könyv – Válasz Online
 

A februárban Baumgarten-emlékdíjjal jutalmazott író élete az elmúlt években hatalmas fordulatot vett. Túlélte a rákot, brutálisan erős könyvben dolgozta fel színházi legenda apjával való kapcsolatát, rájött, hogy a filozófusok semmit sem tudnak és még meg is tért. Persze nem úgy, ahogy gondolnánk – Babarczy történetében semmi sem szokványos. Nagyinterjú.

Bővebben >>>

Koniorczyk Borbála urbanista, a hosszúlépés. járunk? társalapítója a századelő Budapestjére kalauzolja olvasóit, méghozzá hét kivételes életúttal bíró nő portréján keresztül. Női szörnyetegek című könyve történetek rengetegén át teszi személyessé és átélhetővé azokat a nyugtalanító időket, amelyeket egyszerre formáltak politikai, társadalmi, irodalmi és művészeti forradalmak. Nem is szólva a divatról.

Bővebben >>>

„Ha egyetlen könyvet lehetne csak eltenni egy nagy globális kataklizmát átvészelő, sarkvidéki sziklák alá rejtett világkönyvtárba a magyar 20. század témakörében, akkor ez legyen az, amit odaküldünk.” Zsuppán András megnyitó beszéde a Fortepan ABC című kőszegi kiállításról és Tamási Miklós most megjelenő könyvéről.

Bővebben >>>

Magyar állampolgár is van a Hamász által elhurcolt túszok között. Ezt Amir Tibon izraeli újságíró mondja, aki családjával együtt a Gázai övezethez legközelebb eső egyik kibucban, Nahal Ozban élte át a terroristák vérengzését. A lapunknak nyilatkozó szerző szerint Orbán Viktornak fel kellene hívni Benjamin Netanjahut és lobbizni nála, hogy tegyen meg mindent a Nahal Ozból elhurcolt, még Hamász-fogságban lévő két túsz kiszabadításáért.

Bővebben >>>

A lutheránus paplak árnyéka rávetül a kancellári életműre: még az azóta gyakran kárhoztatott Willkommenskultur mögött is felsejlik. Esszébe torkolló recenzió a hazai evangélikusok világi vezetőjétől, korábbi berlini nagykövettől.

Bővebben >>>

A Gulag-emléknapon ismertetett friss kutatás szerint az egykori politikai raboknak saját családjuk előtt is titkolniuk kellett sorsukat, és többen közülük még a rendszerváltás után is hallgattak. Megindító, milyen jelekből nyomozhatja ki valaki – talán most ön is, kedves olvasó –, hogy édesapja, édesanyja, nagyapja, nagybátyja nem hadifogoly, hanem politikai elítélt volt a Gulagon egy szovjet munkatáborban.

Bővebben >>>

Az elhagyatottság szigetei a Föld olyan pontjaira kalauzol el Csernobiltól a ciprusi senki földjéig, ahonnan nagyrészt már el is tűntünk. A kizöldült szellemvárosok és ipartelepek a skót szerzőt is csodálattal töltik el, mégsem kívánja az ember végét. Könyve felüdülés a környezetvédelmi irodalom világvége-hangulat és a struccpolitika közötti mozgó szélsőségei között.

Bővebben >>>

A szlogenek szintjén a dolgozó nép üdülőhelyének, a valóságban viszont inkább valutagyárnak tekintette az állami gazdaságpolitika a Kádár-korban a Balatont. Rehák Géza könyvéből kiderül, hogyan lett olyan a Balaton, amilyennek ma ismerjük. Recenzió.

Bővebben >>>

Ádám István Pál történész Házmesterek a vészkorszakban című könyvével nemzetközi szinten is figyelemreméltó kutatást tett le az asztalra. A Park Kiadó gondozásában megjelent kötetben magabiztos forráskezeléssel, emberi történeteken keresztül mutatja be, miként lehetett egy házmester egyszerre a Világ Igaza és zsidó vagyon elrablója. Amiképpen az is, egy budapesti bérház zsidó lakói miért bírták rá házmesterüket a nyilas pártba való belépésre. Recenzió.

Bővebben >>>

Ha magyarul jelenik meg, minden bizonnyal kisebb botrány lenne Berend Nóra történész I. István, Magyarország első keresztény királya – A középkori mítosztól a modern legendáig című új könyvéből. De mivel „csupán” a világ egyik legjelentősebb egyetemi kiadója, az Oxford University Press adta ki, idehaza a szűkebb szakmai közegen kívül más egyelőre nem értesült az angliai magyar medievista meredek állításairól. Könyvkritika.

Bővebben >>>

A női egyenjogúság ügye meglehetősen lassan haladt a 19. században – ennek bonyolult okait sokan megírták már. Senki nem szólt azonban arról, hogy ebben milyen jelentős szerepe volt az alkoholnak. Pontosabban a férfiak félelmének attól, hogy a nők az alkohol betiltására használják majd szavazati jogukat. Néhány hónapja jelent meg Kupa Enikő és korábbi rendszeres szerzőnk, […]

Bővebben >>>

Hogyan hatott a háború az egyes emberre? Hogy viselkedik a társadalom, amint közeledik hozzá a háború? Milyen tanulságai vannak ennek ma? Erről szól a történész új könyve – és podcastunk is.

Bővebben >>>

Egész mondatokat sikerült kinyerni a modern technológia segítségével az egyik elszenesedett papirusztekercsből, amit egy kétezer éve vulkáni hamu alá temetett herculaneumi luxusvillában találtak. Az egyetlen fennmaradt, eredeti ókori könyvtár rengeteg rég elveszett művet rejthet.

Bővebben >>>

„Az izgága magyarok folyton hadakoztak »a bécsi uralom« ellen, azonban eszük ágában sem volt elszakadni a birodalomtól. Megérte bentmaradniuk. Sokat elárul róluk, hogy most ugyanezt csinálják” – írja monarchiás és uniós politikánkról nagy sikert aratott könyvében Caroline de Gruyter. Interjú.

Bővebben >>>

Pereskedik a Líra a 12 milliós lefóliázási bírság miatt a kormányhivatallal, és óriási érvet találtak. A Válasz Online megkapta a keresetlevelet. A magyar nyelv szabályai szerint a könyvterjesztőnek igaza van.

Bővebben >>>

Miközben történeteket olvasunk a nyaktiló tervezője és az azt működtető hóhér közös muzsikálásáról, szinte észrevétlenül megismerjük világunk születését. Azt a szemléletet, amellyel a boldogabbnak gondolt jövő érdekében semmisítjük meg azt, amink van. Recenzió.

Bővebben >>>

A NER végrehajtója nyugtatni igyekszik a kedélyeket Libri-ügyben, de sok jóra nem lehet számítani. Mutatjuk a hátteret.

Bővebben >>>

Wettstein Domonkos, a Balaton 20. századi tervezéstörténetének kutatója az év elején megjelent Balatoni építészet című könyvében bemutatja, hogyan lett olyan a tó környéke, amilyennek ma ismerjük. És hogy sok minden alakulhatott volna másként is: miközben a spanyol és a román tengerparton betonszörnyeket építettek, Magyarországon elfogadták a korszak egyik legérzékenyebb, nyugaton is nagyra tartott fejlesztési tervét, ami teli volt még ma is korszerűnek számító elképzelésekkel. Rövid, pár éves aranykor után azonban a történet kisiklott. Van-e jövője a sajátosan balatoni ízű építészetnek, és megóvható-e a túlépítéstől az egyedi tájkarakter? Interjú.

Bővebben >>>

Múlt héten mutattunk be Borbás Barna kollégánk Első gól című könyvét, amely Borbás Gáspárnak, a szerző dédapjának, a magyar labdarúgó-válogatott első gólszerzőjének – és az ő generációjának – állít emléket. Családregény helyett a magyar foci hőskorának és Magyarország 20. századi történelmének útelágazásai bontakoznak ki.

Bővebben >>>

Óriási örömmel hirdetjük kedves olvasóinknak, hogy nyomdában van és hamarosan megjelenik lapunk és kiadónk történetének második könyve! Nem is akármilyen kötetről van szó: kollégánk több év kutatás után írta meg dédapja, az ős-Fradi csatárának, a magyar válogatott első gólszerzőjének életrajzát.

Bővebben >>>

Ukrajnában szinte rocksztárnak számít Szerhij Zsadan költő, akinek Hotel Harkiv című kötete most jelent meg magyarul a Jelenkor Kiadónál. A sokáig orosznyelvű Kelet-Ukrajnából származó, ám egyetemista kora óta tüntetően ukránul író költő szürreális-melankolikus költeményei röntgenfelvételnél élesebben mutatják be egy nemzet születését.

Bővebben >>>

Már valamikor a rendszerváltás környékén újra kellett volna fordítani Tolsztoj nagyregényét, de a magyar kulturális életnek nem volt meg a kellő ereje ehhez. Ezért is olyan kiemelkedő jelentőségű, hogy végre modern fordításban olvashatjuk a Háború és békét, éppen egy olyan időszakban, amikor Oroszország megint háborúban áll, és megint a Nyugat áll szemben Kelettel.

Bővebben >>>

Craig Whitlock magyarul most megjelent könyve érthetőbbé teszi, hogyan szenvedhetett vereséget egy állig felfegyverzett modern szuperhatalom néhány tízezer gépfegyveres, mezítlábas gerillaharcostól. Hosszú pereskedés után nyilvánosságra hozott, bizalmas kormányzati dokumentumok segítségével tárja fel az események okait, és mutatja be az amerikai politikai és katonai döntéshozatal csődjét.

Bővebben >>>

A kanadai írónő A szolgálólány meséjével lett világhírű, de egy most megjelent könyv alapján állítható: remek esszéista, és rácáfol arra, hogy a beszéd a világ legunalmasabb műfaja. Az égető kérdések – Esszék és alkalmi írások 2004-2021 című kötet magyar kiadásának apropóján rajzoltuk meg a 84 éves szerző portréját, aki bár a világ egyik legnagyobb hatású írója, Nobel-díjat várhatóan soha nem kap.

Bővebben >>>

A francia-szenegáli Mohamed Mbougar Sarr magyarul most megjelent kötete segít megérteni azt az ambivalens viszonyt, amely az egykori gyarmatosítókat és gyarmatosítottakat máig összefűzi. Érdemes elolvasni, hogy megértsük a multikulturális Nyugat-Európa múltját és jelenét.

Bővebben >>>

A Z generáció médiahasználata című, nemrég megjelent könyv szerzője szerint az 1995 és 2010 között született nemzedék számos problémával küzd a koncentrációhiánytól az elmagányosodásig, de nem osztja a mindig népszerű közhelyet, hogy a mai fiatalok rosszabbak lennének. Viszont a médiahasználati szokásaikat idővel az idősebbek is átveszik, ezért fontosnak tartotta, hogy egy könyvben foglalja össze, amit tudni kell róla a sharentingtől a pornóinfluencerekig, a testképtorzító közösségi médiától a nomofóbiáig. A kutatót a fiatalok közéleti aktivitásáról is kérdeztük.

Bővebben >>>

Nem egy sokadik Putyin-életrajz, hanem egy egész elit felemelkedésének története Catherine Belton brit oknyomozó újságíró Putyin emberei című, magyarul most megjelent könyve. Mintha egy sorozat első epizódját néznénk: jobban értjük, mi vezetett a későbbi évadok eseményeihez, végül a „fináléhoz”, Ukrajna megtámadásához.

Bővebben >>>

Recenzió egy könyvről, amely arra emlékeztet: a történelemben néha csak a rossz és a még rosszabb közül lehet választani.

Bővebben >>>

Századik adásához érkezik podcastunk, a HetiVálasz! A műsor vendége ezúttal Bartha Ákos történész, akinek új könyve ledönti a második világháborús budapesti ellenállás számos tabuját és mítoszát. Magyar antináci mozgalmak ugyanis léteztek, és legalább akkora súllyal vettek részt bennük fajvédők, legitimisták és arisztokraták, mint az élcsapatként emlegetett vörös partizánok. Sőt.

Bővebben >>>

Szalai András minap megjelent kötete, a Kis magyar snassz és neociki érdekes, egyúttal szórakoztató olvasmány, amely nem lenézőn, inkább a hazai iránti szeretettel fordul e jellegzetesen magyar vizuális élmény felé. Benne van a vasfüggöny mögötti nyomorúságunk, ízlésficamaink és spúrságunk – de találékonyságunk is.

Bővebben >>>