Lapunk engedélyt kapott a neves szerzőjének kirúgásával végződött cikk magyar közlésére.
Bővebben >>>Mit lehet tenni a történelem megőrzéséért egy, a történelmet mindinkább kinőni és elfeledni akaró korban? Válaszok Papp István történész szép emlékező írásában.
Bővebben >>>Orbán Viktor és Szijjártó Péter viszonya Vlagyimir Putyinnal és Szergej Lavrovval éppen annyira konszenzuális, mint Leonyid Brezsnyev Kádár Jánossal váltott híres csókja – írja Gyöngyösi Márton a magyar ’56-ot fasisztának bélyegző orosz tankönyv és az elmaradt magyar diplomáciai reakció kapcsán. Vélemény.
Bővebben >>>„A Nyugat Kelet-Európával kapcsolatos közönyének vége. A háború törte meg” – mondja a Válasz Online-nak adott interjújában egy Amerikában és Nyugat-Európában frissen megjelent, bestsellergyanús könyv írója. Goodbye, Eastern Europe (Viszlát, Kelet-Európa) című kötetében Jacob Mikanowski azt az egyedülálló sokszínűséget mutatja be, amit a régiónk hordozott – és amit a 20. században szinte nyom nélkül elvesztett.
Bővebben >>>Mit jelentett „tisztes őrizetbe” kerülni és hogyan veszett el a becsület a törvényszolga kezei között? Kik vehettek leégett házhelyet Buda ostroma után a Várban, és kik éltek a Tabán fecskefészkekként egymáshoz tapasztott viskóiban? Milyen volt az élet a kertvárosi jellegű Teréz- és Józsefvárosban? És hogyan lehetett átjutni a Dunán Európa egyik legnagyobb piacára, amely miatt olykor harmincezer fő is nyüzsgött a szűk pesti utcákon? Géra Eleonóra történész válaszol.
Bővebben >>>A közép-európai együttműködés szempontjából az elmúlt évek legpusztítóbb írása jelent meg a szoros központi kontroll alatt működő Magyar Nemzetben. Eszerint az 1968-ban szovjet parancs nyomán a Kádár János utasítására Csehszlovákiába bevonult Magyar Néphadsereg elérhette volna a revíziót. A cikk kommentálására a Válasz Online Kollai István Közép-Európa-szakértőt kérte fel, aki 2010 és 2015 között a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója volt.
Bővebben >>>Július elején váratlan fordulatot vett a két éve szunnyadni látszó pozsonyi csatás saga: „a Magyarságkutató Intézet semmilyen közösséget nem vállal a 2020-ban bemutatott alkotással” – közölték saját filmjükről. Ezzel nincs vége a meglepetéseknek. Demonstratív személycserék, konszolidációt szuggeráló beszélgetések övezik Kásler Miklós márciusban kezdődött főigazgatói munkáját.
Bővebben >>>Megújult a Budai Vár egy részlete, a Csikós-udvar északnyugati sarkán álló, Karakas budai pasáról elnevezett torony. Csak egy torony, de benne van az egész vári probléma: olyan sok alakváltozást élt meg az elmúlt másfél évszázadban, hogy a történetén keresztül megérthető, a Budai Várban szinte semmi nem az, aminek látszik. Minden egyes elem összetett elvi és gyakorlati problémák elé állítja azokat, akik az épületegyüttes újabb, nagyszabású átalakulásáról döntenek. Tökéletes megoldás ezúttal nem született.
Bővebben >>>Ha Robert Oppenheimer – és a róla szóló film – alapállását vesszük, akkor nemzedékünk még soha nem volt ennyire közel ahhoz, hogy elégjen egy izzó, radioaktív lángoszlopban. Ha a „főgonosz” Teller Ede örökségében bízunk, akkor viszont nagyobb biztonságban vagyunk a pusztulástól, mint valaha. Esszé Christopher Nolan új filmjéről, amelyre az első hétvégén közel 100 ezer néző volt kíváncsi Magyarországon.
Bővebben >>>A Jelcin-éra oroszrajongása nyugati önbecsapás volt, Moszkva már a kilencvenes években a sztálinizmus felé kacsingatott, Vlagyimir Putyin pedig mintaként tekint a diktátor külpolitikájára – mondja Borhi László, a bloomingtoni Indiana Egyetem professzora. A történészt magyarul most megjelent, A túlélés stratégiái – Élet és halál a náci és a kommunista diktatúrákban című kötete nyomán kértük interjúra. Borhi kutatásának egyik fő tanulsága, hogy a legbeszorítottabb helyzetben is lehet jó döntést hozni, a bűnök mögött pedig nem a rossz körülmény a döntő, hanem a „szar ember”.
Bővebben >>>Nem is a „törökök” nevével kellene jellemeznünk a korszakot. Podcast.
Bővebben >>>Miközben történeteket olvasunk a nyaktiló tervezője és az azt működtető hóhér közös muzsikálásáról, szinte észrevétlenül megismerjük világunk születését. Azt a szemléletet, amellyel a boldogabbnak gondolt jövő érdekében semmisítjük meg azt, amink van. Recenzió.
Bővebben >>>Milyen hatásai lesznek a jogszabálynak? Miért nem tud egységesen fellépni a pedagógusszakma? Családfenntartóként meddig tervez a pályán maradni? A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium történelemtanárát kérdezzük. Podcast.
Bővebben >>>Egy amerikai DNS-tesztet készíttetett, hogy kiderüljön, honnan származik a családja. Nem akármilyen eredményt kapott: legrégebbi őse egy honfoglaló magyar, aki 1100 évig nyugodott a Tuzsér melletti Boszorkányhegyen. A leghosszabb igazolt múlttal rendelkező magyar család, a Harasztiak hihetetlen története.
Bővebben >>>Tompa Andrea nagy regényt írt, és nem azt a fajtát, amelyik nehezen adja magát. Sokszor nem halunk meg című könyve azonnal beszippantja az olvasót, rögtön otthon vagyunk benne, és ő egy krimi izgalmával mesél. Így is kell tennie, mert olyan történetet mond el, amit nem akarunk hallani. Már ezerszer elmondták nekünk, de Tompa új nézőpontot kínál. A holokauszt Erdélyben, magyar gyilkosokkal és embermentőkkel.
Bővebben >>>
