Sajátos kisszerűség és némi púder – ilyen lett a Jókai tér megújítása

A trendi tájépítészeti elemek és az irodalmi utalások sem fedik el, hogy a Jókai tér megújításából mennyire hiányzik a nagyvonalúság. Hat évig tartó vajúdás után közhelyes és zsúfolt parkocska született, amely igyekszik hátat fordítani a világörökségi környezetnek, ha már az előnyeit nem tudja kihasználni. Pedig ebben a térben ennél több van: egykor az Andrássy útra néző, elegáns városi szalon volt, és ha kellő bátorsággal nyúlnak hozzá, Budapest egyik legszebb terévé válhatott volna.

Elolvasom

Világhírű építész alkotása rejtőzik egy csendes budai utcában

Kevesen tudják, hogy Josef Hoffmann, a bécsi szecesszió egyik leghíresebb mestere Budapesten is tervezett egy villát. Pikler Gyula jogászprofesszor nyaralója igazi összművészeti alkotás volt, ráadásul vakmerően modern, provokatív, magyar szemmel idegen ízű alkotás. Az Iparművészeti Múzeum kiállítása teljes képet ad erről az elfelejtett remekműről. Még padlásról-magángyűjteményből előkerült, eddig csak fekete-fehér fotókról ismert eredeti berendezési tárgyakat is láthatunk.

Elolvasom

Elrettentő példa Nagyvázsonyban: így nem szabad várakhoz hozzányúlni

Az 1,6 milliárdos rekonstrukció után bizarr hibriddé vált Kinizsi Pál egykori várkastélya: a műemlék megmaradt részei közé szürkésfehér dobozokként ékelődnek be az újabb részek, a vasbetonból visszaépített gótikus loggia és a rozsdás acél nyílások 21. századi esztétikája elnyomja a 15. századét. Nagyvázsony tünete az egész Nemzeti Várprogram elhibázottságának: a romok nagyarányú kiépítésének szándéka mindenhol azt a történelmi levegőt szünteti meg, amit ezeken a helyeken az emberek keresnek. Lehet, hogy lehetne ezt másként is, de egyelőre a rossz példák szaporodnak.

Elolvasom

Időutazás az elsüllyedt Monarchiába: az új erdélyi tájegység szétfeszíti a skanzen eddigi határait

Különös léptékváltás a szentendrei skanzen új erdélyi tájegysége: a megszokott parasztporták mellett egy komplett városi főtér is felépült, emeletes házakkal, kávéházzal, üzletekkel. Ez a szabadtéri néprajzi múzeum történetének legnagyobb vállalkozása, ami egyben túl is lép mindenen, amit eddig a skanzenről eddig gondoltunk. A 20. század első felének világa zavarbaejtő élethűséggel elevenedik meg az új attrakcióban, de a hitelesség ezúttal egész mást jelent, mint amikor még öreg népi házakat telepítettek át Szentendre határába. A monarchiás Disneylandtől szerencsére ez még messze van.

Elolvasom

Lenyűgöző látványépítészet és meglepő igénytelenség – az új Néprajzi kívülről-belülről

Hosszabb, mint az Országház, versenyre kel a Hősök terével, lepipálja a Nemzeti Múzeumot: az új Néprajzi Múzeummal kétségtelenül meghatározó épület született. Nem kis teher ez egy közepes jelentőségű múzeum számára, amelynek élettel kellene megtöltenie a rengeteg vita után felépült, gigantikus házat. Amely felemásra sikerült: a kétoldalt mesterséges hegyként tornyosuló szárnyak nagyon fotogének, belső terei viszont a túlzó méretek ellenére sem monumentálisak. Sőt. Helyenként egy mélygarázs nívóját is alig haladják meg. A múzeum 150 év hányódás után mindenesetre révbe ért, és egészen merész kiállításokkal várja azokat, akiket a tartalom is érdekel.

Elolvasom

Most először múzeumként született újjá egy pazar modern villa Budapesten

Walter Rózsi operaénekesnő villája a Bajza utcában még mai szemmel is lenyűgözően modern, elegáns ház. Fischer József alkotása évtizedekig kopott gyerekorvosi rendelőként szolgált, majd sokáig üresen állt. Gondos rekonstrukció után most a Magyar Építészeti Múzeum első elkészült egységeként nyílt meg az 1930-as évek modern lakóházépítészetét bemutató kiállítással. A magyar Bauhaus nagy korszakához méltó helyszín született.

Elolvasom

Újjászületett a legangolabb magyar kastély, egy tragikus szerelem emléke

Nádasdladány harminc éve a magyar kastélyhasznosítás sikertörténete, de a legutóbbi, három évig tartó rekonstrukció minőségi ugrást hozott. Valódi kiállítás és élményt adó belső terek születtek, már nem csak a festői látványért érdemes odamenni, hanem azért is, hogy megértsük, hogyan próbálta a magyar arisztokrácia átmenteni magát és a hagyományait a korai kapitalizmus modernizálódó világába. Meg persze a romanikus szálért,

Elolvasom

Dokumentum bizonyítja: napirendre került a hallgatók száműzése Buda egyik legdrágább telkéről

Egy lapunk birtokába került, tavaly nyári tanulmány szerint veszélyben van a 160 éves Budai Campus, a hazai kertész- és tájépítészképzés 160 éves fellegvára. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem nagyszabású fejlesztést tervez Gödöllőn, az itteni oktatást pedig megszüntetnék. Az egyetem tagadja, hogy bármi ilyesmit tervezne, de a kerület vezetése és a helyi civilek is aggódnak. Amennyiben a campusnak végül mennie kell, a rendkívül értékes Budai Arborétum és a műemlék épületek jövője is kérdésessé válik.

Elolvasom

Új főtere lesz Budapestnek – óriási zöld kör nyert Karácsonyék pályázatán

Eredményt hirdetett a főváros a Városháza park megtervezésére kiírt tervpályázaton: a Lépték-Terv tájépítész iroda pályaműve valósulhat meg a Városháza jelenleg parkolóként használt hátsó udvarának helyén. Ezzel biztossá vált, hogy a Károly körúton nem épül új irodai szárny, és az esetleges módon kialakult, heterogén térség egy erős gesztussal a város valódi főterévé válhat.

Elolvasom

Noé hegyétől a szovjet tankig: megújult a magyar középkor egyik fontos emlékhelye

A Székesfehérvár melletti Csúcsos-hegy a hagyomány szerint az idén 800 éves Aranybulla születésének helye. A síkságból kiemelkedő, jellegzetes formájú domb tetején állt már obeliszk és szovjet tank is, de hosszú története során most először kapott a történelmi jelentőségéhez méltó kialakítást. A rendszerváltáskori emlékmű felirata minden einstandolt kiállításnál többet mond arról, miért van máig érvényes üzenete a helynek és II. András nevezetes oklevelének.

Elolvasom

A középkor rémálmai ma is frissnek hatnak: szenzációs Bosch-kiállítás Budapesten

Lehetetlen kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban: Hieronymus Boschnak tíz saját kezű festményét láthatjuk egy helyen, vagyis a teljes látomásos, különleges, nyugtalanító életmű nagyjából felét. Ilyen tárlatot a világ legnagyobb múzeumai is csak ritkán tudnak rendezni, ez valódi nemzetközi szenzáció. A találkozás élményén túl azt is megérthetjük, mi volt az a háttér, amiből Bosch meglepően modern művészete kinőtt.

Elolvasom

Szemétdomb alól került elő a hortobágyi Kilenclyukú híd kistestvére

Meglepő felfedezést tettek a Magyarország és Szlovákia között épülő új határhíd földmunkái során: Ipolyhídvég községnél a folyóparti vastag szemétfeltöltés alól szinte teljes épségben került elő egy régi kőhíd első nyílása. A hídrom nemcsak ritka és értékes közlekedéstörténeti emlék, hanem történelmi idők tanúja is: hajtottak rajta csordát, volt trianoni határhíd, látta a második világháború csatáit. Igazán kár, hogy nem maradhat meg.

Elolvasom

Több ezer megmentett fénykép mutatja meg, hogyan épült fel a modern Budapest

Háromezer nagyszerű fénykép került fel a FŐMTERV vállalat archívumából a Fortepan oldalára. A főváros saját házi tervezőcégének fotósa, Domonkos Endre negyven évig járta az átépülő Budapestet, ott volt minden fontosabb építkezésen, de mellesleg megörökített rengeteg olyasmit is, ami ma már kordokumentum: árvízi védekezést, félmeztelenül, mezítláb dolgozó vidéki munkásokat, neonokat és strandokat. A 20. század második felének egyik legizgalmasabb városfotós hagyatéka vált legalább részben hozzáférhetővé.

Elolvasom

Mit jelent, hogy valami nincs rendben Putyinnal?

Puffadt, hamuszürke arc, indulatosság, áldozattudat és persze atomháborúval fenyegetőzés: a világ azt találgatja, mennyire stabil mentálisan Vlagyimir Putyin orosz elnök, akit néhány évvel ezelőtt még jéghideg, számító, de mindenképpen teljesen racionális szereplőnek tartottak. Biztosat senki nem tud, de a járvány két éve mintha nyomot hagyott volna a politikuson. Pedig nem mindegy, hogy egy szomszédját megszálló és szétromboló atomhatalom vezetője „csak” elvetemült, vagy őrült is.

Elolvasom

Veszélyben a Pagoda: bontás fenyegeti a 20. század egyik fontos magyar épületét

Több értékes épület is áldozatul esik a Piliscsábáról a Palotanegyedbe költöző Pázmány campusfejlesztésének. Közülük az egyik azonban kiemelkedően fontos: az 1949-ben épült Pagoda a 20. századi magyar építészet ikonikus alkotása, egy stílus- és politikatörténeti fordulópont dokumentuma. Eredeti helyén nem maradhat, de a kis méretű építmény áthelyezése reális alternatíva. Megmentése különösen fontos lenne most, amikor sorra tűnnek el az elmúlt évszázad legjobb modern alkotásai.

Elolvasom

Még a magaspartot is leborotválják az aligai óriásberuházás kedvéért

Aliga nevezetes fehér sziklái mesterséges rézsűvé alakulnak át, hogy a tövükben villákat, a tetejükön a tó keleti medencéjét uraló hotelt építsenek. Végre kiderült, hogyan alakítja át a politikaközeli nagyberuházás az egykori pártüdülőt: nemcsak az épített értékek nagyobb része tűnik el, de még a tájkép se marad a régi. A civilek továbbra is tiltakoznak.

Elolvasom

Zeneház a Ligetben: lenyűgöző japán szentély, rossz helyen

A Magyar Zene Háza kiemelkedően jó kortárs épület, ráadásul népszerű is: a sokszor konzervatívnak tartott közízlésnek is megfelel. Ebből azonban egyáltalán nem következik, hogy a túlzsúfolt parkot további, jóval nagyobb épületekkel kellene telerakni, és a kiemelkedő minőség sem cáfolja a Liget-projekt ellenzőinek érvelését. Ugyanez máshol, más körülmények között színtiszta öröm lehetett volna.

Elolvasom

Park helyett hét emeletnyi üveg és beton: NER-hátszéllel jön brutális beépítés a Liget szélén

Nagy erőkkel bontják a nagymúltú Sacré-Coeur-zárda védett épületét az Ajtósi Dürer soron. A kultikus Dürer Kert egykori otthonából mindössze egy csonk marad meg, a területen két hatalmas irodaház és lakótömbök épülnek. A Garancsi-féle Market-csoport ingatlanfejlesztése örökre elzárja a Liget egyetlen bővítési lehetőségét, pedig korábban még a kormány is számolt azzal, hogy a teleknek kulturális funkciót adjanak – a magánérdek azonban erősebbnek bizonyult.

Elolvasom

Budapest visszakapott egy darabot a Duna-partból

December közepén adták át az új rakparti sétányt az Országház és a Margit híd között, de máris nehéz visszaidézni, hogy évtizedekig nem lehetett ezen a szakaszon végigsétálni a folyó mellett. Az átépítés jó példa arra, hogy viszonylag kis, nem stadion méretű projektekkel mennyivel élhetőbbé tehető egy város. És ha minden igaz: egy-két éven belül az egész Duna-part hasonlóan alakul át.

Elolvasom

Az elsüllyedt Felvidék festője: leporolta az életművet a Galéria nagyszabású Szinyei-kiállítása

Szinyei további elveszett műveit is keresik a Magyar Nemzeti Galéria kurátorai, miután a festő nyolcvan évig lappangó, korai művét sikerült visszaszerezni Amerikából. De ami megvan, az is bőven elég lenne a világhírhez: Szinyei a kor legmodernebb francia festőivel egyenrangú alkotó volt. A Kép és kultusz kiállításon most egymás mellett láthatjuk műveit a leghíresebb francia és német kortársakével, és a tárlatnak azt is sikerül elmagyaráznia, miért maradt mégis ismeretlen Magyarországon határain túl.

Elolvasom

Az Ördöglovas kastélya: a pusztulás széléről menekült meg Magyarország egyik legszebb háza

Sándor Móric, a legendás Ördöglovas bajnai kastélya az egyik legszebb ház, ami Magyarországon valaha épült. Soha nem volt látogatható, és a 20. század második felében a teljes pusztulás szélére jutott, de mindig volt pár ember, aki egészen reménytelen helyzetben is tenni próbált a megmentéséért. Nekik köszönhető, hogy végül volt mit helyreállítani, és most megnyithatta a kapuit.

Elolvasom

Itt a vége: a műemlékvédelem szimbólumának tartott vári palotát is eladta a kormány

A Táncsics utca 1. szám alatti egykori OMF székház a magyar műemlékvédelem nagy korszakának jelképe volt, erényeivel és hibáival együtt. Az intézmény megszüntetése után öt évvel az állam most eladta a sokat látott palotát, ahol egykori Carl Lutz svájci alkonzul dolgozott a budapesti zsidóság megmentésén, majd évtizedekig várak, templomok, régi házak rekonstrukcióját tervezték a legjobb hazai szakemberek. A 70-es évek kiemelkedően színvonalas belsőépítészeti alkotására minden bizonnyal kibelezés vár.

Elolvasom

Titokzatos Csontváry-képet árvereznek el

Különleges, ünnepi pillanat a műgyűjtők számára, hogy nyilvános aukción Csontváry képpel találkozhatnak. A Falk Miksa utcai Virág Judit Galéria alagsori kiállítóhelyiségében még bő egy hétig bárki megtekintheti azt a magyar festményt, amelynek aukciója minden idők legmagasabb kikiáltási áráról, 160 millió forintról indul. A Titokzatos sziget az életmű egyik legrejtélyesebb darabja, álomszerű, szürreális látomás.

Elolvasom

Teljesen megváltoztatta a világ egyik leghíresebb festményét a restaurálás

Vermeer Levelet olvasó lány nyitott ablaknál című festményének restaurálása az idei év művészettörténeti szenzációja: nemcsak a megsárgult lakkrétegeket távolították el a festményről, hanem azt az átfestést is, ami eltakarta Cupido alakját a lány mögött a falon. A látvánnyal együtt a jelentés is megváltozott, vagy legalábbis egyértelműbb lett: a kép üzenete jobban olvasható, de veszített a titokzatosságából.

Elolvasom

Lenyűgöző felfedezés: megtalálhatták András király és családtagjai csontjait a tihanyi kriptában

Megvan a tihanyi 2-es számú ládában talált csontok szénizotópos vizsgálatainak eredménye: egymástól függetlenül három labor is a 11. századra datálta a maradványokat. A tihanyi altemplom kutatásáról korábban részletesen beszámoltunk a Válasz Online-on, és a nekünk nyilatkozó szakemberek már akkor előrevetítették, hogy a régészeti és a történeti adatokkal egybevetve levonható lesz az a következtetés, hogy a csontok az apátságot alapító I. András királyhoz és közvetlen családtagjaihoz tartozhattak.

Elolvasom

Szent László nem erről álmodott: társasházat építettek az egyik leghíresebb Árpád-kori apátság romjaira

A mogyoródi bencés apátság a korai magyar történelem kiemelten fontos, Szent László királyhoz köthető helyszíne, a védett régészeti lelőhelyre mégis négylakásos társasházat húztak fel rohamtempóban. Az önkormányzat tiltakozott, de teljesen eszköztelen, a helyiek a pincéiket féltik, a romok valószínűleg súlyosan károsodtak. A történelmi emlékhely évtizedekkel ezelőtt elindult tönkretételét ezek után már nagyon nehéz lenne visszafordítani.

Elolvasom

Elszabadult hivatali lobbi vihette bele a fővárost a Karácsony-korszak eddigi legsúlyosabb botrányába

A dúsgazdag orosz Rahimkulov család képviselőinek mondták magukat azok az emberek, akikkel a fővárosi vagyonkezelő vezetője a Városháza épületének eladásáról is tárgyalt. Ha minden igaz, felhatalmazás nélkül. Az viszont nyilvános dokumentumokból is kiolvasható, hogy volt lobbizás a fővárosi adminisztráción belül a nagyértékű műemlék épület kiürítése és a park területének csökkentése érdekében. Az ingatlanos szemléletű tervek a mostani botránynak köszönhetően talán végleg lekerülnek a napirendről.

Elolvasom

Hosszú hányódás után Komáromban született újjá Közép-Európa legjelentősebb szobormásolat-gyűjteménye

A Csillagerőd rideg termeiben a világ leghíresebb szobrai sorakoznak – gipszöntvényeken. Október elején megnyílt a Szépművészeti Múzeum szobormásolatainak múzeuma Komáromban, és ezzel újra láthatóvá vált egy impozáns gyűjtemény, amit valaha világszínvonalúnak tartottak, de elég hamar teherré vált a múzeum számára, és aztán évtizedekre eltűnt a raktárak mélyén. Most végre a helyére került.

Elolvasom

Évtizedes tiltás után újra fürödhetnek a Dunában a fővárosiak – de a puccos vagy a szabadstrand a jobb?

A folyóban évtizedek óta tilos volt fürdeni, de most egyszerre két helyen is kipróbálhatjuk, ami a nagyszüleink számára még természetes volt: a Rómain szabadstrand, a Kopaszi-gátnál fizetős plázs nyílt – és ezzel mindjárt az a vita is megjelent a fővárosban, hogy mennyire szabad megengedni a természetes vízpartok kisajátítását, használatuk korlátozását. A hosszú szünet után az első lépések még elég bátortalanok, de a Dunában fürdeni jó.

Elolvasom

A világ egyik legnagyobb fotósa kis alföldi falut érzett hazájának – és erről végre Budapesten is megbizonyosodhatunk

André Kertész egyike azoknak a magyaroknak, akik a nagyvilágban sokkal híresebbek, mint itthon. A 20. századi fotóművészet egyik legnagyobb mestere számára Szigetbecse jelentette a fiatalon otthagyott Magyarországot. Élete végén 120 fotót ajándékozott a falunak: egy lenyűgöző életmű saját maga által kiválasztott legjavát. A becsei képekből most a Robert Capa Központ rendezett kiallítást.

Elolvasom

Kis magyar klímakatasztrófa – két év alatt a víz 44 százaléka eltűnt a Velencei-tóból

A nyár eleji halpusztulás csak látványos tünete egy sokkal súlyosabb problémának: a Velencei-tóban idén alig van víz. A felmelegedés tönkreteszi a tavat, ami két éve éve küzd az aszály miatti vízhiánnyal, de a hiányzó csapadék pótlására nincs gyors és egyszerű megoldás. A rossz hangulatot fokozza, hogy Gárdonyban az önkormányzat mintha hadat üzent volna a szabadstrandoknak, a tó körül egyre több a kerítéssel elzárt partszakasz, és Agárdon partfal-rekonstrukció címen betonfallal vágták el a partot a víztől.

Elolvasom

Elsöpri Aliga elvarázsolt világát a NER-közeli óriásfejlesztés

Idén tavasszal véget ért Club Aliga harminc éve tartó Csipkerózsika-álma: az egykori pártüdülő épületeinek többségét elbontották. A terület tulajdonosa, az Appeninn Nyrt. egyelőre csak csepegteti az információmorzsákat arról, hogy a kormányzati támogatású nagy turisztikai fejlesztés hogyan alakítja át a különleges területet, de az értékes épületállomány megmaradt részének jövője elég bizonytalannak látszik, a strandot viszont szabadon tartanák.

Elolvasom

Itt a legfontosabb kiállítás a járvány után: a Nemzeti Galériában most minden a női felszabadulásról szól meg a férfi tekintetről

Az angol művészet legjavát láthatjuk ezen a nyáron Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában. A Vágyott szépség: Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből olyan alkotásokat hoz el Magyarországra, amelyek a britek számára igazi klasszikusnak számítanak, a hazai közönségnek azonban szinte ismeretlenek.

Elolvasom

Ennél értékesebb telket nehéz lett volna felajánlani Kínának

A Fudan Egyetem ügye nemcsak politikai, szuverenitási vagy felsőoktatási kérdés, hanem Budapest fejlődésének irányát is meghatározza: a rozsdaövezet legértékesebb vízparti részéről van szó, olyan területről, ami valóban páratlan adottságokkal rendelkezik. Ezt a telket a magyar állam közpénzből vásárolta vissza, hogy most juttatásként átadja a kínai egyetemet menedzselő alapítványnak. Míg a korábbi Diákváros-terv garantálta volna a kiemelkedően értékes Nagyvásártelep megmentését és a terület értékeit kiemelő hasznosítást, a kínaiak által diktált jövőről egyelőre csak sejtéseink lehetnek.

Elolvasom

Egy korszak vége: toronyházas város lett Budapest, pedig ma már a hagyományos látkép a kuriózum

A Mol Campus felhőkarcolója megtöri a rendszerváltás után elfogadott tabut a toronyházak építésével kapcsolatban, egyúttal megkérdőjelezi a legfontosabb történeti épületek és a természeti formák kiemelt jelentőségét is. Pedig ma már nem a felhőkarcoló a kuriózum, hanem a hagyományos európai város: a globalizáció világszerte homogén toronyépítészetet hozott létre, amiből hiányoznak a valódi megkülönböztető jegyek. Intő jel, hogy nagyon kevés olyan város volt a világban, ahol egy torony felhúzása után sikerült gátat vetni az újabbak építésének.

Elolvasom

Terasznyitás Kádár alatt: remek fotók kerültek elő a szocialista fogyasztás fénykorából

A Főfotó gyűjteménye a Kádár-kori Magyarország legjobb arcát mutatja: dizájnos presszók, jól öltözött emberek, csillogó kirakatok, modern automaták. Persze tudjuk, hogy a gulyáskommunizmus a valóságban nem ilyen volt, mégis izgalmas látni, hogy Magyarország ugyanolyan fogyasztói társadalomnak akarta mutatni magát, mint a korabeli Nyugat-Európa. Néhány hete került fel a sokáig lappangó fotóanyag első fele a Fortepanra, most a vendéglátást ábrázoló képekből válogattunk.

Elolvasom

Harminc éve rejtély a világ legnagyobb műkincsrablása, most film készült róla

Tizenhárom nyomtalanul eltűnt, felbecsülhetetlen értékű műalkotás, köztük Rembrandt egyetlen valaha festett tengeri jelenete és Vermeer A koncert című festménye: a bostoni Gardner Museum kifosztása harminc évvel ezelőtt a világ legnagyobb műkincslopása volt. Egy dokumentumfilm utána eredt a rejtélynek, amit már évekkel ezelőtt megoldottnak hitt az FBI. Csak éppen a képek nem kerültek elő.

Elolvasom

Újabb Fortepan-lelet: időutazásra mehetünk a 70-es évek Budapestjére

Hamarosan újabb izgalmas fényképanyaggal gyarapodik a Fortepan: Kereki Sándor gimnazistaként kezdte el járni a várost az 1960-as évek végén, és fényképezte, ami véletlenül a szeme elé került. Főként a belső pesti városrészeket járta, megörökítve a gangos bérházak, a viharvert házmesternénik és a cigifüstös presszók mára nyomtalanul eltűnt világát. A Válasz Online Fortepan-sorozatában most az ő képeiből mutatunk egy ízelítőt.

Elolvasom

A Belváros legizgalmasabb terére rá sem lehet ismerni, és ez inkább jó, mint rossz

Rá sem ismer a belvárosi Szervita térre, aki a járvány idején elkerülte a belvárost: a szocialista modernizmus közutálatnak örvendő épületeit üvegkuglóf és kőburkolatos luxuslakóház váltotta fel. És ha nem is lettek ezek nagyon izgalmas épületek, mindkettő van olyan biztos színvonalú, hogy állhatna akár Bécs vagy Berlin belvárosában is.

Elolvasom

„Összerakni” Mátyás királyt – Kásler álma és a valós esélyek

„Össze lehet rakni Mátyás királyt” – ezzel a bejelentéssel lepte meg január 20-án Kásler Miklós őstörténetügyi miniszter a nyilvánosságot. A tárcavezetőnek bámulatos érzéke van hozzá, hogy az általa felkarolt kutatások eredményeit olyan módon interpretálja, hogy azok sült bolondságnak tűnjenek, de a székesfehérvári királysírokban eltemetett uralkodók azonosítása valóban nagy dolog lenne. Csakhogy a csontokkal olyan méltatlanul bántak, hogy a probléma nem biztos, hogy megoldható.

Elolvasom

Baj, ha fekete színész játszik régi brit arisztokratát? Trendek A Bridgerton család mögött

A karácsonyi időszak legnagyobb tévés sikere egy romantikus kosztümös sorozat, amely a 19. századi Nagy-Britanniát multikulturális társadalomnak ábrázolja, részben fekete bőrű arisztokráciával és királynéval. A Bridgerton család alkotói szándékosan festettek fel egy alternatív múltat, aminek nincs sok köze a történelmi valósághoz: a sorozat ettől válik játékká, amit nem lehet és nem is kell egészen komolyan venni.

Elolvasom

Tegnap csak tetőzött Trump kéthónapos ámokfutása – ezek a lépései vezettek ide

A világ egyik legrégebbi demokráciája súlyos válságban van, mivel az elnök olyasmit csinált, amivel nagyon régóta egyetlen elődje sem próbálkozott: nem ismerte el a választási vereségét, és nem hajlandó civilizált módon átadni a hatalmat utódjának. Márpedig ez a biztonságosan működő demokrácia lényege. Sorra vesszük, hogy minek kellett volna történnie a választás óta, mit parancsolt a jog és a szokásjog, és melyik ponton lépte át Donald Trump azt a vörös vonalat, amit soha nem lett volna szabad.

Elolvasom

Latabár Munkácsy-festménye és rég nem látott remekművek – bemutatjuk a karantén kiállításszenzációját

Aba-Novák Vilmos Cefalùt ábrázoló látképe múzeumi rangú főmű, amely megfestése óta most először kerül piacra, mivel mindvégig családi tulajdonban maradt, Munkácsy Ecce homo című nagyméretű színvázlata pedig a legendás a színészé, Latabár Kálmáné volt. A téli Kieselbach tárlat valamelyest pótolja a bezárt múzeumok miatt hiányzó kiállításélményt.

Elolvasom

Csúsztatásokból szőtt hálót a Netflix a brit monarchia köré

A korona negyedik évada az év egyik legizgalmasabb tévés produkciója, de a legvitatottabb is: a fikció és a valóság határai annyira elmosódnak, hogy nézők milliói számára az lesz a hiteles változata Károly és Diana történetének, vagy Thatcher és a királynő viszonyának, amit a képernyőn lát. Csakhogy a Netflix cinkelt lapokkal játszik, és a kötelező dramatizáláson túl finoman csúsztat is. A sorozat alkotója, Peter Morgan elkötelezett köztársaságpárti.

Elolvasom

Megtudtuk: félig lebontják a Kossuth tér legrégebbi palotáját

Az ország első nagy, dualizmus kori államigazgatási épülete volt a Földművelésügyi Minisztérium palotája, amely máig eredeti funkcióját őrzi. A Válasz Online megtudta, hogy a házat most úgy állítanák helyre, hogy félig lebontják, és az elbontott részeket visszaépítik. Megkérdeztük Wachsler Tamást, miért döntöttek így, és hogy mi marad meg a palota nagyközönség számára ismeretlen belső tereiből.

Elolvasom