Vendégszerzőnk annak a folyamatnak a kezdeteit vizsgálja, amelynek végén a Magyarságkutató Intézet révén állami politika rangjára emelkedett a magyarság hun származása. A hunnológia gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak vissza a Kádár-korba, mint gondolnánk.
Elolvasom
Az évfordulóra lapunknak írt személyes hangvételű esszéjében Ablonczy Balázs történész összegzi a korszak kutatóinak szegezett leggyakoribb kérdéseket. És meg is válaszolja azokat.
Elolvasom
A XX. század eleji Európában tábornokból lett államfők pályáját hasonlítja össze egy új könyv, melynek segítségével a Horthy Miklósról szóló viták is egészen más megvilágításba helyezhetők – erről szól podcastunk, a HetiVálasz 73. adása. Vendégünk a Honmentők / honvesztők című kötet szerzője, Romsics Ignác történész.
Elolvasom
Az irodalomtörténész a Válasz Online rendelkezésére bocsátotta Ady-dilemmák című, csak a későbbiekben megjelenő tanulmányát. Ennek Tiszára vonatkozó részletét osztjuk meg olvasóinkkal az előző századelő legkiemelkedőbb politikusának „születésnapján”.
Elolvasom
Se „hun lobbi”, se „agymosás” – az összes elfogult várakozásra rácáfolnak a most megjelent katolikus személetű gimnáziumi tankönyvek, melyeket a világi iskolák is választhatnak szeptembertől. Elemzésünkből kiderül, hogy ettől még kompatibilitási zavarok lehetnek: a finnugor nyelvrokonság körüli vitákról, a honfoglalást kiváltó eseményekről és Szent István koronázási helyszínéről is mást mond az állami tankönyv, mint az egyházi.
Elolvasom
Lényegében a mai napig azok között a keretek között élünk, arra vagyunk büszkék, az működtet minket eszmékben, infrastruktúrában, közlekedésben, gyáriparban, amit Széchenyi István kezdett el – szól mai adásunk tételmondata.
Elolvasom
Miért érdekes 100 év után is az utolsó magyar király első visszatérési kísérlete? Mit árul el a húsvéti királyjárás Horthy Miklós személyiségéről? Mik egy filmes feldolgozás buktatói? Az egy héttel ezelőtt bemutatott Trónfosztott királyság című rövid dokudrámát forgatókönyvíróként jegyző kollégánk rendhagyó történelmi írása.
Elolvasom
Még a legdurvább szorításban sem szükségszerű az elvtelen kompromisszum – szól a kétszeres Mindszenty-évfordulóra készült nagyinterjúnk fő tanulsága. Magyarország utolsó hercegprímása március 29-én született, néhány hét múlva újratemetésének 30. évfordulójára emlékezik az ország, ezért a személye körüli legélesebb, egyúttal a legtöbb aktuális üzenetet hordozó vitát modelleztük páros beszélgetésben.
Elolvasom
Az egyik legmagasabb nemzetközi pozíciót betöltő magyar történész jelenleg Molnár Antal, a Magyar Tudományos Akadémiáról leválasztott Történettudományi Intézet igazgatója, akit Ferenc pápa a minap a Pápai Történettudományi Bizottság tagjává nevezett ki. Nagyinterjú.
Elolvasom
Magyarország soha nem lesz olyan, amilyennek Széchenyi, Wesselényi és Kossuth álmodta: a tehetség, a szorgalom, a műveltség, a kreativitás, a szellemi autonómia és a szabad közösségi önszerveződések polgári világa, vonja le szomorú következtetését Tevesz László. Történész vendégszerzőnk személyes hangú írásában megfér egymás mellett Széchenyi és a Tankcsapda, az evezés és a 80-as évek lakótelepi gyermekkora.
Elolvasom
Egyre kevésbé elfogadott az erőszak történetének tanulmányozása, e tudás csökkenésével azonban a világot is kevésbé értjük – figyelmeztet történész vendégszerzőnk, B. Szabó János. Ha például az amerikaiak megtanulták volna Vietnam leckéjét, eszükbe nem jut Irakba bevonulni. Röpirat a „fölösleges tudományok” védelmében.
Elolvasom
Az első magyarországi kommunista kísérlet valóságos ingovány, elfelejtett része a történelmünknek, és bizony nagyon sok csont pihen a mocsár mélyén, amiért le kell merülni, hogy jobban értsük a 20. századot – mondja podcastadásunkban Hatos Pál.
Elolvasom
„Nem akarok átmenni Pokorni Zoltán méltatásába, de hogy volt-e ilyen politikai gesztus Magyarországon, ami azt mondja, hogy »hibáztam«, hogy »ezt elrontottam« – ez kérdéses” – mondja heti podcastadásunkban a két hete megjelent „turulfilm” rendezője.
Elolvasom
„Össze lehet rakni Mátyás királyt” – ezzel a bejelentéssel lepte meg január 20-án Kásler Miklós őstörténetügyi miniszter a nyilvánosságot. A tárcavezetőnek bámulatos érzéke van hozzá, hogy az általa felkarolt kutatások eredményeit olyan módon interpretálja, hogy azok sült bolondságnak tűnjenek, de a székesfehérvári királysírokban eltemetett uralkodók azonosítása valóban nagy dolog lenne. Csakhogy a csontokkal olyan méltatlanul bántak, hogy a probléma nem biztos, hogy megoldható.
Elolvasom
„Olyan erős az exhumált holttestek látványa, a tömeggyilkosságok története, hogy elég ezek közé bevágni a fejünket és a kívánt hatás máris előáll. Ez az összemosás tényleg sért” – mondja Pokorni Zoltán A gyilkosok emlékműve című, múlt héten bemutatott dokumentumfilmre utalva. A politikussal végigvesszük, szerinte mi minden lényeges maradt ki az alkotásból, és azt is elárulta, miért nem keretezik át a szobrot első világháborús emlékműnek.
Elolvasom
B. Szabó János hadtörténész az amerikai történelmi filmek példáján mutatja be, hogy a kényszeres diadalkeresés nem elég a hatásos mozihoz: egy magabiztos nemzet veszteségei megfilmesítéséből is képes tanulni.
Elolvasom
A Magyarságkutató Intézet (MKI) gondozásában készült animációs film végén „elég pontatlanul jelent meg”, hogy annak egyik fő szakértője Mátéffy Attila lett volna – ezt maga az altajista nyelvész, néprajzkutató tudatja lapunkkal.
Elolvasom
A karácsonyi időszak legnagyobb tévés sikere egy romantikus kosztümös sorozat, amely a 19. századi Nagy-Britanniát multikulturális társadalomnak ábrázolja, részben fekete bőrű arisztokráciával és királynéval. A Bridgerton család alkotói szándékosan festettek fel egy alternatív múltat, aminek nincs sok köze a történelmi valósághoz: a sorozat ettől válik játékká, amit nem lehet és nem is kell egészen komolyan venni.
Elolvasom
Sudár Balázs történész, turkológus a Válasz Online-nak küldött elemzésében világossá teszi: a produkció a történeti háttér tendenciózus, szelektív bemutatásával tulajdonképpen egyetlen dolgot épít – a magyar áldozatiság mítoszát.
Elolvasom
2021 első HetiVálasz-adásában a magyar őstörténet vitás kérdéseit beszéljük át Langó Péter régésszel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének egyetemi docensével és Igaz Levente történész, történelemtanár, hagyományőrzővel.
Elolvasom
A magyar sajtóban először a Válasz Online által elolvasott könyv páratlan betekintést enged az árnyékok birodalmába. Nagyinterjú a szerzővel, Krahulcsán Zsolt történésszel.
Elolvasom
A hagyományos egyházzene egyik legavatottabb hazai kutatója és művelője ő: az ELTE Vallástudományi Tanszék és az MTA–ELTE Lendület Liturgiatörténeti Kutatócsoport vezetője, a Szent Mihály Szkóla alapítója és szervezője.
Elolvasom
A Kásler Miklós miniszter vonzáskörzetében működő intézet ezzel a filmmel lényegében kivonult a bármennyire is tudományos céllal működő állami intézetek sorából, és helyet foglalt a történelmi fantasy világában.
Elolvasom
Peter Frankopan brit történész magyarul most megjelent Selyemutak – Egy új világtörténet című könyve hatalmas tényanyaggal igyekszik bizonyítani tételét.
Elolvasom
A Mandiner-főszerkesztő és MCC-főigazgató Szalai Zoltán 70 millió forintért vásárolta meg a legnagyobb hazai történelmi ismeretterjesztő lap teljes archívumát, így részben magát a Rubicon brandet is. Az általa alapított, hétfő este bejelentett Rubicon Intézet a Bethlen Gábor Alapkezelő 300 millió forintos támogatásával kezdheti meg működését.
Elolvasom
Professzionális szintre emelt élő történelem – szittyabiznisz és eredetpolitikai ambíciók nélkül. A Válasz Online multimédiás riportja.
Elolvasom
Magas állami kitüntetésben részesült Raffay Ernő, a jeles esemény után pedig Ungváry Krisztián úgy döntött, tüzetesen végigolvassa Raffaynak az elmúlt évtizedben keletkezett köteteit.
Elolvasom
Hogyan fogják a múltunkat és az irodalmunkat megtanulni mindössze két választható könyvből az ötödikesek, amikor például a gödöllői és a kunhegyesi járás iskolásainak szövegértését egy világ választja el egymástól? Elolvastuk, majd vezető tanárok segítségével értelmeztük az új tankönyveket.
Elolvasom
A nyolcszáz éves történet sem érdektelen, de még izgalmasabb a keresztes hadjáratok máig élő örökségének megismerése.
Elolvasom
Komoly visszhangot váltott ki vendégszerzőnk Trianon-emlékműről szóló írása. Válaszul közöljük az augusztus 20-án felavatandó alkotás koncepciójának kialakításában részt vevő Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet szakértőinek véleményét.
Elolvasom
Az utóbbi idők középkori magyar történelemről szóló „szenzációi” jórészt értékelhetetlenek – mondja Thoroczkay Gábor történész, akit új könyve nyomán kérdeztünk államalapításról, magyarságkutatásról és az új NAT-szerinti tankönyvekről. Szent István-napi nagyinterjú.
Elolvasom
Vendégszerzőnk újabb példákkal igazolja, hogy a rossz emlékű 1913-as minta alapján sosemvolt magyar nevek sokaságát vésték gránitba az új, Országház melletti Trianon-mementóra, melyet jövő héten avatnak.
Elolvasom
Gömbös Gyula műtéteknél asszisztált neki, a szegedi színigazgató felesége Móra Ferenccel tévesztette össze, Tóth Árpád tíz kilót hízott a segítségével, mindeközben darabokat írt, ráadásul életre hívta az első magyar iskolaszanatóriumot. Nem mellesleg részt vállalt a
Elolvasom
A Válasz Online eddig részleteiben nem ismertetett dokumentumok segítségével mutatja be Zágon József és a püspöki kincsek történetét.
Elolvasom
Az Egyesült Államokban zajló múltrombolás fontos kérdése, vajon kisiklás történik-e (az optimistábbak szerint csupán az 1968-at követő felfordulás ismétlődik meg), vagy egy civilizációs életciklus végén tartunk.
Elolvasom
Helyzetbe került egy csoport a magyar közéletben, amely a tudományos ismeretek hiányát agresszivitással pótolja, ténykedésének eredménye pedig közvetve tekintélyes kutatóműhelyek szétverése lehet – mondja a Válasz Online-nak Hermann Róbert történész.
Elolvasom
A márciusi cikk az összes egykori kistarcsai internáltnak emléket kívánt állítani, és a „művelet” olyannyira sikerült, hogy a kommunista diktatúra társadalomtörténetét kutató vendégszerzőnk alig bírta feldolgozni az azóta beérkezett újabb életrajzokat, kérdéseket. Tóth Eszter Zsófia most megosztja tapasztalatait.
Elolvasom
Tényleg a szabadkőművesek felelősök Trianonért? Mit szól ahhoz, hogy Magyar Nemzet-publicisztikában vonják kétségbe magyarságát? Nagyinterjú.
Elolvasom
Philippe de Villiers-t mindenki kinevette a kilencvenes években, amikor a határok leépítésétől világjárványt várt és a semmiből teremtette meg Franciaország egyik legnépszerűbb történelmi élményparkját. Portré egy pecsétgyűrűs kasszandráról.
Elolvasom
A politika önkorrekciója, átlépés az ideológiai árkokon, széles szakmai együttműködés – a mai magyar állapotok között fehérholló-ritkaságú jelenségek sokasodnak az úgynevezett turulügy legújabb fordulatában. Teljes háttér és hármas interjú.
Elolvasom
Egy román állatorvos szava – ez volt az aduász, amelyre hivatkozva az újságíró-kultúrharcos megtámadta Romsics Ignác történészt. Csakhogy amit Szakács próbál sugallni, azt még hőse, Raffay Ernő sem állítja. Múltmegfejtés 7 pontban, a páholyok mélyéről.
Elolvasom
Vezető magyar történészek állnak ki a fő kultúrharcos Szakács Árpád által a Magyar Nemzet hasábjain megtámadott Romsics Ignác mellet.
Elolvasom
Az „Édes Erdély, itt vagyunk”-verziótól a „kifelé hallgatni, befelé tenni” megoldásig összegzi a magyarság előtt álló választási lehetőségeket Trianon 100. évfordulóján Gyurgyák János. Esszé.
Elolvasom
Mi történik, ha nem írjuk alá a békediktátumot? És ha a Monarchia megnyeri a háborút? Műsor a „Mi lett volna, ha?” kérdés körül. Podcastunk vendégei Ablonczy Balázs és Révész Tamás történészek, kiindulópontunk pedig az Ismeretlen Trianon című új kötet.
Elolvasom
Történész vendégszerzőnk az újabb kutatásokat ismertetve beszámol arról, hogy Pallavicini János, a Monarchia konstantinápolyi követe tiltakozott a leghevesebben az államilag szervezett népirtás ellen.
Elolvasom
Különleges páros beszélgetés következik: Duda Ernő virológust és Rácz Lajos környezettörténészt hívtuk Skype-interjúra, hogy jobban értsük, mi történik velünk és mik ennek a járványnak a legnagyobb tanulságai.
Elolvasom
Ez a vírus nem azzal fenyeget, hogy kiirtja az emberiséget, csupán azzal, hogy elveszi tőlünk azt, ami számunkra a legfontosabbá vált: a hosszú életet. Mi következik ebből? Rendszeres vendégszerzőnk történelmi-filozofikus írásából kiderül. Esszé.
Elolvasom
Nincs tudomásunk arról, hogy bárki mással hasonló megesett volna: hogy a gyerekkori emlék, a szótlan idős néni évtizedekkel később megsárgult lapokról „üzen” az addigra történésszé lett egykori kislánynak. Ez a történet nem csak Nóra néni története – a kistarcsai internáltaké mind.
Elolvasom
A klímaváltozás-vita „megoldása”, egy környezettörténész szemével. Hogyan lett az emberiség a ciklonokhoz mérhető geológiai faktor? Miért nem létezik olyan, hogy történetileg „normális” Kárpát-medencei időjárás? Mit tanulhatunk a korábbi klímaváltozásokból? Itt a HetiVálasz, a Válasz Online hetente jelentkező podcastadása.
Elolvasom
A kommunizmus áldozatainak emléknapján a hatvanas-hetvenes években a diktatúrát titokban szolgáló páter életét Petrás Éva történésszel idézzük fel.
Elolvasom
Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter és nagykövet a Válasz Online-nak írott történelmi esszéjében eljátszik a gondolattal: milyen feltételek mellett maradhattak volna meg legalább a magyar többségű területek.
Elolvasom
A történész készülő új könyvének gondolatvilágát tükröző írást Horthy Miklós budapesti bevonulásának 100. évfordulója elé időzítve közöljük.
Elolvasom
Lőrinc László, az AKG átlagosnak semmiképp sem nevezhető történelemtanára, az Árpád-szelfis könyv szerzője azt is elárulta, mi az az egyetlen dolog, amelyben egyetért Schmidt Máriával.
Elolvasom
Az ország egyik legnevesebb történészének új könyve a pogányoktól a rendszerváltásig tizenegy lázadó magyar csoport történetét dolgozza fel. Lelki töltetű és anyagi szempontú lázadások, brutális megtorlások, valamint szégyenletes árulások és megalkuvások követik egymást ezer év magyar történelméből.
Elolvasom
Miért mentek el meghalni II. Lajossal a korszak oligarchái? Miért a visegrádiak csatája volt Mohács? A kormánytól kapott Széchenyi-díjjal könnyebben viselte kutatóközpontja leválasztását az MTA-ról? Nagyinterjú.
Elolvasom
Betiltotta a rovásírást, hibás kép van róla a tízezresen, német ügynök volt, augusztus 20-án alapított államot – csupán néhány az első királyunkról szóló legszívósabb álhírek, történelmi mítoszok közül. Csokorba gyűjtöttük őket, a cáfolatokkal együtt. A Válasz Online Szent István-napi összeállítása.
Elolvasom
„Megkövetem a Veritast, amely egyáltalán nem valamiféle neo-horthysta kiképzőhely, ahol félfasiszta ideológusokat tenyésztenek” – mondja a Válasz Online-nak Ungváry Krisztián mindössze három hét tapasztalata alapján. A történész ennyi időt töltött a Veritas Történetkutató Intézetben – miután a
Elolvasom
A magyarok verték be az utolsó szöget a Monarchia koporsójába? Szabadkőműves buli volt az egész őszirózsás forradalom? Mackensen megvédhette volna Erdélyt? A Károlyi-rendszer maga volt a demokratikus álom? Összeállítás kereken 100 éves történelmi legendákról. Ősz
Elolvasom
Ezekben a napokban omlott össze a történelmi Magyarország – éppen száz évvel ezelőtt. Hatos Pál Az elátkozott köztársaság címmel írt friss kötetében árnyaltan és élvezetesen mutatja be a korszakot, összeültettük hát Szakály Sándorral. Az Orbán-kormány
Elolvasom
