A mogyoródi bencés apátság a korai magyar történelem kiemelten fontos, Szent László királyhoz köthető helyszíne, a védett régészeti lelőhelyre mégis négylakásos társasházat húztak fel rohamtempóban. Az önkormányzat tiltakozott, de teljesen eszköztelen, a helyiek a pincéiket féltik, a romok valószínűleg súlyosan károsodtak. A történelmi emlékhely évtizedekkel ezelőtt elindult tönkretételét ezek után már nagyon nehéz lenne visszafordítani.
Bővebben >>>A dúsgazdag orosz Rahimkulov család képviselőinek mondták magukat azok az emberek, akikkel a fővárosi vagyonkezelő vezetője a Városháza épületének eladásáról is tárgyalt. Ha minden igaz, felhatalmazás nélkül. Az viszont nyilvános dokumentumokból is kiolvasható, hogy volt lobbizás a fővárosi adminisztráción belül a nagyértékű műemlék épület kiürítése és a park területének csökkentése érdekében. Az ingatlanos szemléletű tervek a mostani botránynak köszönhetően talán végleg lekerülnek a napirendről.
Bővebben >>>A Csillagerőd rideg termeiben a világ leghíresebb szobrai sorakoznak – gipszöntvényeken. Október elején megnyílt a Szépművészeti Múzeum szobormásolatainak múzeuma Komáromban, és ezzel újra láthatóvá vált egy impozáns gyűjtemény, amit valaha világszínvonalúnak tartottak, de elég hamar teherré vált a múzeum számára, és aztán évtizedekre eltűnt a raktárak mélyén. Most végre a helyére került.
Bővebben >>>A különleges hangulatú, de sokszor bolygatott, nem is olyan egyszerűen értelmezhető helyszínt utoljára az 50-es években vizsgáltak. Azóta rengeteget fejlődött a tudomány, ami ezúttal nemcsak királyi csontokat keres – bár az azonosításuk nagy eredmény lenne.
Bővebben >>>A legendás 1971-es vadászati világkiállításnak csak halvány visszfénye a mostani expo, amire pont a világ nem jött el. A nemzetközi környezet és a hazai közeg is megváltozott.
Bővebben >>>Tutanhamon sírjának felfedezése előtt II. Amenhotepé volt a leghíresebb fáraósír. A kivételes lelet felfedezőjének, Victor Loret francia régésznek a rajzait és fényképeit látva még százhúsz évvel később is átérezhetjük, milyen izgalmas volt az egyiptológia hőskora.
Bővebben >>>A Hauszmann-féle állapotokat itt csak részben lehetett helyreállítani, és ennek is nagy ára volt – az impozáns középkori erődrendszer eltakarása. Ami jó lenne, ha nem válna bevett gyakorlattá.
Bővebben >>>Csopak esete intő példa, hogy a víz közeli településeken a part fokozatos elzárása az emberektől akár odáig is elmehet, amikor már tényleg egy falatnyi közterület sem marad.
Bővebben >>>Hauszmann 120 évvel később újra győzni látszik. Nagy, képes riport.
Bővebben >>>Sok évtizedes elhanyagoltság, majd egy többször félbeszakadó, több mint harminc évig húzódó felújítás után végre újra látogatható Pest második legrégebbi zsinagógája.
Bővebben >>>A folyóban évtizedek óta tilos volt fürdeni, de most egyszerre két helyen is kipróbálhatjuk, ami a nagyszüleink számára még természetes volt: a Rómain szabadstrand, a Kopaszi-gátnál fizetős plázs nyílt – és ezzel mindjárt az a vita is megjelent a fővárosban, hogy mennyire szabad megengedni a természetes vízpartok kisajátítását, használatuk korlátozását. A hosszú szünet után az első lépések még elég bátortalanok, de a Dunában fürdeni jó.
Bővebben >>>A Seuso-program keretében kezdtek ásatásokat a nagyharsányi római lelőhelyen, ahol az elmúlt évtizedek legjelentősebb hazai mozaikleletét találták meg. A nemzetközi szinten is figyelemreméltó felfedezés erős érv a kincs eredetéről szóló vitában.
Bővebben >>>André Kertész egyike azoknak a magyaroknak, akik a nagyvilágban sokkal híresebbek, mint itthon. A 20. századi fotóművészet egyik legnagyobb mestere számára Szigetbecse jelentette a fiatalon otthagyott Magyarországot. Élete végén 120 fotót ajándékozott a falunak: egy lenyűgöző életmű saját maga által kiválasztott legjavát. A becsei képekből most a Robert Capa Központ rendezett kiallítást.
Bővebben >>>A nyár eleji halpusztulás csak látványos tünete egy sokkal súlyosabb problémának: a Velencei-tóban idén alig van víz. A felmelegedés tönkreteszi a tavat, ami két éve éve küzd az aszály miatti vízhiánnyal, de a hiányzó csapadék pótlására nincs gyors és egyszerű megoldás. A rossz hangulatot fokozza, hogy Gárdonyban az önkormányzat mintha hadat üzent volna a szabadstrandoknak, a tó körül egyre több a kerítéssel elzárt partszakasz, és Agárdon partfal-rekonstrukció címen betonfallal vágták el a partot a víztől.
Bővebben >>>Királyok és császárok voltak a vendégei, de a legizgalmasabb látnivalója a két fürdőszoba meg az utólag befalazott lépcső a női és a férfi szárny között. A tatai kastély helyreállítása példát mutat, hogyan érdemes bánni a magyar arisztokrácia hányatott sorsú örökségével.
Bővebben >>>
