi számít mérésnek, mi becslésnek, mit lehet kezdeni a bizonytalanokkal – és miért olvassa mindenki a kutatásokat, ha „senki nem szereti” őket. A tét nagy: a választás után úgyis jön az elszámolás – addig viszont a közönségen múlik, kit tart hitelesebbnek. Itt a Választás ’26 Benyó Ritával következő adása!

Az észak-borsodi választókerületek Magyarország legszegényebb vidékei. A legutóbbi népszámlálás alapján a névjegyzékekben itt találjuk a legtöbb, magát roma származásúnak valló választót. 2014 óta pontosan ezekben a kerületekben tudta a legnagyobb arányban növelni a népszerűségét a Fidesz.
Éppen ezért nem mindegy, hogy Magyar Péter, valamint a különböző roma véleményvezérek meddig lesznek képesek a felszínen tartani Lázár János romákat érintő, „szaros mosdós” mondatait. Bódi Mátyás (Választási Földrajz) elemzősorozatának második része.

A rendszer torzításai miatt benne van a tavaszi választásban egy rémforgatókönyv is: a Tisza akár több szavazatot is kaphat országosan, mégis a Fidesz szerezhet több mandátumot. Egy ilyen helyzet nemcsak politikai válságot hozna, hanem súlyos legitimációs krízist is: a „győztes veszít” élménye tovább mérgezné a közbizalmat, és beláthatatlan következményekkel járna az ország stabilitására nézve. A Választás ’26-ban állandó szakértőinkkel, Bódi Mátyással és László Róberttel beszéltük át ezt, valamint hangsúlyosan az egyéni jelöltek szerepét, fontosságát, kiválasztását.

A magyar baloldal pártjai megsemmisültek, de a politika máig a kádári kisembert izgató kérdésekkel foglalkozik, állítja vendégszerzőnk, Gulyás Ábel. Ezzel magyarázható, hogy a két legnagyobb párt Medgyessy Péter programján is túlmutató szocialista ígéretcumanival vág neki a választásnak, holott a költségvetés helyzete ezt egyáltalán nem indokolná. Esszé.

Utoljára 2018-ban volt képes egy ellenzéki párt 106 jelöltet bemutatni a választás előtt, a Tisza most 314-et tudott. Ez mutatja, hogy a Tiszának már van beágyazottsága, és mer kockázatot vállalni a demokratikus legitimációért. A játékszabályok azonban nem tiszták, és aggasztó, amit a Fidesz eddig ebben a kampányban bemutatott. Ezek a kínos ügyek egy állatkertes közleményben sűrűsödtek össze.

Nem a kormánypártból érkező és azzal folyamatosan együtt szavazó Ritter Imre vezeti majd a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának (MNOÖ) listáját, derült ki november 15-én a szervezet Facebook posztjából. Utódjáról, Gallai Gregorról nem sokat tudhat az ország nyilvánossága. Vajon ezúttal is extra Fidesz-mandátumot hoz a német parlamenti képviselet?

A múlt héten felkértük Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárt a Válasz Extra podcastban való szereplésre. A politikus nemet mondott, majd a hétvégén videóüzenetben – a tényeket meghamisítva – esett neki a Magyar Orvosi Kamara elnökének és Hegedűs Zsoltnak, a Tisza egészségügyi miniszterjelöltjének. Az államtitkár lapunkat „az ellenzéki propagandasajtó egyik zászlóshajója” szókapcsolattal illette, miközben orbános pólóban nézett a kamerába.

Okosabbak lettünk 315 Tisza-jelöltjelölt nevével? Csak egy kicsit, a lényeg, hogy ne legyenek szörnyetegek. A nyomás most Orbán Viktoron van. Úgy tűnik, hogy harcosból éppen nemzet nagypapájává pozícionálja át magát.

Talán soha nem tapasztalt generációs szakadékkal a háta mögött fut neki a 2026 áprilisi választásoknak a magyar társadalom. Európában ma kevés ország van, ahol ennyire másként szemlélné az ország jelenlegi állapotát vagy annak jövőképét idős és fiatal. 2030-ra a Fidesznek potenciálisan 300 ezerrel kevesebb magszavazója lesz, ha nem tud változtatni ezeken a folyamatokon. Bódi Mátyás számításokon alapuló elemzése a Válasz Online számára.

A totális megfigyelés értelme a megfélemlítés. Senki nem fenyegethet azzal, hogy utalgat rá: tudja, ki mire nyomogatott a telefonján. Külön aggasztó, hogy az ukrán szál kormány általi sulykolása akár még a jövő évi választás megtartását is veszélyeztetheti. Egy megoldás azonban van: akár tetszik a Tisza, akár nem, mondjuk azt mindannyian, hogy ott voltunk a listán!

Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Stumpf András élő adásban értékelték az október 23-i politikai rendezvényeket, az Orbán Viktor-féle Békemenetet és a Magyar Péter által meghirdetett Nemzeti Menetet. Hol voltak többen? Mi volt az üzenet? Ki nyerte a napot? Mit okoz ez a 2026-os választás szempontjából?

Normál időben óriási győzelmet hozna a Fidesznek a két- és háromgyerekes anyák adómentessége, de most rendkívüli időket élünk – mondja a közvéleményről, kampányról, választói magatartásról szóló műsorunkban Szabó Andrea szociológus-politológus. Szerinte inkább a Fidesznek kedvez, ha a vagdalkozós irracionalitás tombol, mert stabil pontnak látszik a káoszban. A kormánypárt viszont egyértelműen túl van az aranykoron, és Magyar Péter legnagyobb esélye, ha tömegek hiszik el neki, hogy az újabb aranykor legfőbb gátja éppen maga Orbán Viktor.

Most vasárnap, szeptember 28-án lesz egy éve annak, hogy meghalt Karsai Dániel. Gerő Marcell a betegség korai szakaszától az utolsó pillanatig követte kamerájával az alkotmányjogászt: látta, hogyan épül le a test, hogyan változik a lélek, s hogyan folytatja közben a harcot a méltóságteljes halál jogáért. A dokumentumfilm-rendező azonban nem mozgalmi filmet vág a mintegy 400 […]

A polgármester most beavatja a Válasz Online olvasóit, milyen trükkökkel tudott közgyűlési többség nélkül célt érni a Fidesz ellenében, sőt, elszámoltatás-ügyben is konkrét feljelentéseket ígér. Mi a helyzet az óbaloldaliakkal? Hogyan hat helyben a kormányváltás Tiszával megjelent lehetősége? Interjú, bónusz királydrámával.

Mindenhová betüremkedik a kampány, ritkán lesz felemelő és sokszor válik kínossá. Ha stratégiai nyugalommal kívánjuk átélni, érdemes meghozni egy fontos szemléletbeli döntést: demokráciában élünk vagy sem? Ha ezt tisztáztuk magunkban, minden sokkal egyszerűbb lesz. Nem segít, hogy a két nagy párt álláspontja sem egyértelmű. Évadnyitó publicisztika.