A legendás 1971-es vadászati világkiállításnak csak halvány visszfénye a mostani expo, amire pont a világ nem jött el. A nemzetközi környezet és a hazai közeg is megváltozott.
Bővebben >>>Tutanhamon sírjának felfedezése előtt II. Amenhotepé volt a leghíresebb fáraósír. A kivételes lelet felfedezőjének, Victor Loret francia régésznek a rajzait és fényképeit látva még százhúsz évvel később is átérezhetjük, milyen izgalmas volt az egyiptológia hőskora.
Bővebben >>>A Hauszmann-féle állapotokat itt csak részben lehetett helyreállítani, és ennek is nagy ára volt – az impozáns középkori erődrendszer eltakarása. Ami jó lenne, ha nem válna bevett gyakorlattá.
Bővebben >>>Csopak esete intő példa, hogy a víz közeli településeken a part fokozatos elzárása az emberektől akár odáig is elmehet, amikor már tényleg egy falatnyi közterület sem marad.
Bővebben >>>Hauszmann 120 évvel később újra győzni látszik. Nagy, képes riport.
Bővebben >>>Sok évtizedes elhanyagoltság, majd egy többször félbeszakadó, több mint harminc évig húzódó felújítás után végre újra látogatható Pest második legrégebbi zsinagógája.
Bővebben >>>A folyóban évtizedek óta tilos volt fürdeni, de most egyszerre két helyen is kipróbálhatjuk, ami a nagyszüleink számára még természetes volt: a Rómain szabadstrand, a Kopaszi-gátnál fizetős plázs nyílt – és ezzel mindjárt az a vita is megjelent a fővárosban, hogy mennyire szabad megengedni a természetes vízpartok kisajátítását, használatuk korlátozását. A hosszú szünet után az első lépések még elég bátortalanok, de a Dunában fürdeni jó.
Bővebben >>>A Seuso-program keretében kezdtek ásatásokat a nagyharsányi római lelőhelyen, ahol az elmúlt évtizedek legjelentősebb hazai mozaikleletét találták meg. A nemzetközi szinten is figyelemreméltó felfedezés erős érv a kincs eredetéről szóló vitában.
Bővebben >>>André Kertész egyike azoknak a magyaroknak, akik a nagyvilágban sokkal híresebbek, mint itthon. A 20. századi fotóművészet egyik legnagyobb mestere számára Szigetbecse jelentette a fiatalon otthagyott Magyarországot. Élete végén 120 fotót ajándékozott a falunak: egy lenyűgöző életmű saját maga által kiválasztott legjavát. A becsei képekből most a Robert Capa Központ rendezett kiallítást.
Bővebben >>>A nyár eleji halpusztulás csak látványos tünete egy sokkal súlyosabb problémának: a Velencei-tóban idén alig van víz. A felmelegedés tönkreteszi a tavat, ami két éve éve küzd az aszály miatti vízhiánnyal, de a hiányzó csapadék pótlására nincs gyors és egyszerű megoldás. A rossz hangulatot fokozza, hogy Gárdonyban az önkormányzat mintha hadat üzent volna a szabadstrandoknak, a tó körül egyre több a kerítéssel elzárt partszakasz, és Agárdon partfal-rekonstrukció címen betonfallal vágták el a partot a víztől.
Bővebben >>>Királyok és császárok voltak a vendégei, de a legizgalmasabb látnivalója a két fürdőszoba meg az utólag befalazott lépcső a női és a férfi szárny között. A tatai kastély helyreállítása példát mutat, hogyan érdemes bánni a magyar arisztokrácia hányatott sorsú örökségével.
Bővebben >>>Idén tavasszal véget ért Club Aliga harminc éve tartó Csipkerózsika-álma: az egykori pártüdülő épületeinek többségét elbontották. A terület tulajdonosa, az Appeninn Nyrt. egyelőre csak csepegteti az információmorzsákat arról, hogy a kormányzati támogatású nagy turisztikai fejlesztés hogyan alakítja át a különleges területet, de az értékes épületállomány megmaradt részének jövője elég bizonytalannak látszik, a strandot viszont szabadon tartanák.
Bővebben >>>Az angol művészet legjavát láthatjuk ezen a nyáron Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában. A Vágyott szépség: Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből olyan alkotásokat hoz el Magyarországra, amelyek a britek számára igazi klasszikusnak számítanak, a hazai közönségnek azonban szinte ismeretlenek.
Bővebben >>>A Fudan Egyetem ügye nemcsak politikai, szuverenitási vagy felsőoktatási kérdés, hanem Budapest fejlődésének irányát is meghatározza: a rozsdaövezet legértékesebb vízparti részéről van szó, olyan területről, ami valóban páratlan adottságokkal rendelkezik. Ezt a telket a magyar állam közpénzből vásárolta vissza, hogy most juttatásként átadja a kínai egyetemet menedzselő alapítványnak. Míg a korábbi Diákváros-terv garantálta volna a kiemelkedően értékes Nagyvásártelep megmentését és a terület értékeit kiemelő hasznosítást, a kínaiak által diktált jövőről egyelőre csak sejtéseink lehetnek.
Bővebben >>>A Mol Campus felhőkarcolója megtöri a rendszerváltás után elfogadott tabut a toronyházak építésével kapcsolatban, egyúttal megkérdőjelezi a legfontosabb történeti épületek és a természeti formák kiemelt jelentőségét is. Pedig ma már nem a felhőkarcoló a kuriózum, hanem a hagyományos európai város: a globalizáció világszerte homogén toronyépítészetet hozott létre, amiből hiányoznak a valódi megkülönböztető jegyek. Intő jel, hogy nagyon kevés olyan város volt a világban, ahol egy torony felhúzása után sikerült gátat vetni az újabbak építésének.
Bővebben >>>
