A Magyar Zene Háza kiemelkedően jó kortárs épület, ráadásul népszerű is: a sokszor konzervatívnak tartott közízlésnek is megfelel. Ebből azonban egyáltalán nem következik, hogy a túlzsúfolt parkot további, jóval nagyobb épületekkel kellene telerakni, és a kiemelkedő minőség sem cáfolja a Liget-projekt ellenzőinek érvelését. Ugyanez máshol, más körülmények között színtiszta öröm lehetett volna.
Bővebben >>>Nagy erőkkel bontják a nagymúltú Sacré-Coeur-zárda védett épületét az Ajtósi Dürer soron. A kultikus Dürer Kert egykori otthonából mindössze egy csonk marad meg, a területen két hatalmas irodaház és lakótömbök épülnek. A Garancsi-féle Market-csoport ingatlanfejlesztése örökre elzárja a Liget egyetlen bővítési lehetőségét, pedig korábban még a kormány is számolt azzal, hogy a teleknek kulturális funkciót adjanak – a magánérdek azonban erősebbnek bizonyult.
Bővebben >>>A zugligeti Istenszeme-villa a magyar történelem fontos helyszíne, de a régóta pusztuló villát a hozzá tartozó hatalmas erdővel és a mára tönkrement tavacskával együtt eladta a főváros egy távhővállalkozónak, Most van utoljára esély arra, hogy ez a nevezetes hely ne tűnjön el örökre egy kerítés mögött.
Bővebben >>>December közepén adták át az új rakparti sétányt az Országház és a Margit híd között, de máris nehéz visszaidézni, hogy évtizedekig nem lehetett ezen a szakaszon végigsétálni a folyó mellett. Az átépítés jó példa arra, hogy viszonylag kis, nem stadion méretű projektekkel mennyivel élhetőbbé tehető egy város. És ha minden igaz: egy-két éven belül az egész Duna-part hasonlóan alakul át.
Bővebben >>>Szinyei további elveszett műveit is keresik a Magyar Nemzeti Galéria kurátorai, miután a festő nyolcvan évig lappangó, korai művét sikerült visszaszerezni Amerikából. De ami megvan, az is bőven elég lenne a világhírhez: Szinyei a kor legmodernebb francia festőivel egyenrangú alkotó volt. A Kép és kultusz kiállításon most egymás mellett láthatjuk műveit a leghíresebb francia és német kortársakével, és a tárlatnak azt is sikerül elmagyaráznia, miért maradt mégis ismeretlen Magyarországon határain túl.
Bővebben >>>Sándor Móric, a legendás Ördöglovas bajnai kastélya az egyik legszebb ház, ami Magyarországon valaha épült. Soha nem volt látogatható, és a 20. század második felében a teljes pusztulás szélére jutott, de mindig volt pár ember, aki egészen reménytelen helyzetben is tenni próbált a megmentéséért. Nekik köszönhető, hogy végül volt mit helyreállítani, és most megnyithatta a kapuit.
Bővebben >>>A Táncsics utca 1. szám alatti egykori OMF székház a magyar műemlékvédelem nagy korszakának jelképe volt, erényeivel és hibáival együtt. Az intézmény megszüntetése után öt évvel az állam most eladta a sokat látott palotát, ahol egykori Carl Lutz svájci alkonzul dolgozott a budapesti zsidóság megmentésén, majd évtizedekig várak, templomok, régi házak rekonstrukcióját tervezték a legjobb hazai szakemberek. A 70-es évek kiemelkedően színvonalas belsőépítészeti alkotására minden bizonnyal kibelezés vár.
Bővebben >>>Különleges, ünnepi pillanat a műgyűjtők számára, hogy nyilvános aukción Csontváry képpel találkozhatnak. A Falk Miksa utcai Virág Judit Galéria alagsori kiállítóhelyiségében még bő egy hétig bárki megtekintheti azt a magyar festményt, amelynek aukciója minden idők legmagasabb kikiáltási áráról, 160 millió forintról indul. A Titokzatos sziget az életmű egyik legrejtélyesebb darabja, álomszerű, szürreális látomás.
Bővebben >>>Vermeer Levelet olvasó lány nyitott ablaknál című festményének restaurálása az idei év művészettörténeti szenzációja: nemcsak a megsárgult lakkrétegeket távolították el a festményről, hanem azt az átfestést is, ami eltakarta Cupido alakját a lány mögött a falon. A látvánnyal együtt a jelentés is megváltozott, vagy legalábbis egyértelműbb lett: a kép üzenete jobban olvasható, de veszített a titokzatosságából.
Bővebben >>>Megvan a tihanyi 2-es számú ládában talált csontok szénizotópos vizsgálatainak eredménye: egymástól függetlenül három labor is a 11. századra datálta a maradványokat. A tihanyi altemplom kutatásáról korábban részletesen beszámoltunk a Válasz Online-on, és a nekünk nyilatkozó szakemberek már akkor előrevetítették, hogy a régészeti és a történeti adatokkal egybevetve levonható lesz az a következtetés, hogy a csontok az apátságot alapító I. András királyhoz és közvetlen családtagjaihoz tartozhattak.
Bővebben >>>Frank Herbert sci-fi klasszikusa végre a könyvhöz méltó grandiózussággal jelenik meg a filmvásznon. Olyan nagyszabású popkulturális alkotás, ami majdnem véghez vitte a lehetetlent, egy összetett, ezer szálon futó, pszichológiai archetípusokkal és mitológiai toposzokkal építkező regény filmmé formálását. Még az LSD trip is benne van.
Bővebben >>>A mogyoródi bencés apátság a korai magyar történelem kiemelten fontos, Szent László királyhoz köthető helyszíne, a védett régészeti lelőhelyre mégis négylakásos társasházat húztak fel rohamtempóban. Az önkormányzat tiltakozott, de teljesen eszköztelen, a helyiek a pincéiket féltik, a romok valószínűleg súlyosan károsodtak. A történelmi emlékhely évtizedekkel ezelőtt elindult tönkretételét ezek után már nagyon nehéz lenne visszafordítani.
Bővebben >>>A dúsgazdag orosz Rahimkulov család képviselőinek mondták magukat azok az emberek, akikkel a fővárosi vagyonkezelő vezetője a Városháza épületének eladásáról is tárgyalt. Ha minden igaz, felhatalmazás nélkül. Az viszont nyilvános dokumentumokból is kiolvasható, hogy volt lobbizás a fővárosi adminisztráción belül a nagyértékű műemlék épület kiürítése és a park területének csökkentése érdekében. Az ingatlanos szemléletű tervek a mostani botránynak köszönhetően talán végleg lekerülnek a napirendről.
Bővebben >>>A Csillagerőd rideg termeiben a világ leghíresebb szobrai sorakoznak – gipszöntvényeken. Október elején megnyílt a Szépművészeti Múzeum szobormásolatainak múzeuma Komáromban, és ezzel újra láthatóvá vált egy impozáns gyűjtemény, amit valaha világszínvonalúnak tartottak, de elég hamar teherré vált a múzeum számára, és aztán évtizedekre eltűnt a raktárak mélyén. Most végre a helyére került.
Bővebben >>>A különleges hangulatú, de sokszor bolygatott, nem is olyan egyszerűen értelmezhető helyszínt utoljára az 50-es években vizsgáltak. Azóta rengeteget fejlődött a tudomány, ami ezúttal nemcsak királyi csontokat keres – bár az azonosításuk nagy eredmény lenne.
Bővebben >>>
