A Választás tudásbázis szerzője amellett érvel, hogy inkább Ausztrália modelljéből inspirálódjunk az új alkotmány kialakításánál.
Bővebben >>>Létezik Magyarországon egy elszánt csoport, amelynek az elmúlt évtizedekben nagyjából mindenről a meg nem épült dunai vízlépcsők jutottak az eszébe mint csalhatatlan gyógymód energiaválság, aszály, infláció, esetleg fogfájás ellen is.
Bővebben >>>Sziklai Péter egyetemi professzor szerint amíg a szülők nem várják el, követelik meg az iskolarendszertől, hogy gyereküknek a maximumot nyújtsa adóforintjaikért cserébe, addig nincs, ami ezt kikényszerítse. Lapunkban folyik tovább a vita a közoktatás megújításának legfontosabb teendőiről.
Bővebben >>>Világrendszerváltás helyett bepolitikai iszapbirkózásól szólt Orbán Viktor szombati tusványosi monológja, amely lezárta a párton belül amúgy is igen csenevész önkritikát, és a jól megszokott módon harcot hirdetett. Csakhogy a Fidesz elnöke ugyanazt a programot ajánlja a polgároknak, amely a választáson 38 százalékot ért, s mára 19 százalékra tornázta le az ellenzéki párt népszerűségét. Zárt és logikus rendszert kínál övéinek Orbán Viktor, amely azonban a sáncon kívüliek számára inkább taszító. Magán viseli ugyanis a politikai hisztéria jegyeit, amelyeket a Fideszt egykor útjára indító jogász szakkolégium névadója, Bibó István több mint nyolcvan évvel ezelőtt leírt.
Bővebben >>>Nem feltétlenül a tőke hiányzik a hazai vállalkozásokból. Nem is a tehetség. Valami más. Három dolog a vállalkozói oldalon, és egy a munkavállalóin – írja a Válasznak küldött vendégcikkében Szendrői Gábor. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke nem a hasára ütve jelent ki efféléket.
Bővebben >>>Ha megkezdjük a bebetonozott képviselők három monopóliumának felszámolását, akkor nincs szükség a képviselők újraválaszthatóságának kártékony mellékhatásokkal járó, de a lényeget tekintve borítékolhatóan eredménytelen korlátozására az új alkotmányban – írja Tóka Gábor. A politológus azzal egyetért, hogy az alkalmatlanságuk ellenére is eltávolíthatatlan, korrupt képviselők távol tartása a hatalomtól helyes cél, azt azonban szerinte másfajta orvosságok alkalmazásával lehet elérni. Vélemény.
Bővebben >>>Az elképzelésnek vitathatatlan erényei vannak, hisz’ demokratikus legitimációját nehéz lenne megkérdőjelezni, mégis kétséges, hogy a médiapluralizmus fenntartásának problémájára önmagában elegendő választ ad-e az olvasói finanszírozás – száll vitába a lapunkban megjelentekkel Cseh Gabriella médiajogász, aki az általunk kárhoztatott Sajtóalapnak nagyon is látná helyét a médiafinanszírozásban.
Bővebben >>>A mandátumkorlátozás ügyében úgy tűnik, az alkotmányozót inkább vezérli a rövid távon learatható politikai siker, mint a hosszú távú működőképesség igénye és a problémák valós okainak kezelése – írja Tóth László politológus.
Bővebben >>>A Bodacz-botrány tanulsága: nagy, szakmai és emberi egyetértésre sajtófronton csekély az esély a népfrontos Tisza-győzelem után is. Ám nem csak ezért rossz ötlet a friss, átmeneti médiatörvényben szereplő, a független sajtó támogatására létrehozandó Sajtóalap.
Bővebben >>>A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok mellett évtizedek óta ugyanaz az érv hangzik el: tehetséggondozást végeznek. Ez jó érv lehet egy kiváló iskola mellett. De vajon elég erős-e ahhoz, hogy egy egész iskolarendszert erre építsünk?
Bővebben >>>A nagy kérdés az, hogy ha Magyar Péter hazahozza az EU-forrásokat, azokkal mit fog, illetve mit tud kezdeni. Óriási a kísértés és a társadalmi nyomás arra, hogy a régi rendszert tegye működőképessé, állítsa vissza a NER-t, persze Orbán kedvenc oligarchái és korrupció nélkül. Csakhogy a NER már akkor is zsákutca volt, amikor még sikeresnek látszott. […]
Bővebben >>>Írország a mai napon veszi át fél évre az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, amelynek során Dublin az európai versenyképesség növelésére, a demokrácia megerősítésére és az EU-t fenyegető külső veszélyek elleni védekezésre összpontosít. Micheál Martin programcikke Magyarországon kizárólag a Válasz Online-on jelenik meg.
Bővebben >>>„A fenyegetések technológiailag fejlettek, és gyakran állami támogatással működnek. Néhány héttel ezelőtt például a Kremlhez köthető szervezetek próbálták befolyásolni az örmény választásokat” – írja a brit kormány Európai-ügyi államtitkára a Válasz Online-nak küldött cikkében. Az írás apropója, hogy Stephen Doughty hivatalos látogatásra érkezik Budapestre, ahol miniszterekkel és külpolitikai döntéshozókkal folytat magas szintű tárgyalásokat, valamint az Egyesült Királyságban is jelentős befektetőnek számító magyar cégek, továbbá magyar civil szervezetek képviselőivel találkozik. Lapunknak küldött írásában az államtitkár indokolja azt is, miért indították újra a BBC magyar adását.
Bővebben >>>A párt holnapi kongresszusán alaposan átírják az alapszabályt, de az elnök várhatóan Orbán Viktor marad. A választások után tovább radikalizálódó volt miniszterelnök és a polgári középhez való visszatérés stratégiája közötti ellentmondás feloldhatatlannak látszik.
Bővebben >>>Több mint hét éve teljes bizonytalanságban működik az egyik legfontosabb országos múzeum. A debreceni költözés terve most már végleg lekerül a napirendről, de ez önmagában még nem jelent kiszámítható jövőképet. Az elmúlt időszak rengeteg kárt okozott, egyre mérgezőbb légkör alakult ki az intézményben, óriási volt a fluktuáció, a kétségbeejtő helyzet sokak lelki erőforrásait, egzisztenciális tűrőképességét felőrölte. Babocsay Gergely, a gyöngyösi Mátra Múzeum főmuzeológusa felvázolja, mire lenne szükség ahhoz, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum újra sikeres intézmény legyen, amely tudásközpontként segíti a biológiai sokféleség megóvását.
Bővebben >>>A NER ideológiájához nem kellene már asszisztálnia az ország legfontosabb könyvtárának. Wass antiszemita és nem túl értékes szerző. Tudományosan megalapozott bemutatása szükséges, de hazug ünneplése káros. Az sem tartható, hogy hagyatéka kezeléséért az alaptantervet kínosan átdolgozó Takaró Mihály legyen továbbra is a felelős. Ungváry Krisztián történész írása egy kínos kiállításról.
Bővebben >>>Az Orbán-rendszer nem klasszikus autoriter rezsim, hanem információs autokrácia volt, amely a valóság rendszerszintű torzításával tudta 16 évig megtartani a hatalmat – és amelynek hagyatékát egy kormányváltás önmagában nem számolja fel – írja Krekó Péter. A Political Capital igazgatója szerint sajátos hibrid rezsimben éltünk az elmúlt másfél évtizedben, s felszámolásához információs lépések sorára van szükség. Vendégcikk.
Bővebben >>>
