Rendszeresen tüntető állampolgárként került a szerb egyetemisták listájára Lázár Tibor zentai képzőművész, akit a többi pályázóhoz hasonlóan egy egyetemi kar szavazott meg képviselőjelöltnek. Noha október 25-én az ellenzék magabiztosan győzte le Aleksandar Vučićot és rendszerét, a majdani kormányzás körvonalai bizonytalanok. Még az sem dőlt el, ki lesz a bázisdemokrata közösség miniszterelnök-jelöltje. „A Vučić-párt magyar tagozata” – mondja Lázár Tibor a Vajdasági Magyar Szövetségről (VMSZ), amely szavazói felét elveszítette, s még a jelentős magyar többségű Zentán is az egyetemisták mögé szorult a választáson.
Bővebben >>>Melléthei-Barna Márton ügyvéd, az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága, valamint a Törvényalkotási Bizottsága tiszás alelnöke lapunknak küldött írásában a közpénzek kicsatornázásának egyik eddig keveset emlegetett szeletét: az államot megkárosító szerződésekben szerepet vállaló ügyvédek, jogászok, tanácsadók felelősségét vizsgálja. „Az ügyvéd nem egyszerű »jogi szolgáltató«, akinek az a dolga, hogy az ügyfél által kigondolt célhoz minden körülmények között megtalálja a formailag működő konstrukciót” – állítja a jogász-politikus.
Bővebben >>>Az elmúlt kétszáz év magyar eszmetörténetének egyetlen tartósan sikeres hagyománya a nemzeti liberalizmus, amely a reformkortól Tisza Kálmán és Tisza István kormányzásán át Antall Józsefig, sőt a korai Fidesz-ciklusokig több korszak vezéreszméje volt. A Tisza kormányra kerülésével ismét meghatározó szereplő a magyar politikában egy olyan alakulat, amely igyekszik összeegyeztetni a nemzeti identitást, a nyugati orientációt, az alkotmányos államot a gazdasági-társadalmi szabadsággal.
Bővebben >>>Azért nem látja gondnak, hogy Unger Annát választották meg vagyonvédelmi vezetőnek, mert mindkét jelölt alkalmas és jó jelölt volt, ha pedig Ungerre nemet mondtak volna, szeptember elsején meg sem alakulhatott volna az új hivatal – mondja a Válasz Podcast eheti vendége, Müller Anna. A matek–kémia szakos gimnáziumi tanárból lett tiszás országgyűlési képviselő azzal vétette észre magát a nyáron, hogy leiskolázta Rétvári Bencét oktatásügyben. De el tudja érni, hogy amit a Fidesz esetében kritizált, változzon a jövőben?
Bővebben >>>Az Unger Anna vs. Ligeti Miklós dilemma, HR-kérdések által kitakart paksi siker, a politikai mézeshetek vége, a Fidesz és vidéke helyzete, az uniós pénzek hazahozatala – a nyári szünet után újrainduló szerkesztőségi belpolitikai Válasz Podcastban ezeket a témákat beszéli meg Ablonczy Bálint, Stumpf András és Vörös Szabolcs.
Bővebben >>>Szabó Andrea politológussal és László Róbert választási szakértővel arról beszélgettünk, mitől lehetne arányosabb, tisztább és önkorlátozó az új választási rendszer, szavazhassanak-e a 16 évesek, és mi legyen a győzteskompenzációval, a kampánypénzekkel és a külhoni voksokkal. Vendégeink szerint az eddigi sietség figyelmeztető jel: valódi társadalmi vita nélkül az új törvény ismét egy sötét szobában készülhet el, ahelyett, hogy végre mindannyiunké lenne.
Bővebben >>>Világrendszerváltás helyett bepolitikai iszapbirkózásól szólt Orbán Viktor szombati tusványosi monológja, amely lezárta a párton belül amúgy is igen csenevész önkritikát, és a jól megszokott módon harcot hirdetett. Csakhogy a Fidesz elnöke ugyanazt a programot ajánlja a polgároknak, amely a választáson 38 százalékot ért, s mára 19 százalékra tornázta le az ellenzéki párt népszerűségét. Zárt és logikus rendszert kínál övéinek Orbán Viktor, amely azonban a sáncon kívüliek számára inkább taszító. Magán viseli ugyanis a politikai hisztéria jegyeit, amelyeket a Fideszt egykor útjára indító jogász szakkolégium névadója, Bibó István több mint nyolcvan évvel ezelőtt leírt.
Bővebben >>>Belső jegyzetek, megőrzött post-itek és száz-, sőt ezermilliárdos ügyek: Vitézy Dávid szerint ezek maradtak a Lázár János vezette tárca után, több vizsgálat pedig büntetőeljárással végződhet. A közlekedési és beruházási miniszter saját Fidesz-kormánybeli múltjáról azt mondja: nem tartozott a bizalmi körhöz, ezért államtitkárként minden pénzköltéssel kapcsolatos feladatot elvontak tőle, és nem kényszerült olyan döntésbe, amelyet ma bánna. Beszélt a Lázárinfók feltételezett közpénzes hátteréről, a mohácsi hídra kifizetett 98 százalékos előlegről, az Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncesszióról, valamint arról is, mire elég a 3550 milliárdos Baross Gábor Terv. A Fidesz uniós pénzeket veszélyeztető alkotmánybírósági akciójára pedig azt mondta: már nem jut más szó eszébe, mint a hazaárulás. Azt pedig nem zárja ki, hogy egyszer még elindul a főpolgármesterségért.
Bővebben >>>Ha megkezdjük a bebetonozott képviselők három monopóliumának felszámolását, akkor nincs szükség a képviselők újraválaszthatóságának kártékony mellékhatásokkal járó, de a lényeget tekintve borítékolhatóan eredménytelen korlátozására az új alkotmányban – írja Tóka Gábor. A politológus azzal egyetért, hogy az alkalmatlanságuk ellenére is eltávolíthatatlan, korrupt képviselők távol tartása a hatalomtól helyes cél, azt azonban szerinte másfajta orvosságok alkalmazásával lehet elérni. Vélemény.
Bővebben >>>A Sulyok Tamás körüli alkotmányos válság után a Tisza minden korábbinál kedvezőbb politikai helyzetbe került. A lendületet azonban néhány nap alatt megtörte a Polgár Judit-jelölés körüli kommunikáció: a társadalmi egyeztetés ígérete, a villámgyors bejelentés, majd a visszalépés és Magyar Péter nyilvános önkritikája. A Válasz Podcastban Benyó Rita arról beszéget Stumpf Andrással és Ablonczy Bálinttal, hogy valóban ez volt-e Magyar Péter első komoly, saját maga által előidézett politikai hibája.
Bővebben >>>A mandátumkorlátozás ügyében úgy tűnik, az alkotmányozót inkább vezérli a rövid távon learatható politikai siker, mint a hosszú távú működőképesség igénye és a problémák valós okainak kezelése – írja Tóth László politológus.
Bővebben >>>A Bodacz-botrány tanulsága: nagy, szakmai és emberi egyetértésre sajtófronton csekély az esély a népfrontos Tisza-győzelem után is. Ám nem csak ezért rossz ötlet a friss, átmeneti médiatörvényben szereplő, a független sajtó támogatására létrehozandó Sajtóalap.
Bővebben >>>A nagy kérdés az, hogy ha Magyar Péter hazahozza az EU-forrásokat, azokkal mit fog, illetve mit tud kezdeni. Óriási a kísértés és a társadalmi nyomás arra, hogy a régi rendszert tegye működőképessé, állítsa vissza a NER-t, persze Orbán kedvenc oligarchái és korrupció nélkül. Csakhogy a NER már akkor is zsákutca volt, amikor még sikeresnek látszott. […]
Bővebben >>>Elhiszi-e majd a társadalom, hogy egy volt miniszterelnök elleni eljárás nem bosszú, hanem a törvény előtti egyenlőség helyreállítása? A Válasz belpolitikai triójában Benyó Rita Magyari Péterrel és Stumpf Andrással az elszámoltatás jogállami határairól, az aranykonvoj-ügyről mint Orbán Viktor lehetséges banánhéjáról, valamint a Tisza-kormány első 50 napjának eredményeiről vitázott. Beszéltünk az EU-pénzekről, a 8 százalékos hiányról, a választójogi törvény átalakításáról és arról is, érdemes-e korlátozni a képviselői mandátumok hosszát.
Bővebben >>>A párt holnapi kongresszusán alaposan átírják az alapszabályt, de az elnök várhatóan Orbán Viktor marad. A választások után tovább radikalizálódó volt miniszterelnök és a polgári középhez való visszatérés stratégiája közötti ellentmondás feloldhatatlannak látszik.
Bővebben >>>Magyar Péter a kampányban abból épített politikai erőt, hogy nem hagyta magát, visszaszólt, odament, kikérte magának. De működik-e ugyanez miniszterelnökként, kétharmados többséggel a háta mögött? Mit gondoljunk a Lex Orbánról és az elszámoltatás határairól? Hogyan hozhatók haza az EU-pénzek? Végnapjait éli a Fidesz?
Bővebben >>>
