Károlyi Mihály megítélése máig megosztja a történelem iránt érdeklődőket. Jobboldalon országvesztő, a baloldalon a küzdelmes magyar progresszió bátor hőse a kommunista társutasságig eljutó gróf. Mítoszát a Kádár-kor is építgette, pedig Wass Albertnek is becsületére váló szavakkal fenyegette meg az Erdélybe betörni készülő románokat. Hatos Pál évfordulós írása.
Bővebben >>>Soha olyan közel nem volt a herderi jóslat beteljesülése, mint 1919 nyarán és őszén. Noha magyar nemzet még létezett, Magyarország már alig élt: még a trianoni terület háromnegyede is román megszállás alatt állt. A kollektív tudatalattiba süllyedt időszak első átfogó monográfiáját tette le az asztalra Perczel Olivér történész Egy megszállás anatómiája – Román világ Magyarországon 1918-1920 című könyvével.
Bővebben >>>Verbális kartácstűz zúdult a szomszéd országokból a Magyar Nemzeti Atlasz múlt év végén megjelent Állam és nemzet című kötetére. A horvát külügyminiszter rosszallásának adott hangot, a Robert Fico-ellenes Progresszív Szlovákia elnökjelöltje kormánya hallgatását ostorozta, megszólalt a szlovén és a román diplomácia is. A Válasz Online átnézte a művet: revizionista pamflet helyett árnyalt és látványos tudományos munkát talált, amely elismerően szól román meg cseh kutatókról, s támaszkodik a szomszédos országok tudományosságának eredményeire is.
Bővebben >>>Trianon emlékoszlopaitól nem látszik, hogy a 400 év után újra függetlenné lett Magyarországot egyéb módon is szétszabdalták, megcsonkították belső konfliktusai – írja Hatos Pál a Válasz Online-nak küldött évfordulós megemlékezésében. A történész felhívja a figyelmet: miközben 104 évvel ezelőtt Nagy-Magyarország meghalt, Csonka-Magyarország megszületett és ma is él.
Bővebben >>>A Kárpát-medence geográfiai és természeti egysége vezette félre legnagyobb földrajzosaink első három nemzedékét, és nagyrészt ez az oka annak is, hogy Trianon máig kiheverhetetlen sokk a magyar társadalomnak – írja esszéjében Gyurgyák János. A történész, könyvkiadó készülő kötetének második részletét először a Válasz Online-on olvashatják.
Bővebben >>>A külpolitikai elit sok esetben szűklátókörű és indokolhatatlanul optimista volt, de a történelmi Magyarországot egy hibátlan kurzus sem tudta volna megmenteni – mondja podcastunkban Romsics Gergely. A Hun-Ren Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársa óriási történészi vállalkozás végére ért: Összeomlás és útkeresés című új könyvében az I. világháború végétől Trianonig mutatja be és értékeli a magyar külpolitikai gondolkodást.
Bővebben >>>Turáni átok nincs, de sürgősen kezdeni kell valamit évszázadok óta vonszolt traumáinkkal, azok ugyanis vastagon benne vannak az európai statisztikákat döntögető öngyilkossági és alkoholfogyasztási mutatóinkban – röviden így szól Németh Endre epikusan hosszú esszéjének következtetése. Populációgenetikai modelleken dolgozó matematikus vendégszerzőnk szerint Magyarországon a lényegi törésvonal nem Kelet és Nyugat, hanem Észak és Dél között húzódik.
Bővebben >>>Fiuméban államilag engedélyezik a szabad szerelmet és a kokainfogyasztást, majdnem kikiáltják az önálló Székelyföldet, a lendvai Elefánt Szállóban pedig egy csempészkedő kántortanítónak köszönhetően megszületik a világtörténelem első vend állama. Mi történt itt? Történelmi oknyomozás.
Bővebben >>>A magyarok rég megtanultak a trianoni határokkal élni, de még mindig fájlalják az 1920-ban Párizsban elszenvedett megaláztatást. A két évvel ezelőtt elhunyt magyar származású svájci újságíró, történész Oplatka András a magyar fájdalmat és az európai összefüggéseket egyszerre láttató szövege most jelenik meg először magyarul.
Bővebben >>>Először beszél részletesen a napokban megjelenő új, Száz év múlva lejár? – Újabb Trianon- legendák című könyvéről Ablonczy Balázs történész. Szabadkőműves lobbik szakították-e szét a történelmi Magyarországot? Hogyan lehet bejutni a párizsi Grand Orient nagypáholy levéltárába? Miért játszanak rá sokszor a politikusok is az összeesküvés-elméletekre? Podcast Trianon 102. évfordulójának hetében.
Bővebben >>>Még véletlenül sem a putyini utat ajánlotta külpolitikusaink figyelmébe a magyar nemzetépítésről szólva – állítja Homoki Pál. Vendégszerzőnk válaszában reagál a Válasz Online-on megjelent cikkét ért bírálatokra, Georg Paul Heftyére csakúgy, mint Majoros Péter és Szabó Zsolt közös írására. Vitazáró.
Bővebben >>>Kötelességüknek érezzük kifejezésre juttatni, hogy a Homoki Pál által vázolt egyik út roppant problematikus, ha nem egyenesen vérlázító. A második pedig nem járható, nem járandó és a gondolatára is feltámadna a kisantant – írja Majoros Péter és Szabó Zsolt.
Bővebben >>>Kárpátaljai református lelkésszel készített nagy hatású interjúnk után ezúttal evangélikus lelkész jelentkezik hasábjainkon, hogy Ukrajna orosz lerohanásával kapcsolatban hangot adjon meggyőződésének: évszázados történelmi kiszolgáltatottságunk és hányattatásunk után biztonsági szempontból nem történhetett jobb Magyarországgal, minthogy az Európai Unió és a világ legerősebb katonai szövetsége, a NATO tagja lett és lehet. Homoki Pál szerint Trianon óta folyamatos kényszerpályán mozgunk, amelyről azonban több módon is letérhetünk. Vélemény.
Bővebben >>>Se a „Nem, nem soha!”, se a „Megérdemeltük!” – van harmadik út a Trianon-probléma megértésében és kezelésében. Legalábbis ezt üzenik az utókornak a népi írók – mások mellett Németh László, Féja Géza, Szabó Dezső –, akiknek újrafelfedezésében és a nagy magyar sorskérédések kitárgyalásában segít egy új antológiakötet. A Trianon és a revízió című könyv szerkesztőjével, Péterfi Gábor történész-pedagógussal, az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium kutatótanárával Ablonczy Bálint és Borbás Barna beszélget.
Bővebben >>>Az évfordulóra lapunknak írt személyes hangvételű esszéjében Ablonczy Balázs történész összegzi a korszak kutatóinak szegezett leggyakoribb kérdéseket. És meg is válaszolja azokat.
Bővebben >>>
