Az akció és a fantasy mellett szuperhősös zsánerből építkező Moon Knightot átjárja az óegyiptomi mitológia, ezért a munkához szerződtették szakértőnek a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Osztályának munkatársát. Horváth Zoltán először a Válasz Online-nak beszél részletesen arról, milyen volt a tudomány képviselőjeként részt venni egy szuperhősös megaprodukció stábjában.
Bővebben >>>Míg az idősebb generációk a történelmi hitelesség szemüvegén keresztül nézték, és erősen kritizálták A besúgó című sorozatot, a címszereplő számára lényegében elképzelhetetlen, hogy akár csak hasonló történjen vele, mint filmbéli karakterével. Korábban lapunk kérésére Takács Tibor, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója véleményezte a sorozatot, most A Szív újsággal való együttműködés keretében közöljük a jezsuita lap friss számának interjúját Váradi Gergely címszereplővel.
Bővebben >>>Miért felesleges azon vitatkozni, hogy menekülés vagy tervezett volt-e a honfoglalás? Nem is volt Kánaán a Kárpát-medence Árpádéknak? Mikor volt a Szent István előtti államalapítás? Miért a „meleg víz feltalálása” a Magyarságkutató Intézet új szenzációja? Podcast.
Bővebben >>>A világhírű nemzetközi jogász és bestseller író múlt héten Budapesten mutatta be a második világháború alatt és után játszódó új könyvét, mi pedig ez után kérdeztük őt háborús bűnökről és elszámoltathatóságról. Meg arról, miért szomorú, amikor abba az országba érkezik, amelynek kormányát a 90-es években – a Bős–Nagymaros-ügyben – ő is képviselte.
Bővebben >>>Ezen a kis földdarabon Görögország, Albánia és Itália között annyi történelem, kultúra és természeti szépség zsúfolódott össze, amit nagy országok is megirigyelhetnének. Érdemes a járt utakról letérni, ehhez adunk pár tippet.
Bővebben >>>Miért szánta az ateista diktatúra egyik vezetőjét családja katolikus papnak? Tényleg feljelentette Moszkvában a korrupt MSZMP-elitet? Igaz-e, hogy a „munkásellenzék” vezetőjeként megpuccsolta volna Kádár Jánost? Nagyinterjú Krahulcsán Zsolt történésszel, a Biszku-könyv szerzőjével.
Bővebben >>>Egy hetven évvel ezelőtti, szigorúan titkossá minősített gyilkosság történetét Élő Anita évek munkájával tárta fel készülő kötetéhez. Időutazás a vasfüggöny legsötétebb korszakába.
Bővebben >>>A magyarok rég megtanultak a trianoni határokkal élni, de még mindig fájlalják az 1920-ban Párizsban elszenvedett megaláztatást. A két évvel ezelőtt elhunyt magyar származású svájci újságíró, történész Oplatka András a magyar fájdalmat és az európai összefüggéseket egyszerre láttató szövege most jelenik meg először magyarul.
Bővebben >>>Először beszél részletesen a napokban megjelenő új, Száz év múlva lejár? – Újabb Trianon- legendák című könyvéről Ablonczy Balázs történész. Szabadkőműves lobbik szakították-e szét a történelmi Magyarországot? Hogyan lehet bejutni a párizsi Grand Orient nagypáholy levéltárába? Miért játszanak rá sokszor a politikusok is az összeesküvés-elméletekre? Podcast Trianon 102. évfordulójának hetében.
Bővebben >>>Sem a beszervezés, sem a tartótisztnek adott jelentések, sem az erőszak nem úgy működött a valódi ’80-as években, mint ahogy azt A besúgó című HBO-sorozatban látjuk – írja a lapunknak készített elemzésében történész vendégszerzőnk.
Bővebben >>>Recenzió egy könyvről, amely arra emlékeztet: a történelemben néha csak a rossz és a még rosszabb közül lehet választani.
Bővebben >>>A Székesfehérvár melletti Csúcsos-hegy a hagyomány szerint az idén 800 éves Aranybulla születésének helye. A síkságból kiemelkedő, jellegzetes formájú domb tetején állt már obeliszk és szovjet tank is, de hosszú története során most először kapott a történelmi jelentőségéhez méltó kialakítást. A rendszerváltáskori emlékmű felirata minden einstandolt kiállításnál többet mond arról, miért van máig érvényes üzenete a helynek és II. András nevezetes oklevelének.
Bővebben >>>Mi köze az orosz birodalmi hagyománynak Putyin ukrajnai háborújához? Mitrovits Miklós és Stier Gábor vitája.
Bővebben >>>Az oroszok elutasítják a szembenézést a vörös ideológia jegyében elkövetett bűnökkel. Éppen ezért most a hadseregük megismétli azokat. Ablonczy Bálint írása az orosz identitásról és emlékezetpolitikáról május 9-én.
Bővebben >>>A muszkavezetők sorsa az, hogy senki sem emlékszik más tettükre, csak arra, hogy elárulták hazájukat az oroszoknak. Nyáry Krisztián írása Zichy Ferencről, aki lehetett volna második Széchenyi is. De nem lett az.
Bővebben >>>
