Hétfőn volt fél éve, hogy Magyar Péter miniszterelnökké választotta az Országgyűlés. De vajon a hivatalát a rendszerváltás ígéretével átvevő kormányfő mit intézett hat hónap alatt? Amit látunk, az épp egy rendszerváltás, vagy az még mindig csak ígérete?
Bővebben >>>Rendszeresen tüntető állampolgárként került a szerb egyetemisták listájára Lázár Tibor zentai képzőművész, akit a többi pályázóhoz hasonlóan egy egyetemi kar szavazott meg képviselőjelöltnek. Noha október 25-én az ellenzék magabiztosan győzte le Aleksandar Vučićot és rendszerét, a majdani kormányzás körvonalai bizonytalanok. Még az sem dőlt el, ki lesz a bázisdemokrata közösség miniszterelnök-jelöltje. „A Vučić-párt magyar tagozata” – mondja Lázár Tibor a Vajdasági Magyar Szövetségről (VMSZ), amely szavazói felét elveszítette, s még a jelentős magyar többségű Zentán is az egyetemisták mögé szorult a választáson.
Bővebben >>>Milyen tanácsokat adott Budapesten Magyar Péternek? Lenne-e még Moldova, ha Ukrajna nem áll ellen az orosz nyomulásnak? Mi a teendő az orosz propagandával? Lehet-e EU-tag Moldova a szeparatista Transznisztria és a Gagauz Autonóm Terület okozta problémák megoldása nélkül? Miért mondta, hogy egy népszavazáson támogatná az egyesülést Romániával? Látják-e a nyugati vezetők, mennyire súlyos a térség biztonsági helyzete? Válaszok a chisinaui elnöki palotában készült Maia Sandu-interjúnkban.
Bővebben >>>A magyar–ukrán viszony kormányváltás utáni biztató híreit a nyár végére aggasztó fejlemények váltották fel. Vétók, odamondogatások, az ukrajnai csúcstalálkozó körüli diplomáciai kavarás. Hogy jutottunk ide néhány hónap alatt? Megszavazzák-e Ukrajnában a Magyarországnak oly fontos oktatási törvénymódosítást, és feloldjuk-e cserébe az ukrán EU-csatlakozási vétót? Menthető-e a kétoldalú viszony? Spoiler: az! Exkluzív háttércikk ukrán elnöki hivatali, kijevi és budapesti külügyi és házelnöki információmorzsákkal.
Bővebben >>>Az elmúlt kétszáz év magyar eszmetörténetének egyetlen tartósan sikeres hagyománya a nemzeti liberalizmus, amely a reformkortól Tisza Kálmán és Tisza István kormányzásán át Antall Józsefig, sőt a korai Fidesz-ciklusokig több korszak vezéreszméje volt. A Tisza kormányra kerülésével ismét meghatározó szereplő a magyar politikában egy olyan alakulat, amely igyekszik összeegyeztetni a nemzeti identitást, a nyugati orientációt, az alkotmányos államot a gazdasági-társadalmi szabadsággal.
Bővebben >>>Báb helyett bábot? Ez lehetett volna a legveszélyesebb forgatókönyv Sulyok Tamás menesztése után. Baka András köztársasági elnöki jelölésével azonban egy jogállamot védő, megkérdőjelezhetetlen integritású személy kerül az elnöki székbe, aki egyszerre lehet szövetségese és hangsúlyos ellenpontja a miniszterelnöknek.
Bővebben >>>Világrendszerváltás helyett bepolitikai iszapbirkózásól szólt Orbán Viktor szombati tusványosi monológja, amely lezárta a párton belül amúgy is igen csenevész önkritikát, és a jól megszokott módon harcot hirdetett. Csakhogy a Fidesz elnöke ugyanazt a programot ajánlja a polgároknak, amely a választáson 38 százalékot ért, s mára 19 százalékra tornázta le az ellenzéki párt népszerűségét. Zárt és logikus rendszert kínál övéinek Orbán Viktor, amely azonban a sáncon kívüliek számára inkább taszító. Magán viseli ugyanis a politikai hisztéria jegyeit, amelyeket a Fideszt egykor útjára indító jogász szakkolégium névadója, Bibó István több mint nyolcvan évvel ezelőtt leírt.
Bővebben >>>Belső jegyzetek, megőrzött post-itek és száz-, sőt ezermilliárdos ügyek: Vitézy Dávid szerint ezek maradtak a Lázár János vezette tárca után, több vizsgálat pedig büntetőeljárással végződhet. A közlekedési és beruházási miniszter saját Fidesz-kormánybeli múltjáról azt mondja: nem tartozott a bizalmi körhöz, ezért államtitkárként minden pénzköltéssel kapcsolatos feladatot elvontak tőle, és nem kényszerült olyan döntésbe, amelyet ma bánna. Beszélt a Lázárinfók feltételezett közpénzes hátteréről, a mohácsi hídra kifizetett 98 százalékos előlegről, az Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncesszióról, valamint arról is, mire elég a 3550 milliárdos Baross Gábor Terv. A Fidesz uniós pénzeket veszélyeztető alkotmánybírósági akciójára pedig azt mondta: már nem jut más szó eszébe, mint a hazaárulás. Azt pedig nem zárja ki, hogy egyszer még elindul a főpolgármesterségért.
Bővebben >>>Nem sejtette senki, hogy egyszer majd a Fidesznek köszönhetően lehet eltávolítani rendszerük utolsó sarokköveit, pedig ez történik most. Orbán Viktor annyi vereséget szenvedett 2012–2013-ban az Alkotmánybíróságon, hogy lebontotta a jogállam legfontosabb védvonalait. A Tisza most ezt kihasználva akarja eltávolítani a köztársasági elnököt. Ám van némi kockázata annak, hogy patthelyzet alakul ki, még olyan abszurd állapot is előfordulhat, hogy egyszerre két köztársasági elnöke lesz Magyarországnak. Elhúzódó jogászkodásnál többet azonban Sulyok nem nagyon érhet el – és még ennek sem túl nagy az esélye.
Bővebben >>>A Sulyok Tamás körüli alkotmányos válság után a Tisza minden korábbinál kedvezőbb politikai helyzetbe került. A lendületet azonban néhány nap alatt megtörte a Polgár Judit-jelölés körüli kommunikáció: a társadalmi egyeztetés ígérete, a villámgyors bejelentés, majd a visszalépés és Magyar Péter nyilvános önkritikája. A Válasz Podcastban Benyó Rita arról beszéget Stumpf Andrással és Ablonczy Bálinttal, hogy valóban ez volt-e Magyar Péter első komoly, saját maga által előidézett politikai hibája.
Bővebben >>>„E nyíltan totalitárius kísérlet utóvédje egy demokratikus rendszerben a legjobb akarattal sem töltheti be az ellenzék szerepét. Saját önmeghatározásuk szerint az ország jelenleg idegen uralom alatt áll. Tulajdonképpen illegalitásba kellene vonulniuk. Nem esne nehezükre, a legalitást eddig is elég rugalmasan kezelték”– írja Lányi András a Fideszről, amelynek képviselői a 17. Alaptörvény-módosítás után épp fekete ruhában temetik a magyar demokráciát, élükön a foci vb-re azért elutazó Orbán Viktorral. Esszé.
Bővebben >>>Már azelőtt az Alaptörvénybe írja a parlamenti képviselők mandátumkorlátozását a kétharmados Tisza-többség, hogy körvonalazódna, milyen lesz az új választási rendszer. Kérdés, hogy ha úgyis alkotmányozási folyamat és választási reform indul, miért van most szükség a választójog efféle korlátozására – de ha már így alakult, érdemes elkezdeni a gondolkozást az új rendszerről, a külföldi modellekről, amelyekből meríthetünk. Ezek között van egy, amelyik teljes arányosságával cikluskorlát nélkül is növelné a pluralizmust és óvna a túlhatalomtól – miközben az egyéni kerületek megtartásával Magyarország politikai hagyományaihoz is illeszkedne, és még egyszerű is. Javaslat.
Bővebben >>>A kormány évi 500 milliárd forinttal szeretné növelni az egészségügy költségvetését. Hegedűs Zsolt miniszter olyan projektekre kezdett vadászni, amelyek hiányzó eljárásokat vezetnek be, és gyors eredménnyel kecsegtetnek. Tömegével léteznek olyan betegségek, amelyek a világban már gyógyíthatóak lennének, ám nálunk a pénzhiány miatt még mindig gyógyíthatatlannak számítanak. Mik ezek a technológiák? Például éren keresztül végzett sugárterápia, tűszúrással elölt daganatok. Deák Pál Ákos, a Semmelweis Egyetem docense és Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász arról beszél, hogy az elmúlt években nemhogy előre, de visszafelé haladtunk ezen a téren, és a pénzhiány miatt rengeteg szenvedést élnek meg a betegek. A Válasz Extra a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készül.
Bővebben >>>Elhiszi-e majd a társadalom, hogy egy volt miniszterelnök elleni eljárás nem bosszú, hanem a törvény előtti egyenlőség helyreállítása? A Válasz belpolitikai triójában Benyó Rita Magyari Péterrel és Stumpf Andrással az elszámoltatás jogállami határairól, az aranykonvoj-ügyről mint Orbán Viktor lehetséges banánhéjáról, valamint a Tisza-kormány első 50 napjának eredményeiről vitázott. Beszéltünk az EU-pénzekről, a 8 százalékos hiányról, a választójogi törvény átalakításáról és arról is, érdemes-e korlátozni a képviselői mandátumok hosszát.
Bővebben >>>EU-csúcs először Magyar Péterrel, újjáéledő Visegrád, Amerika iráni lebőgése meg a globális olajpiac Hormuz és az ukrán dróntámadások árnyékában. Milyen volt a hangulat Brüsszelben? Lesz-e Magyar–Fico-együttműködés? Mit számított el Donald Trump, amikor háborút indított? Veszélyben van-e a magyar olajellátás most, hogy már Moszkvában is finomítótetők robbannak le? Itt a júniusi külpolitikai Válasz Podcast!
Bővebben >>>Óriási lendülettel építkeznek továbbra is Szombathely azbeszttel szennyezett oladi városrészén, miután az elmúlt hónapokban észlelhető intézkedés nem történt a rákkeltő anyaggal kapcsolatban. A csok határideje szorítja a családokat, ezért gombamód nőnek ki a házak ott, ahol korábban az egészségügyi határérték 300-szorosát mérték. Az önkormányzatok országszerte sóoldattal kezdték locsolni a területeket, pedig a szakértők szerint ez veszélyes lehet, mert az utcákon hiába csökkenhet a szálló por mennyisége, ha a lakásokban még nőhet is a szennyezettség a ragacsos anyag révén. Politikai játszmázás része lett több mint ezer ember sorsa, elmaradt a parlament Szombathelyre kihelyezett bizottsági ülése, mert a fideszes bizottsági elnök hívta össze.
Bővebben >>>
