Már csak néhány nap, és megjelenik nyomtatott magazinsorozatunk harmadik kiadása: 1000 nap – Kelet és Nyugat háborúja. Már most előrendelhető!
Bővebben >>>A Gulag-emléknapon ismertetett friss kutatás szerint az egykori politikai raboknak saját családjuk előtt is titkolniuk kellett sorsukat, és többen közülük még a rendszerváltás után is hallgattak. Megindító, milyen jelekből nyomozhatja ki valaki – talán most ön is, kedves olvasó –, hogy édesapja, édesanyja, nagyapja, nagybátyja nem hadifogoly, hanem politikai elítélt volt a Gulagon egy szovjet munkatáborban.
Bővebben >>>Gyapay Márta az egyetlen ma élő ember, aki a legendás lapnál (sok szempontból szellemi őslapunknál) dolgozott a 20. század közepén. Interjú a nagy idők szemtanújával.
Bővebben >>>A Fortepan és az Eidolon most közös felhívással fordul a nyilvánossághoz abban a reményben, hogy a fiókok, szekrények mélyén talán még ott lappanganak a 20. századi történelem vizuális dokumentumai. A Válasz Online médiapartnerként támogatja a kezdeményezést. Tudjuk, hogy az utolsó utáni pillanatban vagyunk, de bízunk benne, hogy még nem késő.
Bővebben >>>Magyar főszerepléssel zajlik a világ legnagyobb archeogenetikai kutatási projektje, melyben több száz avar kori sír alapján immár komplett családfák és társadalmi hálózatok válnak láthatóvá. Miért érdekes ez? Miért bukott el az avarok birodalma? Van-e hun-avar-magyar rokonság? Ezeket a kérdéseket beszéljük át a HetiVálasz podcast legújabb adásában.
Bővebben >>>A szlogenek szintjén a dolgozó nép üdülőhelyének, a valóságban viszont inkább valutagyárnak tekintette az állami gazdaságpolitika a Kádár-korban a Balatont. Rehák Géza könyvéből kiderül, hogyan lett olyan a Balaton, amilyennek ma ismerjük. Recenzió.
Bővebben >>>Nem „önmarcangolás” annak kiértékelése, hogy mit lehetett volna másképp csinálni a mohácsi csata előtt és közben. Azzal, hogy elkerülhetetlennek tartjuk egy esemény bekövetkeztét és ezzel együtt felmentjük azokat, akik rossz döntéseket hoztak annak idején, valójában a saját fejünket dugjuk a földbe és struccpolitikát folytatunk – írja Kövecses László. Az újkorral foglalkozó doktorandusz Varga Szabolcs lapunkban a mohácsi csata évfordulóján megjelent szövegére reagál.
Bővebben >>>Egy brazil újságírónő megtudta, hogy egykori óvónője Mengelét bújtatta. Betina Anton nyomozni kezdett, és könyvet írt a világ legjobban keresett háborús bűnösének, Auschwitz orvosának dél-amerikai rejtőzködéséről. Próbálta megérteni, hogy miért kockáztatja egy osztrák óvónő vagy egy magyar gazdálkodó az egzisztenciáját, a szabadságát egy háborús bűnösért?
Bővebben >>>Bonyolult emlékezetpolitikai konfliktusok megoldásához nem erőre van szükség, hanem empátiára és jószándékra. Teszünk egy egészen konkrét javaslatot a hegyvidéki Turul-ügy megoldására.
Bővebben >>>A világon alig néhány hely van, ahol természetes termálvízzel teli, eredeti római medencét találhatunk. Míg azonban az angliai Bath világhírű, Varasdteplicről jóval kevesebben hallottak. Az autópályán az Adria felé száguldó magyarok többsége valószínűleg nem is sejti, milyen különlegesség mellett megy el.
Bővebben >>>A forradalom idején teherautósofőrként dolgozó Fóti István sebesülteket szállított a városban, és közben végig fotózott. Halottak, felborogatott villamosok, lángoló szovjet páncélozott járművek, egy dunántúli vöröskeresztes konvoj képei.
Bővebben >>>Sólyom László egykori tanítványa, közvetlen munkatársa a Válasz Online-nak küldött írásában részletesen bemutatja az egykori köztársasági elnök viszonyát a forradalomhoz – abból az alkalomból, hogy a Pécs Története Alapítvány ma publikálta Sólyom László fiatalkori naplójának vonatkozó részeit.
Bővebben >>>Lehetséges, hogy a történésznő az Istvánt „bíráló” megállapításainál a koncepciójába nem illő véleményeket olykor nem vette figyelembe – írja a lapunknak küldött viszonválaszában Thoroczkay Gábor történész. Az ELTE egyetemi docense a Berend Nóra Szent István-könyvéről lapunk hasábjain kibontakozott vitához szól hozzá.
Bővebben >>>Berend Nóra, a cambridge-i egyetem történésze olvasói levelet juttatott el szerkesztőségünkhöz, mert szerinte a Szent István-könyvéről közölt kritikánk „mindenáron, félreértve és torzítva, azt szeretné bizonyítani, hogy gyalázkodom, keményen elferdített, másodkézből átvett és meg nem értett állítások tömegével”. Írása és a cikket szerző Borbás Barna viszonválasza alább olvasható.
Bővebben >>>Ha magyarul jelenik meg, minden bizonnyal kisebb botrány lenne Berend Nóra történész I. István, Magyarország első keresztény királya – A középkori mítosztól a modern legendáig című új könyvéből. De mivel „csupán” a világ egyik legjelentősebb egyetemi kiadója, az Oxford University Press adta ki, idehaza a szűkebb szakmai közegen kívül más egyelőre nem értesült az angliai magyar medievista meredek állításairól. Könyvkritika.
Bővebben >>>
