Nehéz politikai-ideológiai környezetben, de végső soron a kurátori koncepciót követve született meg a Nemzeti Múzeum nagyszabású kiállítása a hun királyról. Mítoszépítés helyett mítoszok születését, vándorlását, átalakulását mutatja meg egy olyan történelmi alak kapcsán, akiről szinte csak néhány valós tényt tudunk, de évszázadokon át hozzátartozott a magyarok eredethagyományához.
Bővebben >>>Genetikai bizonyítékok árulkodnak a 10. századi magyarok egy részének uráli eredetéről, megvannak „Julianus barát magyarjai”, igazolták a nyugati és a keleti hunok rokonságát – csak néhány érdekesség őstörténeti podcastunkból. A legfrissebb tudományos fejleményeket beszéljük át Szécsényi-Nagy Anna archeogenetikussal, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet igazgatójával és Türk Attila régésszel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglaláskori Régészeti Tanszékének vezetőjével.
Bővebben >>>A Mi Hazánk európai parlamenti képviselőjével van közös egyesülete a Magyarságkutató Intézet régi-új arcának – derült ki a Válasz Online kutakodásaiból. Június végén fordulat következett a Kásler Miklós-féle intézetnél: a másfél éve a konszolidáción dolgozó vezetést leváltották, benne a volt miniszterrel, a főigazgató Lezsák Gabriella régész lett. Már csorognak a hírek az „új” stáb első tagjairól, akik valójában régiek: a Magyarságkutató kultúrharcos korszakát fémjelző visszatérők.
Bővebben >>>Először készült leletpontos 3D rekonstrukció egy honfoglalás kori magyar harcosról, és talán még sosem mutatták be ennyire részletgazdagon egy 1100 évvel ezelőtti előkelő öltözékét és tárgyi kultúráját. A cikkünk megjelenése napján debütáló Karos 2/29 valódi összművészeti projekt, hiszen a virtuális modell és a makett mellett egyedi, 10. századi eljárással elkészült a Felső-Tisza-vidéken feltárt ezüst veretes öv rekonstrukciója és az újraalkotás folyamatát bemutató kisfilm is.
Bővebben >>>Átfogó, nemzetközi archeogenetikai kutatás született a magyar és az avar kor előtti, vagyis 4–6. századi Kárpát-medencei népességről, mely szűkebben öt, tágabban 26 személynél mutatta ki a belső-ázsiai származást – ez nem több, mint a korabeli populáció 7 százaléka. Vagyis a Hun Birodalom idején itt élt keleti közösség kifejezetten kicsi lehetett. Aki viszont itt volt, az egyenesen a nagy Hsziungnu Birodalom előkelőivel mutat rokonságot.
Bővebben >>>A kutatás végre természettudományos tényeken alapuló válaszokat kínál a magyar őstörténet sokakat foglalkoztató alapkérdéseire: kik laktak a Kárpát-medencében? Mennyire formálta át a honfoglalók megjelenése a régió lakosságát? Létezik-e hun-avar-magyar folyamatosság? A válaszok bonyolultak, mert a tudomány is az, de mégis fontosak a magyar identitás szempontjából.
Bővebben >>>Magyar főszerepléssel zajlik a világ legnagyobb archeogenetikai kutatási projektje, melyben több száz avar kori sír alapján immár komplett családfák és társadalmi hálózatok válnak láthatóvá. Miért érdekes ez? Miért bukott el az avarok birodalma? Van-e hun-avar-magyar rokonság? Ezeket a kérdéseket beszéljük át a HetiVálasz podcast legújabb adásában.
Bővebben >>>Magyarország jelenleg alighanem legizgalmasabb tárlata a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása, amely radikálisan szakít az intézmény hagyományos „beszédmódjával”. Átfogó ideológiai koncepció helyett a tárgyak történeteket mesélnek, mégsem érezzük az egészet posztmodern köldöknézegetésnek. A kiállítás nemcsak a mára megszűnt hagyományos paraszti világot és egzotikus kultúrák tárgyait, szokásait mutatja be, fontos dolgokat mond a magyar nemzeti identitásról, s a népi kultúra ebben elfoglalt helyéről is.
Bővebben >>>„Volt olyan ukrán kolléga, aki az utolsó közös cikkünket a lövészárokból korrektúrázta. Felmérni is nehéz, milyen károkat okoz a háború az oroszokkal és ukránokkal ápolt tudományos kapcsolatoknak és a konkrét lelőhelyeknek” – mondja podcastunkban Türk Attila régész. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszékének vezetője több expedíciót vezetett az Urál keleti oldalára.
Bővebben >>>Nagy örömünkre az egy hónappal ezelőtti megjelenés óta óriási siker övezi nyomtatott lapunk, a Válasz Offline új számát, melynek témája a magyar eredetpolitika és a magyar őstörténet vitás kérdései. A hét elején lényegében az utolsó szerkesztőségi példányok is elfogytak, úgyhogy ezúton is jelezzük az érdeklődő olvasóknak: már úton a második kiadás!
Bővebben >>>Az elmúlt évtized régészeti szenzációja volt az Urál hegység keleti oldalánál azonosított „magyargyanús” leletegyüttes, melynek segítségével végre fény derülhet keleten hagyott őseink titkára. A kutatást magyar részről vezető Türk Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszékének vezetője a Válasz Offline-nak interjúban beszámol az Ujelgi-sztori legfrissebb fejleményeiről.
Bővebben >>>A héten bemutatott új bookazine-unk a magyar lappiacon talán még soha nem tapasztalt alapossággal járja körül, hogy kik vagyunk és honnan jövünk. Arról, hogy miért az őstörténet lett a témája ennek a közel 200 oldalas kiadványnak, és hogy a téma gazdagon tárgyalt aktuálpolitikai vetületein túl mitől lett mégis időtlen, vagy reményeink szerint legalábbis időtálló, a legilletékesebbek, a két kiadvány két szerkesztője, Ablonczy Bálint és Borbás Barna mesélt. Műsorvezető: Sashegyi Zsófia.
Bővebben >>>Kedd este nagy érdeklődés mellett mutattuk be az őstörténeti és eredetpolitikai kérdések nyomába eredő új kiadványunkat. A Válasz Offline második száma a magyar lapppiacon talán még soha nem tapasztalt alapossággal járja körbe a „Kik vagyunk?” és a „Honnan jövünk?” sokakat foglalkoztató problémáját. Lapunk megrendelhető közvetlenül tőlünk, és már kapható a nagy fővárosi szupermarketek, bevásárlóközpontok újságos polcain, az M1-es és az M7-es autópálya melletti benzinkutakon!
Bővebben >>>Melyek a „hun és türk tudatú nemzetek”? Hogy kerül az egy szem nyugati keresztény magyarság a sok muszlim török nép közé a Kurultájon? Többek között ezeket a kérdéseket is feltettük a „magyar törzsi gyűlés” főszervezetőjének, Bíró András Zsolt antropológus kutatónak. Nagyinterjú a Válasz Offline új számában!
Bővebben >>>2022 januárjában a Válasz Online-on robbant ki A királyok és szentek kiállítás botránya. L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója akkoriban nem nyilatkozott az ügyről, de most, két évvel később kérésünkre elmesélte, hogyan élte meg ezt a magyar múzeumi és tudományos életben szokatlan konfliktust. Interjú a Válasz Offline már előrendelhető lapszámában.
Bővebben >>>Hogy kerülünk a türkök közé? Vannak-e „hun nemzetek”? Mit gondolnak a mai török népek a rokonságról? Történelmileg és tudományos szemmel hiteles-e, amit a Kurultájon látunk? A Válasz Offline már előrendelhető lapszámában nagyinterjút olvashatnak Sudár Balázs történész-turkológussal, melyben átbeszéljük az őstörténet és az identitás összes izgalmas kérdését!
Bővebben >>>Új bookazinunk a magyar lappiacon talán még soha nem tapasztalt alapossággal járja körbe a „Kik vagyunk?” és a „Honnan jövünk?” sokakat foglalkoztató problémáját. A Válasz Offline második száma nem pusztán tudományos ismeretterjesztés: bemutatjuk az utat, amelynek során az őstörténeti kérdés külkapcsolatainkat alakító, költségvetési milliárdokkal megtámogatott kormányzati eredetpolitika lett.
Bővebben >>>Július elején váratlan fordulatot vett a két éve szunnyadni látszó pozsonyi csatás saga: „a Magyarságkutató Intézet semmilyen közösséget nem vállal a 2020-ban bemutatott alkotással” – közölték saját filmjükről. Ezzel nincs vége a meglepetéseknek. Demonstratív személycserék, konszolidációt szuggeráló beszélgetések övezik Kásler Miklós márciusban kezdődött főigazgatói munkáját.
Bővebben >>>Az alkotócsapat három tagja lapunkat kereste meg azzal, hogy válaszoljanak néhány, a filmkészítés körülményével kapcsolatban felvetődött kérdésre. Leszögezik: munkájuk egyáltalán nem hibátlan, de a nyeregkápák dőlésszöge és hasonló kérdések inkább a szűkebb szakértőket izgathatják.
Bővebben >>>A február első napján bemutatott Lovakon, nyergekben végre a történelmi ismeretterjesztésnek azt a szintjét hozza, amit a néző (és persze a korszak) megérdemel. Ez az első rövidfilm a 10. századról, amit szakkutatók és hagyományőrzők közösen készítettek, és amiben a publikum valóban történelmi hűséggel megelevenedő honfoglaló harcosokat láthat. Míg a milliárdos költségvetésű Aranybullát a történelemtanárok nem […]
Bővebben >>>Vagy itt voltak István udvarában testőrként, vagy nem. Bizonyára kereskedtek velünk, bár nem világos, hogy hol. És talán mi is kalandoztunk időnként velük. A magyar-viking kapcsolatok izgalmas téma, de biztos tudás alig van róla. A debreceni Déri Múzeumban most érdekes kiállítás mutatja be azokat a tárgyakat, amelyek erről az elfelejtett kapcsolatról mesélhetnek. Nagyon komoly, nemzetközi szinten is jegyzett tudományos kutatómunka van mögötte, de még ez is éppen csak bevilágít egy apró gyertyával a múlt mélységes sötétjébe.
Bővebben >>>Miért felesleges azon vitatkozni, hogy menekülés vagy tervezett volt-e a honfoglalás? Nem is volt Kánaán a Kárpát-medence Árpádéknak? Mikor volt a Szent István előtti államalapítás? Miért a „meleg víz feltalálása” a Magyarságkutató Intézet új szenzációja? Podcast.
Bővebben >>>Őstörténeti és genetikai vadhajtások nélkül, felbecsülhetetlen értékű műtárgyakkal, de több amatőr bakival és hiányzó történetekkel nyitott meg pénteken az eredeti szakmai csapattól a finish előtt három hónappal „einstandolt” székesfehérvári kiállítás, melynek botrányát elsőként a Válasz Online írta meg. Kritika a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című tárlatról.
Bővebben >>>Szabados György történész a lapunknak küldött válaszcikkben kifejti: „egy vagy több »hun« szál is vezethet a magyarság kialakulásába”, így a hunokat nem lehet „izolálni a magyar etnogenezistől”, a kettős honfoglalás pedig „valóban több helyütt bizonyít(hat)atlanul maradt”, de az elméletnek mégis „megvan a forrásfedezete”, mégpedig Szádeczky-Kardoss Samunál.
Bővebben >>>A közbeszédben hasító „vadhajtások” ellenére nem szabad leírni a DNS-vizsgálatokat a korai magyar és más nomád népek vándorlásának kutatásában – írja lapunknak küldött cikkében Németh Endre populációgenetikai modelleken dolgozó matematikus-informatikus.
Bővebben >>>Tudományosan érthetetlen változtatásokat hajtanak végre a Királyok és szentek című kiállításon – mondja a Válasz Online-nak adott nagyinterjúban Bálint Csanád Széchenyi-díjas régész, akadémikus. Az ELKH (azelőtt MTA) Régészeti Intézet korábbi igazgatója is aláírta a minap megjelent nyilatkozatot, mellyel a tudomány legmagasabb szintjéről ítélték el az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített Árpád-koros kiállítás kurátorainak indoklás nélküli leváltását és a koncepció módosítását.
Bővebben >>>Decemberben Kásler Miklós miniszter indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmentette az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített, a tervek szerint márciusban nyíló nagyszabású nemzetközi kiállítás kurátorait, és a teljes szakmai irányítást a Magyarságkutató Intézet kezébe helyezte – értesült a Válasz Online. A váratlan lépés láttán karácsony és újév között több mint tizenkét történész, régész és levéltáros szakította meg az együttműködést az 506 millió forintból megvalósuló, egy-egy látványosságot többek között a szentpétervári Ermitázsból és a Vatikánból kölcsönző tárlattal.
Bővebben >>>Van már tudományos alapú, sőt nemzetközi színvonalú magyar „kísérleti régészet”, amely képes a honfoglalás- és Árpád-kori életmód alapjainak rekonstruálására. A magukat – kissé nyakatekerten – történelmi újrajátszóknak nevező csapatok első seregszemléjével a járvány miatt dokumentumfilm formájában találkozhat a szélesebb közönség.
Bővebben >>>
