A világhírű nemzetközi jogász és bestseller író múlt héten Budapesten mutatta be a második világháború alatt és után játszódó új könyvét, mi pedig ez után kérdeztük őt háborús bűnökről és elszámoltathatóságról. Meg arról, miért szomorú, amikor abba az országba érkezik, amelynek kormányát a 90-es években – a Bős–Nagymaros-ügyben – ő is képviselte.
Elolvasom
Felbecsülhetetlen értékű fényképanyagot tesz közzé a Magyar Nemzeti Levéltár és a skanzen: az 1980-as évek közepén utcáról utcára elkezdték végigfotózni egész Magyarországot. A Street View elődje, ez a nagyszabású országfényképezési akció félbemaradt, de elkészült majdnem százezer fotó: a késő Kádár-kor, a létező szocializmus korszakának pillanatképe, alig pár évvel a fordulat előtt. Időutazás szüleink, nagyszüleink még ismerős, de egyre távolodó vidéki Magyarországába.
Elolvasom
Hogyan fordulhat elő, hogy noha az emberiség 300 ezer éves történetében folyamatosak voltak a technológiai újítások, az ipari forradalom utáni időkig az ember újra és újra beleesett a szegénységcsapdába, és hétköznapjait – rövid sikeres periódusok után – végig tömeges nélkülözés jellemezte? Izgalmas kérdés, Oded Galor amerikai-izraeli közgazdász igyekszik választ adni rá Az emberiség utazása – A modern világ egyenlőtlenségének okai című most megjelent könyvében.
Elolvasom
Marsai Viktor történész arra jut: a nyugati fölény még mindig tetemes, Kína és Oroszország ezt lényegében sem katonailag, sem gazdaságilag nem ásta alá mindeddig. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense reméli, a fejlett világ élni is fog stratégiai mozgásterével.
Elolvasom
Hosszú évtizedek óta ő volt a biztos pont egy gyorsan változó világban a britek és egy kicsit mindenki más számára is. II. Erzsébet halálával a második világháború idején fiatal nemzedék utolsó prominens képviselője távozott, és ezzel valóban lezárult egy korszak: a 20. század meghatározó alakjai közül szinte senki nincs már életben.
Elolvasom
Dan Alon mezítláb lopózott le a lépcsőn és rohant ki az épületből, miközben a Fekete Szeptember nevű palesztin szervezet tagjai a szomszéd lakásban túszul ejtették társait. A vívó a történtekről évtizedekig hallgatott.
Elolvasom
Biró Márton beleesett a hibába, amibe azóta is igen sok magyar közíró és politikus: azok a szövegek, amelyek itthon legfeljebb fáradt fejcsóválást váltanak ki, a külvilágban óriási botrányt okozhatnak.
Elolvasom
Nem is az államalapító keze a Szent István-bazilikában őrzött ereklye – vallja egy angliai magyar történész. Koppány személyében az elgermánosodó István az „eredeti Magyarországot” győzte le – szól a minden augusztus 20-án előkerülő turanista lelkületű toposz. Mi igaz ezekből az állításokból? (Spoiler: nem sok.) A Válasz Online Szent István-napi összeállítása.
Elolvasom
Szent Istvánnal kezdődött, IV. Károllyal ért véget a történelmi Magyarország, a kereken 100 évvel ezelőtt meghalt utolsó magyar király mégsem negatív figura, sőt sokkal többet kellene tanulnunk magatartásából, lelkiségéből – mondják augusztus 20. elé időzített podcastadásunk vendégei.
Elolvasom
Az akció és a fantasy mellett szuperhősös zsánerből építkező Moon Knightot átjárja az óegyiptomi mitológia, ezért a munkához szerződtették szakértőnek a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Osztályának munkatársát. Horváth Zoltán először a Válasz Online-nak beszél részletesen arról, milyen volt a tudomány képviselőjeként részt venni egy szuperhősös megaprodukció stábjában.
Elolvasom
Míg az idősebb generációk a történelmi hitelesség szemüvegén keresztül nézték, és erősen kritizálták A besúgó című sorozatot, a címszereplő számára lényegében elképzelhetetlen, hogy akár csak hasonló történjen vele, mint filmbéli karakterével. Korábban lapunk kérésére Takács Tibor, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója véleményezte a sorozatot, most A Szív újsággal való együttműködés keretében közöljük a jezsuita lap friss számának interjúját Váradi Gergely címszereplővel.
Elolvasom
Miért felesleges azon vitatkozni, hogy menekülés vagy tervezett volt-e a honfoglalás? Nem is volt Kánaán a Kárpát-medence Árpádéknak? Mikor volt a Szent István előtti államalapítás? Miért a „meleg víz feltalálása” a Magyarságkutató Intézet új szenzációja? Podcast.
Elolvasom
Ezen a kis földdarabon Görögország, Albánia és Itália között annyi történelem, kultúra és természeti szépség zsúfolódott össze, amit nagy országok is megirigyelhetnének. Érdemes a járt utakról letérni, ehhez adunk pár tippet.
Elolvasom
Miért szánta az ateista diktatúra egyik vezetőjét családja katolikus papnak? Tényleg feljelentette Moszkvában a korrupt MSZMP-elitet? Igaz-e, hogy a „munkásellenzék” vezetőjeként megpuccsolta volna Kádár Jánost? Nagyinterjú Krahulcsán Zsolt történésszel, a Biszku-könyv szerzőjével.
Elolvasom
Egy hetven évvel ezelőtti, szigorúan titkossá minősített gyilkosság történetét Élő Anita évek munkájával tárta fel készülő kötetéhez. Időutazás a vasfüggöny legsötétebb korszakába.
Elolvasom
A magyarok rég megtanultak a trianoni határokkal élni, de még mindig fájlalják az 1920-ban Párizsban elszenvedett megaláztatást. A két évvel ezelőtt elhunyt magyar származású svájci újságíró, történész Oplatka András a magyar fájdalmat és az európai összefüggéseket egyszerre láttató szövege most jelenik meg először magyarul.
Elolvasom
Először beszél részletesen a napokban megjelenő új, Száz év múlva lejár? – Újabb Trianon- legendák című könyvéről Ablonczy Balázs történész. Szabadkőműves lobbik szakították-e szét a történelmi Magyarországot? Hogyan lehet bejutni a párizsi Grand Orient nagypáholy levéltárába? Miért játszanak rá sokszor a politikusok is az összeesküvés-elméletekre? Podcast Trianon 102. évfordulójának hetében.
Elolvasom
Sem a beszervezés, sem a tartótisztnek adott jelentések, sem az erőszak nem úgy működött a valódi ’80-as években, mint ahogy azt A besúgó című HBO-sorozatban látjuk – írja a lapunknak készített elemzésében történész vendégszerzőnk.
Elolvasom
Az oroszok elutasítják a szembenézést a vörös ideológia jegyében elkövetett bűnökkel. Éppen ezért most a hadseregük megismétli azokat. Ablonczy Bálint írása az orosz identitásról és emlékezetpolitikáról május 9-én.
Elolvasom
Recenzió egy könyvről, amely arra emlékeztet: a történelemben néha csak a rossz és a még rosszabb közül lehet választani.
Elolvasom
A Székesfehérvár melletti Csúcsos-hegy a hagyomány szerint az idén 800 éves Aranybulla születésének helye. A síkságból kiemelkedő, jellegzetes formájú domb tetején állt már obeliszk és szovjet tank is, de hosszú története során most először kapott a történelmi jelentőségéhez méltó kialakítást. A rendszerváltáskori emlékmű felirata minden einstandolt kiállításnál többet mond arról, miért van máig érvényes üzenete a helynek és II. András nevezetes oklevelének.
Elolvasom
Mi köze az orosz birodalmi hagyománynak Putyin ukrajnai háborújához? Mitrovits Miklós és Stier Gábor vitája.
Elolvasom
A muszkavezetők sorsa az, hogy senki sem emlékszik más tettükre, csak arra, hogy elárulták hazájukat az oroszoknak. Nyáry Krisztián írása Zichy Ferencről, aki lehetett volna második Széchenyi is. De nem lett az.
Elolvasom
Félrefordításnak is szerepe volt abban, hogy nem értettük jól az Aranybullát és II. András király politikáját – mondja podcastunkban Zsoldos Attila történész. Miért nem az ellenállás szimbóluma volt II. András király korában a dekrétum, és hogyan lett az a korai újkortól kezdve? Miért téved, aki a Bánk bán alapján akarja megérteni a korszakot? Teszetosza lúzer volt II. András, vagy inkább a középkor első populistája?
Elolvasom
Őstörténeti és genetikai vadhajtások nélkül, felbecsülhetetlen értékű műtárgyakkal, de több amatőr bakival és hiányzó történetekkel nyitott meg pénteken az eredeti szakmai csapattól a finish előtt három hónappal „einstandolt” székesfehérvári kiállítás, melynek botrányát elsőként a Válasz Online írta meg. Kritika a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című tárlatról.
Elolvasom
A forradalom és szabadságharc történetéhez számos mítosz és legenda kapcsolódik. Ezek egy része még „a nagy év” alatt vagy közvetlenül utána keletkezett (elég, ha a Görgei elleni árulási vádra gondolunk), de vannak közöttük olyanok, amelyek elterjesztésében a későbbi korok történetírása is jeleskedett. Hermann Róbert történész, a Magyar Történelmi Társulat elnöke az alábbiakban ezek közül mutat be négyet.
Elolvasom
A kommunizmus áldozataira 2000 óta azon a napon emlékezünk, amikor egy idegen megszálló hatalom beavatkozott Magyarországon: az oroszok ma 75 éve tartóztatták le teljesen jogszerűtlenül a kisgazdák egyik legfontosabb politikusát, Kovács Bélát. Az évfordulóra megjelent történelmi ismeretterjesztő film, A KORONATANÚ bemutatja a nem-kommunista politikai alternatíva ellehetetlenítésének módszertanát Kovács párttársa, Arany Bálint sorsán keresztül. A film forgatókönyvét kollégánk, Borbás Barna írta.
Elolvasom
Szabados György történész a lapunknak küldött válaszcikkben kifejti: „egy vagy több »hun« szál is vezethet a magyarság kialakulásába”, így a hunokat nem lehet „izolálni a magyar etnogenezistől”, a kettős honfoglalás pedig „valóban több helyütt bizonyít(hat)atlanul maradt”, de az elméletnek mégis „megvan a forrásfedezete”, mégpedig Szádeczky-Kardoss Samunál.
Elolvasom
A közbeszédben hasító „vadhajtások” ellenére nem szabad leírni a DNS-vizsgálatokat a korai magyar és más nomád népek vándorlásának kutatásában – írja lapunknak küldött cikkében Németh Endre populációgenetikai modelleken dolgozó matematikus-informatikus.
Elolvasom
Tudományosan érthetetlen változtatásokat hajtanak végre a Királyok és szentek című kiállításon – mondja a Válasz Online-nak adott nagyinterjúban Bálint Csanád Széchenyi-díjas régész, akadémikus. Az ELKH (azelőtt MTA) Régészeti Intézet korábbi igazgatója is aláírta a minap megjelent nyilatkozatot, mellyel a tudomány legmagasabb szintjéről ítélték el az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített Árpád-koros kiállítás kurátorainak indoklás nélküli leváltását és a koncepció módosítását.
Elolvasom
Történeti szenzáció Zsindely Ferenc, a Horthy-korszak egyik szürke eminenciásának eddig ismeretlen naplója. Szekér Nóra történészt kérdezzük a mából nézve szinte érthetetlen életútról: hogyan lehet valaki egyszerre németbarát, antibolsevik és antiszemita, illetve életét kockáztató embermentő és illegális kommunisták bújtatója?
Elolvasom
Pénteken közöltük az érintett szakértők által közösen kiadott levelet, hétfő délelőtt pedig eljutott szerkesztőségünkbe a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya által elfogadott friss nyilatkozat. A közlésnek természetesen ismét helyt adunk.
Elolvasom
Az ügyben érintett tudósok péntek este küldték meg szerkesztőségünknek az alábbi, a döntéshozóknak szóló közös közleményt, melyet a sajtóban Válasz Online mellett csak a Demokrata kapott meg. A közlésnek természetesen azonnal helyt adunk.
Elolvasom
Hosszú évek kálváriája után elkészült az egyedülálló történelmi dokumentumfilm a mecseki láthatatlanok nevű 1956-os fegyveres gerillacsoport hihetetlen sztorijából. A film budapesti bemutatója a Válasz Online rendezvényén volt, a Toldi Moziban. A premier előtt a készítőkkel, Sashegyi Zsófia újságíróval és Cs. Nagy Sándor rendezővel beszélgetett Borbás Barna.
Elolvasom
Ezek a tudósok áldozatot mutattak be a tudomány és a tisztesség oltárán – személyes áldozatot.
Elolvasom
Decemberben Kásler Miklós miniszter indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmentette az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített, a tervek szerint márciusban nyíló nagyszabású nemzetközi kiállítás kurátorait, és a teljes szakmai irányítást a Magyarságkutató Intézet kezébe helyezte – értesült a Válasz Online. A váratlan lépés láttán karácsony és újév között több mint tizenkét történész, régész és levéltáros szakította meg az együttműködést az 506 millió forintból megvalósuló, egy-egy látványosságot többek között a szentpétervári Ermitázsból és a Vatikánból kölcsönző tárlattal.
Elolvasom
Pontosan 110 évvel ezelőtt tényleg különös volt a szilveszter, és még az újév is. Százak és ezrek álldogáltak az utcán, nagy lapok szerkesztőségei előtt egy-egy táviratra várva, majd amikor a várt hír megérkezett, kitört a spontán népünnepély, tömeg énekelt az utcán, leállt a körút. 1911-12 fordulóján történetének első nagy nyugati turnéját járta a Fradi labdarúgó-csapata, és a németországi és angliai győzelmes meccsek valóságos lavinát indítottak, összmagyar érzést és világháborús előérzetet is felszínre hozva.
Elolvasom
Sándor Móric, a legendás Ördöglovas bajnai kastélya az egyik legszebb ház, ami Magyarországon valaha épült. Soha nem volt látogatható, és a 20. század második felében a teljes pusztulás szélére jutott, de mindig volt pár ember, aki egészen reménytelen helyzetben is tenni próbált a megmentéséért. Nekik köszönhető, hogy végül volt mit helyreállítani, és most megnyithatta a kapuit.
Elolvasom
Jaruzelski tábornok bejelentése még a kommunista Lengyelország törvényei szerint is illegális volt. Mi történt pontosan 1981 végétől Lengyelországban? Hogy lett az ottani ellenállás a magyar ellenzék számára is minta? Az évfordulón Mitrovits Miklós történész írását közöljük.
Elolvasom
Magyarország nyugati megítélése rég volt ilyen rossz, és a történelmi tapasztalatok szerint ez nagyon-nagyon veszélyes állapot, mondja a Magyarország és a nyugati sajtó viszonyáról Hermann Róbert történész. Nagyinterjú Kossuth amerikai népszerűségétől Szapolyain át Szakács Árpádig.
Elolvasom
Megvan a tihanyi 2-es számú ládában talált csontok szénizotópos vizsgálatainak eredménye: egymástól függetlenül három labor is a 11. századra datálta a maradványokat. A tihanyi altemplom kutatásáról korábban részletesen beszámoltunk a Válasz Online-on, és a nekünk nyilatkozó szakemberek már akkor előrevetítették, hogy a régészeti és a történeti adatokkal egybevetve levonható lesz az a következtetés, hogy a csontok az apátságot alapító I. András királyhoz és közvetlen családtagjaihoz tartozhattak.
Elolvasom
Századik adásához érkezik podcastunk, a HetiVálasz! A műsor vendége ezúttal Bartha Ákos történész, akinek új könyve ledönti a második világháborús budapesti ellenállás számos tabuját és mítoszát. Magyar antináci mozgalmak ugyanis léteztek, és legalább akkora súllyal vettek részt bennük fajvédők, legitimisták és arisztokraták, mint az élcsapatként emlegetett vörös partizánok. Sőt.
Elolvasom
80. születésnapját ünnepli Jeszenszky Géza történész, az Antall-kormány külügyminisztere, podcastunkban ezért életútinterjúra kerestük fel – bölcsőtől a NER-ig.
Elolvasom
Van már tudományos alapú, sőt nemzetközi színvonalú magyar „kísérleti régészet”, amely képes a honfoglalás- és Árpád-kori életmód alapjainak rekonstruálására. A magukat – kissé nyakatekerten – történelmi újrajátszóknak nevező csapatok első seregszemléjével a járvány miatt dokumentumfilm formájában találkozhat a szélesebb közönség.
Elolvasom
A társadalom szemeteként kezelték, elkülönítették, ellenségként tekintett rá a rendszer, pedig soha nem követett el semmit ellene. Sőt. Később egy elhárító tisztnek köszönhetően a kormányőrség tagja lett, ő szállította például idősebb George Bush-t 1989-ben. Bár ‘56-ban 9 éves kisfiú volt csupán, Schwebler Károlyt utána évekig kollektív bűnösként kezelték a rokonai miatt.
Elolvasom
Interjú Prágából egy élő történelemkönyvvel. Mint a cseh politika doyenje, kíváncsiak voltunk, mit gondol Karel Schwarzenberg az októberi választás után előállt helyzetről, de a sztorizás is óhatatlan volt.
Elolvasom
Gondolták volna, hogy az éppen aktuális cukorrépa-betakarításon is múlt, hogy éppen száz évvel ezelőtt IV. Károly másodjára is hiába próbálta meg visszaszerezni a hatalmát Magyarországon? Az utolsó Habsburg uralkodó visszatérési kísérletének századik évfordulójára Hatos Pál történész írásával emlékezünk.
Elolvasom
A mecseki szabadságharcosokról szóló film munkálatai során találkozott Sashegyi Zsófia Czukor Antal pécsi 56-os ellenálló és apja történetével. A forradalom 65. évfordulóján ezzel emlékezünk azokra, akiknek a kádári diktatúra „csak” tönkretette az életét.
Elolvasom
A különleges hangulatú, de sokszor bolygatott, nem is olyan egyszerűen értelmezhető helyszínt utoljára az 50-es években vizsgáltak. Azóta rengeteget fejlődött a tudomány, ami ezúttal nemcsak királyi csontokat keres – bár az azonosításuk nagy eredmény lenne.
Elolvasom
Se a „Nem, nem soha!”, se a „Megérdemeltük!” – van harmadik út a Trianon-probléma megértésében és kezelésében. Legalábbis ezt üzenik az utókornak a népi írók – mások mellett Németh László, Féja Géza, Szabó Dezső –, akiknek újrafelfedezésében és a nagy magyar sorskérédések kitárgyalásában segít egy új antológiakötet. A Trianon és a revízió című könyv szerkesztőjével, Péterfi Gábor történész-pedagógussal, az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium kutatótanárával Ablonczy Bálint és Borbás Barna beszélget.
Elolvasom
1944-ben a keresztény egyházak legfőbb vezetői közül ő lépett fel a leghatározottabban a zsidóüldözések ellen; élete példa a politikai kereszténység zsákutcájára. Hatos Pál írása a Horthy-kor református sztárjáról.
Elolvasom
A magyar történelem legfontosabb családja, az Árpád-ház titkainak nyomába ered két őstörténész új tanulmánykötete. A HetiVálasz, a Válasz Online podcastja augusztus 20. előestéjén az ősök felől vizsgálja a Szent István-kérdést: vendégünk B. Szabó János történész és Sudár Balázs turkológus, történész.
Elolvasom
Sok évtizedes elhanyagoltság, majd egy többször félbeszakadó, több mint harminc évig húzódó felújítás után végre újra látogatható Pest második legrégebbi zsinagógája.
Elolvasom
Nem valamiféle nemzetellenes összeesküvés okozta, hogy a 19. század végén, a 20. század kezdetén kevés szó esett a pozsonyi csatáról, hanem éppenséggel a legszorosabban vett nemzeti elkötelezettség – fogalmaz B. Szabó János hadtörténész. Vendégszerzőnk egyúttal
Elolvasom
Egy oroszlányi gimnazista 1968-ban barátaival közösen levelet írt a Szabad Európa Rádiónak arról, hogy „szabad, nyugati világot” akarnak Magyarországon, és ezért fegyvereket kérnek Amerikából. A véresen komolynak nem mondható üzenetet a belügy elfogta, a 14 éves srácot letartóztatták és 10 hónap börtönre ítélték, majd felnőtt élete minden egyes fordulópontján megpróbálták tönkretenni. Erről szól Varga Ágota legújabb dokumentumfilmje, a Megbélyegzetten – 1968.
Elolvasom
Az ’56-os parlamenti hős, az egyik legnagyobb 20. századi magyar politikai gondolkodó fia. A református püspök Ravasz László unokája. Hívő ember, aki a kommunista államtól szerezte vissza a református gimnázium épületét, majd saját protestáns iskolát is alapított. Mégis mit keres a 80. évében járó Bibó István a Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalomban? Nagyinterjú.
Elolvasom
Vendégszerzőnk annak a folyamatnak a kezdeteit vizsgálja, amelynek végén a Magyarságkutató Intézet révén állami politika rangjára emelkedett a magyarság hun származása. A hunnológia gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak vissza a Kádár-korba, mint gondolnánk.
Elolvasom
Az évfordulóra lapunknak írt személyes hangvételű esszéjében Ablonczy Balázs történész összegzi a korszak kutatóinak szegezett leggyakoribb kérdéseket. És meg is válaszolja azokat.
Elolvasom
A XX. század eleji Európában tábornokból lett államfők pályáját hasonlítja össze egy új könyv, melynek segítségével a Horthy Miklósról szóló viták is egészen más megvilágításba helyezhetők – erről szól podcastunk, a HetiVálasz 73. adása. Vendégünk a Honmentők / honvesztők című kötet szerzője, Romsics Ignác történész.
Elolvasom
Az irodalomtörténész a Válasz Online rendelkezésére bocsátotta Ady-dilemmák című, csak a későbbiekben megjelenő tanulmányát. Ennek Tiszára vonatkozó részletét osztjuk meg olvasóinkkal az előző századelő legkiemelkedőbb politikusának „születésnapján”.
Elolvasom
Se „hun lobbi”, se „agymosás” – az összes elfogult várakozásra rácáfolnak a most megjelent katolikus személetű gimnáziumi tankönyvek, melyeket a világi iskolák is választhatnak szeptembertől. Elemzésünkből kiderül, hogy ettől még kompatibilitási zavarok lehetnek: a finnugor nyelvrokonság körüli vitákról, a honfoglalást kiváltó eseményekről és Szent István koronázási helyszínéről is mást mond az állami tankönyv, mint az egyházi.
Elolvasom
Lényegében a mai napig azok között a keretek között élünk, arra vagyunk büszkék, az működtet minket eszmékben, infrastruktúrában, közlekedésben, gyáriparban, amit Széchenyi István kezdett el – szól mai adásunk tételmondata.
Elolvasom
Miért érdekes 100 év után is az utolsó magyar király első visszatérési kísérlete? Mit árul el a húsvéti királyjárás Horthy Miklós személyiségéről? Mik egy filmes feldolgozás buktatói? Az egy héttel ezelőtt bemutatott Trónfosztott királyság című rövid dokudrámát forgatókönyvíróként jegyző kollégánk rendhagyó történelmi írása.
Elolvasom
Még a legdurvább szorításban sem szükségszerű az elvtelen kompromisszum – szól a kétszeres Mindszenty-évfordulóra készült nagyinterjúnk fő tanulsága. Magyarország utolsó hercegprímása március 29-én született, néhány hét múlva újratemetésének 30. évfordulójára emlékezik az ország, ezért a személye körüli legélesebb, egyúttal a legtöbb aktuális üzenetet hordozó vitát modelleztük páros beszélgetésben.
Elolvasom
Az egyik legmagasabb nemzetközi pozíciót betöltő magyar történész jelenleg Molnár Antal, a Magyar Tudományos Akadémiáról leválasztott Történettudományi Intézet igazgatója, akit Ferenc pápa a minap a Pápai Történettudományi Bizottság tagjává nevezett ki. Nagyinterjú.
Elolvasom
Magyarország soha nem lesz olyan, amilyennek Széchenyi, Wesselényi és Kossuth álmodta: a tehetség, a szorgalom, a műveltség, a kreativitás, a szellemi autonómia és a szabad közösségi önszerveződések polgári világa, vonja le szomorú következtetését Tevesz László. Történész vendégszerzőnk személyes hangú írásában megfér egymás mellett Széchenyi és a Tankcsapda, az evezés és a 80-as évek lakótelepi gyermekkora.
Elolvasom
Egyre kevésbé elfogadott az erőszak történetének tanulmányozása, e tudás csökkenésével azonban a világot is kevésbé értjük – figyelmeztet történész vendégszerzőnk, B. Szabó János. Ha például az amerikaiak megtanulták volna Vietnam leckéjét, eszükbe nem jut Irakba bevonulni. Röpirat a „fölösleges tudományok” védelmében.
Elolvasom
Az első magyarországi kommunista kísérlet valóságos ingovány, elfelejtett része a történelmünknek, és bizony nagyon sok csont pihen a mocsár mélyén, amiért le kell merülni, hogy jobban értsük a 20. századot – mondja podcastadásunkban Hatos Pál.
Elolvasom
„Nem akarok átmenni Pokorni Zoltán méltatásába, de hogy volt-e ilyen politikai gesztus Magyarországon, ami azt mondja, hogy »hibáztam«, hogy »ezt elrontottam« – ez kérdéses” – mondja heti podcastadásunkban a két hete megjelent „turulfilm” rendezője.
Elolvasom
„Össze lehet rakni Mátyás királyt” – ezzel a bejelentéssel lepte meg január 20-án Kásler Miklós őstörténetügyi miniszter a nyilvánosságot. A tárcavezetőnek bámulatos érzéke van hozzá, hogy az általa felkarolt kutatások eredményeit olyan módon interpretálja, hogy azok sült bolondságnak tűnjenek, de a székesfehérvári királysírokban eltemetett uralkodók azonosítása valóban nagy dolog lenne. Csakhogy a csontokkal olyan méltatlanul bántak, hogy a probléma nem biztos, hogy megoldható.
Elolvasom
„Olyan erős az exhumált holttestek látványa, a tömeggyilkosságok története, hogy elég ezek közé bevágni a fejünket és a kívánt hatás máris előáll. Ez az összemosás tényleg sért” – mondja Pokorni Zoltán A gyilkosok emlékműve című, múlt héten bemutatott dokumentumfilmre utalva. A politikussal végigvesszük, szerinte mi minden lényeges maradt ki az alkotásból, és azt is elárulta, miért nem keretezik át a szobrot első világháborús emlékműnek.
Elolvasom
B. Szabó János hadtörténész az amerikai történelmi filmek példáján mutatja be, hogy a kényszeres diadalkeresés nem elég a hatásos mozihoz: egy magabiztos nemzet veszteségei megfilmesítéséből is képes tanulni.
Elolvasom
A Magyarságkutató Intézet (MKI) gondozásában készült animációs film végén „elég pontatlanul jelent meg”, hogy annak egyik fő szakértője Mátéffy Attila lett volna – ezt maga az altajista nyelvész, néprajzkutató tudatja lapunkkal.
Elolvasom
A karácsonyi időszak legnagyobb tévés sikere egy romantikus kosztümös sorozat, amely a 19. századi Nagy-Britanniát multikulturális társadalomnak ábrázolja, részben fekete bőrű arisztokráciával és királynéval. A Bridgerton család alkotói szándékosan festettek fel egy alternatív múltat, aminek nincs sok köze a történelmi valósághoz: a sorozat ettől válik játékká, amit nem lehet és nem is kell egészen komolyan venni.
Elolvasom
Sudár Balázs történész, turkológus a Válasz Online-nak küldött elemzésében világossá teszi: a produkció a történeti háttér tendenciózus, szelektív bemutatásával tulajdonképpen egyetlen dolgot épít – a magyar áldozatiság mítoszát.
Elolvasom
2021 első HetiVálasz-adásában a magyar őstörténet vitás kérdéseit beszéljük át Langó Péter régésszel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének egyetemi docensével és Igaz Levente történész, történelemtanár, hagyományőrzővel.
Elolvasom
A magyar sajtóban először a Válasz Online által elolvasott könyv páratlan betekintést enged az árnyékok birodalmába. Nagyinterjú a szerzővel, Krahulcsán Zsolt történésszel.
Elolvasom
A hagyományos egyházzene egyik legavatottabb hazai kutatója és művelője ő: az ELTE Vallástudományi Tanszék és az MTA–ELTE Lendület Liturgiatörténeti Kutatócsoport vezetője, a Szent Mihály Szkóla alapítója és szervezője.
Elolvasom
A Kásler Miklós miniszter vonzáskörzetében működő intézet ezzel a filmmel lényegében kivonult a bármennyire is tudományos céllal működő állami intézetek sorából, és helyet foglalt a történelmi fantasy világában.
Elolvasom
Peter Frankopan brit történész magyarul most megjelent Selyemutak – Egy új világtörténet című könyve hatalmas tényanyaggal igyekszik bizonyítani tételét.
Elolvasom
A Mandiner-főszerkesztő és MCC-főigazgató Szalai Zoltán 70 millió forintért vásárolta meg a legnagyobb hazai történelmi ismeretterjesztő lap teljes archívumát, így részben magát a Rubicon brandet is. Az általa alapított, hétfő este bejelentett Rubicon Intézet a Bethlen Gábor Alapkezelő 300 millió forintos támogatásával kezdheti meg működését.
Elolvasom
Professzionális szintre emelt élő történelem – szittyabiznisz és eredetpolitikai ambíciók nélkül. A Válasz Online multimédiás riportja.
Elolvasom
Magas állami kitüntetésben részesült Raffay Ernő, a jeles esemény után pedig Ungváry Krisztián úgy döntött, tüzetesen végigolvassa Raffaynak az elmúlt évtizedben keletkezett köteteit.
Elolvasom
Hogyan fogják a múltunkat és az irodalmunkat megtanulni mindössze két választható könyvből az ötödikesek, amikor például a gödöllői és a kunhegyesi járás iskolásainak szövegértését egy világ választja el egymástól? Elolvastuk, majd vezető tanárok segítségével értelmeztük az új tankönyveket.
Elolvasom
A nyolcszáz éves történet sem érdektelen, de még izgalmasabb a keresztes hadjáratok máig élő örökségének megismerése.
Elolvasom
Komoly visszhangot váltott ki vendégszerzőnk Trianon-emlékműről szóló írása. Válaszul közöljük az augusztus 20-án felavatandó alkotás koncepciójának kialakításában részt vevő Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet szakértőinek véleményét.
Elolvasom
Az utóbbi idők középkori magyar történelemről szóló „szenzációi” jórészt értékelhetetlenek – mondja Thoroczkay Gábor történész, akit új könyve nyomán kérdeztünk államalapításról, magyarságkutatásról és az új NAT-szerinti tankönyvekről. Szent István-napi nagyinterjú.
Elolvasom
Vendégszerzőnk újabb példákkal igazolja, hogy a rossz emlékű 1913-as minta alapján sosemvolt magyar nevek sokaságát vésték gránitba az új, Országház melletti Trianon-mementóra, melyet jövő héten avatnak.
Elolvasom
Gömbös Gyula műtéteknél asszisztált neki, a szegedi színigazgató felesége Móra Ferenccel tévesztette össze, Tóth Árpád tíz kilót hízott a segítségével, mindeközben darabokat írt, ráadásul életre hívta az első magyar iskolaszanatóriumot. Nem mellesleg részt vállalt a
Elolvasom
A Válasz Online eddig részleteiben nem ismertetett dokumentumok segítségével mutatja be Zágon József és a püspöki kincsek történetét.
Elolvasom
Az Egyesült Államokban zajló múltrombolás fontos kérdése, vajon kisiklás történik-e (az optimistábbak szerint csupán az 1968-at követő felfordulás ismétlődik meg), vagy egy civilizációs életciklus végén tartunk.
Elolvasom
Helyzetbe került egy csoport a magyar közéletben, amely a tudományos ismeretek hiányát agresszivitással pótolja, ténykedésének eredménye pedig közvetve tekintélyes kutatóműhelyek szétverése lehet – mondja a Válasz Online-nak Hermann Róbert történész.
Elolvasom
A márciusi cikk az összes egykori kistarcsai internáltnak emléket kívánt állítani, és a „művelet” olyannyira sikerült, hogy a kommunista diktatúra társadalomtörténetét kutató vendégszerzőnk alig bírta feldolgozni az azóta beérkezett újabb életrajzokat, kérdéseket. Tóth Eszter Zsófia most megosztja tapasztalatait.
Elolvasom
Tényleg a szabadkőművesek felelősök Trianonért? Mit szól ahhoz, hogy Magyar Nemzet-publicisztikában vonják kétségbe magyarságát? Nagyinterjú.
Elolvasom
Philippe de Villiers-t mindenki kinevette a kilencvenes években, amikor a határok leépítésétől világjárványt várt és a semmiből teremtette meg Franciaország egyik legnépszerűbb történelmi élményparkját. Portré egy pecsétgyűrűs kasszandráról.
Elolvasom
A politika önkorrekciója, átlépés az ideológiai árkokon, széles szakmai együttműködés – a mai magyar állapotok között fehérholló-ritkaságú jelenségek sokasodnak az úgynevezett turulügy legújabb fordulatában. Teljes háttér és hármas interjú.
Elolvasom
Egy román állatorvos szava – ez volt az aduász, amelyre hivatkozva az újságíró-kultúrharcos megtámadta Romsics Ignác történészt. Csakhogy amit Szakács próbál sugallni, azt még hőse, Raffay Ernő sem állítja. Múltmegfejtés 7 pontban, a páholyok mélyéről.
Elolvasom
Vezető magyar történészek állnak ki a fő kultúrharcos Szakács Árpád által a Magyar Nemzet hasábjain megtámadott Romsics Ignác mellet.
Elolvasom
Az „Édes Erdély, itt vagyunk”-verziótól a „kifelé hallgatni, befelé tenni” megoldásig összegzi a magyarság előtt álló választási lehetőségeket Trianon 100. évfordulóján Gyurgyák János. Esszé.
Elolvasom
Mi történik, ha nem írjuk alá a békediktátumot? És ha a Monarchia megnyeri a háborút? Műsor a „Mi lett volna, ha?” kérdés körül. Podcastunk vendégei Ablonczy Balázs és Révész Tamás történészek, kiindulópontunk pedig az Ismeretlen Trianon című új kötet.
Elolvasom
