Vita – Válasz Online
 

Az önkénytörvény elfogadását ugyan őszre napolták, elfogadása azonban nem került le a napirendről. Ha megtörténik, „azzal de facto kiiratkozunk az Európai Unióból, s ami még félelmetesebb: szélesre tárták kapunkat a Medve (russzkij mír) előtt” – írja egykor volt barátainak küldött nyílt levelében Karsai Péter.

Bővebben >>>

A nemzetközi jog érvényesülésének kikényszerítésére, az erőszak megállítására áldozni kell. A Nyugat önzősége is oka a mostani veszedelemnek. Belátás és határozottság nélkül nem lehet megelőzni a katasztrófát. Vendégszerzőnk, Jolsvai Zoltán energetikai szakértő reagálása Suller Zénó cikkére.

Bővebben >>>

„Egyre világosabb, hogy a jelenlegi kormány orosz orientációja több, mint – helyes vagy helytelen – kalkuláción alapuló külpolitika: kísérlet a társadalom politikai hatalom alá gyűrésére” – írja Zalatnay István református teológus, filozófus, aki a Lányi András által az értelmiség szerepéről indított vitához szól hozzá. Ilyen körülmények között Puzsér Róberttel ellentétben nem hisz az értelmiség önálló erőközponttá szervezésben, de úgy véli: minél egységesebben tud felsorakozni az értelmiség egy megállapítás vagy javaslat mögé, annál inkább van esélye arra, hogy az formálni fogja a politikai döntéseket.

Bővebben >>>

A történész csupa olyasmit cáfol, amit ő nem is állított – írja Lányi András. Folytatódik a vita Mohácsról.

Bővebben >>>

A késő középkori magyar állam nem belső meghasonlásból, nem nemzetközi ármányból és nem európai árulás miatt veszítette el a mohácsi csatát, hanem az agresszor Oszmán Birodalom elsöprő túlereje miatt” – szögezi le lapunknak küldött esszéjében Varga Szabolcs történész, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. A szakember válaszol kritikusainak és felhívja a figyelmet a marxista klisék makacs továbbélésére.

Bővebben >>>

A Válasz Online-nak sikerült egy asztalhoz ültetnie a magyar muszlimok talán legismertebb alakját, Káldos János szociológust, valamint a rabbiképző rektorhelyettesét, az eszmetörténész Balázs Gábort.

Bővebben >>>