Fiuméban államilag engedélyezik a szabad szerelmet és a kokainfogyasztást, majdnem kikiáltják az önálló Székelyföldet, a lendvai Elefánt Szállóban pedig egy csempészkedő kántortanítónak köszönhetően megszületik a világtörténelem első vend állama. Mi történt itt? Történelmi oknyomozás.

Bővebben >>>

A magyarok rég megtanultak a trianoni határokkal élni, de még mindig fájlalják az 1920-ban Párizsban elszenvedett megaláztatást. A két évvel ezelőtt elhunyt magyar származású svájci újságíró, történész Oplatka András a magyar fájdalmat és az európai összefüggéseket egyszerre láttató szövege most jelenik meg először magyarul.

Bővebben >>>

Először beszél részletesen a napokban megjelenő új, Száz év múlva lejár? – Újabb Trianon- legendák című könyvéről Ablonczy Balázs történész. Szabadkőműves lobbik szakították-e szét a történelmi Magyarországot? Hogyan lehet bejutni a párizsi Grand Orient nagypáholy levéltárába? Miért játszanak rá sokszor a politikusok is az összeesküvés-elméletekre? Podcast Trianon 102. évfordulójának hetében.

Bővebben >>>

Még véletlenül sem a putyini utat ajánlotta külpolitikusaink figyelmébe a magyar nemzetépítésről szólva – állítja Homoki Pál. Vendégszerzőnk válaszában reagál a Válasz Online-on megjelent cikkét ért bírálatokra, Georg Paul Heftyére csakúgy, mint Majoros Péter és Szabó Zsolt közös írására. Vitazáró.

Bővebben >>>

Kötelességüknek érezzük kifejezésre juttatni, hogy a Homoki Pál által vázolt egyik út roppant problematikus, ha nem egyenesen vérlázító. A második pedig nem járható, nem járandó és a gondolatára is feltámadna a kisantant – írja Majoros Péter és Szabó Zsolt.

Bővebben >>>

Kárpátaljai református lelkésszel készített nagy hatású interjúnk után ezúttal evangélikus lelkész jelentkezik hasábjainkon, hogy Ukrajna orosz lerohanásával kapcsolatban hangot adjon meggyőződésének: évszázados történelmi kiszolgáltatottságunk és hányattatásunk után biztonsági szempontból nem történhetett jobb Magyarországgal, minthogy az Európai Unió és a világ legerősebb katonai szövetsége, a NATO tagja lett és lehet. Homoki Pál szerint Trianon óta folyamatos kényszerpályán mozgunk, amelyről azonban több módon is letérhetünk. Vélemény.

Bővebben >>>

Se a „Nem, nem soha!”, se a „Megérdemeltük!” – van harmadik út a Trianon-probléma megértésében és kezelésében. Legalábbis ezt üzenik az utókornak a népi írók – mások mellett Németh László, Féja Géza, Szabó Dezső –, akiknek újrafelfedezésében és a nagy magyar sorskérédések kitárgyalásában segít egy új antológiakötet. A Trianon és a revízió című könyv szerkesztőjével, Péterfi Gábor történész-pedagógussal, az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium kutatótanárával Ablonczy Bálint és Borbás Barna beszélget.

Bővebben >>>

Az évfordulóra lapunknak írt személyes hangvételű esszéjében Ablonczy Balázs történész összegzi a korszak kutatóinak szegezett leggyakoribb kérdéseket. És meg is válaszolja azokat.

Bővebben >>>

Magas állami kitüntetésben részesült Raffay Ernő, a jeles esemény után pedig Ungváry Krisztián úgy döntött, tüzetesen végigolvassa Raffaynak az elmúlt évtizedben keletkezett köteteit.

Bővebben >>>

Komoly visszhangot váltott ki vendégszerzőnk Trianon-emlékműről szóló írása. Válaszul közöljük az augusztus 20-án felavatandó alkotás koncepciójának kialakításában részt vevő Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet szakértőinek véleményét.

Bővebben >>>

Vendégszerzőnk újabb példákkal igazolja, hogy a rossz emlékű 1913-as minta alapján sosemvolt magyar nevek sokaságát vésték gránitba az új, Országház melletti Trianon-mementóra, melyet jövő héten avatnak.

Bővebben >>>

Egy román állatorvos szava – ez volt az aduász, amelyre hivatkozva az újságíró-kultúrharcos megtámadta Romsics Ignác történészt. Csakhogy amit Szakács próbál sugallni, azt még hőse, Raffay Ernő sem állítja. Múltmegfejtés 7 pontban, a páholyok mélyéről.

Bővebben >>>

Interjút kértünk a magyar párt két meghatározó politikusától, a két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó nyilatkozatból pedig úgy tűnik: a trianoni gesztussal egyelőre nem tud mit kezdeni a helyi magyar politikai elit.

Bővebben >>>

Vajon el lehet-e beszélni egy Budapestre született gyermeknek a sodró felvidéki magyar múltat, gondosan becsomagolt titkait? Ezt a kérdést teszi fel történész vendégszerzőnk. Bödők Gergely személyes hangú esszéjében arról is elmélkedik, mi segíthet a magyarságon Trianon 100. évfordulóján.

Bővebben >>>

Noha Trianon óta elég baj érte a határon túlra szorult magyar közösségeket, mára ők maradtak az egykor etnikailag tarka Köztes-Európa utolsó hírmondói. Az a tény, hogy megfogyva bár, de még mindig élnek kompakt magyar közösségek a Kárpát-medencében, jelentős részben elkötelezett közösségi embereknek köszönhető.

Bővebben >>>