Dokumentum bizonyítja: napirendre került a hallgatók száműzése Buda egyik legdrágább telkéről
Egy lapunk birtokába került, tavaly nyári tanulmány szerint veszélyben van a Gellért-hegy lábánál fekvő, 160 éves Budai Campus, a hazai kertész- és tájépítészképzés fellegvára. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem nagyszabású fejlesztést tervez Gödöllőn, az itteni oktatást pedig megszüntetnék. Az egyetem tagadja, hogy bármi ilyesmit tervezne, de a kerület vezetése és a helyi civilek is aggódnak. Amennyiben a campusnak végül mennie kell, a rendkívül értékes Budai Arborétum és a műemlék épületek jövője is kérdésessé válik.
A Budai Campus elmúlt húsz évének története főként arról szólt, hogy a Gellért-hegy oldalában 160 éve folyó egyetemi oktatást meg kellett védeni a megszüntetési, elköltöztetési kísérletektől. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem 2000-ben, az egyetemi integráció első hullámában veszítette el önállóságát. A gödöllői székhelyű Szent István Egyetemmel vonták össze, azon az alapon, hogy mindkét intézmény agrár profilú. Alig egy éven belül kiderült, hogy az összevont intézményben a Budai Campusnak nem lenne jövője: az egyetem vezetése el akarta adni annak érdekében, hogy Gödöllőn koncentrálják az oktatást, és az értékes ingatlanért kapott összegből az ottani központot fejlesszék. A diákok és a tanárok azonban összefogtak a campus védelmére, és olyan hatékony ellenállást fejtettek ki, hogy nemcsak a terv került kukába, de 2003-ban az itteni karok kiválhattak: a pesti Közgázzal egyesülve létrehozhatták a Budapesti Corvinus Egyetemet.
Úgy tűnt, ezzel tartósan rendeződött a campus sorsa. A következő évtizedben megindult a nagyon leromlott állapotú épületek lassú korszerűsítése és az arborétum fejlesztése is. Tizenhárom év béke után azonban 2016-ban a fenntartó – akkor még a magyar állam – úgy határozott, hogy a budai karokat visszaadja Gödöllőnek. Ezúttal is szerveződött ellenállás, amit Palkovics László miniszter egy 6,4 milliárdos fejlesztés ígéretével szerelt le (az egyik szervezkedő oktatót pedig fegyelmivel hallgattatták el), de jóval kevésbé hatékonyan, mint másfél évtizeddel korábban. A campusnak a régi-új integrációban nem azonnal kérdőjeleződött meg a jövője, tavaly azonban újra terjedni kezdett az egyetemen a hír, hogy költözniük kell. Gödöllőre.
Közben azonban a magyar felsőoktatás világa teljesen átalakult. 2019-ben megkezdődött az állami egyetemek kiszervezése közhasznú magánalapítványoknak, ami 2021. február 1-jén Gödöllőt és csatolt részeit is elérte. Egy újabb integrációval létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), amely az országban tizedikként került alapítványi fenntartásba. Az öt campusból álló, 14 ezer diákot oktató új intézményt Csányi Sándor és Lázár János irányítása alá rendelték. A politika élvonalába visszatérni készülő Lázár nagyszabású tervet hirdetett meg, hogy Magyarországot újra európai élelmiszertermelési nagyhatalommá tegye, és kijelentette, hogy az a pénz, amit az új fenntartó alapítvány kuratóriumára rábíztak, hogy soha nem fogja elveszíteni közpénz jellegét. 2021 márciusában Gyuricza Csaba, az egyetem rektora bejelentette, hogy hamarosan 200 milliárd forintos fejlesztési program kezdődik, a hazai felsőoktatás következő évtizedének talán legnagyobb beruházása. Célja pedig egy valódi egyetemi város létrehozása Gödöllőn. Ennek részeként nemcsak az oktatási épületeket modernizálnák, sportközpontot, könyvtárat, laborokat építenének, és a kollégiumi kapacitásokat növelnék a kétszeresére, hanem az ottani campus hallgatói létszáma is több mint a duplájára emelkedne. Elérné a 10 ezer főt.
Honnan származna ez a növekedés? A Gellért-hegyen – valamint a keszthelyi és gyöngyösi campusokon – dolgozó oktatókban ezen a ponton kezdhetett éledezni a gyanú, hogy az ezredfordulós költöztetési tervet látják új köntösben. Az agráregyetem fejlesztése, vonzóbbá válása természetesen önmagában is növelheti a Gödöllőre jelentkező diákok létszámát, de nem látszik reálisnak, hogy ennyivel növelje, a bővülés legkézenfekvőbb módja a máshol működő karok összeköltöztetése lenne. Csakhogy ma már egészen más a helyzet, mint húsz évvel ezelőtt: ezt a döntést nem az állami fenntartó hozhatja meg, hanem egy magánalapítvány kuratóriuma, amelyhez a kormánynak semmi köze – papíron legalábbis. Az alapítvány az ingatlanok fölött is szabadon rendelkezik: az egyiket fejleszti, a másikat esetleg eladja annak érdekében, hogy az oktatási struktúrát „racionálisabbá tegye”.
A modellváltásnak nevezett kiszervezés miatt az állam felelőssége ezen a téren nagyon lecsökkent.
Gyuricza Csaba a Világgazdaság című lapnak tavaly nyáron adott interjúban már célzott rá, hogy valóban a campusok összevonásával pumpálnák fel a gödöllői központot: „az a tervünk, hogy az egyetemi campusok számát is csökkentjük ötről egy-kettőre. Egy erős központi, gödöllői campusú intézmény jön létre, a kaposvári bázisunkat pedig főleg állattenyésztés-fókuszúra fogjuk erősíteni” – mondta. Nem nehéz kiszámolni: ha öt helyett egy-két campus marad, akkor az a 200 milliárdos óriásprojekt révén sokszorosára duzzadó Gödöllő, valamint Kaposvár, amelynek szintén ígértek egy 8-10 milliárdos fejlesztést. Tehát a keszthelyi Georgikon, a gyöngyösi Károly Róbert Campus és a Budai Campus szűnhet meg. Kizárásos alapon nem nagyon lehet másként.
Akkor még úgy tűnt, hogy a MATE nyíltan felvállalja ezt az átalakítási koncepciót, de hamarosan változott a helyzet: az egyetem és a kormánypárt határozott tagadással reagált, amikor az ellenzék feszegetni kezdte a Budai Campus jövőjének kérdését. Elsőként a Magyar Narancs írta meg 2021 júliusában, hogy a budai karoknak 2025-ig költözniük kell, ezt az egyetemről kiszivárgott információkra alapozták. „A MATE Budai Campusának illetékeseihez az utóbbi hetekben olyan megkeresések érkeztek, hogy [mondják meg] mekkora területi igényeik vannak ahhoz, hogy a jelenleg a Villányi úton működő intézmény Gödöllőre költözzön” – írta a lap. Orosz Anna, a kerület akkori momentumos alpolgármestere egy videóban már arról beszélt: az egyetem el fogja adni az értékes ingatlant, hogy azon „valamilyen luxusberuházást, lakóparkot vagy szállodát építsenek fideszes oligarchák”.
A választási kampányban témává is vált az ügy. Simicskó István, a kerület fideszes képviselőjelöltje az egyetem vezetéséhez fordult, és arcpirító hazugságnak nevezte az állítólagos eladási terveket. „A Budai Campus és a Budai Arborétum jövője nemcsak biztosított Újbudán, de a kormány mintegy 2 milliárd forinttal támogatja a tervezett fejlesztést” – írta tavaly szeptember 15-én kiadott közleményében. Gyuricza Csaba rektor Simicskó kampánylapjában vállalt kötelezettséget arra, hogy az arborétumot az egyetemnek esze ágában sincs felszámolni.
A dolog látszólag ennyiben maradt. A malom azonban csendben őrölt tovább: 2022. január 27-én a MATE alapítványa közbeszerzést írt ki a nagyszabású gödöllői campusfejlesztés megtervezésére. A Válasz Online-hoz most eljutott dokumentum ennek a közbeszerzésnek a mellékletét képezte, de a nyilvános felületen nem volt elérhető. Az egyetemi fejléces tanulmány a campusfejlesztéshez kapcsolódó Közbeszerzési Műszaki Leírás / Előzetes Tervezési Program / Műszaki irányelvek címet viseli, és a CÉH Zrt. készítette a MATE számára. Dátum is van rajta: 2021. augusztus 16., vagyis nagyjából akkor készült, amikor az első hírek felröppentek a költöztetési szándékról.
A tanulmány a tervezésre kiírt januári közbeszerzés előkészítő munkálataként születhetett, és nagyrészt az új gödöllői egyetemváros beépítési és funkcionális paramétereivel foglalkozik. Teljes terjedelmében nem tesszük közzé szerzői jogi okokból, a tizennegyedik oldalán található táblázatot viszont igen:
Gödöllő esetében látszik a 2026-ra megálmododott 10 ezer fős hallgatói létszám, és Kaposvár is megőrizhetné a diákjait. Ezzel szemben a Budai Campuson várt diáklétszám minden oktatási formában nulla, az ottani oktatók száma szintén nulla, mindössze 9 kutató, 33 technikus és 62 adminisztrációs dolgozó maradna a területen (a keszthelyi Georgikon és Gyöngyös esetén is megszűnne a nappali és a levelező oktatás, 400-400 fő azonban maradna felsőoktatási szakképzésben – szomorú jövőkép Magyarország egyik első, még Festetics György által alapított tanintézetének).
A dokumentum tervezett költözéseket bemutató folyamatábráján is világosan látszik, hogy a Buda Campuson működő karokat Gödöllőre költöztetnék, az arborétum azonban helyben marad. Szövegszerű utalásokat is találunk a költöztetési szándékra, például: „a koncepcióterv készítése során vizsgálandó a budai campusról Gödöllőre költöző Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet elhelyezése”, az új gödöllői campus méretigényeit taglaló táblázatban pedig szerepelnek a most Budán lévő karok működéséhez szükséges négyzetméterek.
Természetesen konkrét kérdéseket küldtünk az egyetemnek és Simicskó Istvánnak is ezzel a dokumentummal kapcsolatban. Válasz az egyetemtől érkezett: „Minden híreszteléssel ellentétben, a MATE Budai Campusán folyó oktatás ügyében arról tudom felelősséggel tájékoztatni, hogy minden hallgatónk, aki az idei esztendőben felvételt nyer, a diplomáját is Budán fogja kézbe venni. Mindenki, aki ezzel ellentétes híreszteléseket gerjesztett vagy azokat terjesztette, az szándékosan árt mind a MATE Budai Campusának jóhírének, az ott tanuló hallgatóknak és dolgozó kollégáknak, továbbá a campust ez idáig körülvevő békés és politikamentes légkörnek” – válaszolta kérdésünkre Pusztay Gabriella, az egyetem Médiaközpontjának vezetője.
A MATE arra egyáltalán nem reagált, hogyan kell értelmezni mindazt, ami az előkészítő tanulmányból kiolvasható, és hogy tavaly augusztus óta esetleg letettek-e a költöztetési szándékról.
Annyit mindenesetre mondhatunk: a dokumentum alapján az egyetem a Budai Campus megszüntetésével számolt (az arborétum megőrzése mellett), és idén januárban kiírt közbeszerzése is igazodik a tanulmányban szereplő fejlesztési elképzeléshez.
Mindez nem sok jót ígér, de ettől még simán tartható vállalás, hogy az idén kezdő hallgatók a diplomájukat a Villányi úton kapják meg, hiszen egy 200 milliárdos fejlesztés megvalósítása minimum 4-5 évig tart, ráadásul a költségvetési helyzet miatt minden nagy állami projektnél számolnak csúszásokkal.
A MATE nemcsak lapunkkal kommunikál nagyon szűkszavúan a terveiről. A helyi civileket tömörítő Gellérthegyvédő Egyesület elnöke, Entz Géza is levelet írt a rektornak március végén, mivel a környéken lakók féltik az arborétumot és a campus védett épületeit, jelenlegi laza beépítését. Választ nem kapott.
„A Kertészeti Egyetem elköltöztetése rettenetes hír az újbudaiak számára még akkor is, ha az Arborétum itt marad. Hiszen ez a csodálatos kert éppen annak a tudományos munkának, gondozásnak köszönhetően jöhetett létre, amely immár több mint 160 éve zajlik a Villányi úti intézményben. Ha a campus helyére új épületek kerülnek, az építkezéssel járó felfordulás biztos, hogy rengeteg kárt okoz majd az Arborétumnak. A Kertészeti Egyetem campusának több mint 160 évre visszanyúló történetét megszakítani óriási veszteség lenne nemcsak a hallgatóknak és oktatóknak, hanem az újbudaiaknak is” – mondja a Válasz Online-nak Orosz Anna, a kerület ellenzéki parlamenti képviselője, eddigi alpolgármestere.
A kialakult helyzetben a karok oktatói már nem nagyon képviselhetik a nyilvánosságban azt az álláspontot, hogy ellenzik a költöztetést, de birtokunkban van egy tavaly márciusban született belső vitairat, amely meggyőzően érvel amellett, hogy az oktatás érdekeit nem szolgálja a gödöllői koncentráció. A budapesti lokáció jelentős vonzerőt képvisel azon vidéki diákok számára, akik a fővárosban szeretnének tanulni, Gödöllőről viszont ez nem mondható el. Tévedés, hogy ha a budapesti campus megszűnik, akkor az elköltöztetett képzés után az agglomerációba vándorolnak a hallgatók: a középiskolát befejező, pályaválasztás előtt álló fiatalok nagy részének a képzőhely fontosabb, mint a szakterület. Nem igaz az sem, hogy a kertészet vagy a tájépítészet kimondottan agrár jellegű tevékenység, sőt ezek a szakmák egyre inkább a városi élethez kapcsolódnak: a kertészeti tevékenységek mintegy 50%-a ma már városi környezetben zajlik, és Budapest a rengeteg parkjával, magánkertjével és fasorával a legnagyobb hazai kertészeti termesztőkörzetet alakította ki. A tájépítészeti képzés szintén döntően a városokhoz kötött munkára készíti fel a diákokat.
Egyszerűen téves tehát az a leegyszerűsítő szemlélet, hogy ha egy felsőoktatási intézmény növényekkel foglalkozik, akkor annak vidéken kell lennie.
Maguk a konkrét növények viszont a Gellért-hegyen vannak: a 3,5 hektáros arborétum közel 2000 fásszárú fajt és fajtát, valamint több száz hagymás és évelő dísznövényt magába foglaló növényállományával élő tanteremként működik, ahol beállt, nagy eszmei értékű és változatosságú növényzetet tanulmányozhatnak az órákon és az órák szüneteiben a diákok. Egy 160 éves kertet nem lehet egyik napról a másikra megteremteni, ha pedig a képzés távolabb kerül, az arborétum oktatási szempontból gyakorlatilag fölöslegessé válik.
Egyelőre megjósolni sem lehet, hogy mi történik a 8,5 hektáros teljes campusterülettel akkor, ha az oktatás elköltözik. Az arborétum valószínűleg tényleg minden körülmények között megmarad, mivel 1975 óta fővárosi természetvédelem alatt áll, és nehéz elképzelni, hogy ezt levegyék róla. A fenntartás persze más kérdés: ezt jelenleg az egyetem végzi, rengeteg kézi munkával és nagy szaktudással, a diákok bevonásával. Ennek köszönhető, hogy a kert minden zuga ápolt és rendben tartott, és számos kísérleti, bemutató projekt is zajlik. Találunk például biokertet a legfontosabb hazai fűszer- és konyhakerti növényfajokkal, orgona-, bangita- és borókagyűjteményt, mediterrán növények gyűjteményét vagy éppen kúszónövény-bemutatót. Nem valószínű, hogy az egyetemen kívül más szervezet alkalmas lenne az arborétum ilyen szintű fenntartására – és az egyetem is csak úgy, ha helyben van.
Az arborétum azonban csak a campus kisebb részét jelenti. A Ménesi úttal kettévágott, Alsó és Felső Kertből álló terület nagy részét az oktatási épületek foglalják el. Ezek mind műemléki védelem alatt állnak, de az épületállomány nagyon heterogén: a Felső Kert közepén álló, díszudvaros, historizáló villára emlékeztető F épület (1894) a Gellért-hegy egyik legszebb történeti emléke, de erősen pusztuló állapotú. A Lauber László és Szendrői Jenő által tervezett A épület (1949-51) a nemzetközi modern stílus egyik utolsó, nagyon jelentős alkotása. Laikus szemmel nehezebb meglátni az értéket az Alsó Kert közepén álló, 1968-70-ben épített, brutalista K épületben, a Felső Kert fölső részén a Tornacsarnok, Könyvtár és Kollégium komplexum pedig önmagában tényleg kevéssé érdekes.
Összességében azonban tényleg páratlan értékről van szó: óriási zöld területről az egyre sűrűbben beépülő Buda szívében. Egyszerre szolgálja a környéken lakókat és az oktatást, és hosszú időn át tartó, szerves fejlődés tette ilyen vonzóvá, teremtette meg az épített és a természeti környezet ritka harmóniáját. Ez a környezet már önmagában is szemléletformáló, és fontos üzenetet hordoz a jövő tájépítészei és kertészei számára. Talán a legfontosabbat, amit a 21. században át lehet adni.
Az épületek mindenesetre akkora helyet foglalnak el, hogy a műemléki védelem megszüntetése esetén hatalmas ingatlanfejlesztési lehetőség nyílna meg a Gellért-hegy oldalában, Buda egyik legértékesebb ingatlanán. Ehhez még az Arborétum nagy részét sem kellene bántani, a vonzóbb régi épületek közül is több megőrizhető, afféle szépségtapaszként. Az ilyen jellegű fejlesztéseket szokás mostanában kiemelő rendelettel kivonni mindenféle szabály alól – gondoljunk csak a Dürer Kertre vagy Balatonaligára. Ez azonban egyelőre csak a lehetőségek latolgatása. Az egyetemi oktatás Gellért-hegyi jövője azonban tényleg bizonytalannak látszik, bár könnyen lehet, hogy az egész gödöllői egyetemvárost elsodorja a költségvetés válságos állapota. A Budai Campus eddig mindent túlélt.
Nyitókép: A campus területe drónfelvételről, a Ménesi úttól északra helyezik el a Felső Kert, délre a nagyobb kiterjedésű Alsó Kert (Válasz Online)
