Horthy embere mentette meg Dobrev Klára nagyanyját – az elfeledett napló titkai

Történeti szenzáció Zsindely Ferenc, a Horthy-korszak egyik szürke eminenciásának eddig ismeretlen naplója. Szekér Nóra történészt kérdezzük a mából nézve szinte érthetetlen életútról: hogyan lehet valaki egyszerre németbarát, antibolsevik és antiszemita, illetve életét kockáztató embermentő és illegális kommunisták bújtatója?

Elolvasom

Majdnem feladtuk, de erőt adott a mecseki 56-osok szelleme [HetiVálasz 106]

Hosszú évek kálváriája után elkészült az egyedülálló történelmi dokumentumfilm a mecseki láthatatlanok nevű 1956-os fegyveres gerillacsoport hihetetlen sztorijából. A film budapesti bemutatója a Válasz Online rendezvényén volt, a Toldi Moziban. A premier előtt a készítőkkel, Sashegyi Zsófia újságíróval és Cs. Nagy Sándor rendezővel beszélgetett Borbás Barna.

Elolvasom

Szinte az összes tudós felállt, miután a Kásler-féle intézet „einstandolta” az év történelmi kiállítását

Decemberben Kásler Miklós miniszter indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmentette az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített, a tervek szerint márciusban nyíló nagyszabású nemzetközi kiállítás kurátorait, és a teljes szakmai irányítást a Magyarságkutató Intézet kezébe helyezte – értesült a Válasz Online. A váratlan lépés láttán karácsony és újév között több mint tizenkét történész, régész és levéltáros szakította meg az együttműködést az 506 millió forintból megvalósuló, egy-egy látványosságot többek között a szentpétervári Ermitázsból és a Vatikánból kölcsönző tárlattal.

Elolvasom

Győztesek szilvesztere: a Fradi első nagy turnéja egyesítette „a folyvást civakodó magyarságot”

Pontosan 110 évvel ezelőtt tényleg különös volt a szilveszter, és még az újév is. Százak és ezrek álldogáltak az utcán, nagy lapok szerkesztőségei előtt egy-egy táviratra várva, majd amikor a várt hír megérkezett, kitört a spontán népünnepély, tömeg énekelt az utcán, leállt a körút. 1911-12 fordulóján történetének első nagy nyugati turnéját járta a Fradi labdarúgó-csapata, és a németországi és angliai győzelmes meccsek valóságos lavinát indítottak, összmagyar érzést és világháborús előérzetet is felszínre hozva.

Elolvasom

Az Ördöglovas kastélya: a pusztulás széléről menekült meg Magyarország egyik legszebb háza

Sándor Móric, a legendás Ördöglovas bajnai kastélya az egyik legszebb ház, ami Magyarországon valaha épült. Soha nem volt látogatható, és a 20. század második felében a teljes pusztulás szélére jutott, de mindig volt pár ember, aki egészen reménytelen helyzetben is tenni próbált a megmentéséért. Nekik köszönhető, hogy végül volt mit helyreállítani, és most megnyithatta a kapuit.

Elolvasom

Lenyűgöző felfedezés: megtalálhatták András király és családtagjai csontjait a tihanyi kriptában

Megvan a tihanyi 2-es számú ládában talált csontok szénizotópos vizsgálatainak eredménye: egymástól függetlenül három labor is a 11. századra datálta a maradványokat. A tihanyi altemplom kutatásáról korábban részletesen beszámoltunk a Válasz Online-on, és a nekünk nyilatkozó szakemberek már akkor előrevetítették, hogy a régészeti és a történeti adatokkal egybevetve levonható lesz az a következtetés, hogy a csontok az apátságot alapító I. András királyhoz és közvetlen családtagjaihoz tartozhattak.

Elolvasom

A 70 éves mítosz vége: volt antináci magyar ellenállás, és nem vörös partizánok vezették [HetiVálasz 100]

Századik adásához érkezik podcastunk, a HetiVálasz! A műsor vendége ezúttal Bartha Ákos történész, akinek új könyve ledönti a második világháborús budapesti ellenállás számos tabuját és mítoszát. Magyar antináci mozgalmak ugyanis léteztek, és legalább akkora súllyal vettek részt bennük fajvédők, legitimisták és arisztokraták, mint az élcsapatként emlegetett vörös partizánok. Sőt.

Elolvasom

Életre kelt őseink: új filmek javíthatják ki, amit A pozsonyi csata elrontott

Van már tudományos alapú, sőt nemzetközi színvonalú magyar „kísérleti régészet”, amely képes a honfoglalás- és Árpád-kori életmód alapjainak rekonstruálására. A magukat – kissé nyakatekerten – történelmi újrajátszóknak nevező csapatok első seregszemléjével a járvány miatt dokumentumfilm formájában találkozhat a szélesebb közönség.

Elolvasom

Az apátvarasdi gyilkosok – kilencéves kisfiút is elért a kádári megtorlás

A társadalom szemeteként kezelték, elkülönítették, ellenségként tekintett rá a rendszer, pedig soha nem követett el semmit ellene. Sőt. Később egy elhárító tisztnek köszönhetően a kormányőrség tagja lett, ő szállította például idősebb George Bush-t 1989-ben. Bár ‘56-ban 9 éves kisfiú volt csupán, Schwebler Károlyt utána évekig kollektív bűnösként kezelték a rokonai miatt.

Elolvasom

A legjobb külpolitika a belpolitika: így lehet leküzdeni a magyar sorstragédiát [HetiVálasz 94]

Se a „Nem, nem soha!”, se a „Megérdemeltük!” – van harmadik út a Trianon-probléma megértésében és kezelésében. Legalábbis ezt üzenik az utókornak a népi írók – mások mellett Németh László, Féja Géza, Szabó Dezső –, akiknek újrafelfedezésében és a nagy magyar sorskérédések kitárgyalásában segít egy új antológiakötet. A Trianon és a revízió című könyv szerkesztőjével, Péterfi Gábor történész-pedagógussal, az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium kutatótanárával Ablonczy Bálint és Borbás Barna beszélget.

Elolvasom

Az Attila-sztori semmi ahhoz képest, amit Szent István családja rejt: új kutatás az ősök nyomában [HetiVálasz 86]

A magyar történelem legfontosabb családja, az Árpád-ház titkainak nyomába ered két őstörténész új tanulmánykötete. A HetiVálasz, a Válasz Online podcastja augusztus 20. előestéjén az ősök felől vizsgálja a Szent István-kérdést: vendégünk B. Szabó János történész és Sudár Balázs turkológus, történész.

Elolvasom

Kamasz volt, levelet írt a rendszer ellen, 10 hónapra ítélték: a kádárista szisztéma velejét tárja fel Varga Ágota új dokumentumfilmje

Egy oroszlányi gimnazista 1968-ban barátaival közösen levelet írt a Szabad Európa Rádiónak arról, hogy „szabad, nyugati világot” akarnak Magyarországon, és ezért fegyvereket kérnek Amerikából. A véresen komolynak nem mondható üzenetet a belügy elfogta, a 14 éves srácot letartóztatták és 10 hónap börtönre ítélték, majd felnőtt élete minden egyes fordulópontján megpróbálták tönkretenni. Erről szól Varga Ágota legújabb dokumentumfilmje, a Megbélyegzetten – 1968.

Elolvasom

„Nem erkölcstelenek. Erkölcs nélküliek” – Bibó István Magyarország mai vezetőiről

Az ’56-os parlamenti hős, az egyik legnagyobb 20. századi magyar politikai gondolkodó fia. A református püspök Ravasz László unokája. Hívő ember, aki a kommunista államtól szerezte vissza a református gimnázium épületét, majd saját protestáns iskolát is alapított. Mégis mit keres a 80. évében járó Bibó István a Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalomban? Nagyinterjú.

Elolvasom

Se fasiszta honvesztő, se makulátlan honmentő: új kötet segít továbblépni a Horthy-vitában [HetiVálasz 73]

A XX. század eleji Európában tábornokból lett államfők pályáját hasonlítja össze egy új könyv, melynek segítségével a Horthy Miklósról szóló viták is egészen más megvilágításba helyezhetők – erről szól podcastunk, a HetiVálasz 73. adása. Vendégünk a Honmentők / honvesztők című kötet szerzője, Romsics Ignác történész.

Elolvasom

2021 új abszurdja: az egyházi történelemtankönyv jobb és tudományosabb lett az államinál

Se „hun lobbi”, se „agymosás” – az összes elfogult várakozásra rácáfolnak a most megjelent katolikus személetű gimnáziumi tankönyvek, melyeket a világi iskolák is választhatnak szeptembertől. Elemzésünkből kiderül, hogy ettől még kompatibilitási zavarok lehetnek: a finnugor nyelvrokonság körüli vitákról, a honfoglalást kiváltó eseményekről és Szent István koronázási helyszínéről is mást mond az állami tankönyv, mint az egyházi.

Elolvasom

„A mi végső kontrollunk nem a miniszterelnök, nem a pártfőtitkár, hanem az Isten” – újrajátszottuk a nagy Mindszenty-vitát

Még a legdurvább szorításban sem szükségszerű az elvtelen kompromisszum – szól a kétszeres Mindszenty-évfordulóra készült nagyinterjúnk fő tanulsága. Magyarország utolsó hercegprímása március 29-én született, néhány hét múlva újratemetésének 30. évfordulójára emlékezik az ország, ezért a személye körüli legélesebb, egyúttal a legtöbb aktuális üzenetet hordozó vitát modelleztük páros beszélgetésben.

Elolvasom

Gentleman-eszmény és Rock ’n’ Roll – gondolattöredékek a férfiasságról

Magyarország soha nem lesz olyan, amilyennek Széchenyi, Wesselényi és Kossuth álmodta: a tehetség, a szorgalom, a műveltség, a kreativitás, a szellemi autonómia és a szabad közösségi önszerveződések polgári világa, vonja le szomorú következtetését Tevesz László. Történész vendégszerzőnk személyes hangú írásában megfér egymás mellett Széchenyi és a Tankcsapda, az evezés és a 80-as évek lakótelepi gyermekkora.

Elolvasom

A hadtörténet „szellemi dohányzás”? Ellenkezőleg: segít megelőzni a háborúkat

Egyre kevésbé elfogadott az erőszak történetének tanulmányozása, e tudás csökkenésével azonban a világot is kevésbé értjük – figyelmeztet történész vendégszerzőnk, B. Szabó János. Ha például az amerikaiak megtanulták volna Vietnam leckéjét, eszükbe nem jut Irakba bevonulni. Röpirat a „fölösleges tudományok” védelmében.

Elolvasom

„Összerakni” Mátyás királyt – Kásler álma és a valós esélyek

„Össze lehet rakni Mátyás királyt” – ezzel a bejelentéssel lepte meg január 20-án Kásler Miklós őstörténetügyi miniszter a nyilvánosságot. A tárcavezetőnek bámulatos érzéke van hozzá, hogy az általa felkarolt kutatások eredményeit olyan módon interpretálja, hogy azok sült bolondságnak tűnjenek, de a székesfehérvári királysírokban eltemetett uralkodók azonosítása valóban nagy dolog lenne. Csakhogy a csontokkal olyan méltatlanul bántak, hogy a probléma nem biztos, hogy megoldható.

Elolvasom

„Én lennék a legboldogabb, ha a turul hirtelen eltűnne innen” – Pokorni Zoltán nyilasokról és filmes manipulációról

„Olyan erős az exhumált holttestek látványa, a tömeggyilkosságok története, hogy elég ezek közé bevágni a fejünket és a kívánt hatás máris előáll. Ez az összemosás tényleg sért” – mondja Pokorni Zoltán A gyilkosok emlékműve című, múlt héten bemutatott dokumentumfilmre utalva. A politikussal végigvesszük, szerinte mi minden lényeges maradt ki az alkotásból, és azt is elárulta, miért nem keretezik át a szobrot első világháborús emlékműnek.

Elolvasom

Baj, ha fekete színész játszik régi brit arisztokratát? Trendek A Bridgerton család mögött

A karácsonyi időszak legnagyobb tévés sikere egy romantikus kosztümös sorozat, amely a 19. századi Nagy-Britanniát multikulturális társadalomnak ábrázolja, részben fekete bőrű arisztokráciával és királynéval. A Bridgerton család alkotói szándékosan festettek fel egy alternatív múltat, aminek nincs sok köze a történelmi valósághoz: a sorozat ettől válik játékká, amit nem lehet és nem is kell egészen komolyan venni.

Elolvasom

„Ez még mindig jégkorszak”: vendégünk Rácz Lajos klímatörténész [HetiVálasz 1×12]

A klímaváltozás-vita „megoldása”, egy környezettörténész szemével. Hogyan lett az emberiség a ciklonokhoz mérhető geológiai faktor? Miért nem létezik olyan, hogy történetileg „normális” Kárpát-medencei időjárás? Mit tanulhatunk a korábbi klímaváltozásokból? Itt a HetiVálasz, a Válasz Online hetente jelentkező podcastadása.

Elolvasom

„Megkövetem a Veritast” – Ungváry Krisztián trollkodásról, „díszgoj”-szerepről és távozásának valódi okairól

„Megkövetem a Veritast, amely egyáltalán nem valamiféle neo-horthysta kiképzőhely, ahol félfasiszta ideológusokat tenyésztenek” – mondja a Válasz Online-nak Ungváry Krisztián mindössze három hét tapasztalata alapján. A történész ennyi időt töltött a Veritas Történetkutató Intézetben – miután a

Elolvasom