Elitgimnáziumban tanít cikkünk írója, aki a következményektől tartva kérte, hogy álnéven jelenhessen meg írása. Noha ilyen kérésre ritkán bólintunk rá, a szerző személye számunkra garancia. Segélykiáltásnak is beillő mondatok következnek.
Bővebben >>>A Toldit szószedettel tanuló lányai példáját idézve történész vendégszerzőnk úgy véli, teljesen felesleges elvárni tőlük, hogy a megélt élmény eleven frissességével érezzék és értsék azt a világot, amiben ő még könnyedén elboldogult. Mégsincs vége a világnak: paradox módon a hagyomány körüli perpatvar nagyon is mélyen magyar hagyomány.
Bővebben >>>Nincs igazuk azoknak, akik rögtön háborognak, ha szent, nemzeti értékeinket, szerzőinket vagy teheneinket bírálat éri. És nincs igazuk azoknak sem, akik kitennék a kánonból azokat a régi műveket, amelyek nem felelnek meg a mai progresszívek politikai programjának és erkölcsi mércéjének. Vélemény.
Bővebben >>>Ma helyezik végső nyugalomra Sepsiszentgyörgyön a kortárs erdélyi irodalom egyik legjelentősebb alkotóját. Ablonczy Bálint kollégánk nekrológban búcsúzik a költőtől, keresztapjától.
Bővebben >>>Az elmúlt négy év jelentős részében kizárólag szlovák, szerb, horvát, román és szlovén próza- és drámaírók műveit olvastam. Véletlenül éppen idén, a trianoni békeszerződés századik évfordulójának évében értem el a századik elolvasott könyvhöz – írja vendégszerzőnk. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen oktató Hettyey András megdöbbenve tapasztalta, hogy az írások elvétve foglalkoznak csak magyarokkal, ahogy azt is, […]
Bővebben >>>„A könyvemmel azt akarom üzenni: »Gyerekek, gondolhatjátok azt, hogy ezek hülyék!« Ha ti felnőttök, csinálhatjátok máshogy, hogy ne ez legyen a parlamentben meg a közéletben, mint most” – mondja Szabó Borbála a HetiVálaszban, a Válasz Online podcastjában.
Bővebben >>>Ma délelőtt kísérték utolsó útjára dr. Lakatos Istvánné született Németh Ágnest, vagy ahogyan édesapja, Németh László olvasói ismerhették: Gigit. Az egy hónappal ezelőtt 86 esztendős korában elhunyt vegyészmérnököt elsősorban nem a Műegyetem tanáraként, hanem inkább édesapja emlékezetének hű ápolójaként tartották számon.
Bővebben >>>A magyar nyelv és irodalom érettségi ügyében mintha elvesztettük volna a józan eszünket. Vagy ez a feladatsor puszta cinizmus – értékeli a jelenkori matúra színvonalát Nényei Pál. Író, magyartanár vendégszerzőnk részletesen bemutatja és elemzi a 2020-as középszintű írásbeli magyar érettségit.
Bővebben >>>Nényei Pál magyartanár, író nem kisebb dologra vállalkozott, mint hogy boncasztalra teszi a kultúrharcban írófejedelemnek kikiáltott Herczeg Ferenc frissen kötelező olvasmánnyá tett művét, Az élet kapuját.
Bővebben >>>Úgy nőttünk fel, hogy Csukás István mindig itt volt. Szavakban, történetekben, hősökben, generációs határt nem ismerő mesékben. Itt volt valóságosan is, mint a Mesélő életre kelt szobra. Az ősök tekintete, szelíd és mindig szeretetteljes mosoly, bölcs és ízes beszéd. Ha kérték, újra és újra szólt gyereklétről és felnőttségről, beszélt – de nem tanított – az […]
Bővebben >>>Amorális művész is lehet zseni, erkölcsi hérosz is lehet dilettáns – írja Nyáry Krisztián a Válasz Online-nak küldött publicisztikájában.
Bővebben >>>Papp István, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze az életpálya kevésbé emlegetett jellemzőit számba véve izgalmas portrét rajzol.
Bővebben >>>Körkérdést intéztünk külsős és belsős szerzőinkhez: mit érdemes olvasni még a nyáron? Ablonczy Balázs, Ablonczy Bálint, Ambrus Máté, Bódis András, Borbás Barna, Élő Anita, Korányi Noémi, Lányi András, Nyáry Krisztián, Papp István és Szőnyi Szilárd összesen 16 könyvet ajánl olvasóink figyelmébe. Nincs tippetek, mit érdemes olvasni mostanában? – ezt a kérdést gyakran megkapjuk, ezért a […]
Bővebben >>>„Ha elmondom liberális barátaimnak, hogy a lányom néptáncol és persze én lelkesedem a népművészetért, pláne, hogy viszonylag jól citerázok, hát úgy néznek rám, mintha Szálasi szárnysegéde volnék” – mondja Háy János, hozzátéve: a konzervatívok meg csak a bejáratott toposzokat ismételgetik. Az író szerint nincs is korszerű nemzetfogalmunk, s a kekszhuszároknak nem is érdeke, hogy legyen. De […]
Bővebben >>>Éppen egy évszázaddal ezelőtt jelent meg a XX. századi magyar történelem egyik kulcsregénye, Az elsodort falu. Szabó Dezső műve maradandó hatást gyakorolt a Horthy-korszak politikai gondolkodására, sőt bizonyos mértékben máig hatóan befolyásolja a honi jobb- és baloldal eszméit. E különös, 1944-ig a becslések szerint 200 ezer példányban megjelent könyvet Szekfű Gyula Három nemzedék, illetve Bangha […]
Bővebben >>>
