Eddig példátlan összefogás született vízmérnökök, környezetvédők és a talajjal foglalkozó szakemberek között, hogy konszenzust mutassanak fel a Magyarország ökológiáját vészesen fenyegető kiszáradás elleni küzdelemben. A 12 pont szerint a különböző területekről érkező civil szakemberek egyetértenek abban, hogy közös „cselekvési kényszerben” vagyunk. Első lépésként évi 3 km3 víz folyamatos pótlása szükséges az Alföldön, és megkerülhetetlen a mezőgazdaság szerkezeti átalakítása és a területhasználatok megváltoztatása is. Politikai akarat nélkül egyik sem fog menni.

Ha Orbán Viktort kifütyülik egy kampányrendezvényen, az nem hoz, hanem visz szavazatot – ezért óriási kockázat, hogy a miniszterelnök most személyesen megy a választók közé – mondják állandó elemzőink a Választás ’26 podcast legújabb adásában. László Róbert (Political Capital) és Bódi Mátyás (Választási földrajz) arról beszéltek, hogy kockázatos lépés, a miniszterelnök kilép abból a védett politikai térből, amelyben az elmúlt években szerepelt. Ha a kampányban olyan képek jelennek meg, ahol kifütyülik vagy nyílt tiltakozással találkozik, az könnyen gyengítheti. Az elemzők szerint egy „normális demokráciában” a kampány már szinte eldőltnek tűnne – a magyar politikai rendszerben azonban még mindig bármi megtörténhet a választásig.

Elindult a Válasz Online belpolitikai kibeszélő sorozata: a Választás ’26 legújabb adásában Benyó Rita, Magyari Péter és Stumpf András azt próbálják kibogozni, mi van Zelenszkij botrányos mondatai, az ukrán aranykonvoj lefoglalása és az orosz beavatkozásról szóló hírek mögött. A beszélgetésből kirajzolódik: a kampány egyik kulcsa nem az, hogy mi igaz a fenyegetésekből, hanem az, hogy a Fidesz képes-e újra elhitetni, hogy csak ő tudja az országot megvédeni egy általa felnagyított veszélytől. Tisza viszont átfordíthatja arra a kampányt, hogy Orbán az igazi kockázat.

Az ezer forintos benzin jelenleg közgazdaságilag irreális, ez csak a veszélyérzet mint politikai termék fenntartását szolgálja. A Választás ’26 adásában Magyari Péter kollégánk és Bíró-Nagy András politológus, a Policy Solutions igazgatója is arról beszél: a kormány jellemzően olyan veszélyekkel riogat, amelyeknek nincs azonnali, kontrollálhatatlan valós alapja, így később el tudja játszani, hogy meg is védte tőlük az országot. A podcastban beszélünk arról is, hogy miért az ukránokból és nem az oroszokból teremtett ellenséget Orbán, hogyan vált érinthetetlen szent tehénné a rezsicsökkentés, és hogy hogyan omladozik a miniszterelnök külpolitikai kártyavára.

„Aljas támadás” – mondja Hann Endre arra, hogy Deák Dániel hamisítással vádolja a Mediánt. A kutatóintézet vezetője azt mondja, nem véletlen a támadássorozat, a Fidesz fél attól, hogy a saját szavazói reményvesztettek lesznek a kutatási adatok láttán. A cél szerinte a számok hiteltelenítése, a dokumentumot ráadásul illegálisan szerezték meg – a Medián viszont ugyanúgy dolgozik tovább. Itt a Választás ’26 Benyó Ritával friss adása!

Immár nem pusztán szlovák–magyar téma a Beneš-dekrétumok ügye: szerdán az Európai Parlamentben a szlovákiai jogállamiságról szóló vitában mások mellett az Európai Néppárt német és lengyel képviselői is kifogásolták az 1945-ös kollektív bűnösség alapján máig zajló vagyonelkobzásokat, illetve dekrétumok bírálatát kriminalizáló tavaly decemberi pozsonyi törvénymódosítást. Tarr Zoltán, a Tisza európai parlamenti delegációjának vezetője sikernek tartja pártcsaládja, […]

Korábban a Tisza javasolt sürgősségi vitát, ám arra többek között a Fideszt is soraiban tudó Patrióták ellenállása miatt nem került sor. Vincze Loránt RMDSZ-es képviselő meggyőzte az Európai Néppártot az ügy felvállalásáról, s szerinte az Európai Parlament nagy valószínűséggel elítéli majd a szlovák kormányt. „A véleményszabadság elleni súlyos támadás cselekvésre készteti az uniós intézményeket” – mondja lapunknak a dekrétumok bírálatának kriminalizálásáról a romániai magyar politikus. Az Európai Néppártban a Tisza és az RMDSZ ezúttal ugyanazért a célért küzd.

Pénzzel, ajánlásgyűjtéssel és ígéretekkel akarja a Fidesz elérni, hogy minél több jelölt ráinduljon a Tiszára – állítja Fekete-Győr András és Jámbor András. Azt mondják: nem adtak „biankó csekket” Magyar Péternek, de fel kellett ismerniük, hogy a kormányváltás esélyét akkor növelik, ha a saját karrierjüket háttérbe tolják. Mint mondják, az sem Magyar Péter „bűne”, hogy ma nincs hiteles baloldali politika, hanem azoké az ellenzéki szereplőké, akik „elkúrták”.

Tíz hét van hátra a választásig, de a közvélemény-kutatásokban merőben ellentétes számokat látunk. A stúdióban Róna Dániel (21 Kutatóközpont) és Mráz Ágoston Sámuel (Nézőpont Intézet) feszül egymásnak: mi számít mérésnek, mi becslésnek, mit lehet kezdeni a bizonytalanokkal – és miért olvassa mindenki a kutatásokat, ha „senki nem szereti” őket. A tét nagy: a választás után úgyis jön az elszámolás – addig viszont a közönségen múlik, kit tart hitelesebbnek. Itt a Választás ’26 Benyó Ritával következő adása!

A rendszer torzításai miatt benne van a tavaszi választásban egy rémforgatókönyv is: a Tisza akár több szavazatot is kaphat országosan, mégis a Fidesz szerezhet több mandátumot. Egy ilyen helyzet nemcsak politikai válságot hozna, hanem súlyos legitimációs krízist is: a „győztes veszít” élménye tovább mérgezné a közbizalmat, és beláthatatlan következményekkel járna az ország stabilitására nézve. A Választás ’26-ban állandó szakértőinkkel, Bódi Mátyással és László Róberttel beszéltük át ezt, valamint hangsúlyosan az egyéni jelöltek szerepét, fontosságát, kiválasztását.

Utoljára 2018-ban volt képes egy ellenzéki párt 106 jelöltet bemutatni a választás előtt, a Tisza most 314-et tudott. Ez mutatja, hogy a Tiszának már van beágyazottsága, és mer kockázatot vállalni a demokratikus legitimációért. A játékszabályok azonban nem tiszták, és aggasztó, amit a Fidesz eddig ebben a kampányban bemutatott. Ezek a kínos ügyek egy állatkertes közleményben sűrűsödtek össze.

Az alföldi vízmegtartásra kitalált állami Vizet a tájba! program több helyi sikert is elért, de műszakilag, jogilag, szervezetileg és gazdaságilag sem volt kellően megalapozva, ezért a Magyar Hidrológiai Társaság kezdeményezi az Alföld Vízalapú Klímaadaptációs Tervének megalkotását – jelentette ki a társaság társelnöke, Vízügyi Tudományos Tanács elnöke, Váradi József egy közelmúltbeli konferencián. A programadó beszéd lehet a közeljövő vízügyi vitáinak egyik kulcsszövege, ezért alább közöljünk annak fontosabb megállapításait és felvetéseit.

Nem a kormánypártból érkező és azzal folyamatosan együtt szavazó Ritter Imre vezeti majd a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának (MNOÖ) listáját, derült ki november 15-én a szervezet Facebook posztjából. Utódjáról, Gallai Gregorról nem sokat tudhat az ország nyilvánossága. Vajon ezúttal is extra Fidesz-mandátumot hoz a német parlamenti képviselet?

Okosabbak lettünk 315 Tisza-jelöltjelölt nevével? Csak egy kicsit, a lényeg, hogy ne legyenek szörnyetegek. A nyomás most Orbán Viktoron van. Úgy tűnik, hogy harcosból éppen nemzet nagypapájává pozícionálja át magát.

Először a Tisza applikációjának adatszivárgása, azaz az onnan történt adatlopás volt az „ügy”, a Mandiner eljárása miatt azonban sokkal súlyosabb dolog is történt, amelyben egyértelműen sérültek az érintettek jogai Szakál Péter szerint. A adatvédelmi szakértő közgazdász a hét botrányának első két fejezetéről írt lapunknak.