Korrupt rendszerének bukása után a büntetőügyek fenyegette politikus radikalizálódott, önmagát kormányra került riválisai politikai bosszújának áldozataként állította be, az önkritikát mellőzte, szétesett pártját pedig politikai influenszerekkel töltötte fel. Ismerős? Nos, nem Orbán Viktorról, hanem szlovák szövetségeséről, a 2020-as bukása után 2023-ban a hatalomba visszatért Robert Ficóról van szó. Tokár Géza szlovákiai magyar politológus lapunknak küldött írásában meglepő hasonlóságokat talált a két politikus pályája között. Noha a magyar helyzet több ponton különbözik a szlováktól, Robert Fico mozgása igen tanulságos.
Bővebben >>>Világrendszerváltás helyett bepolitikai iszapbirkózásól szólt Orbán Viktor szombati tusványosi monológja, amely lezárta a párton belül amúgy is igen csenevész önkritikát, és a jól megszokott módon harcot hirdetett. Csakhogy a Fidesz elnöke ugyanazt a programot ajánlja a polgároknak, amely a választáson 38 százalékot ért, s mára 19 százalékra tornázta le az ellenzéki párt népszerűségét. Zárt és logikus rendszert kínál övéinek Orbán Viktor, amely azonban a sáncon kívüliek számára inkább taszító. Magán viseli ugyanis a politikai hisztéria jegyeit, amelyeket a Fideszt egykor útjára indító jogász szakkolégium névadója, Bibó István több mint nyolcvan évvel ezelőtt leírt.
Bővebben >>>Cenzúrázott anyagok, „egyeztetésköteles” (azaz letiltott) témák és személyek, Szijjártó Péter sajtósa által írt hírügynökségi hírek – Gazda Árpád, a Magyar Távirati Iroda (MTI) egykori erdélyi tudósítója belülről élte át a legpatinásabb magyar médiaintézmény politikai lezüllesztését, mielőtt 2022-ben felállt. Érez felelősséget, amiért sok belső konfliktussal ugyan, de részt vett egy propagandagépezet működtetésében.
Bővebben >>>„E nyíltan totalitárius kísérlet utóvédje egy demokratikus rendszerben a legjobb akarattal sem töltheti be az ellenzék szerepét. Saját önmeghatározásuk szerint az ország jelenleg idegen uralom alatt áll. Tulajdonképpen illegalitásba kellene vonulniuk. Nem esne nehezükre, a legalitást eddig is elég rugalmasan kezelték”– írja Lányi András a Fideszről, amelynek képviselői a 17. Alaptörvény-módosítás után épp fekete ruhában temetik a magyar demokráciát, élükön a foci vb-re azért elutazó Orbán Viktorral. Esszé.
Bővebben >>>Hazabeszéd címmel jelentette meg 2005 óta írt publicisztikáit Prőhle Gergely – az egykori diplomata, aki jelenleg a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója, elmondja: újra lehet tárgyalni az általa vezetett intézmény kuratóriumát és a közpénzjuttatásokat is, de szerinte kidobni az egészet hiba volna. Az új kormány külpolitikájára tekintve Prőhle egyébként bizakodó. A Fidesz jövőjével kapcsolatban már jóval kevésbé.
Bővebben >>>Jön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal és a Tisztítótűz-művelet. Vajon a közvagyont könnyebb visszaszerezni, vagy embereket rács mögé juttatni? Magyar Péter a 444-nek nyilatkozva megdöbbentőnek nevezte Bódis András cikkét, amely az MBH Bank „elrablásáról” és jogszerű visszaszerzéséről szólt. A Válasz Podcast új adásában kollégánkkal Benyó Rita arról beszélgetett, mire lehet alkalmas a most bejelentett hivatal. Vissza lehet-e venni a magántőkealapokba, kekvákba, bankokba és céghálókba kiszervezett ezermilliárdokat?
Bővebben >>>„A történelem válaszolt” – mondta Ferencz Orsolya arról, hogy Orbán Viktor nem kért bocsánatot azoktól, akik megbélyegzést, meghurcolást vagy ellenségként kezelést éltek meg az elmúlt években. A volt miniszteri biztos szerint ki kellett volna mondani, hogy a bicskei gyerekek ügyében „a gondosságunk nem volt megfelelő”, a hibákat nem vették komolyan, a jelzéseket nem vették észre, és ezért bocsánatot kell kérni. A Válasz Podcastban arról is beszélt: nem ért egyet Orbán Viktor kongresszusi tíz pontjával és a vereségre adott magyarázataival, mert szerinte nem külső erők vagy „napkitörés” miatt szavaztak tömegek a Fidesz ellen.
Bővebben >>>A párt holnapi kongresszusán alaposan átírják az alapszabályt, de az elnök várhatóan Orbán Viktor marad. A választások után tovább radikalizálódó volt miniszterelnök és a polgári középhez való visszatérés stratégiája közötti ellentmondás feloldhatatlannak látszik.
Bővebben >>>Orbán Viktor a Fidesz kongresszusán látszólag vállalta a felelősséget a vereségért, majd újra megválasztatta magát pártelnöknek. Stumpf András és Magyari Péter szerint ez nem valódi szembenézés volt, hanem egy végletesen központosított párt önvédelmi kísérlete, amelyben Orbán továbbra is maga a Fidesz, a többiek pedig nem tudnak önálló politikai szereplőként viselkedni. A Válasz Podcastban Benyó Rita műsorvezetésével beszéltek még a Fidesz kommunikáció óvszerreklám-logikájáról, a Vitnyéd körüli migrációs vitáról, a közmédia átalakításáról és arról is, vajon a NER bukása után mennyire sikerül valóban jogállami, demokratikus rendszert építeni – vagy csak új szereplőkkel lakják be a régit.
Bővebben >>>„Az önkormányzati megrendelésekből származó pénzek az illegális pártfinanszírozás egyik csatornáját jelenthették, amelyben szocialista és fideszes szereplők egyaránt érintettek lehettek” – mondja Kerényi György, aki hat évvel ezelőtt elsőként tárta fel a most hatósági akciók középpontjába került parkfenntartói cégháló működését. Miért volt érdeke a Fidesznek életben tartani a saját ellenzékét? Hogyan akadályozta a régi MSZP-elit Botka László kísérletét? Miért félő, hogy a harminc év alatt kiépült mély struktúrák egy politikai váltást is túlélhetnek? Vendégünk a Szabad Európa volt újságírója.
Bővebben >>>A kritika büntetése és a lojalitás túljutalmazása, az alsóbb szintekről érkező figyelmeztetések elnyomása, a vezetők elszigetelődése, korrekció nélkül hagyott rossz döntések, bűnbakképzés, irreális optimizmus, az ellenfél lebecsülése közben a saját képességek túlértékelése – főként ezek a tényezők vezettek nagy vereséghez Norman Dixon pszichológus szerint. Úgy hangzik, mint a Fidesz 2026-os bukásának elemzése? Pedig nem az: a brit teoretikus 1976-ban vetette papírra mindezt, nem is politikai, hanem katonai összefüggésben.
Bővebben >>>Magyar Péter a kampányban abból épített politikai erőt, hogy nem hagyta magát, visszaszólt, odament, kikérte magának. De működik-e ugyanez miniszterelnökként, kétharmados többséggel a háta mögött? Mit gondoljunk a Lex Orbánról és az elszámoltatás határairól? Hogyan hozhatók haza az EU-pénzek? Végnapjait éli a Fidesz?
Bővebben >>>Milyen hibákat nem szabad elkövetni, ha valódi igazságtételt akarunk? Megállapítható-e Orbán Viktor felelőssége? Korábban ígéretet tettünk, hogy kiemelt figyelmet fordítunk majd a beígért igazságtételi folyamatra is – ennek az ígéretünknek teszünk eleget. Buktatók, csapdák és tuti tippek az igazságtételhez és a közvagyon visszaszerzéséhez!
Bővebben >>>Magyar Péter miniszterelnöki esküje nem egyszerű közjogi aktus volt, hanem bocsánatkérés, elszámoltatási ígéret, politikai színház és népünnepély egyszerre. A Válasz Podcastban Benyó Rita, Magyari Péter és Stumpf András arról beszéltek: a beszéd megpróbálta elválasztani a megbékélést a felelősségre vonástól. Szóba került az Országház újbóli megnyitása az újságírók előtt, a Mi Hazánk kivonulása, a Kossuth téri közösségi élmény, valamint az is, milyen kognitív disszonanciát jelez Orbán Viktor választás utáni Dopeman-interjúja. Magyari szerint a nap legfontosabb üzenete az lehetett: „a parlament, a hatalom, a közjog – ez a mienk, többet nem engedhetjük el”.
Bővebben >>>Könnyekig meghatódott Rainer M. János április 12-én este, amikor a körúton 18–20 éves fiatalokat hallott Kossuth-nótát énekelni. A történész azt mondja, a választás eredménye után nem szorongást, hanem felszabadultságot érez – nagyobbat, mint 1990-ben. A Választás ’26 Benyó Ritával adásában arról beszéltünk, mit jelent történészi szemmel a „Ruszkik, haza!” újbóli elemi ereje, hogyan lehetne 1956 hetvenedik évfordulójából gyász- helyett szabadságünnep, és miért lenne hiba, ha az új hatalom is saját emlékezetpolitikai kánont akarna építeni.
Bővebben >>>A Válasz Online-nak adott alább olvasható interjúban jelenti be a Hagyományok Házát vezető Both Miklós, hogy Baán László után ő is lemond a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságában betöltött pozíciójáról.
Bővebben >>>
