Az új magyar miniszterelnöknek nagyon örültek az első brüsszeli csúcsán, de ő csak azt tudta megígérni, hogy készen áll az alkudozásra és kemény tárgyaló lesz. Első hozzászólásában rögtön beszólt a menekülteket védelmező kollégáinak, és azt is jelezte, hogy nem ért egyet azzal a tervvel, ami alapján a Bizottság sokkal rövidebb pórázra fogná a kormányokat a támogatások elköltésekor.
Bővebben >>>Hadgyakorlatot tartottak Magyarországon. Az esemény egyik érdekessége az volt, hogy magyar, szerb és amerikai katonák dolgoztak össze rajta, a másik, hogy mindezt újságíróknak is megmutatták. Ahogy annyi minden, ez sem volt magától értetődő egészen mostanáig. Elmentünk hát, ha már annyi év után újra láthattunk ilyesmit. Riport Sándorfalváról, a Vöröscsárdai-erdő mélyéről.
Bővebben >>>Érti, hogy Magyar Péter óvatosan beszél az orosz kapcsolatokról, és szerinte sem kell „a csizmát az asztalra tenni” Moszkvával szemben. Sz. Bíró Zoltán ugyanakkor nem tartja szerencsésnek, hogy az új miniszterelnök már most arról beszél: a háború után Európa ismét visszatérhet az orosz energiához. Az orosz nagykövet bekéretése viszont fontos jelzés volt Moszkvának arról, hogy Magyarország külpolitikájában fordulat kezdődött.
Bővebben >>>Miért döntött úgy a külügyből való 2015-ös távozása után öt évvel, hogy az Orbán-kormány áldásával indul fontos NATO-pozícióért? Hogyan és meddig rendezné a viszonyt Ukrajnával és Szlovákiával? Mit mondott pontosan az első munkanapján bekéretett orosz nagykövetnek, és lesz-e Orbán–Lavrov-találkozó? Donald Trump EU-t ért támadásai után mennyire őszinte az atlantizmusa? Válaszok exkluzív nagyinterjúnkban.
Bővebben >>>Munkatársunk megnézhetett egy gyalogsági kiképzést és egy front mögött működő drónműhelyt. Az egyiken gyilkos szovjet aknák ellen készítenek fel, a másikban napról napra fejlődő technikát tesztelnek. Riport a kelet-ukrajnai harkivi és a pokrovszki front mögül, Orbán Viktornak szánt üzenettel.
Bővebben >>>Egy ellenzéki képviselő fotókat közöl egy hatalom közeli személy luxusmosdójáról, mire kitör az országos botrány. Az ügyben több embert meggyanúsítanak, néhányat le is tartóztatnak, a tágabb korrupciós nyomozás minisztereket is elér. Melyik országban járunk? Ukrajnában. A vadkeleti aranyvécé-történetből idehaza a Fidesz próbált kampányfegyvert gyártani, mely aztán visszafelé is elsült. Összegezzük a tanulságokat.
Bővebben >>>Carlo Masala olasz–német biztonságpolitikai szakértő Ha Oroszország győz – Szcenárió című könyve arra figyelmeztet, hogy Moszkvának régóta célja a NATO megtörése, mert így dominálhatja Európát. Ehhez pedig szükségtelen tankhadosztályokat indítania. Elég, ha az amerikai–európai konfliktusba süllyedt katonai szövetség nem áll ki Észtország mellett egy orosz hibrid hadművelet esetén. A könyvnek különös aktualitást ad, hogy február végén az észt határvárosról elnevezett „Narvai Népköztársaságot” követelő online orosz művelet indult… Recenzió.
Bővebben >>>A NER egyik első, valós következményekkel járó korrupciós ügyének egykori bírája képviseli ügyvédként az ukrán pénzszállítókat az ellenük folyó eljárásokban. Szerinte égbekiáltó igazságtalanság történt, a magyar hatóságok sorra szegték meg a jogszabályokat, a kormány olyan rendeletet hozott, a parlament pedig olyan törvényt, amelynek minden eleme sérti a magyar alkotmányt. Laczó Adrienn a politika elbulvárosodásának egyik jelét látja a pénzszállító ügyében. Exkluzív nagyinterjú.
Bővebben >>>Ha Orbán Viktort kifütyülik egy kampányrendezvényen, az nem hoz, hanem visz szavazatot – ezért óriási kockázat, hogy a miniszterelnök most személyesen megy a választók közé – mondják állandó elemzőink a Választás ’26 podcast legújabb adásában. László Róbert (Political Capital) és Bódi Mátyás (Választási földrajz) arról beszéltek, hogy kockázatos lépés, a miniszterelnök kilép abból a védett politikai térből, amelyben az elmúlt években szerepelt. Ha a kampányban olyan képek jelennek meg, ahol kifütyülik vagy nyílt tiltakozással találkozik, az könnyen gyengítheti. Az elemzők szerint egy „normális demokráciában” a kampány már szinte eldőltnek tűnne – a magyar politikai rendszerben azonban még mindig bármi megtörténhet a választásig.
Bővebben >>>Elindult a Válasz Online belpolitikai kibeszélő sorozata: a Választás ’26 legújabb adásában Benyó Rita, Magyari Péter és Stumpf András azt próbálják kibogozni, mi van Zelenszkij botrányos mondatai, az ukrán aranykonvoj lefoglalása és az orosz beavatkozásról szóló hírek mögött. A beszélgetésből kirajzolódik: a kampány egyik kulcsa nem az, hogy mi igaz a fenyegetésekből, hanem az, hogy a Fidesz képes-e újra elhitetni, hogy csak ő tudja az országot megvédeni egy általa felnagyított veszélytől. Tisza viszont átfordíthatja arra a kampányt, hogy Orbán az igazi kockázat.
Bővebben >>>Catherine Belton brit újságíró az egyik legjobb ismerője és magyarázója Putyin rendszerének. Szerinte ha kitart Ukrajna európai támogatása, akkor a gazdasági összeomlástól rettegő Oroszország leállítja a háborút. Putyin KGB-s módszerrel szédíti Trumpot és ugrasztja egymás ellen az európaiakat. Titkosszolgálati fekete kasszáról, olajról, merényletekről és a magyar kormány szerepéről is beszél interjúnkban.
Bővebben >>>Az ezer forintos benzin jelenleg közgazdaságilag irreális, ez csak a veszélyérzet mint politikai termék fenntartását szolgálja. A Választás ’26 adásában Magyari Péter kollégánk és Bíró-Nagy András politológus, a Policy Solutions igazgatója is arról beszél: a kormány jellemzően olyan veszélyekkel riogat, amelyeknek nincs azonnali, kontrollálhatatlan valós alapja, így később el tudja játszani, hogy meg is védte tőlük az országot. A podcastban beszélünk arról is, hogy miért az ukránokból és nem az oroszokból teremtett ellenséget Orbán, hogyan vált érinthetetlen szent tehénné a rezsicsökkentés, és hogy hogyan omladozik a miniszterelnök külpolitikai kártyavára.
Bővebben >>>Egy szlovák meg egy olasz. Az egyik mély meggyőződésből, a másik meg pénzért, de mégis: mindketten az orosz hadsereg zsoldosai lettek. Lapunk a magyar sajtóban elsőként kapott lehetőséget arra, hogy a táborban hosszabban beszélhessen velük. A nagyléptékű orosz agresszió kezdetének negyedik évfordulóján exkluzív riport valahonnan Nyugat-Ukrajnából.
Bővebben >>>Éppen az ukrajnai invázió évfordulójára időzítve lehetetlenítette el az Orbán-kormány Ukrajna támogatását és a legújabb szankciót Oroszországgal szemben. Éppen akkor, amikor az EU próbál erőt mutatni a világpolitikai térben, az USA szorongatása nyomán. Ráadásul a legtöbb tagállam szerint egy egészen pimf ügyre, a Barátság vezeték problémájára hivatkozva. Az elmúlt órákban többet romlott Magyarország európai megítélése, mint az elmúlt két évben összesen. Lehet, hogy pont ez volt a cél, és a kampány kedvéért az ország maradék hitelének roncsolása sem drága.
Bővebben >>>Egyszerre szakad rá a magyar kormányra az összes konfliktus, amit maga körül generált. Szijjártó Péter mai bejelentésével a magyar kormány megtiltotta, hogy a Mol dízelt adjon el Ukrajnába, mert nem érkezik onnan nyersolaj. Horvátország vonakodik átengedni az orosz olajat a Mol finomítói felé, és elkezdte húzni az időt. Közben a horvát miniszter gúnyos posztokban élcelődik a magyar kormányon. A kereskedelmi ügyek Magyarország körül tisztán politikaiak lettek. Tankolni azért egyelőre lehet.
Bővebben >>>A csúcsra járatott ukránellenes fekete kampány új fordulópont, mert teljesen idegen bármilyen magyar reflextől vagy kihasználható történelmi tapasztalattól, amit eddig ismertünk. A túlerővel szembeni helytállás jogosságának vitatása, sőt becsületének megsemmisítése pontosan az ellenkezője annak, amiről a zsigeri történelmi gondolkodásunk és a magyar irodalmi hősképek szólnak. Hogy ennek milyen szavazatszámbeli eredménye lesz, nem tudhatjuk. De a következmény, amivel a most zajló „lélekformálás” jár, súlyosabb lehet bármilyen választási eredménynél.
Bővebben >>>Milyen jövőkép látszik a kanadai miniszterelnök és az amerikai elnök davosi beszédéből? És Volodimir Zelenszkijéből, aki szintén felszólalt Svájcban? Lehet-e még mélyebben a magyar–ukrán viszony? Mennyire vehető komolyan a magyar kormánypropaganda legújabb mumusa, a Politicón megszellőztetett 5 pontos terv Ukrajna EU-csatlakozására? Ezekről beszélget a HetiVálasz februári szerkesztőségi külpolitikai adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Bővebben >>>Munkatársunk az orosz határ közelében húzódó Szumi megyei frontvonalon járt, ahol egy havas erdő mélyén tevékenykedő ukrán tüzéregységhez gyalogolt ki, és láthatta, amint a nyugati sajtóban eddig sosem fotózott haditechnika egy orosz gyalogsági rajt iktat ki. Exkluzív riport az egyre fáradtabban, de továbbra is hősiesen védekező országból, amely Orbán Viktor szerint „az ellenségünk”.
Bővebben >>>Putyin egy füst alatt megoldja a nemzetiségi problémát? Vagy csak figyel, hogy olyanok hulljanak el, akikért a többségi, orosz társadalom szerint nem kár? Tényleg vérszomjasak és kegyetlenek a burjátok?
Bővebben >>>Mit adhatnak az oroszok a határon túli magyaroknak többet annál, amit a „hanyatló Nyugat,” az EU és a nemzetközi egyezmények adtak? S főként: mi köti a kormánypártokat Oroszországhoz, amiért feláldozták a határon túli magyarokat? Pecze Zoltán nyugalmazott nagykövet első kérdése költői, a másodikra viszont valóban nem tudjuk a választ.
Bővebben >>>Miközben a Trump-kormányzat arról vitázik, hogy elismerje-e Moszkva uralmát Ukrajna keleti területeinek jelentős része felett, Strauss Emma szabadúszó újságíró azoknak a nőknek a történetét meséli el, akik a már megszállt területeken próbálnak ellenállni a brutális orosz elnyomásnak. Tudósítás a megszállt Melitopol női partizánjairól.
Bővebben >>>Venezuela és Beneš-dekrétumok; uniós politikai erőviszonyok és a miniszterelnöki sajtótájékoztató rejtelmei – ezekről szól 2026-os évkezdő szerkesztőségi külpolitikai kibeszélőnk.
Bővebben >>>
