A bábjáték vége – Baka András leendő államfő portréja
Báb helyett bábot? Ez lehetett volna a legveszélyesebb forgatókönyv Sulyok Tamás menesztése után. Baka András köztársasági elnöki jelölésével azonban egy jogállamot védő, megkérdőjelezhetetlen integritású személy kerül az elnöki székbe, aki egyszerre lehet szövetségese és hangsúlyos ellenpontja a miniszterelnöknek. Eddig Baka András legalábbis megszólalt, ha alkotmányos kételye támadt. Rendszerváltáskori szerepvállalása, MDF-es képviselői múltja, az, hogy Sólyom László jelölte főbírónak, vagy épp ahogy Orbánék autokratikus húzásai ellen fellépett, egyaránt azt valószínűsítik: holnaptól nem csak papíron és közjogilag lesz újra méltóság a Sándor-palotában.
Néhány héttel a főbírói székből való menesztése előtt beszélgettünk 2011-ben. Baka András azt mondta akkor: a Fidesz nem nyúl majd a Legfelsőbb Bírósághoz, mert ilyesminek a rendszerváltás idején volt utoljára létjogosultsága.
Utólag látszik: a forgatókönyv már készen állt, s az ő eltávolítása volt a nyitójelenet. „A NER korszaka Baka András kirúgásával kezdődött, most Baka András köztársasági elnökké választásával ér véget” – fogalmazott a minap Karácsony Gergely főpolgármester. Hogy mennyire találóan, még elválik, a mondat eleje mindenesetre stimmel. A Fidesznek más főbíró kellett 2011-ben, nem Baka András. A Legfelsőbb Bíróság elnöke ugyanis átlátta, mire készülnek, és már menesztése előtt élesen kritizálta a kormánypártot a Parlamentben. A benyújtott alkotmány- és törvénymódosításokból pontosan kiolvasta Orbán Viktor terveit. Hogy ezzel a Fideszben nem lett túl népszerű, az nem meglepő. Kevesen emlékeznek viszont arra, mennyire nem volt az Baka András a politikai elit számára megválasztása körül sem.
Nem és nem Baka Andrásra
Baka András nem pártok, hanem Sólyom László köztársasági elnök jelöltje volt a Legfelsőbb Bíróság élére már 2008-ban is. (17 év szolgálat után tért haza a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáról.) Sólyom egyébként nem ismerősét kérte fel: Baka András emlékei szerint nem beszélgettek korábban hosszabban. Sem a kormánypártok, sem az akkor ellenzéki pozícióban levő Fidesz nem tudta akkoriban, mit kezdjen Sólyom Lászlóval, az elnök ugyanis ragaszkodott főbírójelölt-állítási jogához. Erős karaktereket keresett, s első aspiránsa Baka András volt. A Fidesz és a KDNP akkor támogatta, a kormánypártok, az MSZP és az SZDSZ viszont nem. El is bukott a szavazáson. Sólyom ezután kétszer próbálkozott másik jelölttel. Sikertelenül. Negyedszerre ismét Baka Andrást jelölte, aki megint nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget. Utóbbi mégsem állt fel, hogy köszöni szépen, neki ennyi elég is volt a cirkuszból, megy inkább vissza jogtudóskodni az aranyozott gerincű törvénykönyvek közé. Kitartott. 2009. június 22-én harmadszorra is ott ült Sólyom László mellett a parlamenti páholyban. S akkor végre meglett mögötte a kétharmados nemzeti egység: megszavazta az MSZP és a Fidesz is.
Hétfői nap volt, amikor a döntést meghozták. Baka kedden reggel belépett a Legfelsőbb Bíróság Markó utcai épületébe és láthatta, hogy már készen van a névtáblája. A bírák visszafogott emberek. Nem tapssal várták – így jelezték, mennyire örülnek az érkezésének.
2010-ben viszont új kormány alakult, és hamar kiderült, hogy a Fidesznek gondjai lesznek vele.
A közvéleményt élénken foglalkoztatta a tyúkperek (vagyis kis értékű vagyon elleni bűncselekmények) elhúzódása. Az új kormány úgy gyorsította meg az eljárásokat, hogy a bírósági titkárok kaptak döntési jogosítványt ezekben az ügyekben. Baka megkérte a Fidesz által szorgalmazott változtatás árát: közölte, hogy a piszlicsáré jogi ügyekhez 200 új bírósági titkár felvételére volt szükség, ami akkor éves szinten 1,4 milliárd forintba került. Ez a történet bár felgyorsította az ítélkezést, de elterelte a figyelmet az igazán fontos döntésekről, amelyek a jogállam átalakítását, gyengítését szolgálták.
A szakszervezet-alapító
Baka tehát kemény ellenpontnak bizonyult, s ezen senki nem is lepődhetett meg, aki ismerte a rendszerváltásban betöltött szerepét. A karakterétől mi sem esik távolabb, mint a szakszervezetis figurája, 1988-ban mégis a független szakszervezeti mozgalom egyik megteremtőjeként iratkozott be a közéletbe. Nem a szakszervezeti vonal itt a lényeg, hanem a Kádár-rendszer után az értelmiség visszaemelése az őt megillető helyre. Ez volt a szerepköre a Tudományos Dolgozók Szakszervezetének elnökeként (TUDOSZ), 1989–90-ben pedig az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) vezetőjeként.
A feladat olyan fontosnak bizonyult, hogy bár sosem volt az MDF tagja, az első szabadon választott parlamentben 1990 májusában mégis mandátumot kapott. Politikusi szereplése mindössze egy évig tartott, később az Államigazgatási Főiskolát vezette, aztán hazánkat képviselte Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bíróságán, ahol részese volt azoknak a döntéseknek, amelyek az elhúzódó bírósági ügyek miatt kemény büntetéseket szabtak ki Magyarországra. Baka András elfogadhatatlannak tartotta, hogy súlyos bűncselekmények azért maradjanak büntetlenek, mert elévültek az eljárás ideje alatt.
A Fidesz többször bírálta Baka Andrást korábbi bírói tevékenysége miatt, különösen azért, mert tagja volt annak a strasbourgi Nagykamarának, amely elmarasztalta a magyar államot a Korbely János-ügyben. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) nem magát a tatai sortűzper vádlottját mentette fel, hanem kimondta: a magyar bíróságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét (a törvényesség elvét). A strasbourgi döntés szerint a kérdéses cselekmény az elkövetés idején, 1956-ban a nemzetközi jog alapján nem minősült el nem évülő emberiesség elleni bűncselekménynek, így az köztörvényes emberölésként már elévült. Baka András és a bírósági többség indoklása rámutatott, hogy a hazai igazságszolgáltatás tévesen alkalmazta a nemzetközi jogi kategóriákat a konkrét eset egyedi tényállására.
A Fidesz-kormány alatti főbírói tevékenysége megmutatta Baka András karakterének érdekes kettősségét. Erős szavakat használ, de legtöbbször írásban kommunikál, gyakran nyílt levelekben, amelyeket rajta kívül számos más főbíró vagy jogász is aláír. Jogtudósos beszédstílusa miatt nem bizonyult populáris alkatnak, és persze azért sem, mert túl korán észlelte mindazokat a jeleket, amelyeket a közvélemény nagyobb része csak jóval később azonosított.
Az ország többsége még a Gyurcsány–Bajnai-korszak kétharmados lezárását ünnepelte, amikor Baka már az újabb veszélyre figyelmeztetett.
A Legfelsőbb Bíróság elnökétől szokatlan élességgel kritizálta a Fidesz túl gyors jogalkotását, de védelmébe vette a médiát is, mivel szerinte a Fidesz-kétharmad újabb és újabb lehetőségeket nyitott a lapok támadására. Nemcsak a jogalkotási tempót kifogásolta: élesen reagált arra az esetre is, amikor Papcsák Ferenc akkori elszámoltatási kormánybiztos bejelentette, hogy a baloldali kormányzás idején az állami tulajdonú ITD Hungary megbízásából az In-Kal Security egy bírót figyeltetett meg, és zárt peranyagokba tekintett be. Baka András felháborítónak és példátlannak nevezte az esetet, ugyanakkor az igazságszolgáltatás függetlenségét féltve azt is elvárta a kormánybiztostól, hogy sajtónyilatkozatok helyett a hivatalos bizonyítékokat mutassa be a bíróságnak.
A Fidesz nem tűrte jól a kritikát: Baka mandátumából még évek voltak hátra, amikor az igazságügyi átszervezésére hivatkozva eltávolították. Az igazságügyi reform részeként nemcsak őt tették ki az állásából, hanem meggyengítették az ettől fogva már Kúriának nevezett Legfelsőbb Bíróság elnökének pozícióját. (A bírói kar megalázása azzal teljesült be, hogy később a legfőbb ügyész korábbi helyettese, Varga Zs. András ülhetett a Kúria elnökének székébe.)
Baka felmentése előtt a főbírói szerepköre határáig elmenő, éles kritikával illette az új felállást. Olyan jeleket látott, amelyek „lehetetlenné tették”, hogy hallgasson. A korábbi hatáskörök nagyobb részét az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Handó Tünde kapta. Ezek „korlátlan, átláthatatlan, ellenőrizhetetlen” hatalmat biztosítanak, ami nemcsak a mai Európában, de még a „szocialista diktatúra évtizedeiben végzett miniszteri igazgatáshoz képest is példátlanok”. Korábban hasonló szavakat sosem hallhattunk a Parlamentben legfőbb bíró szájából. (Handó ma egyébként alkotmánybíró.)
Baka András mellett 2011-ben szinte az összes bírói vezető aláírta a tiltakozó levelet az Alkotmány módosítása ellen, amely 70 évről a mindenkori nyugdíjkorhatárra szállította le a bírák nyugdíjazásának időpontját. Ez akkor azt jelentette, hogy nyolc évvel korábban kellett nyugdíjba vonulniuk. A 228 távozó bíró közül 141 a bírói hierarchia csúcspozícióiban foglalt helyet. Az öt ítélőtábla közül háromnál cseréltek vezetőt.
A Fidesz hivatalosan generációs frissítésről beszélt, megmondóemberein keresztül meg arról, hogy nyugdíjba küldték a 2006-os események során eljáró összes „kommunista bírót”. (Később az alkotmánybíráknál még a 70 éves korhatárt is eltörölték, amikor már a Fidesz által kinevezettek kezdtek korosodni.) „Soha nem hittük volna, hogy hazánkban közösen kell kiállnunk a jogállamiság és a demokrácia alapértékeinek védelmében azokkal szemben, akik közül többen részt vettek a diktatúra lebontásában, a demokratikus államszervezet kialakításában” – szúrtak oda a bírák a már említett levélben a kormánynak.
Túl sok volt a kritika: 2012. január elsejétől már nem Baka András volt a legfőbb bíró. A liberális-konzervatív főbírót, az MDF egykori képviselőjét addigra a Fidesz baloldali politikai szereplőként igyekezett bemutatni.
Egy volt strasbourgi bíró Strasbourghoz fordul
Baka nem hagyta magát. Korábban soha nem fordult elő, hogy egy volt strasbourgi bíró Strasbourghoz forduljon. Ő megtette: az Emberi Jogok Európai Bíróságánál beperelte a magyar államot. A bíróság 2016-ban kimondta, hogy a magyar hatóságok megsértették Baka András véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát és jogsértő módon mozdították el hivatalából. Közvetve megállapította, hogy Bakát nem átszervezési okokból mentették fel, hanem így torolták meg a Parlamentben elmondott, a Fidesz igazságügyi reformjáról szóló súlyos kritikáját.
Az ítélet szerint az európai bíróság attól tartott – mint utóbb kiderült, joggal –, hogy Baka példája „dermesztő hatással lehet” a többi magyar bíróra, kihathat a kollégái szólásszabadságára is. Vagyis a bírák retorziótól félve távol tartják magukat a jogalkalmazást és a bírói kart érintő kérdésekről folytatott nyilvános vitáktól. Az Európai Tanács miniszteri bizottsága újravizsgálta az ügyét 2021-ben, miután a magyar állam nem teljesítette az ítéletet. A jelentős pénzbüntetést ugyan kifizették, de a jogrendszer olyan maradt, amilyen. Vagy addigra már még olyanabb.
Baka András az elnöki székből való eltávolítása után is kúriai bíró maradt, a nevéhez köthető, hogy bírói tanácsa 2017-ben közpénznek minősítette a sport- és kulturális szervezetek számára felajánlott társasági adót (tao), pedig mi más is lehetett volna. Lázár János akkori kancelláriaminiszter keményen nekiment, miután ezzel a felcsúti milliárdok forrása is láthatóvá vált: „Van ebben az országban egy bíró, aki nagyon haragszik Magyarország kormányára és a Fideszre, Baka Andrásnak hívják, akinek a hivatali státuszváltásából adódóan óriási a sértettsége, és rejtélyes véletlen okán az összes tao-ügy a Baka-féle tanácsba került a Kúrián.”
A Fidesz-kormánynak tehát nem volt jó véleménye Bakáról. Az érzés persze kölcsönös volt.
Baka András idén március végén, néhány héttel a választások előtt a párizsi Sorbonne-on tartott előadásában részletesen jellemezte az Orbán-rezsim jogrendszerét, és az 1970-es évek szocialista berendezkedéséhez hasonlította azt. Az Orbán-kormányok idején formálisan ugyan független volt az igazságszolgáltatás, de a hatalom politikailag kinevezett személyeken keresztül törekedett befolyásolni annak működését. A bíróságok ezért nem képesek betölteni a fékek és ellensúlyok rendszerében őket megillető szerepet. „Lépésről lépésre gyengültek meg vagy kerültek fogságba azok az intézmények, amelyeket a politikai hatalom korlátozására hoztak létre” – fogalmazott. „Márpedig hatalommegosztás nélkül nincs jogállam” – összegzett a párizsi egyetemen.
Ez a hitvallása, és az ehhez az alapelvhez való ragaszkodása teszi őt alkalmas jelöltté a magyar államfői szerepre.
A korábbi elnök és az autokrácia kiépítése
A helyzet pikantériája: Baka 2011-ben még elfogadhatatlannak tartotta, hogy a kétharmad eltávolítson valakit (éppen őt magát) a ciklusa közben, a kétharmados Tisza-kormánytól viszont nemhogy elfogadja ezt, hanem még jogosnak is tartja. Júniusban ő is csatlakozott ugyanis ahhoz a felhíváshoz, amelyben 42 értelmiségi szólította fel lemondásra Sulyok Tamás köztársasági elnököt. A nyílt levél olvastán nem maradhat sok kétely, hogy miért teljesen más a helyzet 2026-ban, mint 2011-ben volt. A levél súlyos kijelentéseket tartalmaz: „Az elmúlt időszakban a közjogi intézményrendszer nem a demokratikus jogállam működését mozdította elő, hanem egyszemélyi hatalom eszközévé vált. A közjogi intézmények elvesztették jogállami integritásukat”. Sulyok távozását az aláírók azért látták indokoltnak, mert „a közjogi tisztségviselők, a köztársasági elnöktől az alkotmánybírákig és a legfőbb ügyésztől a Kúria elnökéig, lényeges szerepet játszottak az autokrácia kiépítésében és fenntartásában”. Emellett „a végsőkig lojálisak maradtak az autokratikus hatalomhoz, ezért helyrehozhatatlanul hiteltelenné váltak”. Ilyesmi Baka András 2011 végéig tartó legfőbb bírói működésekor senkiben fel sem vetődhetett vele kapcsolatban.
A levél szerint mindenesetre „az önkorlátozó személycserék akkor lehetnek a fékek és ellensúlyok helyreállításához vezető első lépések, ha az új közjogi vezetők kiválasztására nyilvános eljárásban, szakmailag elismert testületek bevonásával és etikai szempontok figyelembevételével kerül sor”. Baka holnapi köztársasági elnökké választását viszont ilyesmi nem előzte meg. Hacsak azt nem tekintjük ilyennek, hogy Magyar Péter és Ruff Bálint vele, Fülöp „Prókátor” Botonddal és Romsics Ignáccal is fotózkodott külön-külön, a nyilvánosság tehát ennyi volt, meg a lájkok és a kommentek a fényképek alatt.
Baka András egyébként valószínűleg sosem nyerne közvetlen elnökválasztáson. Nem ír olyan fordulatosan, mint a kegyelmi botrányt kirobbantó Vidéki Prókátor, nem olyan remek előadó, mint Romsics Ignác történészprofesszor, és nem érvel olyan látványos képeket használva, mint Laczó Adrienn bíróból lett ügyvéd. Ám az általunk megkérdezett jogászok szerint megkérdőjelezhetetlen jogállamvédő személyisége, függetlensége és jogtudósi kiválósága, amit eddig számos éles helyzetben következetesen képviselt.
A sok évtizednyi következetesség és a szakmai teljesítmény miatt lehetünk tehát bizakodók a leendő köztársasági elnök esetében.
Sólyom László sem véletlenül jelölte annak idején Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság élére. Felfogásuk, noha Baka talán kevéssé aktivista alkat, nagyon hasonló. Az elnökjelölt korábban beszélt róla, ki az a három államfő, akit a legkiválóbbnak tart: Göncz Árpád, Mádl Ferenc és Sólyom László. Szerinte mindegyik megfelelt a két fő feladatnak: őrködni a nemzet egysége és a demokratikus működés felett. Baka abban is Sólyom szemléletét követi, hogy nem pusztán az alkotmány írott szövegére tekint, hanem az alkotmányos kultúrát is az alkotmány részének tekinti. Azzal pedig szerinte a kétharmados többség sem mehet szembe.
Az Euronewsnak adott interjújában egyenesen arról beszélt, hogy „a jelenlegi történelmi helyzetben” eltávolítható a tisztségviselőknek egy nagyon szűk köre, mivel „tevékenységük még a jelen Alaptörvény szabályaival sem volt összhangban és fennáll a lehetőség, hogy politikai kinevezettként a szükséges változások útjába állnak”. Hangsúlyozta, hogy az elmozdítás „célja nem a magyar alkotmányos gyakorlat megtörése, hanem éppen annak helyreállítása”. Sulyok pedig sosem szólalt meg (sem az Alkotmánybíróság elnökeként, sem köztársasági elnökként) az autokrácia kiépülése ellen, például a mindenféle vészhelyzetekkel hosszan fenntartott rendeleti kormányzás miatt sem.
Nem a Tisza felfedezettje
Baka András életútját látva alaptalanná válik az aggodalom, hogy a Fidesz-báb után majd egy Tisza-báb tölti be az alkotmányőri pozíciót.
Ő nem a Tisza felfedezettje, nem Magyar Péter embere. Utóbbitól főként azért kellett tartani, mert rendkívüli helyzetben vagyunk, amikor az Orbán-rendszer jogi alapjainak lebontásához az Orbán-rendszer eszközeit használják. Vagyis a féktelenséget és az ellensúlytalanságot. Ez minden politikus számára kísértés lehet, főleg kétharmados támogatottság birtokában. Szükség van egy olyan alkotmányőrre, aki nem fél felemelni a szavát (ha már más eszköze nem nagyon akad). Baka a Sorbonne-on arról beszélt: a hatalommegosztás nem elvont alkotmányjogi doktrína, hanem „ez az a rendszer, amely biztosítja, hogy egyetlen személy és egyetlen politikai erő se ellenőrizhesse az egész államot”.
Ha nem is Tisza-ember, Baka és Magyar Péter a jogállam helyreállításának módjáról több ponton is hasonlóan gondolkodnak. Baka részletesen beszélt például arról, hogy az Alkotmánybíróság egypárti jellegűvé vált és nem látja el feladatait, ezért vélhetően segíteni fogja a testület újraépítését. Amikor a Tisza Baka mellett tette le a voksot szombaton, biztosan nem volt hátrány az sem, hogy az új elnökben Magyar Péter nem láthat politikai riválist. A közösségi média virtuóza mellett egy olyan közjogi méltóság áll majd, aki a jogtudósok nyelvét és gesztusrendszerét használja minden fórumon.
Ellenpont ettől még lehet. Noha kétharmaddal akár őt is eltávolíthatja a Tisza (ahogy bárkit), ha Magyar Péterék az általuk megválasztott új elnök ciklusát és személyét nem tartanák tiszteletben, azzal egyértelműen a jogállam helyreállítására vonatkozó választási ígéretükkel mennének szembe. Ez a körülmény is okot adhat bizakodásra azzal kapcsolatban, hogy az elnök képes lesz-e autonóm szereplőként részt venni a jogállam védelmében és újjáépítésében.
A parlament már kedden megválaszthatja köztársasági elnöknek a 73 éves Baka Andrást. Megbízatása vagy az új alkotmány elfogadásáig, vagy a szokásos elnöki ciklusra, azaz 5 évre szól.
Akármelyik verzió valósul meg, az már látszik: holnaptól nem csak papíron és közjogilag lesz újra méltóság a Sándor-palotában.
Nyitókép: portré Baka Andrásról 2022. február 8-án (fotó: AFP/Kőhalmi Péter)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
