A 70 éves mítosz vége: volt antináci magyar ellenállás, és nem vörös partizánok vezették [HetiVálasz 100]

·2021.11.25

Századik adásához érkezik podcastunk, a HetiVálasz! A műsor vendége ezúttal Bartha Ákos történész, akinek új könyve, a Véres város ledönti a második világháborús budapesti ellenállás számos tabuját és mítoszát. Magyar fegyveres antináci mozgalmak ugyanis léteztek, és legalább akkora súllyal vettek részt bennük fajvédők, legitimisták és arisztokraták, mint az élcsapatként emlegetett vörös partizánok. Sőt.

Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-onTuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.


Néhány idézet a műsorból:

A II. világháborús budapesti ellenállás meg nem írt történetéről

Bartha Ákos: Negyven évig olyan emlékezetpolitikai tér volt Magyarországon, ahol arról kellett beszélni, hogy a kommunista élcsapat vezette nemcsak az ellenállást, de minden náci- és németellenes küzdelmet Magyarországon, egészen a kezdetektől 1945-ig. Nyilván ehhez sarkítások, elhallgatások, csúsztatások, adott esetben hazugságok kellettek. A legkézenfekvőbb példa a Molotov–Ribbentrop-paktum közel két éve, amiről nem lehetett beszélni. […] A náci- és németellenes magyar ellenállás olyan téma volt a magyar történettudományban, amiről sokan érezték, hogy nincs rendben, de eddig senki sem nézte meg közelről, elsődleges levéltári források alapján.

Más megszállt országok ellenállásáról, ahol utólag több siker látszik

Bartha Ákos: A prágai felkelés akkor robbant ki, amikor Hitler már halott volt, 1945 májusában. Több tízezer vlaszovista (vagyis olyan szovjet állampolgárok, akik eredetileg a német alakulatoknál szolgáltak) segítségével tudnak a csehek hősies harcot folytatni. Ezek ugyanazok az emberek, akik nem sokkal korábban lengyeleket mészároltak Varsóban és környékén. Ők azért álltak át a háború végén, mert látták, hogy mi történik, próbáltak jópontokat gyűjtögetni és menteni a menthetőt. A prágai felkelés emlékezetpolitikailag győzött, ez tény. De azért el kell számolni azzal is, hogy ezek az emberek mit csináltak két hónappal korábban.

hirdetés

Arról, hogy mennyire volt színes a budapesti antináci ellenállás

Bartha Ákos: A Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága azért jött létre, hogy kirobbanjon a budapesti felkelés és a szabadságharc. Ennek volt az elnöke Bajcsy-Zsilinszky Endre. Létrejött egy katonai vezérkara is, amit vitéz Kiss János nyugalmazott altábornagy vezetett. És amikor megnéztem, hogy mégis kik ezek az emberek Tartsay Vilmostól kezdve Nagy Jenőig, akkor kerültek elém azok a szervezetek, amikről korábban nem nagyon lehetett hallani az ellenállás kapcsán: Törzsökös Magyarok Tábora, Turáni Vadászok Országos Egyesülete, ne adj’ Isten a Rongyos Gárda. Ezek sokszor antiszemita, autoriter, paramilitáris vagy egyszerűen csak a kormányzóhoz hű csoportok voltak. […] Nem a pár száz fős kommunista ellenállás hozza fel Kiss János altábornagyot Kőszegről, hanem a Turáni Vadászok. Bajcsy-Zsilinszky nem Szakasits Árpád autójában ül, hanem Makay Miklóséban, aki a Törzsökös Magyarok vezetője volt.


Nyitókép: Válasz Online/Vörös Szabolcs

Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Részletek >>>

Kategória: Podcast