Nem a gén: a politika a néppé válás kulcsa – őstörténeti kutatásokról B. Szabó Jánossal és Bollók Ádámmal [HetiVálasz 133]

·2022.07.21

A magyar őstörténet egyik legfontosabb forrásának friss szemléletű elemzését ígéri A császár és Árpád népe címmel nemrég megjelent könyv. Erről és mindenféle szenzációsnak eladott történelmi hírekről szól a HetiVálasz 133. adása: vendégünk a kötet két szerzője, B. Szabó János történész és Bollók Ádám régész. Miért felesleges azon vitatkozni, hogy menekülés vagy tervezett volt-e a honfoglalás? Nem is volt Kánaán a Kárpát-medence Árpádéknak? Mikor volt a Szent István előtti államalapítás? Miért a „meleg víz feltalálása” a Magyarságkutató Intézet új szenzációja? Minden kiderül.

Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-onTuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.


Részletek a műsorból:

Miért érdekelje a magyarokat 2022-ben, hogy mit írt egy bizánci császár 950 körül, melyről önök most új kötetet jelentettek meg?

Bollók Ádám: A Bíborbanszületett Konstantin császár neve alatt ismert A birodalom kormányzásáról (De administrando imperio) című munka számos olyan adatot őrzött meg a korszak eseménytörténetéről, amiről enélkül a szöveg nélkül semmit nem tudnánk.

B. Szabó János: Ez az eseményekkel kortárs mű, míg például Anonymusé évszázadokkal későbbi.

Az egyik legélesebb vita a forrással kapcsolatban, hogy menekülés vagy tervezett akció volt-e a honfoglalás. Az újabb vizsgálatok alapján mit lehet elmondani?

B. Szabó János: Se a sztyeppén, se sehol másutt, senki nem megy sehová, hogyha nincs nyomás. Ez a nyomás lehet klimatikus probléma, lehet éhínség, szárazság, lehet ellenséges támadás. […] Ebben nincs semmi különös, és ez nem zárja ki a tervezést sem, mert ez nem azt jelenti, hogy besenyővész van, és már másnap mindenki hanyatt-homlok menekül a Kárpát-medencébe. Évek telnek el, folyamatos nyomás alatt van tartva a közösséget, és a vezetők keresik a megoldást, a kiutat. Meg tudják tervezni, hogy mi legyen a következő lépés. […] Azt egyébként nem gondolom, hogy a sztyeppei népek számára a Kárpát-medence a maga gyökeresen eltérő ökológiai viszonyaival „a Kánaán” lett volna.

Miért nem?

B. Szabó János: Nagy mocsárvilág volt itt, sok-sok folyóval. Gyakorlatilag a teljes életformát át kellett alakítani ahhoz, hogy itt élhessen ez a népesség. Nem ehhez szoktak korábban, mert a Kárpátokon túl nem ez van. Bár, ha így haladnak a változások, akkor persze lehet az Alföldből olyan félsivatag, mint amilyenek keletre vannak.

B. Szabó János és Bollók Ádám

Bollók Ádám: Nem az a kérdés, hogy egy ilyen sztyeppei világban van-e nyomás, mert mindig van. A honfoglalás mint sikertörténet sem ezen múlik. Hanem azon múlik, hogy mi ma itt vagyunk, míg más népeknek a korszakból csak a nevére emlékszünk.

Az önök könyve által tárgyalt időszak mit jelent a néppé válásunk szempontjából?

Bollók Ádám: A néppé válás folyamat. Általában plasztikusan úgy szokták leírni, hogy olyan, mint egy folyó, amelybe megérkeznek kisebb folyók, amelybe beleesik az eső, de közben párolog is, tehát mindig van belőle kiválás, mindig van bele megérkezés, de van valami, egy olyan mag, ami ezt egyben tartja. Ez a mag lehet nyelvi, lehet kulturális, lehet a szimbólumok nyelve. És lehet politikai.

A korai magyarságnál (Levédia, Etelköz) mi volt ez a „mag”?

Bollók Ádám: A politikai struktúra, mely épp átalakult: egy sok vezető alatt álló, decentralizált politikai alakulatból egy egyetlen vezető alatt álló, illetve egy nemzetségnek a vezetése alatt álló, centralizáltabb struktúra jött létre a IX. században. A nyelv nem lehetett ilyen mag, mert konkrét adataink vannak, amik arról szólnak, hogy különböző csoportok különböző nyelveket beszélnek ebben a közösségben.

B. Szabó János: És tulajdonképpen ennek egyenes ági leszármazottja a középkori magyar királyság, amiről pontosan tudjuk, hogy így működik.

Tudományos áttörésről, genetikailag bizonyított hun-avar-magyar (más megfogalmazások szerint: szkíta-hun-avar-magyar) folytonosságról adott hírt nemrég a Magyarságkutató Intézet. Minek régi forrásokkal bíbelődni, ha ilyen „szenzációk” vannak?

B. Szabó János: A meleg vizet is jó drágán el lehet adni, hogyha jó a marketingje. Ha biológiai értelemben nézzük a dolgot, akkor, ugye, nagyjából egyetlenegy emberre is vissza lehet vezetni az egész emberiséget, és a történet nagyjából kontinuus lesz. De azt azért könnyű belátni, hogy a különböző generációknak a tagjai valószínűleg nem ugyanazt gondolják magukról. […] Még az átkosban a tízkötetes akadémiai magyar történelmi összefoglaló is azzal kezdődött, hogy a Kárpát-medence népei és az itt élő korábbi népek története. Tehát azt, hogy ezek az emberek részt vettek a mai magyarországi populáció kialakításában, ezt szerintem soha senkinek nem jutott eszébe tagadni. Ahogyan egyébként részt vettek sváb bevándorlók is a 18. században, meg a kunok a 13. században. Nagyon cseppfolyós kérdés ez: azt a tudatállapotot, amiben ezek az emberek élik az életüket, az archeogenetika nem tudja megfogni.


Nyitókép: Munkácsy Mihály Honfoglalás című festménye (részlet)

Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: Podcast