Nincs tökéletes választási rendszer – de lehet végre közös
A Fideszre szabott rendszerben végül le lehetett váltani a Fideszt – ettől azonban a szabályozás még nem lett fair, és nem vált közössé. Szabó Andrea politológussal és László Róbert választási szakértővel arról beszélgettünk, mitől lehetne arányosabb, tisztább és önkorlátozó az új választási rendszer, szavazhassanak-e a 16 évesek, és mi legyen a győzteskompenzációval, a kampánypénzekkel és a külhoni voksokkal. Vendégeink szerint azonban a végeredménynél is fontosabb az odavezető út. Az eddigi sietség figyelmeztető jel: valódi társadalmi vita nélkül az új törvény ismét egy sötét szobában készülhet el, ahelyett, hogy végre mindannyiunké lenne.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak! Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A podcast Youtube-on is fent van!
IDÉZETEK A PODCASTBÓL:
László Róbert: „Nincs tökéletes választási rendszer. Ha lenne, minden ország ugyanazt használná. El kell döntenünk, mit tartunk fontosnak: az arányos képviseletet, a stabil kormánytöbbséget vagy a kettő valamilyen egyensúlyát. Közben pedig a külföldi szavazás, a nemzetiségi képviselet, a jelöltállítás és a kampányfinanszírozás részleteit is rendbe kell tenni, mert egyetlen rossz elem az egész rendszert eltorzíthatja.”
Szabó Andrea: „Önmagában az, hogy 2026-ban győzni tudott a Tisza, nem kérdőjelezi meg, hogy ez a választási törvény a Fideszre volt szabva, és a szabályai minden szempontból a Fideszt segítették.”
László Róbert: „Időszerű kipróbálni, milyen az, amikor jóval arányosabb a rendszer. Ennek örvendetes következménye lehet, hogy a politikai szereplőket párbeszédre ösztönzi, nem pedig arra, hogy eltiporják egymást.”
Szabó Andrea: „A választási rendszer a demokrácia operációs rendszere.”
László Róbert: „Nem is a kétharmad az igazán fontos, hanem az, hogy egyetlen politikai erő se tudjon egymaga hozzányúlni az alkotmányhoz vagy a sarkalatos törvényekhez.”
László Róbert: „A kampányszámla intézményének bevezetése lehetne a nulladik lépés. A pártoknak nemcsak a hivatalos kampányidőszakban, hanem akár egy évre visszamenőleg is sokkal átláthatóbban kellene elszámolniuk a költéseikkel.”
László Róbert: „A levélszavazást el kell felejteni egy életre. Ha a románok meg tudták oldani, hogy száz külföldön élő állampolgár kérésére helyben szavazókört hozzanak létre, akkor ezt a magyar állam is meg tudja oldani.”
Szabó Andrea: „Nem látok olyan általános indokot, amely megakadályozná, hogy 16 vagy 17 évre csökkentsük a választójogi korhatárt. De ezt társadalmi vitának kell megelőznie, és az oktatási rendszert is fel kell készíteni rá.”
Szabó Andrea:
„A társadalmi egyeztetés gyorsasága figyelmeztető jel. Attól, hogy megnyitnak egy e-mail-címet, és azt mondják, írjatok rá valamit, még nem lesz társadalmi egyeztetés. Annak megvannak a maga deliberatív szabályai.”
László Róbert: „Ha a folyamat nem indul el időben, akkor vagy nem lesz valódi egyeztetés, vagy nagyon gyorsan és ad hoc módon zajlik majd a kodifikáció, esetleg csak 2029 végén fogadják el a választási rendszert szabályozó törvényeket. Ezt mindenképpen meg kellene előzni. A szakmai egyeztetést még ebben a naptári évben el kell kezdeni.”
László Róbert: „Patetikusan hangzik, de a végeredménynél sokkal jobban érdekel az odavezető út: hogy olyan választási rendszerünk legyen, amelyről legalább a politika iránt érdeklődő közönség azt mondhatja, ebbe én is beleszólhattam, itt érdemi vita volt, meghallgattuk az érveket és az ellenérveket. Nem lesz olyan rendszer, amellyel mindenki elégedett. De óriási különbség, hogy a magunkénak érezzük-e, vagy úgy tekintünk rá, mint ami egy sötét szobában készült.”
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
